Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
1993. szeptember 28., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarorszag 5 Válságkezelés és kistérségi társulások Hogyan kezelhető a munkanélküliség? • Alulról építkezés és a komplex területfejlesztés Györke László Nyíregyháza (KM) — Egyre több szó esik nap* jainkban a térségi társulásokról, a különleges gazdasági övezetről, melyek a megyénkben már régebben kialakult, de a rendszerváltással élesebben felmerült alapvető „betegségre”: a nagyarányú munkanélküliségre keresnek gyógyírt. Megyénkben a közelmúltban hat kistérségi társulás alakult meg. Az első Fényes- litke központtal, legutóbb pedig Szakolyban, Beszterecen. „Előkelő” helyezés Az senkit sem lep meg Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, hogy megyei szinten is az országos átlagnak több mint másfélszerese a munkanélküliség. Nógrád nyomában vagyunk szorosan. A falvakban, a kistelepüléseken ez az arány sokkal nagyobb: helyenként megközelíti a 30 százalékot! Kistérségi szinten Nagyecsed és vidéke vezet 28 százalékkal, de nem sokkal jobb a helyzet Baktalórántháza, Nyírbátor, Fehérgyarmat és Vásáronamény vonzáskörzetében sem. De vajon kezelhető-e egyáltalán a jelen gazdasági helyzetben a munkanélküliség? A válságkezelés passzív eszközei, mint például a munkanélküli járadék, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a különböző szociális segélyek, nyilván nem jelentenek megoldást. És sok pénzt emésztenek fel mind kormány-, mind önkormányzati szinten. Az aktív foglalkoztatáspolitika az üdvös (átképzések, az újrakezdés támogatása, munkahelyteremtés stb.). Persze, ez is pénzbe kerül. Ám a költségek jelentős részét fedezik a különböző pályázat útján elnyerhető elkülönített alapok a minisztériumoknál (például Területfejlesztési és Környezetvédelmi, a Munkaügyi Minisztériumnál) és az Országos Foglalkoztatási Alapnál (OFA). A Phare-program pedig lehetőséget ad arra, hogy az első, s egyben legfontosabb séges változatait azok a szakemberek ismerik a legjobban, akik itt élnek. A projecteket — minden bizonnyal — körültekintően, minden fontos elemet érintve készítik el a szakemberek. Az eddig létrejött társulások ezekkel a fejlesztési tervekkel már rendelkeznek. A kistérségi fejlesztési pro- jectek koncepciói bekerülnek a regionális fejlesztési tanácsjében létrehozzák a társulásokat (irodákat), a tanácsot, az ügynökséget. A tanács feladata a terület- fejlesztés stratégiájának kialakítása, a hatékonyabb tervezés, szolgáltatás, a helyi szintű intézménytípusok működtetésének tisztázása. Érvényesülne az a decentralizáló törekvés, hogy a döntéshozatal ne fent, hanem középszinten történjék. A tanács szorosan együttműködik a szakemberekkel (a témának megfelelő minisztériumokból is), érdekképviseleti szervekkel, gyakorlatilag mindazokkal, akik a probléma megoldásában konkrét segítséget tudnak nyújtani (bankok, PRIMOM, stb.). A regionális fejlesztési ügynökség a tanács operatív szerve, tagjai szakemberek. Az ügynökség gyűjti az anyagokat, koordinálja a munkát. Alkalmazhat, felkérhet külső szakembereket, akár bel-, akár külföldieket. Konkrét fejlesztési tervek kidolgozásában is részt tudnak majd venni. A szakemberek felkészítését — tanfolyamok szervezését, vendégelőadók meghívását, illetve külföldi képzésen való részvételt — a program finanszírozza. A szakmai tanácskozás a sóstói oktatási központban volt A SZERZŐ FELVÉTELE lépést megtegyük. Csakhogy ennek feltétele, hogy mihamarabb létre kell hozni az egész megyében a kistérségi társulásokat, melyek teljesen önkéntes alapon jönnek létre — tudtuk meg a nemrég megtartott szakmai tanácskozáson. Ugyanis a program kistérségekben, illetve az ezekre épülő regionális tanácsokban, ügynökségekben „gondolkodik”. Fejlesztési programok Ki kell dolgozni a kistérségi fejlesztési programokat, hiszen a helyi gondokat, problémákat, a megoldások lehethoz, s lényegében ezek a megyefejlesztés / alapjait képezik. Tehát alulról építkezik a rendszer. Miután létrejöttek a kistérségi társulások — a tervek szerint 15 ilyen lesz a megyében —, minden társulás küldöttet delegál a regionális feljesztési tanácsba. A tanács tehát a társulásokra épül. Medgyesi József, a megyei közgyűlés elnöke mondta az említett tanácskozáson, hogy mindezek létrehozására, megszervezésére a Phare-program keretében rendelkezésre áll ötmillió ECU, amelyhez csak akkor jutnak hozzá, ha ideReferenciaterület A lehetőség tehát adott, hiszen Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemplén referenciaterület ebben a kérdésben, amelyet, ha most megragadunk, a jövőben is kamatoztathatjuk helyzeti előnyünket. Ez a program a települések érdekeit hivatott szolgálni, rájuk lényegében nem ró külön terhet, sőt, a pályázatok elkészítésével nem kell majd az önkormányzatoknak bajlódni, hiszen a társulásokban azokat profi szakemberek készítik majd el. Akik önként dobták el az életüket Nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma • Az alkohol rabjai • Hörgőrákos betegek Nyíregyháza (KM) — A Központi Statisztikai Hivatal megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra a halálos kimenetelű otthoni balesetekről, az öngyilkosságokról, a krónikus betegekről. Alább ebből az anyagból közlünk szemelvényeket. Otthoni balesetek Az otthoni halálos kimenetelű balesetek száma 1992-ben 4297 volt, 46-tal több, mint az előző évben. Négy-négy százalékkal nőtt az esés, csúszás, botlás, illetve a fulladás okozta halálozások száma. Minden más okozó körülmény vonatkozásában csökkenés tapasztalható. Az otthoni halálos balesetek háromnegyed részét csúszás, botlás, esés okozza. Ezek gyakorisága közel egyforma a nők és a férfiak között, százezer lakos közül 41-42 ilyen esemény következtében hal meg. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban az életkor és a balesetet okozó körülmények szerint. Férfiaknál az összes otthoni baleset okozta halálozások 78 százalékában az áldozat 50 éves vagy idősebb, míg az ilyen ok miatt meghalt nők 81 százaléka elérte a 71 éves életkort. Húszéves kor felett az életkor növekedésével emelkedik az otthoni halálos kimenetelű balesetek gyakorisága mindkét nemben, de 20 és 69 éves kor között a férfiak kockázata 2-6-szor nagyobb, mint a nőké, 70 éves kor felett viszont a nők 10 százalékkal gyakrabban esnek otthoni balesetek áldozatává. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb a mérgezés, fulladás, illetve az áramütés okozta halálozás, mint a nőknél. Az otthoni balesetben meghalt nők 86 százaléka esés, csúszás, botlás következtében leli halálát, a férfiaknál ez a gyakoriság 66 százalék. Öngyilkosságok 1992-ben 4000 öngyilkosságot követtek el. Ez a szám alig haladja meg a tavalyit. A vizsgált évben százezer lakosra 39 öngyilkosság jutott, férfiaknál 60, nőknél 20. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehaladtával mindkét nemben nő az öngyilkosságok gyakorisága. A 75 éves és idősebbek között a férfiaknál háromszor gyakoribb, hogy saját maga vet véget életének, mint a nőknél, de a fiatalabbak között ez a hányad még magasabb, a 25-34 éves korcsoportban tapasztalható a legnagyobb különbség: ötszörös. Településtípusonként tekintve a községekben élők között leggyakoribb ez a halálnem, százezer lakosra 46 jut, s az összes öngyilkosság következtében meghaltak 43 százaléka élt falvakban. A nők esetében a települések típusa lényegesen nem befolyásolja e halálnem népességen belüli gyakoriságát, százezer nőre 18-23 öngyilkos jut. A férfiaknál azonban a községekben élők kétszer gyakrabban vetnek véget saját életüknek, mint a fővárosiak. A leggyakoribb módja az öngyilkosságnak az akasztás, az esetek 60 százalékában az elkövető ezt a módot választja. Az öngyilkosok egyötöde pedig gyógyszermérgezésben hal meg. Az 1992. év végén 135 761 személyt tartottak nyilván a pszichiátriai gondozók, öt százalékkal többet, mint az előző évben. A gondozottak 61 százaléka nő. A nyilvántartott férfiak között háromszor gyakoribbak az alkoholos pszichózisok, ill. az alkoholfüggőség, mint a nőknél, míg ez utóbbiak körében 1,5-2- szer magasabb a gyógyszer okozta pszichózisok, illetve a gyógyszerfüggőség. Az alkoholgondozókban közel nyolcszor több álkoholistát tartanak nyilván, mint a pszichiátriai gondozókban, ezek 82 százaléka férfi. Az alkoholgondozókban nyilvántartott betegek 93 százaléka 20-59 éves. Ez az arány nem függ a nemektől. A 19 éves és fiatalabbak a gondozottak 0,5 százalékát sem teszik ki. Százezer lakos közül mintegy 480-at tartanak nyilván az alkoholgondozók. Ez az arány Nógrád megyében a legmagasabb, 1235, és Somogy megyében a legalacsonyabb, itt a 85-öt sem éri el. Ismét fertőz a tbc Az 1992. évben 4577 új tbc- s beteget vettek nyilvántartásba, így év végére a nyilvántartott tbc-s betegek száma 18 997, ezek közül aktív tbc-s 10 882. Az új betegek száma 25 százalékkal magasabb az előző évihez képest, ez százezer lakosra vetítve 44 új beteget jelent. Az 1992. év végén 195 975 nem tbc-s tüdőbeteg szerepelt a gondozók nyilvántartásában. Az év folyamán újonnan nyilvántartásba vettek száma 27 715 volt. Ez utóbbiak 18 százalékánál a gondozás oka krónikus bronchitis, egyötödegyötöd részüknél asztma bronchiale ill. primer hörgő- rák. Az előző évhez viszonyítva öt százalékkal csökkent az új krónikus bronchitises, öt, illetve három százalékkal nőtt az új asztma bronchiales és a primer hörgőrákos betegek száma. Jegyzet Tréfa a halállal Dankó Mihály M orbid tréfát űzött valaki nemrégiben egy nyírteleki családdal. Egyik éjszaka éjfél után zörgetésre, kutyaugatásra ébredtek. Az álmából felvert feleség nyitott ajtót, s az igazi meglepetés érte, amikor a kései látogató bemutatkozott. Elmondta, hogy 6 a temetkezési vállalat hullaszállítója és X. Y.- ékat keresi. Mikor kiderült, hogy jó helyen jár, jövetelének célját is kifejtette. Bejelentés érkezett, hogy férje néhány órával ezelőtt felakasztotta magát, és jöttek a holttestét elvinni. Az asszony hirtelen szóhoz sem tudott jutni, s csak nehezen nyögte ki: — De hát én most keltem fel mellőle, él, ép, egészséges. —A vállalat dolgozói szitkozódtak egy sort. Elnézést kértek. Gyanús is volt nekik, hisz végigjárták az egész falut, a szomszédokat is felriasztották — ugyanis rossz házszámot adtak meg nekik —, mert sehol nem volt világosság. A férj másnap felkereste a vállalatot, hogy túl az első sokkon, mégis megtudja, őket vagy a temetkezésieket akarták „megtréfálni". Mint kiderült, a telephelyen a felvett bejelentéseket egy könyvben vezetik. (Nincs magnóra felvéve, hogy visz- sza lehetne hallgatni.) E szerint, a megkeresés nagyon konkrét volt, a telefonáló a rendőrségre is hivatkozott, az állítólagos elhunytról pontos személyi adatokat közölt, sőt azt is leírta, merre találják azt a bizonyos utcát. A vállalatnál azonkívül, hogy bosszankodtak — mert már ez nem az első esetük —, nem tudtak semmit tenni. A rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet a sértett. A család napok múlva lehiggadva végiggondolta azt is: mi lett volna, ha véletlenül nincs otthon a férj? Milyen megrázkódtatást, netán tragédiát okozott volna a felelőtlenség? Talált „ismerősei" körében egy-két olyan számításba jöhető „elkövetőt” . De tudják, ezt be is kell bizonyítani, ami nem lesz könnyű. Pedig jó lenne példát statuálni a felelőtlen „ telefonbetyároknak”. Sajnos, az üggyel kapcsolatban elindult szóbeszédből kiderült, a községben mostanában nem ez volt az első ilyen jellegű „tréfa". Nemrégiben egy köztiszteletben álló lakos kapott fenyegetést. Kivágott újságbetűkből felragasztva olvashatta: „Meghalsz!” S aláírásként szerepelt: Halálbrigád. Nem tudni ki, vagy kik szórakoznak ilyen formán, netán egy haragos próbálja vélt, valós sérelmeit megbosszulni? Vagy egyesek, az amúgy is zaklatott és félelmekkel teli világunkban még több rettegést akarnak becsempészni? Jó lenne kideríteni az igazságot. Nyáridéző felvételek Nagy volt a forgalom a nyár folyamán a turistvándl vízimalomnál A szatmárcsekei Tisza-part is egyre több turistát vonz Györke László felvételei j Aggódó záhonyiak Záhony (KM) — Huszonegy család a Petőfi utcában fulladozik a kipufogógáztól. Ugyanis ezen a útszakaszon tanyáznak és itt túráztatják motorjaikat az Ukrajnába tartó kamionok sorukra várván. Elviselhetetlen a zaj, a füst, a szemét. Az érintett lakosok azt szeretnék, ha a kamionok a helységnévtábla mögött, azaz a városon kívül várakoznának. Kérésük, sajnos, eddig süket fülekre talált. Nem hisszük, hogy nincs megoldás, hiszen a Tiszán túl, a határ másik oldalán nagy szeretettel alkalmazzák az elő- sorompókat. Ott, ahol nem is indokolt. Itt pedig az lenne...
