Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
1993. szeptember 30., csütörtök Kelet-Magyarország 9 3 órán keresztül lezárták a német folyami hajósok a hamburgi kikötőt, tiltakozásul a kormány új rendelkezésére, melynek következtében, más európai vízi szállítókhoz képest jelentősen vesztettek versenyképességükből a német hajósok AP-felvétel Nem reménytelen a „közös nyelv” Befejeződött a magyar-román határmenti környezetvédelmi tanácskozás Gyulán Békéscsaba (MN) — A Magyarország és Románia közötti több mint 300 kilométer hosszúságú országhatárt nyolc folyó szeli át. A határ két oldalán húzható 30-30 kilométeres sávba eső 12 városból ötnek a lakossága meghaladja a százezret. Ezek a városok egyúttal jelentős ipari tevékenységek színterei is. A gazdasági válság elmúltával várható, hogy mind Románia nyugati, mind Magyarország keleti területein jelentős beruházásokat hajtanak végre, amelyeknek környezeti hatása jelenleg felmérhetetlen. A munkanélküliségtől sújtott településeket pedig az a veszély fenyegeti, hogy környezetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb gyártási eljárásokat kényszerülnek majd befogadni. A fentiek és az a tény, hogy a környezetszennyezések „nem tisztelik” az országhatárokat, arra késztette a szomszédos megyék környezetvédelmi szerveit, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Az első magyar-román határmenti környezetvédelmi találkozó megszervezését a Közös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség vállalta magára. A tegnapelőtt kezdődő tanácskozás helyszíne Gyula városa volt. Mint Nadabán János, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója tegnap elmondta, a tanácskozásnak elsősorban az volt a célja, hogy lendületet adjon az előkészületben lévő magyar-román környezetvédelmi egyezmény megszületésének. E „keret” nélkül ugyanis nagyon nehéz konkrét lépéseket tenni, márpedig a magyar-román határ mentén (éppen a leírtak miatt) egyre időszerűbbé válik a környezetvédelmi együttműködés. A tanácskozáson résztvevő magyar és román szakemberek egyetértettek abban is, hogy az együttműködés érdekében egy regionális környezetvédelmi bizottságot kellene létrehozniuk. A kormányok közötti együttműködési megállapodás nélkül azonban egyelőre csak ennek a szándéknak a bejelentése történhetett meg ezen a kétnapos szakmai konferencián. A gyulai találkozón mind a magyar, mind a román fél elismerően nyilatkozott az 1957 óta működő magyar-román vízügyi bizottság működéséről, amely reményt mutat arra, hogy a környezetvédelem egyéb területein is lehetséges a „közös nyelv” használata. Vízügyi kérdésekben — mint mondták —, példaértékű az információáramlás a határ mindkét oldalán. Hiányosságok inkább a veszélyes hulladékok tárolása, megsemmisítése körül adódnak. A román szakembereknek kifejezett kérésük volt az ilyen jellegű tapasztalatcsere, hiszen mint mondták, minderről valószínűleg hasznos ismereteket gyűjthetnének Magyarországon. Dr. Juhász Tibor, a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa fel is ajánlotta, hogy az érdeklődőknek bármikor bemutatja az általuk használt legmodernebb technológiákat. A konferencia ma egy szakmai kirándulással ér véget, ahol a résztvevőknek bemutatják Békés megye nevezetes természetvédelmi területeit. A román vendégek az esti órákban utaznak vissza hazájukba. Minél több élelmiszeripari céget akarnak venni Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Jóllehet az elmúlt években komoly gazdasági pozíciókat veszítettek az általános fogyasztási szövetkezetek, ebben az évben végre sikerült megkapaszkodniuk — hallhattuk Bartus Páltól. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: jelenleg 280 áfész működik hazánkban, s a szövetkezetek az első fél évben összesen 53 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Az elnök szerény nyereségről is beszámolt: a szövetkezetek júliusig 115 millió forintos haszonra tettek szert. E meglehetősen kis összeg kapcsán Bartus Pál elmondta: tavaly ilyenkor 700 milliós veszteségről számoltak be. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az 1 milliós tagsággal rendelkező fogyasztási szövetkezeteket hátrányosan érinti a forint újabb leértékelése. Bartus Pál állítása szerint átlagosan durván 4,5 százalékkal kell majd emelniük az árakat az áfészek üzleteiben. Forgalmukról az elnök elmondta: ahol a munkanélküliség az országos átlagot meghaladó mértékű — mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében —, azokon a területeken jelentősebben csökkent a boltjaik árbevétele is. Ezen túl jelentős kárt okoz az áfészeknek a feketekereskedelem terjedése is. Bartus Páltól megtudtuk: a jövedéki törvény hatályba lépése után két hétig 20-25 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak, ám azóta ismét kevesebben vásárolnak dohányt, szeszt és kávét. Az elnök a szövetkezetekből való csoportos kiválás lehetőségét megengedő parlamenti módosító indítvány kapcsán elmondta, remélik, a képviselők nem szavazzák meg a javaslatot. Ha másképpen tennének, akkor a szövetkezeti mozgalom és az áfészek szisztematikus szétveréséhez nyújtanának segítséget a honPártközi egyeztetés az etikai kódexről Budapest (MTI) — Tizenkilenc résztvevővel kezdődött meg szerdán a Független Jogász Fórum (FJF) által kezdeményezett pártközi egyeztető tárgyalás a Budapesti Ügyvédi Kamara épületében. A jelenlévők az 1994-es választások etikai kódexét dolgozzák ki. Mészáros Vilmos, az FJF elnöke elöljáróban elmondta: szervezete koordinatív tevékenységet vállal a tárgyalássorozatban. A mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a Magyar Szocialista Párt által szervezett hasonló kezdeményezésen nem vett részt a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt. Az etikai kódex elfogadásának viszont csak akkor van értelme, ha annak kidolgozásában mindenki részt vesz. A Független Jogász Fórum az 1990-es választásra kimunkált kódexét a most kidolgozandó dokumentum alapjának ajánlja. Az FJF javaslata szerint a tárgyalások — a plenáris üléseken kívül — két szekcióban zajlanának. Az első szekcióban a pártokra, a másodikban pedig a sajtóra vonatkozó etikai magatartás- formákat vitatnák meg. A szerdai tanácskozáson a Magyar Igazság és Élet Pártja kivételével megjelent — valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt, és a függetlenek, illetve több frakcióval nem rendelkező és parlamenten kívüli tömörülés képviselője. A Nemzeti Demokrata Szövetség azért nem vett részt a megnyitó plenáris ülésen, mert küldöttjét könnyebb baleset érte, és helyettesítése már nem volt megoldható. A pártközi egyeztetés az ügyrendi kérdések megvitatásával kezdődött. Magyar Bálint országgyűlési képviselő, a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttje javasolta, hogy vitassák meg egy „becsületbíróság” felállításának lehetőségét, amely eljárna az etikai kódexet megsértőkkel szemben. Rubovszky András, a Magyar Demokrata Fórum képviselője nem értett egyet ezzel az elképzeléssel. Az MDF pártigazgatója szerint a parlamenti pártoknak meg kellene állapodnia abban, hogy a kampány előtt szigorítják a Btk. és a Polgári törvénykönyv becsületsértésre vonatkozó paragrafusait. Az ülésen többen felvetették a két szekció szükségességének kérdését is. Hosszas vitát váltott ki Áder János, a Fidesz küldöttjének javaslata. A fiatal demokrata képviselő szerint az 1990-es választásokon mandátumot szerzett pártoknak kellene kidolgozniuk egy dokumentumot, a többiek peatyák. A jövő szempontjából az elnök rendkívül fontosnak ítélte azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek is vásároljanak állami tulajdont. A fogyasztási szövetkezetek eddig csupán pár százmillió forintért vettek malmokat és volt állami fü- szérteket. A későbbiekben viszont sokkal erőteljesebb pozíciószerzésre törekednek az élelmiszeriparban. Különösen konzervgyárakat, tejipari vállalatokat, vágóhidakat és takarmánykeverőket szeretnének vásárolni. Ehhez hasonló lendülettel akarják kiépíteni a Procoop elnevezésű nonprofit alapon működő nagykereskedelmi hálózatukat is. Változik a vámeljárás Budapest (MTI) — A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet felkészült az október 1-jén életbe lépő rendelet végrehajtására, amelynek értelmében a gyártó, illetve az importőr köteles a forgalomba hozatal előtt valamennyi olyan terméket minőség szempontjából megvizsgálni, amelyet belföldön kívánnak árusítani. A részletekről a Kermi illetékesei tájékoztatták az MTI-t. Elmondták: október 1-jé- től a vámszervek kérni fogják a Kermi előzetes minőségvizsgálat alapján kiállított egyoldalas szakvéleményét. Éz egy nyomdai úton előállított irat, amelyet speciálisan erre a célra készíttetett, vízjeles formanyomtatványon adnak ki. Az intézet a forgalombahozatali engedélyt a gyártó, illetve az importőr írásbeli kérelmére állítja ki. Ha olyan termékről van szó, amelyet a Kermi korábban már megvizsgált, a kérelemnek tartalmaznia kell a vizsgálatot kérő nevét és címét, a termék nevét, annak azonosító adatait, ipari termékjegyzék számát, a gyártó nevét, a Kermi korábbi szakvéleményének iktatószámát, továbbá más vizsgálóintézetek kötelező vizsgálatának — dokumentumának — számát. A kérelemhez csatolni kell a Kermi- szakvélemény másolatát és a más magyar intézetek vizsgálatáról kiadott dokumentumot. Az eljárás költségét előre kell leróni postai átutalási utalványon. Az összeg 600-tól 1000 forintig terjed. Amennyiben a terméket a Kermi forgalomba hozatal előtt még nem vizsgálta, tehát új árucikkről van szó, akkor akárcsak eddig, a kérelmezőnek a vizsgálathoz szükséges mennyiségű mintát és annak dokumentáció-' ját kell elküldenie, és mellékelni kell a szükséges azo- nosító adatokat. Az Európában elismert külföldi tanúsítványok és egyéb hiteles dokumentumok a szakvélemény kiadását elősegíthetik és gyorsíthatják. A szakvélemény csak az intézet eredeti bélyegzőlenyomatával érvényes. Az okmányt a Kermi nem adja ki, ha az előzetes vizsgálatra bemutatott termékek, vagy azok dokumentációja nem megfelelő. Ez esetben az intézet előzetes szakvéleményt ad, amelyben a forgalomba hozatal feltételeit rögzíti. A Kerminél azt is elmondták: máris akadtak, akik jó üzletet szimatoltak, s felajánlották szolgáltatásaikat a tájékozatlan, vagy időhiánynyal küszködő kereskedőknek a vámeljárással kapcsolatos adminisztráció lebonyolításában. Az intézethez például eljutott az EXIMP Kft. szórólapja, amelyben feljánlja, hogy a cég soron kívül vállalja az import áruk minőségellenőrzésének ügyintézését. Az „előrelátó” társaság a tájékoztató hátoldalára nyomtatta azt a megbízást, amelyen az importáló cég megrendeli szolgáltatásukat. A Kermi szakemberei úgy vélik, hogy nincs szükség ilyesfajta segítségre, hiszen szükség esetén akár 24 óra alatt is ki tudják adni az engedélyeket. Koncert Pesten és Erdélyben Nyíregyháza (KM - MML) — A zenei világnap központi országos ünnepségét október elsején 19.30 órától rendezi meg a Magyar Kórusok Szövetsége Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem aulájában. A megemlékezést követően koncert is lesz, amelyre azokat az együtteseket hívták meg, amelyek az idén külföldi kórusversenyeken, fesztiválokon jelentős eredményt értek el. Erre a hangversenyre meghívást kapott a Nyíregyházi Vegyeskar is, a kórus Fehér Ottó karnagy vezetésével Bárdos Lajos három kórusművét mutatja majd be. Nem sok idő marad a pihenésre, ugyanis vasárnap délben Erdélybe utazik a vegyeskar a Szabolcsi Szimfonikus Zenekarral együtt. A két művészeti együttes Nagybányán és Szatmárnémetiben szólaltatja meg Liszt Ferenc: Missa Choralis és Andrew Lloyd Webber: Reqiuem című művét Fehér Ottó, valamint Murgu Dorel karnagyok vezényletével. Önkormányzati konferencia Budapesten Budapest (MTI) — A magyar közjog értékes hagyományaira, illetve az elmúlt három év hazai tapasztalataira, valamint nemzetközi gyakorlatra kell épülnie annak a most zajló reformnak, amelynek során megújulhat a magyar közigazgatás, illetve az önkormányzatok munkája. Mindezt Bo- ross Péter belügyminiszter állapította meg szerdán az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő kérdésekről rendezett I. Országos Önkormányzati Konferencián. A mintegy hatszáz ön- kormányzati tisztségviselő, szakértő előtt a miniszter a reform kulcskérdéseként a közigazgatás és az önkormányzat eltérő jellegével foglalkozva rámutatott: súlyos zavarokhoz vezet, ha nem sikerül jogalkotói és jogalkalmazói téren szétválasztani e két területet. Ennek során egyértelműen el kell határolni a képviselő- testületek, illetve a polgár- mesterek és a jegyzők feladat- és hatáskörét. A megyékről szólva a miniszter úgy vélekedett, hogy hiba volt a középfok kiiktatása, hiszen az idő igazolta a választott megyegyűlések lét- jogosultságát. Az önkormányzatok gazdasági életében továbbra is a kiegyenlítő jellegű kormányzati újraelosztás dominálna, de erősíteni kell a helyi adóztatást is. TÚL A MEGYÉN dig csak ennek elkészülte után tehetnék meg javaslataikat. Ez az elgondolás heves ellenállást váltott ki a parlamenten kívüli pártokban. A pártvitáktól sem mentes plenáris ülés végül kompromisszumos javaslattal zárult, amelyet a megjelentek egyhangúlag elfogadtak. Eszerint valamennyi érintett jövő hét péntekig írásban eljuttatja az etikai kódexre vonatkozó elképzeléseit a Független Jogász Fórumhoz. A szervezet szakértői az 1990-es kódexet alapul véve, e javaslatok alapján alkotják meg a dokumentum tervezetét. Ez képezi majd a további viták tárgyát. A következő plenáris ülést október 27-én tartják. A Független Jogász Fórum kommünikét is fogalmazott az első nap alkalmával, de ennek kibocsátását a jelenlevők nem tartották szükségesnek.
