Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda Kelet-Magyarország 7-?■ f ______ Méregdrága fényképek Augusztus 27-én megjelent az „Ügyes húzás” című panasz, amelynek elolvasása után döbbentünk rá, hogy mi is ugyanilyen csónakban rin­gatózunk. Bennünket is na­gyon. felbőszített az említett miskolci fényképész. Ez év februárjában felkeresett min­ket, felvállaltattuk vele a fény­képezést. Megrendeléskor 2400 forintot kért előlegként a félévi, illetve egyévi képekre, mivel megegyeztünk, hogy augusztusban és karácsonykor jön majd a családot fényké- pezni. Augusztusban jött is, akkor még fizettetett velünk 1170 forintot a fotózáskor. Megkér­dezte, mennyit kérünk pluszba a fényképekből, azt feleltük, hogy öt-hat darabot, a nagy­szülőknek és a keresztszülők­nek egyet-egyet. Rá egy hétre el is hozta a fényképeket, de mi sájnos, nem tartózkodtunk otthon, ezért az anyósomnak adta át azokat és ingerülten kérte, hogy fizessen még 4853 forintot! Miután anyósomnak nem volt ennyi pénze a háznál, kénytelen volt a szomszédtól kölcsönkérni. Csodálkozott is, hogy miért kellett nekünk ilyen sok kép árát kifizetni, de ő nem sejtette, hogy őt is meg akarjuk ajándékozni. Mi az öt­hat kép helyett pluszban harminchét darab 10x15-ös és két darab 30x40-es képet kap­tunk. így ez az augusztusi fényképezés 8423 forintunkba került! Kérdem én, mennyibe fog kerülni a karácsonyi fényké­pezés, mert ha én mondom le a megrendelést, akkor elbúcsúz­hatom ezerkétszáz forintom­tól. Ez az egész dolog nagyon felbőszített bennünket, és a férjem telefonon keresztül megpróbálta voína rendezni ezt a dolgot, de sajnos, senki nem vette fel a telefont. Az egészben csak az a kellemet­len, hogy a fényképek nem sikerültek olyan minőségben, ahogyan az egy fényképésztől elvárható lenne. Teljes név és cím Biztosítás Június 30-án elvittem a Lan­cia autómat egy magánkeres­kedőhöz, hogy adja el. Meg­kérdeztem, fizetnem kell-e a biztosítást, ő úgy világosított fel, hogy amíg hála van az autó, nem keik Mindenesetre bementem az Állami Biztosí­tóhoz, ahol az ügyfeles, hölgy közölte: írnom kell egy kérel­met és adjam, be az igazolást, hogy leadtam az autót. Ebben az esetben nem: ke 11 fi zetni Megtettem, nyugodtan alud­tam. Aztán két és fél hónap múlva bementem az Állami Biztosítóhoz, hogy nem kelt el az autó, most már hazaviszem, ezután mi a teendő a biz­tosítással kapcsolatban. Azt mondták, csak annyi, hogy fizessek folyamatosan, ugyan­is amíg a rendszám rajta van, addig a biztosítást fizetnem kell. Amikor érdeklődtem, mit kell tennem, ők tájékoztattak rosszul. Vagyis félrevezettek és ennek most én igyam meg a levét? Fizesse meg a biz­tosítást, aki a hibát elkövette! Márkus József Nyíregyháza, Táncsics Mihály u. 8. Tiltakozó lakók A Nyírtura, Rákóczi. utcai lakosok nevében fordulunk Önökhöz. Személyesén meg­keresett minket Mikó Albert községi képviselő azzal, hogy a nyírturai. Rákóczi u. 11. szám alatti vendéglő háta mö­gé benzinkutat terveznek épí­teni, ehhez aláírásukkal járul­janak hozzá — mondta. Aláír­tuk, mert akkor semmi kivetni valót nem találtunk benne, érdekeinket így nem sértette. Körülbelül két hete megjelen­tek a különböző nehézgépek, nekiálltak a község egyetlen parkjának a vendéglő előtt, el­kezdték az odacsatlakozó be- tonutai felbontani, a fákat ki­vágni, a gyepet feltúrni. Eleinte mindenki csak bá­mult, hogy nem erről volt szó. Majd megkérdeztük a Mikó fiúkat, akik azt válaszolták, hogy a községi képviselő- testület; így fogadta el az ülé­sen, a terv már elkészült, az engedély megvan. A felhábo­rodás nap mint nap nőtt. Meg- . jelent a tervező, aki közölte, hogy a 4-es utat kiszélesítik, és egyirányú forgalmat tervez­nek. Amikor a tervet meg­néztük, kiderült, hogy az egy­irányú forgalom vagy tizenöt­húsz családot elzár a saját ott­honától, csak kerülővel tudnak oda bejutni. Ez aztán végképp elszabadította az indulatokat. A polgármester azt mondta, hogy ő nem tud mit tenni. Találgatások is elindultak, hogy ki van benne a dologban. Végül kiderült, hogy még nincs is engedélyük. Állítólag a szakhatóságok még nem ad­tak szakvéleményt, de a mun­kát elkezdték. Mi lakók, tilta­kozunk, hogy oda benzinkút épüljön, annál is inkább,: mert a tőszomszédságban három vállalkozó műhelye vagy te­lephelye kerül veszélybe. Ezek közül ketten autósze­relők, akik munkájuk során nyílt lángot használnak a he­gesztéshez! Életveszélyes ál­lapot. Becsapottnak tartjuk magunkat, igazságtalannak érezzük a hátunk mögötti in­tézkedéseket. ezért a hozzá­járulásunkat visszavontuk. Ezt írásban megküldtük a jegy­zőnek és a Közúti Igaz­gatóságnak is. Reméljük, nem az egyéni érdekek fognak győzedelmeskedni. Tizennégy lakó aláírása ;; Nyírtura. Rákóczi utca; Ha játszanak a vörös kakassal... Szándékos lakásrongáló bérlők • Cigarettacsikket is találtak • Pincében sütnek szalonnát Nyíregyháza (KM — TMI) — Felelős ember nem játszik a természeti erőkkel, mert azok szörnyű tragédiát okozhatnak. Csak a véletlen­nek köszönhető, hogy vala­kik ostoba tüzeskedése miatt nem szakadt rá a födém a Dózsa György utca 6. számú ház lakóira, vagy nem borult lángba a tető. A tettes ismeretlen, a kár — amit a város visel a költség- vetésből — legalább százezer forint. És ez csak egy a fele­lőtlen rongálásokból... Tragédia történhetett volna Á kopott, szürke, egyemele­tes épület fényes portáló üz­letek között áll a belvárosban. Úgy mondják, vagy száz éve vendégfogadónak épült. Nyolc bérlője van. Nem tudni, mikor fedezték föl az üszkössé égetett gerendákat, de csak he­tek múltán jelentették a Ház­kezelő Kft.-nek. A padláson papírdobozok, rongyok, foszlott díványok he­vernek szanaszét, ruhák szá­radnak a köteleken. Ha itt fel­száll a vörös kakas, a fafödém pillanatok alatt lángba borul. A pala pedig, amivel a tetőt befedték, valósággal robban a tűzben és nagyon nehezen oltható. Ám megroppanhatott volna a tető is, és akkor leszakad a födém, ennek a következmé­nyeit nem kell ecsetelni a bé­kásmegyeri tragédia után. Mindez amiatt, mert valakik (hajiunk a többes szám hasz­nálatára) úgy tűnik, hogy ben­zinlámpával. valamilyen szú­rólánggal kiégették a tetőt tar­tó faszerkezet egyik alsó kötő­gerendáját. Épp a kötésnél, ez jól látszik a fényképen. A kép önmagáréi beszél — Találtunk ugyan ciga­rettacsikkeket a gerenda körül, de ezt így nem lehet cigarettá­val kiégetni — mutatja a kívül alig kormos, belül jó nyolcvan centi mélyen végig elhamvadt fenyőgerendákat Martinovsz- ky László, a Házkezelő Kft. műszaki vezetője. — Hosszan tartó, nagy hő érte a gerendá­kat, hiszen teljes keresztmet­szetükben átégtek. A lakók érezték is a füstöt... A- tettes, mint általában a bérházakat rongálók, megtalálhatatlan. Hallgatni arany? — Helyre kell állítani a sta­tikailag megfelelő állapotot, mert az eredetit nem tudjuk — folytatja. — A pincétől kezdve alá kell dúcolni, ugyanis a padláson nem lehet vissza­emelni a gerendát, csak alátá­masztás után. Ez komoly költ­séget jelent. Az égés miatt a pillér megereszkedett, a szani- fák szinte a levegőben lógnak. Ha a lakók rögtön szólnak, a gerendák nem süllyedtek vol­na meg ilyen veszélyesen... Ám a „hallgatni arany” böl­csességét sokan akkor is kö­vetik, amikor beszélniük kel­lene. Nemtörődömség, megal­kuvás vagy félelem igazgatja őket? A végeredményt nézve mindegy. Ha a ház lakói még várnak pár hónapot, rájuk omolhatott volna a tető, — Gyakori az önkormány­zati bérlakásokban a szándé­kos rongálás? — kérdezem Vinginder Tibort, a Házkezelő Kft. ügyvezető igazgatóját. ...Különösen a kertvárosi jellegű épületekben, a Huszár­telepen, illetve a Gerliczki és Tüzér utcán tapasztalunk szándékos rongálásokat — mondja. —Egyszerűen le­bontják a tetőt. az ajtótól, ablaktól kezdve a vizesblok­kokig mindent leszerelnek a lakásokban, amit pénzzé lehet tenni. Egy ilyen lakás komp­lett felújítása pénzben száz­Harasztosi Pál felvételei ötvenezer forinttól háromszáz- ezer forintig terjed. Tavaly csak a Huszár-telepen húsz lakást kellett felújítani. A kár többmilliós-— Szerencsére ritka az ilyen veszélyes rongálás, mint a Dózsa György utcán, de a kezelésünkben lévő házaknál a rongálások okozta kár —.... például a pincében sütnek sza­lonnát, füstölik a húst, hogy csak a legkirívóbbakat említ­sem -^-„milliókra rúg. A tettes általában ismeret­len. Ha a lakótárs rajta is kapja a rongálót, inkább „bölcsen” hallgat, minthogy fejére bajt idézzen. Pedig a rongálások árát tulajdonképpen az önkor­mányzati lakások bérlői fize­tik meg azzal, hogy nem jut pénz a házuk felújítására. Ez jogosan háborítja fel őket, de vajon mindenki ilyen hango­san háborog akkor is, amikor látja a házak rombolását? Szerkesztői üzenetek Kocsmáros Pál, Máté­szalka: Nem illeti meg vég- kielégítés a dolgozót, ha munkaviszonya nyugdíjazás miatt, közös megegyezéssel vagy az ő felmondásával szűnik meg. Az ön rokkant­nyugdíjazása tehát nem azo­nos a felmondással. Sajnál­juk, hogy a jogban járatlan ismerőse megtévesztette, elég sok olvasónk esik áldo­zatául mások tévedéseinek. Sz. E.-nek, Nyíregyháza: Levelét sajtóetikai okokból nem közölhetjük, hiába ér­tünk esetleg önnel egyet. Természetesen más volna a helyzet, ha a leírtakat bizo­nyítani tudná, de ez sajnos, óvatlansága és túlzott jóhi­szeműsége miatt lehetetlen, így csak az marad „viga­szul”, hogy a tanulópénzt re­mélhetőleg egyszer s min­denkorra megfizette. Páll Sándor, Záhony: A mozgáskorlátozottak speciá­lis lakásátalakítására adható vissza nem térítendő állami támogatás. A részletekről kérhető tájékoztatás a Moz­gáskorlátozottak Szaboles- Szatmár-Bereg megyei Egyesületéről, címük: 4400 Nyíregyháza, Körte u 19. sz. Nyakas Ferencné, Kis- várda: A polgármesteri hi­vatalnak kell döntenie a birtokháborítási ügyben. Amennyiben azonban vita­tott a birtokláshoz való jog, illetve már több, mint egy éve van ez a birtokzavaró ál­lapot, közvetlenül a bíróság­tól kell kérni a háboritás megszüntetését. Jogőszszemmel Cserébe kapott aranykoronák Dr. Kovács Mihály Igen érdekes égyéni prob­lémával fordult segítségért szerkesztőségünkhöz egy rétköz! olvasónk. Eddig szinte minden hivatalos fó­rumot megkeresett az ügyé­vel, mindenütt elismerték jo- gos igényét, csak éppen megoldani nem tudták. Gondja azzal van, hogy szülei annak idéjén nem léptek be a termelőszövet­kezetbe, viszont földjük be­leesett a közös táblába, ezért azt tagosították, és helyette esereföldet kaptak, ami azonban területben is és aranykorona értékben is ki­sebb, mint az eredeti tulaj­donuk volt. Amikor a részaránytulaj­don visszavételéről szóló törvény hatályba lépett, ol­vasónk is benyújtotta igé­nyét a szövetkezethez, hogy kéri vissza az eredeti földet. Kérését végül a földkiadó bi­zottság elutasította azzal az indoklással, hogy részére kárpótlás jár az aranykorona különbözeiért, hiszen nem volt szövetkezeti tag, így részaránytulajdonnal sem rendelkezik. Á földhivatal és a Kárrendezési Hivatal sze­rint viszont kárpótlásra sem jogosult. Sajnos, problémájára a je­lenlegi törvényi szabályozás nem ad megoldást, mert any- nyira egyedi sérelemről van szó. A részaránytulajdon ki­adásáról szóló törvény csak a termelőszövetkezeti tagok, illetve a részaránytulajdono­sok igényeinek kielégítési sorrendjét és feltételrend- szerét határozza meg. A kárpótlási törvény alap­ján sem lehet az eredeti tulaj­dont visszakérni, helyette kárpótlási jegyet kap a jogo­sult, amellyel földtulajdont is szerezhet, de nem biztos, hogy az az eredeti földtulaj­donnal fog megegyezni. A licitálási rendszer ugyanis erre csak kivételes esetekben ad lehetőséget, akkor, ami­kor az eredeti földtulajdon bekerült a kárpótlási föld­alapba és más licitáló nem tart igényt rá. Olvasónk esetében sem a kárpótlási törvény, sem a részaránytulajdon kiadásáról szóló törvény nem alkalmaz­ható, ugyanis az eredeti föld­jük helyett cserekártalanítást kaptak. A csereföld gyengébb mi­nőségű és kisebb területe el­len a csere időpontjában nem tiltakoztak, nem éltek az akkori jogszabályok adta jogorvoslati lehetőséggel, azaz tudomásul vették az előnytelen cserét. A csere­ként kapott föld jelenleg is a tulajdonukat képezi, azt há­borítatlanul használják azóta is, így az eredeti föld iránti igényük jogossága elévült. Levélírónk a hiányzó aranykorona igényének pót­lását a bíróságtól kérheti ab­ban az esetben, ha bizonyí­tani tudja, hogy a földcserék ellen — annak idején — tiltakozott, élt a számára biz­tosított jogorvoslati lehető­ségekkel, de azt igazságta­lanul, hatalmi segédlettel el­utasították. Több olvasónk keresi meg lapunkat azzal, hogy járjunk közbe eredeti földtulajdonuk megszerzésében. így Sz. J - né levélírónk sérelmezi, hogy a földterület, amelyet magának részaránytulajdo­nosként kért (ez volt a család eredeti tulajdona), a kárpót­lási földalapba került, azt kimérni nem lehet. Többször közöltük már, hogy sem a kárpótlási törvény, sem a részaránytu­lajdon kiadásáról szóló tör­vény nem ír elő olyan köte­lezettséget, hogy a jogosul­taknak az eredeti földet kell visszaadni. 1991-ben kellett minden szövetkezetben ki­alakítani a kárpótlási és rész- : aránytnlajdoni földalapokat, amit a Kárrendezési Hivatal hagyott jóvá. ! : á • Ä földalapok kialakítása azt jelenti, hogy a kárpótlási : földalapból csak a kárpótlás­ra jogosultak, míg a rész­aránytulajdoni földalapból csak a részarány-tulajdono­sok részesülhetnek. Ez a törvényi szabályozás azt je­lenti, hogy olvasónk — mint részarány-tulajdonos —■ nem kaphatja meg eredeti tulaj­donát, mert az a kárpótlási földalapba került, tehát azt a kárpótlásra jogosultak sze­rezhetik meg. j Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents