Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország * 9 Keményvonalas tüntetők próbálják áttörni a moszkvai parlament köré vont rohamrendőrkordont AP-felvétei Magyar-román környezetvédelem A hazánk és Románia közötti több, mint háromszáz kilométer országhatárt nyolc folyó lépi át Gyula (MTI) — A határ menti területek környezeti ál­lapotáról, a környezetvédelmi kapcsolatokról és a nemzet­közi együttműködés formáiról folytatnak eszmecserét kedden Gyulán megkezdődött kétna­pos magyar-román környe­zetvédelmi tanácskozás részt­vevői. A rendezvény első nap­ján, hétfőn a román környe­zetvédelmi minisztérium kül­döttsége felkereste a vendég­látó Körös-Vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség labo­ratóriumát, ahol a környezet­védelmi vizsgálatokat, többek közt a Körösök vízmintáinak értékelését végzik, ezután a vendégek a Magyarországi Románok Szövetségében a ha­zai románság helyzetével is­merkedtek. A szakmai tanácskozás ked­den az Erkel Szállóban lesz, ahol tizenegy előadás hangzik el a határ menti együttműkö­dés kérdéseiről. Az előadók egyebek közt szólnak majd a szatmári, a bihari, az aradi kör­nyezetvédelmi eredményekről és gondokról, Délkelet-Ma- gyarország ivóvízkincsének oltalmáról, a közös hulladék- kezelés módszereiről, Ma­gyarországnak és Romániának a nemzetközi környezetvédel­mi egyezmények alapján le­hetséges együttműködéséről. A hazánk és Románia kö­zötti több, mint háromszáz kilométer hosszúságú ország­határt nyolc folyó lépi át. A határ két oldalán húzható 30- 30 kilométer szélességű sávba eső tizenkét városból ötnek lakossága meghaladja a száz­ezret, s ezek egyúttal jelentős ipari tevékenység színterei. A gazdasági válság elmúltával várható, hogy mind Románia nyugati, mind Magyarország keleti területein jelentős beru­házások valósulnak meg, ame­lyek környezeti hatása fölmér- hetetlen. Ezt a munkanélkü­liségtől sújtott és ezáltal ki­szolgáltatottabb térséget az a veszély is fenyegeti, hogy a környezetvédelmi szempont­ból kedvezőtlenebb gyártási eljárások befogadására is rá­kényszerül. Ez a helyzet és az a tény, hogy a környezet­szennyezések nem tisztelik az országhatárokat, arra késztette a szomszédos megyék környe­zetvédelmi szerveit, hogy az eddiginél szorosabb kapcsola­tot alakítsanak ki egymással. A Körös-Vidéki Környezetvé­delmi Felügyelőség által szer­vezett tanácskozás az első olyan kezdeményezés a két ország történetében, amely a gondokat regionális együttmű­ködéssel kívánja kezelni. A szakmai fórum célja, hogy újabb lendületet adjon a magyar-román környezetvé­delmi egyezményt előkészítő folyamatnak. A résztvevők a tanácskozá­son javasolják térségi környe­zetvédelmi bizottság létreho­zását, amely lehetővé tenné a közös gondok helyi megoldá­sát — tájékoztatta az MTI-t Kósa Ferenc, a gyulai felügye­lőség kömyezetelemzési osz­tályvezetője. A gyulai tanácskozáson — amelyet a Körös-Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség szervezett—nemcsak az érin­tett hivatalos, hanem a nem kormányzati szervezetek ve­zetői is találkoznak, s ezzel a teljes körű személyes kap­csolatfölvétel is megvalósul. Jány Gusztáv perének újratárgyalása Az ügyészi felülvizsgálati indítvány szerint az 1947-es ítélet téves jogi következtetésen alapul Budapest (MTI) — A Leg­főbb Ügyészség indokoltnak tartja az 1947-ben kivégzett Jány Gusztáv vezérezredes rehabilitációját. A 2. ma­gyar hadsereg egykori pa­rancsnoka perének újratár­gyalása hétfőn kezdődött a Legfelsőbb Bíróságon. Jány Gusztávot a Budapesti Népbíróság 1947-ben háborús bűntettek miatt ítélte golyó ál­tali halálra. A most benyújtott ügyészi felülvizsgálati indít­vány szerint az 1947-es ítélet téves jogi következtetésen ala­pul. Az ügyészség megítélése szerint a népbíróság megsér­tette a jogszabályokat, amikor arra a következtetésre jutott, hogy: „ha tevékenységével aktíve nem is segítette elő a Polgármester­nők Budapest (MTI) — Or­szágos konferenciára hívja a honi polgármesternőket a MONA Magyarországi Női Alapítvány. Az október 8-9-én Budapesten meg­rendezendő tanácskozáson a települések polgármester­asszonyai az önkormány­zatokkal kapcsolatos törvé­nyi elképzelésekről, az ön- kormányzati szociálpoliti­káról kapnak tájékoztatást, és szó esik majd az önkor­mányzatok gazdálkodásá­ról, a nők politikai szerep- vállalásáról is. háborúba való besodródásba az országot, de kétségtelen, hogy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál módja lett volna, s így megvalósította a háborús bűntettet”. Az ügyészség álláspontja szerint Jány parancsai — amelyekben az utolsó emberig való kitar­tást követelte meg, és a paran­csot nem teljesítőket felkon- colással fenyegette — nem ütköznek a korabeli Szolgálati Szabályzatba. Az ügyészség úgy ítéli meg: Jány Gusztáv katona volt, aki magyar és német feljebbvalói utasításait hajtotta végre. Az ügyészség törvénysértőnek tartja azt a népbírósági döntést is, amely szerint a vezérezredes akkor is háborús bűntettet követett el, Budapest (MTI) — A ma­gyar turizmus devizabevéte­lének megkétszerezéséről szó­ló koncepcióját mutatta be hét­főn, az idegenforgalmi világ­napon Téglássy Tamás, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. A turisztikai szakértő el­mondta: ahhoz, hogy a jelenle­gi 3,5 milliárd forintos éves bevétel hat év alatt, vagyis az ezredfordulóig megkétszere­ződjön, csupán a világ idegen- forgalmából jelenleg meglévő részesedésünk megtartására amikor parancsaiban tizede­lésre, illetve túszszedésre adott utasítást. Az ugyanis a népbírósági ítéletben is szere­pel, hogy nem bizonyítható: történtek-e valóban tizedelé­sek, illetve végeztek-e ki tú­szokat. A második világhá­ború idején egyébként még nem tiltották nemzetközi szer­ződések a túszszedést, az mindkét harcoló félnél előfor­dult. Az ügyészség indítványa mindezekre tekintettel java­solja a Legfelsőbb Bíróságnak Jány Gusztáv felmentését a vádak alól. Indítványában a védő is Jány felmentését kérte. Észrevételében annak a véle­ménynek adott hangot, hogy Jányt bűnbakként ítélték el a 2. magyar hadsereg tragé­van szükség. Magyarország a fogadó országok rangsorában az ötödik helyen áll. Téglássy Tamás számításait arra alapozza, hogy a külön­féle felmérések egybehangzó­an állítják: a világturizmus 2000-re a duplájára növekszik, s a legnagyobb iparággá válik. Amennyiben hazánk jól használja ki a meglévő lehe­tőségeit, még javíthat is a po­zícióján — állítja az OIH elnö­ke. Ehhez némi befektetés mel­lett komoly odafigyelésre van diájáért, pedig ezért nem őt terheli a felelősség. * A Legfelsőbb Bíróság elő­reláthatólag október 4-én hir­det ítéletet, akárcsak negyven­hat évvel ezelőtt a Budapesti Népbíróság. Jány Gusztáv 1940-ben lett a 2. magyar hadsereg parancs­noka, csapataival 1942-től 1943-ig volt a keleti fronton. Ez alatt az idő alatt a hadsereg Jány szerint 40-50 ezer, a nép­bíróság szerint viszont mint­egy 120 ezer embert veszített. A vezérezredest 1943-ban nyugdíjazták. A szovjet had­sereg előretörése után Bajor­országba ment, majd 1946-ban önként hazatért. szükség, amit elősegíthetnek azok a különleges alkalmak — honfoglalási évforduló, világ- kiállítás — amelyek az elkö­vetkezendő években az ország előtt állnak. Téglássy Tamás beszámolt arról is, hogy nemrégiben az Egyesült Államokban járt, ahol turisztikai világszervezet (ASTA) vezetőjének egy meg­hívót nyújtott át arra vonatko­zólag, hogy 1988 után 1998- ban is Budapest legyen a szer­vezet kongresszusának a szín­helye. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal sajtótájékoztatója Emeletes vagonok Budapest (SB — D. Á.) — Budapest városkörnyéki vasúti forgalmában most próbálják ki azokat a két­szintes német vasúti kocsi­kat, amelyeket — ha bevál­nak — idővel nagyobb számban is a magyar vasúti közlekedés rendelkezésére bocsátanak. Mint Csárádi János, a MÁV Rt. vezérigaz­gatója hétfői sajtótájékoz­tatóján elmondta, most Bu­dapest és Vác, majd Buda­pest és Cegléd, később Bu­dapest és Hatvan, illetve a főváros és Újszász között tesztelik az emeletes kocsi­kat. A tervek szerint idővel az ország más nagyobb te­lepüléseinek városkörnyéki forgalmába is be kívánják vonni a görlitzi Waggonbau GmbH által gyártott szerel­vényeket. A német cég elnöke, Peter Witt beszámolt arról, hogy Görlitzben 1936 óta foglal­koznak emeletes vasúti ko­csik gyártásával. Erre Né­metországban azért volt szükség, mert a háború so­rán tönkrement szűkös vasú­ti pályát a lehető leggazdasá­gosabban kellett kihasznál­ni. Az emeletes vasúti kocsik — azonos hosszon — 40 százalékkal több ülőhellyel rendelkeznek, mint egy­szintes változatuk. Az ülő­helyek költségtényezője így 20 százalékkal redukálható. A 40 éves fejlesztések során az alsó teret úgy alakították ki, hogy kerékpárral, moz­gássérült kocsival, illetve gyerekkocsival is könnye­dén fel lehet szállni. Ehhez persze a magyarországi ál­lomásokon a peronokat is meg kell emelni. A széles ajtók gyors felszállást bizto­sítanak. A jelenleg tesztelésen Magyarországon lévő vasúti kocsik az elővárosi forga­lom lebonyolítására alkal­masak. Csomagtartó például nincs is bennük. Csárádi János elmondta, hogy ezekhez a kocsikhoz a Ganz-Hunslettől rendeltek 70 forgóvázat. Az elővárosi forgalom mellett a világkiál­lítás idején a főváros tömeg- közlekedésének lebonyolí­tásába is besegíthetnek ezen szerelvényekkel. Egyelőre azonban várják a közönség véleményét az esetleges to­vábbi korszerűsítésekre. Ab­ban viszont már biztosak, hogy a kényelem szempont­jából előrébb léptek, s így versenyképesebbek lesznek a közúti forgalommal szem­ben. Autók és vállalkozások Két kiállítás Debrecenben Debrecen (KM - R. J.) — Felkelteni az ország keleti fele iránt az ipar, a kereske­delem, az üzleti élet érdek­lődését és nem utolsósorban szolgálni az itt élők, a nagy- közönség igényeit. Ezzel a céllal rendezi évek óta a Kölcsey Művelődési Köz­pont és a Partner Kft. hagyo­mányossá vált szakkiállítá­sait Debrecenben. Ezek sorában szeptember 30-án, csütörtökön nyitják meg a Civis Mobil V. debre­ceni autó- és járműipari kiál­lítást és vásárt, amelyen 20 márka 82 típusa tekinthető meg négy napon át a műve­lődési központ parkolójá­ban. A Tiszántúl legnagyobb autós bemutatójának külön érdekessége, hogy elhozzák legújabb modelljeiket a volt szocialista országok autó­gyárai — így a Skoda, a La­da, az ARO és a Tatra — és a közönség megválasztja a Civis Mobil Autóját. Október 6-tól 8-ig tart majd a vállalkozók VII. deb­receni bemutatója, a Prog­resszió 93 a Bartók terem­ben (Aranybika Szálloda), ahol bemutatkozási, üzlet­kötési lehetőség kínálkozik a régió minden vállalkozója számára. A rendezvény, amelynek megyénkből is lesznek résztvevői, jól szol­gálja a kezdő vállalkozók, a nemrég indult vállalkozások ügyét, hiszen amint azt meg­tudtuk a program sajtótájé­koztatóján, az ilyen jelentke­zők a részvételi díj felét visszaigényelhetik a vállal­kozásfejlesztő alapítványtól. Tanácskozás a kisebbségek helyzetéről Szentendre (MTI) — A magyar lakosság hozzávető­leg 10 százaléka a külön­böző kisebbségekhez sorol­ható. Az ő helyzetükről, jo­gaik érvényesítéséről kezdő­dött hétfőn Szentendrén há­romnapos tanácskozás az ez év tavaszán alakult Kisebb­ségkutató Intézet szervezé­sében. A téma azért különösen aktuális, mert nemrég fogad­ta el a parlament a világ- viszonylatban is igen kor­szerűnek minősíthető ki­sebbségi törvényt, s most a törvény gyakorlati megva­lósítása a soron lévő feladat. Ebben kiemelten fontos sze­rep hárul a helyi önkor­mányzatokra. Jövő évben a helyhatósági választásokkal egy időben, a törvény előí­rása szerint, a kisebbségi te­lepülési önkormányzatokat is megszervezik, amihez a mostani tanácskozás hasz­nos gyakorlati útmutatással szolgálhat. Orvosok Világszövetsége Budapest (MTI) — Buda­pesten rendezi 45. közgyű­lését október 1. és 5. között az Orvosok Világszövetsé­ge. (WMA). Az 56 ország or­vosszövetségét tömörítő nemzetközi szervezet fenn­állása óta első alkalommal tartja közgyűlését Kelet-Eu­rópában — tájékoztatták az újságírókat az esemény al­kalmából rendezett hétfői sajtótájékoztatón. A kongresszus fő témája: hogyan közelíthetők egy­máshoz leghatékonyabban az egészségügy iránt meg­nyilvánuló igények és a le­hetőségek.

Next

/
Thumbnails
Contents