Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
Kelet-Magyarország 5 1993. szeptember 30., csütörtök HAZAI HOL-MI A távol közelében ballonnal Valóra váltjuk az ember ősi vágyát # Keresztség és adománylevél • Repülni, repülni, repülni Az adománylevél rajza Szekeres Tibor reprodukciója Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Mint lepréselt virágszirmok, úgy festettek a földre terített baílonok a repülőtéren. A hangyabolyhoz hasonlítható nyüzsgés oka, hogy a verseny befejeztével úgynevezett fiestarepülés keretében ezúttal a sajtó munkatársai, a megye- és a városháza emberei is kosárba szállhatnak és hőlégballonból tekinthetnek le a nyírségi tájra. Rendületlenül lessük az eget, elszaladtak-e a felhők. Tombol az indiánnyár, még délután három órakor is köny- nyű pulóverben szemlélhetjük az izgatott készülődést. Próbálnánk magunkat hasznossá tenni, de a ballont tartó kötelek megmarkolásán kívül másra nemigen számíthatunk. Lyukas a csoda Az már csak az utolsó perc izgalmai közé sorolható, hogy az öt ballon egyikét — éppen a nyíregyházit — hiába igyekeznek a gázlánggal felfújtát- ni, csak hasal a földön. Belez- nay Péter hőlégballon szakosztályvezető alig tudja palástolni idegességét: lyukas a ballon. (Közel egy millió forintba kerülne egy új, de nincs rá pénz.) Akik először akarnak ezzel a technikával elemelkedni a földtől, igyekeznek nyugodtan fogadni a hírt: még jó, hogy a földön derült ki. A másik ballont viszont kifogástalan angol anyagból varrták: szuperkönnyű és röpke percek alatt óriás lufivá pumpálja a budapesti Mamut SE összeszokott csapata. Ak- lan Attila ballonkapitány szívélyesen invitál a körülbelül egy négyzetméternyi kosárkába, amelyben a legnagyobb helyet a gázpalackok követelik maguknak: a kapitány és a két utasa „lapjával” egész kényelmes állóhelyet foglalhat el. Csak nehogy véletlen ráüljetek a gázpalackra! — cseng a fülünkben Beleznay Péter búcsúmondata, mert a landolásnál megérzitek. Kapaszkodni viszont szabad... Ennyi balesetvédelmi oktatás után elfoglaljuk a számunkra kijelölt helyet és végre búcsút inthetünk a földről a győzelem jelét mutató kísérőknek. Aki már repült, úgyis tudja, aki még nem, annak szívből kívánjuk, legalább egyszer az életben érezzék azt a semmihez nem hasonlítható élményt, amikor a gép, a kosár vagy bármilyen repülőszerkezet elemelkedik az anyaföldtől. Siklik, száll, úszik a levegőben, meghazudtolni látszik a fizikai törvényszerűségeket. De egyszersmind boldoggá teszi az utast, mert az ember ősi vágyát váltja valóra minden egyes felszállásnál. Eszünkbe jut a mondabeli Daidalos és Ikaros, akik szárnyakat ragasztottak maguknak, hogy repüljenek. S Ciolkovszkij, aki a múlt század szenzációs számításait makacsul ismételgette, de kevesen hittek neki akkoriban: bebizonyította, hogy igenis legyőzhetjük a gravitációs erőt és a föld légterét is elhagyhatja élő szervezet, és képes visz- sza is térni oda. Vagy Zeppelin a léghajóval ugyanolyan feltűnést keltett, amikor átrepült a csatorna felett. De érdemes emlékezni a francia Montgolfier testvérekre, akik 1783. november 21-én történelmet írtak a hőlégballon születésével. Magyar ballonkapitány majd két évszázad múltán emelkedett kosárban a magasba, ekkor 1977. október 14-ét írták. Furakodó matchboxok A ballon — bár magyányos égi vándornak képzelhetnénk — nagyon is szoros kapcsolatot tart rádión a földdel. Mindenekelőtt azzal a szállítóautóval, amely összecsukott állapotában fuvarozza a ballont, a kosarat, a palackokat és a személyzetet. Még műszerekben sem szűkölködik, mivel magasságmérőjének beosztása híven jelzi a métereket, az is kiderül egy orosz szerkezetről: emelkedünk-e vagy éppen süllyedünk. S a hőmérsékletet is nyomon követhetjük. A délutáni csúcsforgalom számunkra ánnyi: megkergült matchboxok furakodnak a másik elé'és rátarti módon szerez magának előkelőbb besorolási helyet a lámpánál a garzonlakás méretű nyugati kocsi. De nem ez a jellemző. A rendet, a szervezettséget, a pontosságot sokkal élesebben vetíti elénk a távolság: szemet gyönyörködtetnek a látóterünkbe úszó tanyák. Város város hátán Nálunk 3000-3500 fős lélekszám alatt nem szabad városi rangot adni Budapest (MTI) — Erősen szaporodik Magyarországon a városok száma. Az 1961-es kiadású Új Magyar Lexikon még csak 4 megyei és 58 járási jogú várost sorol fel. Budapest mellett, az 1985- ös helységnévtár már 109 várossal számol. Több tucat a jelentkező Jelenleg pedig immár 188 a várossá nyilvánított települések száma és több tucat jelentkező reméli, hogy a közeli jövőben elnyerheti e címet. Nem kellene megálljt parancsolni? A kérdésre dr. Sóvágó László, az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, rendőrségi és belbiztonsági bizottságának alelnöke válaszolt, aki nemrégiben részletesen ismertette e témában is a kormány álláspontját. Térségi szerep — Mindenképpen üdvözlendő volna a városi címért harcoló települések vezetőinek önmérséklete — mondta dr. Sóvágó László, de rögtön hozzátette: — Ám erre aligha lehet számítani, így inkább a törvényi előírásokat kellene megszigorítani. A jelenleg érvényes önkormányzati törvény szerint egy község várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha fejlettsége, térségi szerepe indokolja e cím viselését. Ezek pontos mérceként nem alkalmazható kritériumok, s részben emiatt máris több a város — legalábbis szerintem —, mint ameny- nyi indokoltan viselhetné e címet. Különösen az utóbbi időszakban tapasztalható az újabb települések tömeges „előrelépési” kérelmeinek jelentkezése. A rendszerváltás előtt a várossá nyilvánítással előnyök jártak, de ma már ezekre nemigen számíthatnak a települések. Egyetlen számottevő többletjogosultság illeti meg a városokat: a polgárok befizetett adójából több térül visz- sza, mint a községek esetében. Tapadnak a kisebbek Persze, nem szabad megfeledkezni arról az eszmei értékről sem, ami a köztudatban egy városhoz tapad a kisebb településekkel szemben. Úgy vélem, hogy nálunk 3000- 3500 fős lélekszám alatt nem szabad városi rangot adni egy településnek! E fölött is csak akkor, ha minden feltételnek meg tud felelni. A gazda szénát rak a jászolba, kialmozza az istállót, a gazdasszony a nyári konya ajtajában sürög-forog. A kutya veszettül acsarkodik az otthonát fenyegetni látszó ballonra, míg a birka riadtan húzódik egy kupacba: a tiszta élő gyapjú védjegyét ezúttal a természet rajzolta. A sóstói erdő mellett, mint sakktáblán sorakozó bábuk, úgy támasztják szinte egymás falát a Korányi kertváros polgári jólétet sugalló, zöld-fe- hér-bama, különbözőségükben is egyformára mintázott családi házai. Már Sóstó felett járunk, amikor az útról bepillantó tekintetek elől gondosan rejtették az ovális úszómedencét, a kaviccsal övezett sziklakertet az építők az újdonatúj háznál. Bíborszínű ruhába bújik a napkorong, mire a frissen szedett jonatánnal megpakolt ládák mellől integetnek az almaszedők. Még beszélgetünk is: az egyik kertben a mézédes császárkörtét, a másikban a diót kínálják nekünk a fa hegyéről. A föld, a tűz és a víz jegyével Mintha bársonyra érkeznénk, olyan puhán teszi le a ballont Aklan Attila. Három dolgot szeret az életben: repülni, repülni és repülni. A Mamut SE alapító tagja, versenyzője és mindenese, hisz itt nem különülnek el a munkák. Nyáron repült a Mount Blant csúcsa közelében, de meleg helyzetet épp egy hazai ballonozás alkalmával élt át. Alkonyodik, amikor Keme- cse mellett földet érünk. Ma- szatos, de csillogó szemű gyerekek áhítattal lesik a földet érés utáni rendezkedés pillanatait. Ugrásra készek, s ezúttal nem csalódnak: a faluban eltájolódott szállítóautót ők találják meg és diadalittasan navigálják a tisztásra. Az egyik kislány beavat legnagyobb titkába: mindig arra vágyott, hogy közelről lásson ballont leszállni... Este a föld, a tűz, a víz jegyével megkeresztelik az először ballonozókat, majd kétszáz éve gyakorolt rituálé szerint adománylevéllel és megkülönböztető névvel fogadnak ballonos társukká. Aki a kávét szereti... Oakland (MTI) — A kávéivók kevésbé hajlamosak öngyilkosságra, mint azok, akik megvetik az élénkítő italt — állítja egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kaliforniai tanulmány. A kutatók 130 ezer észak- kaliforniai polgár adatait vizsgálták meg és az eredmény magát az egyik szakértőt, Artur Klatsky kardiológust is meglepte. Klatsky azonban hangsúlyozza: nem lehet szó véletlenről, mert vizsgálataikat nagyon sok emberre kiterjesztették. Különböző fajú embereket, férfiakat és nőket egyaránt vizsgáltak. A kutatásoknál sok fontos egyéb tényezőt is figyelembe vettek a szakértők, így például az alkoholfogyasztást és a dohányzást is. Jegyzet Le(be)csengetnek? Kovács Éva T7 - azért már mindennek E a teteje: miközben lassan októbert írunk, vannak helyek, ahol igazából még most sem kezdődött meg a tanév. Amíg az első osztályosok az ország valamennyi iskolájában túlvannnak a fekvő és álló egyenesek világán, addig van olyan település, ahol mindez mellékes és felesleges, a vita, a harc hosz- szú hetek óta arról folyik, kié is legyen az iskola. Dabas-Sári ügyéről szinte naponta hallani. Mint köztudott, a békétlenség oka, hogy szeptembertől egyházinak minősíttetett a korábban világi, állami iskola, ami ellen fellázadtak a szülők, s hevesen tiltakoztak a szerintük méltánytalan eljárás miatt. Nem azért, mert istentagadók lennének. Ez szóba sem jöhet, hiszen javarészük rendszeresen hittanra, templomba is járatta gyermekét, s ha tehette, járt oda maga is. Az ellenállás oka tehát nem az ateizmus, sokkal inkább valami más. Máig emlékszem a falu papja. Pásztor Győző atya arcára, aki a kerítésen kívül- rekedt diákok sorfala mellett sietve igyekezett az egyházinak minősített iskola felé. Szinte kettesével vette a lépcsőfokokat, arcán diadalittas mosoly látszott, s megengedte magának, hogy a tv- kamerája előtt feltett kérdésre szinte alig válaszolt. Nem illett egy paphoz az a győztes mosoly, s lehet, hogy mindennek az a mosoly az oka. Miből gondolom? Legfőképpen abból, hogy az egyházi iskolák, az egyházi ingatlanok visszadása ügyében mindkét oldalon elkelne a jelenleginél több megértés, több tolerancia. Négy évtized történelmét nem lehet egyik napról a másikra semmissé tenni, elfelejteni, nem csak a gazdaság, a gondolkodás talpra állítása is időigényes feladat. Azon meg talán nem is igen lehet csodálkozni, ha egy kritikus ügy megoldásában az átlagember a papoktól, az egyházak képviselőitől a magáénál több türelmet, megértést feltételez. Talán azért, mert valami ilyenről szól legtöbbször az ige... A „vénasszonyok” nyara Kormány Gyula Nyíregyháza — Közismert ez a népies meteorológiai elnevezés. A nyár múltával, augusztus utolsó és szeptember első napjaiban rendszerint egy rövidebb, hűvösebb és esős időszak után kora őszi szép időjárás köszönt be, mintha búcsúszóra visszatérne a nyár. A hőmérséklet napi átlagértékeinek a fokozatos csökkenése helyett szeptember második felétől október közepéig emelkedési szakasz ékelődik be. Ez éppen olyan különlegessége a Kárpátmedence, általában Közép- Európa éghajlatának, mint a májusi fagyos szentek. Szeptemberben a természet csalhatatlanul jelzi az ősz eljövetelét. A fák levelei színűket megváltoztatják, megsárgulnak, lehullanak, mégis az az érzésünk, hogy visszatért a nyár, s mintha küldené búcsúüdvözletét a vénasszonyok nyarában, mielőtt az őszi esőzés, a hideg átvezetnének a télbe. E népies elnevezés nem csupán nálunk, hanem a szomszédos országok népeinek nyelvében is él. Jellemzője ennek a szép napsütéses, meleg pár hétnek a nyugalomban lévő levegőben csendesen kúszó ökömyál, a vénasszonyok sodorta fonal. A magyar nép a vénasszonyok elnevezést a szomszédos népektől vette át, de a levegőben lebegő finom fonalat nem a vénasszonyok fonalának, hanem ökömyálnak nevezte el. Természetesen ennek semmi köze nincs az ökömyálhoz. A levegőben úszó ökömyál nem más, mint a fiatal mezei pókoknak, különösen a rákpóknak fonala, amelyen a pók szép időben gyenge légáramlással tovasodortatja magát, hogy a téli rejtekhelyét megkeresse. A vénasszonyok nyarának idején a levegő száraz, ritkán kerül sor felhőképződésre és csapadékhullásra. A Nap besugárzását a felhőzet nem zavarja, ennek következtében a nappali hőmérséklet kellemesen emelkedik, a legmagasabb hőmérsékleti érték 22-25 fok között változik. A derült égbolt miatt az éjjeli kisugárzás is erősebb, így a hajnali hőmérsékleti érték 4-5 fokra csökken. Nagy a napi hőingadozás is. Ez a nyugodt, száraz, szélcsendes időszak a légnyomási viszonyok megoszlására vezethető vissza. Kö- zép-Európában ilyenkor magasnyomású légtér alakul ki, amely két módon következhet be: az első változat szerint akkor áll elő, ha az Azori szigetek fölötti állandó nagynyomású meleg légtérből érkeznek a légtömegek Közép-Európába. Ugyanakkor a Brit-szigetektől a Földközi-tengerig egy alacsony nyomású zóna alakul ki, amely nem képes kimozdítani helyéről a magas- nyomású, nyugalomban lévő légtömegeket. A második változat szerint a magasnyomású légtér kialakulása többnyire Délkelet-Európa irányából érkező anticiklonok következménye. Ilyenkor melegebb van, mint az első esetben. Előfordul az is, hogy a két légtéri helyzet egybeesik, akkor hosszúra nyúlik a vénasszonyok nyara. Átlagos időtartama 8-10 nap, de kedvező években 15-20 napra is elnyúlhat. Éghajlatunk szeszélyes voltának egyik jellemző bizonyítéka, hogy vannak olyan évek is, amelyekben ez a kellemes időszak elmarad, vagy csak néhány napra zsugorodik össze. Ä vénasszonyok nyara a Kárpátmedencében, ezen belül hazánk területén alakul ki a legerőteljesebben. Észak- Amerikában, az USA keleti felében és Kanada délkeleti részén ugyanilyen jelenség mutatkozik. Ez a híres indián nyár.
