Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Uj arcok a lengyel politikában. Aleksander Kwasnewski, Wlodimierz Omosewevic,Wldemar Pawlak, vala­mennyien a győzelemre jutott baloldali szövetség tagjai AP-felvétel Göncz Árpád interjúja holland újságíróknak Budapest (MTI) — Hollan­diai látogatásunkkal a két or­szág kitűnő kapcsolatait sze­retnénk demonstrálni. Újabb lendületet kívánunk adni a ke­reskedelmi forgalomnak is, mivel az idén 46 százalékkal esett vissza a magyar kivitel, különösképpen a mezőgazda­ság exportja. Célunk az is, hogy az eddig 300 millió dol- ’ lárt invesztált holland befekte­tőket is nagyobb magyarorszá­gi szerepvállalásra ösztönöz­zük — nyilatkozta Göncz Ár­pád holland újságíróknak, akik abból az alkalomból kértek tőle interjút, hogy a köztár­sasági elnök október elején — magas rangú kormánytisztvi­selők és üzletemberek kísére­tében — hivatalos látogatást tesz Hollandiában. — Magyarország EK-tár- sulásának egyik legnagyobb támogatója és egyik legfonto­sabb partnere Hollandia, és szeretnénk megszerezni Hága támogatását a teljes jogú tag­ságunkhoz is — mondta el az államfő politikai beszélgeté­seinek várható tartalmáról, hozzáfűzve, hogy bizonnyal szóba kerül majd Magyar- ország és a közép-kelet-euró- pai térség NATO-csatlako- zásának és a kisebbségek vé­delmének kérdése is. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva az államfő úgy vé­lekedett, hogy a lengyelorszá­gi választások tapasztalatai Magyarország számára nem példaértékűek, már csak azért sem, mert a két ország belpoli­tikai viszonyai különböznek egymástól. Á magyar válasz­tókat a magyar valóság be­folyásolja majd voksaik lea­dásánál. A köztársasági elnök kifejtette: a második választás döntő fontosságú egy fiatal demokrácia életében. Nem az eredménye, hanem maga az a tény, hogy a választásra sor kerül, és annak eredményét minden fél tudomásul veszi. — Bármilyen eredményt hoz­zanak is a választások, az az ország külpolitikai prioritásait nem fogja érinteni — szögezte le az elnök, majd abbeli meg­győződésének adott hangot, hogy az ország stabilitásán sem változtat majd a választá­sok kimenetele. Magyarország parlamenti és parlamenten kívüli pártjai ugyanis — elte­kintve a/Iegszélsőségesebbek- től — valamennyien elismerik a demokratikus szabályokat. Az államfő szerint többé-ke- vésbé biztos, hogy koalíciós kormányzás várható a ’94-es választások után Magyaror­szágon, ám a koalíció jellegét ma még senki nem tudja meg­jövendölni. Visszarendező­déstől azonban nem kell tarta­ni. Ezt a kijelentését az állam­fő azzal indokolta, hogy a par­lamentben ma helyet foglaló MSZP tette lehetővé a sima rendszerváltozást, és mindig szigorúan tartotta magát a par­lamentarizmus szabályaihoz. A köztársasági elnök az in­terjúban megerősítette: Ma­gyarország nem ad helyt a szélsőségeseknek. Az ország tudati állapota többé-kevésbé megfelel a nyugati országoké­nak: az emberek nem örülnek ugyan a munkanélküliségnek, a szociális gondoskodás be­szűkülésének, a mezőgazda­ság átalakulási fájdalmainak, ám tudják, mely határok kö­zött várható a kibontakozás. A recessziónak Nyugat-Európa országaiban sem örülnek, ám senki nem kérdőjelezi meg a demokráciát. A Magyarorszá­gon tapasztalható elégedetlen­ség oka az államfő szerint a változások lassúsága, és nem az, hogy túl gyorsan mennek végbe. A Magyarország és a közép- kelet-európai térség országai EK-csatlakozásának feltételeit firtató kérdésre Göncz Árpád kifejtette, hogy a csatlakozás időpontja attól is függ: a Kö­zösség tagállamai mekkora fontosságot tulajdonítanak a régiónak. Ha ugyanis nem csak a költségeket látnák Ke- let-Európa modernizációjá­ban, hanem felismernék, hogy a térség százmilliós, telítetlen piacot is jelent, akkor a moder­nizáció megindítására szánt összeg még mindig sokkal ke­vesebb lenne, mint az a vesz­teség, amit a piac felvevőké­pességének csökkenése jelent. Veszélyt jelenthet az is, ha ez a térség a szociális szembenál­lás forrása lesz, egy moder­nizálódott Szerbia sokkal ol­csóbb lenne Nyugat-Európá- nak, mint egy háborút viselő Szerbia. A köztársasági elnök úgy vélte azonban, hogy a délszláv helyzettől eltérően a közép- kelet-európai térség — annak ellenére, hogy etnikai mozaik — nem rejti magában a rob­banás veszélyét. A stabilitás a magyar kül­politika egyik fontos célja is, amikor a kisebbségek joga­inak nemzetközileg ellenőr­zött érvényesülését szorgal­mazza. Az elnök megerősítette: ha­zánknak fontos érdeke, hogy Románia, Szlovákia, és a többi kelet-európai ország az Euró­pa Tanács tagja legyen, mert — mint mondta —, ha valaki belép egy klubba, akkor ma­gára nézve kötelezőnek tartja annak szabályait is. A legnépszerűbb márka a Suzuki A Mercedes is vásárol magyar alkatrészeket • Ma nyílik Budapesten az Automobil ’93 Ráthy Sándor Budapest (ISB) — A hazai személygépkocsi-eladásokat tekintve az év legsikeresebb márkája a Suzuki. A Magyar- országon is gyártott japán au­tóból eddig több mint 9 ezret adtak el — összehasonlításul: augusztus végéig 33 ezer új kocsi talált gazdára orszá­gunkban —, s ebből hét és fél ezret Esztergomban állítottak elő. Minderről a 6. Budapesti Autókiállítás sajtónapján hal­lottunk. A szerdán nyitó Automobil ’93 bemutató rendezvényein, kedden megtudtuk azt is, hogy a Suzuki már 40 százalékban magyar alkatrészekből készül, s a márka jelenleg a piac 25 százalékát mondhatja magáé­nak. A vegyes vállalat vezérigaz­gatója, Lepsényi István el­mondta: naponta 80 személy- gépkocsit készítenek, s a mun­kások hatékonysága elérte a japán szintet. Piaci sikerekről számolt be a Hungarolada is: a Zsigulik és a Samarák iránti* idei kereslet már akkora, hogy egyes típu­sokat csak fél évvel a megren­delés után tudnak szállítani. A Hungarolada ’93-ban eddig többezer kocsit adott el, de a megrendelések szerint még 6-7 ezer autó talál gazdára az idén. A cég sajtótájékoztatóján megtudtük: szeretnék rövidí­teni a várakozási időt, s janu­ártól visszaállnak a negyedé­ves szállításra. A vállalat által forgalmazott kocsikat főleg a bérből és fizetésből élők vásá­rolják, s többek között valószí­nűleg ez sarkallta a Hungaro- ladát arra, hogy megkezdje a gázüzemű kocsik forgalmazá­sát. A márkakereskedők közül egyelőre tíz végzi majd az au­tók átállítását, s az ígéretek szerint például a 2107-es tí­pus, 9 liter gázzal tesz meg 100 kilométert. A Hungarola­da kiállításra tartogatott beje­lentése: januártól 6 év garanci­át adnak az eladott kocsik ka- rosszériális meghibásodására. A Mercedes standján többek között az új C osztályú model­lekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. A cég sajtótájékoz­tatóján magyarországi érde­kességgel is szolgáltak: kide­rült, hogy a világhírű automo­bilokba hazai alkatrészeket is beépítenek. Az idén 60 millió márka fölötti értékben vásá­rolnak honi gyártóktól például bőrt és kábeleket. Ennél jóval nagyobb összeget, 3 milliárd forintot fektetett be hazánkban a Volkswageneket, Audikat, Seatokat és Porsche kocsikat forgalmazó Porsche Hungária társaság. A több mint 300 al­kalmazottat foglalkoztató cég az idén 8 ezer kocsit szeretne eladni országunkban — eddig 6110-et sikerült —, s így ’93- ban mintegy 10 milliárdos for­galomra kívánnak szert tenni. Sikeres évet zárhat a csoport­hoz tartozó Skoda is: év végé­ig 7 ezret akarnak átadni a vá­sárlóknak. A Ford, a Hyundai, a Nis­san, a Citroen — és még fel­sorolni is lehetetlen hány már­ka mellett — kiállít a hazánk­ban igen népszerű kocsikat forgalmazó francia Renault cég is. Az új kiskocsiját, a Twingot mindjárt a vásár után átvehetik az első hazai megrendelők. A cég egyébként eddig 2500 autót adott el országunkban, s ez kétszázzal meghaladja £ tavalyi év teljes eladási szá­mát. Az Autószalon ’93 kiállítás rendkívül széles márkaválasz­tékot mutat be. A viszonylag kispénzű vásárlóknak ugyan­úgy érdemes elmennie a kő­bányai vásárváros területén e héten tartandó bemutatóra, mint azoknak, akik itt szeret­nék kiválasztani a milliós, tíz­milliós értékű országúti cir­kálójukat. Új összeírások a KSH-ban Budapest (MTI) — A napjainkban zajló társadal­mi-gazdasági változások egyik legjellegzetesebb je­lensége a civil szervezetek, szerveződések szerepének újbóli megerősödése. Ennek következtében dinamikusan nőtt a különböző nem nyere­ségérdekeit szervezetek szá­ma, egyre szélesebb körűvé vált tevékenységük, így mind jelentősebb szerepet töltenek be mindennapjaink­ban. A gazdaság és a társa­dalom e szeletéről azonban statisztikailag értelmezhető, átfogó képpel nem rendel­kezünk, pedig a tisztánlátás ezekben a kérdésekben a nonprofit szektornak éppúgy érdeke, mint a gazdasági és politikai döntéshozóknak. A Központi Statisztikai Hiva­talt éppen a fentiek felisme­rése indított arra, hogy az e szervezetekre vonatkozó el­ső, teljes körű adatgyűjtést útjára indítsa. Szeptember második hetében Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében közel kétezer társadalmi szervezet, alapítvány és egy­ház, illetve általuk alapított intézmény kapta kézhez a kérdőívet, amely az érintett szervezetekre vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazza. Az új statiszti­kai törvény értelmében az adatgyűjtést kormányrende­let szabályozza. A statiszti­kai törvény garanciákat ad az egyedi adatok védelmére és kizárólag összesített, az egyes adatszolgáltatókkal nem azonosítható adatfel­dolgozásokat enged csak nyilvánosságra hozni. A KSH számít a nonprofit szervezetek együttműködé­sére, a kitöltött kérdőíveket szeptember végéig vissza­várja. Az adatfelvétel alap­ján kifejlesztendő számító­gépes nyilvántartás elősegít­heti a nonprofit szervezetek és partnereik közötti kapcso­latteremtést, így a befekte­tett munka minden közre­működőnek hasznára válik.. A mezőgazdasági kister­melés fejlesztését szolgáló intézkedések megalapozásé-, hoz a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres összeírá­sokat hajt végre. Valameny- nyi kistermelő gazdaság leg­fontosabb adatait csak min­den ötödik évben gyűjtik össze, akkor a számlálóbiz­tosok mintegy kétmillió ház­tartást keresnek fel. Utoljára 1991 áprilisában volt teljes körű összeírás. Az elmúlt két évben bekövetkezett vál­tozások azonban szüksé­gessé teszik, hogy a teljes körű összeírásból véletlen- szerű kiválasztással kijelölt gazdaságokban 1993 októ­ber elején az állatszámlálás­sal egyidejűleg, ismét össze­írjuk a földterületi és nö­vénytermelési adatokat. Az összeírt adatokat a KSH tit­kosan kezeli, azok kizárólag statisztikai célokat szolgál­nak. E reprezentatív felvétel esetleges hibái sokszorozód- nak, ezért igen fontos, hogy az összeírt adatok minél pontosabbak legyenek. A KSH ehhez kéri az ösz- szeírásban érintettek segít­ségét. Az adatfelvételt végző számlálóbiztost fogadják bi­zalommal és igyekezzen kérdéseire minél pontosabb választ adni. Ezek az összeírások az adatszolgáltatók és az or­szág érdekét szolgálják. A gazdasági társaságok pél­dául csak annyi állat felvá­sárlására, takarmányellátá­sára stb. készülhetnek fel, amennyit a Központi Sta­tisztikai Hivatal e felvétel során összeír. Prűdségünk akadályozza a szexuális felvilágosítást Budapest (ISB — D. Á.) — Egészségügyi felvilá­gosító oktatóprogram ké­szült, mely elsősorban a kö­zépiskolás korosztályt cé­lozza meg, s annak érdeké­ben indul, hogy minél töb­ben használják a jövőben a gumióvszert. A program ki­dolgozásában a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, a Családvédelmi Szolgálat és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei vettek részt. Az ügy felkarolója az INDUSÁT Budapest Kft. és az Inno-Cord cég, melyek amerikai minta alapján a program egységcsomagját is készítették, s ők a benne lé­vő LifeStyles óvszer ma­gyarországi forgalmazói. Az egészségügyi, a csa­ládvédelem és az AIDS ne­ves hazai szakemberei által tartott keddi sajtótájékoz­tatón szó esett arról, hogy népegészségügyi szempont­ból hazánkban igen aggasztó a helyzet. Miközben a felmérések szerint 16 éves korukig a lányok döntő többségé el­veszti szüzességét, 75 száza­lékuk egyáltalán nem járt nőgyógyásznál. A szakmun­kásképzőbe járóknak, illetve a más középfokú intézmé­nyek gyengébb tanulóinak igen gyakran alapvető isme­reteik sincsenek a szexuális életről. Miközben egyre jobban veszélyezteti Magyarorszá­got is korunk betegsége, az AIDS, prűdségből, büszke­ségből, s ki tudja még mi­lyen okokból, de változat­lanul gyermekcipőben jár a szexuális felvilágosítás. Mindig attól is félünk, hogy a tanárok meg ne aka­dályozzanak bennünket a felvilágosító munkában — hallhattuk az egészségügyi szakemberektől. Még min­dig csak a célok között fo­galmazódott meg, hogy egyáltalán beengedjék őket egyes iskolákba. Pedig pél­dául nagyon eredményes az a munka, amit három orvos- tudományi egyetem (köztük a debreceni) hallgatói vé­geznek az iskolákban a nemi felvilágosítás terén. Külö­nösen azért, mert koruknál fogva a hallgatókat sokkal jobban elfogadják a diákok, mint az idősebb szakem­bereket. A cég képviselői elmond­ták, hogy alapvető kérdés a gumióvszer kereskedelmi hozzáférhetősége. A legegy­szerűbb, a legpraktikusabb az automata által való áru­sítása, de keresik a további lehetőségeket is.

Next

/
Thumbnails
Contents