Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

Kelet-Magyarország 7 1993. szeptember 28., kedd Erőgépek a magángazdaságokba Nyíregyháza (KM) — Tarktorakciót indított a múlt hét elején a megye Fejlesztési Alapítvány — ahogy arról már lapunkban is beszámol­tunk —, a múlt évi hasonló si­kereknek folytatásaként. Az alapítvánnyal az akcióban együttműködő két gépforgal­mazó cégnél az egy hét alatt szerzett tapasztalatokról ér­deklődtünk. A Veléna Kft-nél péntekig rengeteg érdeklődő megfor­dult a Zrínyi Ilona utcai iro­dában. Pályázatot mintegy negyvenet készítettek el azon termelők számára, akik az ál­taluk forgalmazott új orosz MTZ traktorok és munkagé­peik megvásárlásáról döntöt­tek. A pályázók legnagyobb része az alsó határnak számító félmillió forint körüli öszeget kívánja gépbe fektemi, de volt 3 milliós vásárló is. A kamatmentes, 50 százalé­kos kölcsönt mindenki igény­be veszi, de sokan nem élnek a teljes gépár 20 százalékára felvehető bankhitellehetőség­gel. Talán még annak ellenére is drágállják annak kamatát, hogy a kamattámogatással az eredeti 26 százalékból tényle­gesen csak a fele lesz? A ve­vőnek elkészített pályázathoz MTZ-mustra a Veléna telepén Harasztosi Pál felvétele Változatos nyugati gépkínálat az Agronednél Galambos Béla felvétele szükséges dokumentumok kö­zül legtöbbször a földtulajdon­nak, illetve az 5 éves földbér­letnek az igazolása hiányzik. Ezért kell sok embernek két­szer járnia, netán lemaradnia az akcióról. Sokan nem tudták, hogy a 30 százalék saját erő mellett készpénzben kell le­tenni a teljes vételárra számolt 25 százalékos áfát is. A Pazonyi úti Agroned Kft. különböző teljesítményű új, korszerű olasz Same traktoro­kat és használt nyugati erő- és munkagépeket forgalmaz az alapítvány szervezte akcióra jelentkezők és más termelők számára. A Same traktorok más kategóriát képviselnek ár­ban is, de tudásban is a keleti gépeknél, így itt kevesebb a pályázók száma. Viszont szé­pen fogynak a holland érde­keltségű cég részletfizetési le­hetőséggel kínált használt traktorai, kombájnjai, és vető­gépei, talajmunkagépei. Gépvásárlási akciót a fenti­eken kívül még más szervezet is indított. Tudomásunk van a Gazdakörök Megyei Szövet­sége és a nyíregyházi Agroker Rt. által kezdett hasonló, a ter­melők jobb technikai felsze­reltségét segítem szándékozó kezdeményezésről. Garantált ár, termelői biztonság Nyíregyháza (KM) — Az Országos Tej Terméktanács újra választotta elnökségét, amelyben megyénk tejter­melőit, köztük a megyei Ag­rárkamara Tejteremelői Ta­gozatába tömörült közel 5000 magángazdaságot, e tagozat elnöke, Hudák Mi­hály nyírvasvári magánter­melő képviseli. Az országos érdekérvényesítő fórumként működő terméktanács leg­fontosabb mostani feladata a tej garantált felvásárlási árának meghatározása, il­letve az ehhez szükséges va­lóságos termelési költség ér­tékelése. Megyénkből a költségelem­zési munkába a Kótaji Farm Tej Kft., a Porcsalmai Szövet­kezet és Orosz István nyírbog- dányi gazda vesznek részt tényadataikkal. A számítások szerint egy 23 tehenes gazdá­nál 1993. I. fél évében 22,91 forintba került egy liter tej előállítása. Ezt a tejet átvették tőle átlag 15,7 forintért, így minden literen ráfizetett 7,21 forintot! Ezekkel az adatokkal vág össze a Szarvasmarha-te­nyésztők Országos Választ­mánya által javasolt 25 forin­tos, illetve a megfelelő tisz­taságú kistermelői tej esetében a 20 forintos garantált tejár is. A garantált ár meghatáro­zása rendkívül fontos vala­mennyi tejtermelő számára, ezért ezen a téren elengedhe­tetlen az együttgondolkodás, amely csak megfelelő oda- vissza információk útján való­sulhat meg. A megyei Agrár­kamara Tejtermelői Tagozatá­nak elnökségében az alábbi gondolatok születtek az orszá­gos terméktanács jelenlegi munkájával kapcsolatban, mondja Bíró Miklós az Agrár­kamara ügyvezetője: — Célszerű lenne az agrár­piaci rendtartási szellemben a kvótán és a garantált áron túl­menően további kérdéskörö­ket is szabályozni. Itt van mindjárt az irányár kérdése, melyet nemcsak a feldolgozott tejre és tejtermékekre kellene vonatkoztatni, hanem a tej felvásárlási árára is. Az nem vitatható, hogy a garantált árat csak a minőségi tejre kell megállapítani. Ám a termelés jelenlegi szintjén az komplex minősítés szerint átvett minő­ségi tejen felüli nyers tejre is szükség van! Nyilván rá kell szorítani fokozatosan ezt a ter­melői kört is a minőségi tej előállítására, de a tejbegyűjtés jelenlegi rendszerében, a ma­gántermelők zöménél nincs meg a feltétele (külső és belső okok miatt) az extra, illetve I-H. osztályú tej termelésé­nek. Gazdasági és társadalmi szempontból nem célszerű a magántermelők e népes köré­nek a biztonságos tejtermelés­ből való kirekesztése. Nem le­het cél, hogy őket a tehéntartás felhagyására késztessük, sőt az ellenkezője kívánatos. — A piaci zavar megoldása összetett feladat. A rendtartás eszközeit is latba kellene vetni —már csak az egészséges táp­lálkozás miatt is —, a tej és tejtermékek fogyasztásának növelésére. A Tej Termékta­nács, amely a termékpálya résztvevőiből áll, hathatósan közreműködhetnek a fogyasz­tás növelésében, ezáltal a ha­zai termelés fenntartása, bőví­tése érdekében. — A tejpiaci rendtartás-ter­vezeten belül sok minden nem egyértelmű. Például a kvótát a termelő kapja, ugyanakkor másutt tejcsamoki kvótáról van szó. A jelenlegi magánter­melői begyűjtési rendszer kor­szerűsítésre szorul, éppen ezért úgy kellene alakítani a piacszabályozást, hogy az en­nek javítását szolgálja. Be kellene vonni a tejpiac szabályozásába a területi érdekegyeztető fórumokat. Ugyanis a feldolgozott tej zö­me a megyében marad, itt fo­gyasztják el. Éppen ezért a ter­melőkhöz, feldolgozókhoz, kereskedőkhöz, fogyasztók­hoz közelebb, megyei szinten kellene a Tej Terméktanács ál­tal ezután meghatározott kvó­tát elosztani, és egyéb, majdan szabályozandó kérdéseket is kezelni. Nem kell attól idegen­kedni, hogy a vidék is véle­ményt alkothat, s helyi kérdé­sekben dönthet — mondják a megyei Agrárkamara Tejter­melői Tagozatában. Nem cél­szerű a kvóta lebontását csu­pán a tejfeldolgozókra bízni. Egyrészt nem minden tejfel- dolgozó tagja a terméktanács­nak (megyénkben jelenleg há­rom működő és egy épülő ilyen feldolgozó üzem van), így csak az állami tejipar jöhet számításba, ez viszont sérthet más feldolgozói érdekeket. Fennáll a veszélye, hogy ter­méktanács szándékától eltérő, termelői oldalról támadható jelenségek alakulnak ki. Jót tesz a fogy(aszt)ásnak Gazdasiker Budapest (KM) — Ün­nepélyes keretek között a közelmúltban Szabó János földművelésügyi miniszter adta át az általa alapított Aranykoszorús Gazda és Gazdaasszony kitünteté­seket. Megyénkből Hajzer And­rás nyírbogdányi gazda is a húsz elismerésben részesí­tett között volt, akik min­dennapos munkájukkal, környezetüknek is példa­mutató szorgalmukkal szol­gáltak rá e kitüntetésre. Nyíregyháza (KM) — Bi­zony van még mit javítanunk a „Szabolcs aranya” iránti hazai kereslet növelése terén a mar­ketingmunkában. Az almafo­gyasztást ösztönözhetik — ezáltal a termelők piaci lehető­ségét szélesíthetik — az olyan, tudományosan is megalapo­zott információk, mint ami­lyenről a fogyókúrás receptek között „almakúra” címmel ol­vastunk. Az almakúra lényegében rö­vid távú gyümölcsböjt, amely alkalmas rövid idő alatt, gyor­san felszedett kilók, ugyan­csak gyors leadására. „Nagy zabálások” során elkerülhetet­lenül fölvett többlet kalóriáitól lehet az alma segítségével utó­lag megszabadulni. Napi 2 al­ma elfogyasztása esetén is csupán 100 kalória az ener­giafelvétel. Jelentős tehát a szervezet energiahiánya, amit a finom vacsorák fölöslegben elfogyasztott étkeinek kalóri­áiból kénytelen kiegészíteni. A felszedett kilogrammok így náhány nap alatt semmivé vál­hatnak. Az alma emellett gazdag vi­taminokban, ásványi elemek­ben és rostokban. Ez utóbbiak­nak a bélmozgás felgyorsítá­sában, a salakanyagok gyor­sabb kiürülésében van fontos szerepe. Egy 3 napos almakúra — amely során naponta mintegy 10 almát ehetünk meg és ita­lunk is csak almaié lehet — a közérzetre is jótékony hatással van. Igaz, nem kis akaraterőre van szükség, hogy az egyhan­gú és kétségtelenül éhségér­zettel is járó böjtöt kibírja a kúrázó, de mint a tapasztala­tok mondják, megéri. Agroker Napok Nyíregyháza (KM) — Holnap, szeptember 29-én négynapos rendezvénysoro­zat kezdődik „Agroker na­pok” címmel a nyíregyházi Agroker Rt.-nél. A program, amelyre idén teljes egészé­ben a cég Kinizsi utcai tele­pén kerül sor, kinek-kinek hasznos időtöltést, számos érdekességet kínál. A szerdán 10 órakor el­hangzó megnyitó után a nö­vényvédelem lesz a központi téma. A megyei növény­egészségügyi állomás szak­emberei tartanak előadást az ide esztendő legtöbb gondot okozó problémáiról: az al­mafa lisztharmat, az aknázó­molyok és a kukorica gyom­növényei elleni védekezés­ről. Délutántól termékbemu­tatók, kiállítások várják négy napon át a termelőket. Más­nap, csütörtökön 10-től a mezőgazdasági vállalkozá­sok jövője lesz terítéken, amelyről a Földművelésügyi Minisztérium illetékes osz­tályvezetője beszél majd. Pénteken délelőtt a gazda­köröké lesz a főszerep. Or­szágos szövetségük alelnöke mellett a megyei szövetség elnöke Jakab Ferenc ország- gyűlési képviselő is tájékoz­tatást ad. Ugyancsak ezt te­szi 11 órától Fekete Zoltán az Agroker gépkereskedelmi igazgatója az általuk is bein­dított mezőgazdaságigép-ak­cióról, amely során mintegy kétszáz traktort és munka­gépet vásárló mezőgazda- sági termelővel számolnak. A szombat teljes egészében a pavilonokban negyedik napja folyó termékbemuta­tók, akciók és szakmai felvi­lágosítás jegyében telik majd el a délután három órai zá­rásig. Bioújdonságok Nyíregyháza (KM) — Kertészeknek és háziasszo­nyoknak szolgálhat hasz­nosítható érdekességként az alábbi két újdonság, amelyről nem régen sze­reztünk tudomást jártunk- ban-keltünkben. Ma még nem nevezhető megoldottnak a hulladékok gyűjtése, osztályozása és új­rahasznosítása hazánkban. Ezért különösen figyelem­reméltó az a műanyagból hulladékból gyártott kom­posztáló láda, amelyet a bu­dapesti Recyclen Műanyag­feldolgozó Kft. (1225 Bp. Bányalég u. 80-84.) készít másfél ezer forintos áron. A komposztálóláda 1 centimé­tere vastag fekete elemekből áll, amelyeket a fogazás mentén egyszerűen egymás­ba kell illeszteni. Nem vete­medik meg és nem árt neki az időjárás, így szinte el- nyűhetetlen. Az elemek kö­zötti rés biztosítja a jó kom- poszthoz szükséges szellő­zést. Az összeszerelt láda belső, hasznos mérete 80 x 80 x 80 cm, így űrtartalma körülbelül 500 liter. Haszná­lati utasítást is mellékelnek hozzá, amelyben részletes útmutatást adnak a szerves hulladékok értékes humusz- szá alakításához. Megjelent a kiskereskede­lemben is, egy eddig csak a konzervgyárak által használt zselésítő anyag az almapek- tin, amelynek használata le­rövidítheti a főzési időt és csökkenteheti a gyümölcs­höz adagolt cukor mennyi­ségét. Az Opekta nevű zselésítő port — amely teljesen ter­mészetes eredetű, sem ada­lékanyagokat, sem színezé­ket nem tartalmaz — többek között magyar almából egy német cég készíti. Különbö­ző forfmában kerül forga­lomba: kristálycukorral ke­verve és tisztán, illetve nor­mál (classic) és könnyített (light) változatban. A normál adagolás a ha­gyományos, egy rész gyü­mölcs, egy rész cukor arányt veszi alapul. Míg a „light” változatnál három rész gyü­mölcshöz csak egy rész cu­kor szükséges. A cukrot nem lehet teljesen elhagyni, mert a pektin csak azzal fejti ki sűrítő hatását. A „light” dzsem vagy lekvár a hagyo­mányosnál akár 40 száza­lékkal kevesebb kalóriát tar­talmazhat és a főzési idő mindössze 2-3 perc. Cukor­betegek számára készült dzsemnél a cukor gyümölcs­cukorral vagy szorbittal he­lyettesíthető. Szőlőt télire Dr. Széles Csaba Nyíregyháza — Igen ked­veltek a nagy fürtű, nagy bo- gyójú, lazább állományú tet­szetős színű szőlőfajták. Hogy miért olyan kedveltek még napjainkban is a Chas- selas (fehér és piros saszla) fajták, annak igen egyszerű a magyarázata, mert savtartal­muk közepes (6-8 ezrelék), de cukortartalmuk már kö­zepesnek (16-18 százalék) mondható. Tehát az édesség érzetét a magasabb cukortartalom és az alacsonyabb savtartalom határozza meg. A szőlő nem utóérő gyümölcs, ezért a cse­megeszőlőt közvetlenül tel­jes érés előtt kell leszüretel­ni. Ekkor a bogyók már megpuhulnak, s a cukor ösz­szes mennyisége eléri ben­nük a maximumot. A für­töket ollóval vagy késsel kell levágni, majd lapos reke­szekbe célszerű rakni. Ügyelni kell arra is, hogy a sérült, beteg bogyókat tá­volítsuk el, „cizelláljuk” ki. Az igazán szép fürtöket el­lehetjük télire, de előzőleg a tárolóhelyet (kamrát) me­szeljük ki, és kén elégetésé­vel gondoskodjunk a helyi­ség fertőtlenítéséről is. (2-3 g kén) köbméterenként. A fürtöket a kocsányuknál fog­va kettesével összekötjük, majd díványokra, lécekre, esetleg szakszerűen kifeszí­tett huzalokra aggatjuk fel. Az egyik fürt magasabban, a másik alacsonyabban lógjon. Jól tárolható: az afúz ali, az itália, a csiri csűri és a saszla félék. Az oldalt összeállította: Galambos Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents