Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarorszag 5 Válságkezelés és kistérségi társulások Hogyan kezelhető a munkanélküliség? • Alulról építkezés és a komplex területfejlesztés Györke László Nyíregyháza (KM) — Egyre több szó esik nap* jainkban a térségi társulá­sokról, a különleges gaz­dasági övezetről, melyek a megyénkben már régebben kialakult, de a rendszervál­tással élesebben felmerült alapvető „betegségre”: a nagyarányú munkanélküli­ségre keresnek gyógyírt. Megyénkben a közelmúlt­ban hat kistérségi társulás alakult meg. Az első Fényes- litke központtal, legutóbb pe­dig Szakolyban, Beszterecen. „Előkelő” helyezés Az senkit sem lep meg Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, hogy megyei szinten is az or­szágos átlagnak több mint másfélszerese a munkanélkü­liség. Nógrád nyomában va­gyunk szorosan. A falvakban, a kistelepüléseken ez az arány sokkal nagyobb: helyenként megközelíti a 30 százalékot! Kistérségi szinten Nagyecsed és vidéke vezet 28 százalék­kal, de nem sokkal jobb a helyzet Baktalórántháza, Nyírbátor, Fehérgyarmat és Vásáronamény vonzáskörze­tében sem. De vajon kezelhető-e egyál­talán a jelen gazdasági hely­zetben a munkanélküliség? A válságkezelés passzív eszkö­zei, mint például a munkanél­küli járadék, a munkanélkü­liek jövedelempótló támogatá­sa, a különböző szociális segé­lyek, nyilván nem jelentenek megoldást. És sok pénzt emésztenek fel mind kor­mány-, mind önkormányzati szinten. Az aktív foglalkoz­tatáspolitika az üdvös (átkép­zések, az újrakezdés támo­gatása, munkahelyteremtés stb.). Persze, ez is pénzbe kerül. Ám a költségek jelentős részét fedezik a különböző pá­lyázat útján elnyerhető elkü­lönített alapok a minisztériu­moknál (például Területfej­lesztési és Környezetvédelmi, a Munkaügyi Minisztérium­nál) és az Országos Foglalkoz­tatási Alapnál (OFA). A Phare-program pedig lehetőséget ad arra, hogy az első, s egyben legfontosabb séges változatait azok a szak­emberek ismerik a legjobban, akik itt élnek. A projecteket — minden bizonnyal — körül­tekintően, minden fontos ele­met érintve készítik el a szak­emberek. Az eddig létrejött társulások ezekkel a fejlesztési tervekkel már rendelkeznek. A kistérségi fejlesztési pro- jectek koncepciói bekerülnek a regionális fejlesztési tanács­jében létrehozzák a társulá­sokat (irodákat), a tanácsot, az ügynökséget. A tanács feladata a terület- fejlesztés stratégiájának kiala­kítása, a hatékonyabb ter­vezés, szolgáltatás, a helyi szintű intézménytípusok mű­ködtetésének tisztázása. Érvé­nyesülne az a decentralizáló törekvés, hogy a döntéshozatal ne fent, hanem középszinten történjék. A tanács szorosan együtt­működik a szakemberekkel (a témának megfelelő minisztéri­umokból is), érdekképviseleti szervekkel, gyakorlatilag mindazokkal, akik a probléma megoldásában konkrét segít­séget tudnak nyújtani (bankok, PRIMOM, stb.). A regionális fejlesztési ügy­nökség a tanács operatív szer­ve, tagjai szakemberek. Az ügynökség gyűjti az anyago­kat, koordinálja a munkát. Al­kalmazhat, felkérhet külső szakembereket, akár bel-, akár külföldieket. Konkrét fejlesz­tési tervek kidolgozásában is részt tudnak majd venni. A szakemberek felkészítését — tanfolyamok szervezését, ven­dégelőadók meghívását, il­letve külföldi képzésen való részvételt — a program finan­szírozza. A szakmai tanácskozás a sóstói oktatási központban volt A SZERZŐ FELVÉTELE lépést megtegyük. Csakhogy ennek feltétele, hogy mihama­rabb létre kell hozni az egész megyében a kistérségi társulá­sokat, melyek teljesen ön­kéntes alapon jönnek létre — tudtuk meg a nemrég megtar­tott szakmai tanácskozáson. Ugyanis a program kistérsé­gekben, illetve az ezekre épülő regionális tanácsokban, ügy­nökségekben „gondolkodik”. Fejlesztési programok Ki kell dolgozni a kistérségi fejlesztési programokat, hi­szen a helyi gondokat, problé­mákat, a megoldások lehet­hoz, s lényegében ezek a megyefejlesztés / alapjait ké­pezik. Tehát alulról építkezik a rendszer. Miután létrejöttek a kistérségi társulások — a ter­vek szerint 15 ilyen lesz a megyében —, minden társulás küldöttet delegál a regionális feljesztési tanácsba. A tanács tehát a társulásokra épül. Medgyesi József, a megyei közgyűlés elnöke mondta az említett tanácskozáson, hogy mindezek létrehozására, meg­szervezésére a Phare-program keretében rendelkezésre áll öt­millió ECU, amelyhez csak akkor jutnak hozzá, ha ide­Referenciaterület A lehetőség tehát adott, hiszen Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Borsod-Abaúj-Zemplén referenciaterület ebben a kér­désben, amelyet, ha most meg­ragadunk, a jövőben is kama­toztathatjuk helyzeti előnyün­ket. Ez a program a települé­sek érdekeit hivatott szolgálni, rájuk lényegében nem ró külön terhet, sőt, a pályázatok elkészítésével nem kell majd az önkormányzatoknak baj­lódni, hiszen a társulásokban azokat profi szakemberek ké­szítik majd el. Akik önként dobták el az életüket Nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma • Az alkohol rabjai • Hörgőrákos betegek Nyíregyháza (KM) — A Központi Statisztikai Hiva­tal megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra a ha­lálos kimenetelű otthoni bal­esetekről, az öngyilkossá­gokról, a krónikus betegek­ről. Alább ebből az anyagból közlünk szemelvényeket. Otthoni balesetek Az otthoni halálos kimene­telű balesetek száma 1992-ben 4297 volt, 46-tal több, mint az előző évben. Négy-négy százalékkal nőtt az esés, csúszás, botlás, illetve a ful­ladás okozta halálozások szá­ma. Minden más okozó körül­mény vonatkozásában csök­kenés tapasztalható. Az ottho­ni halálos balesetek háromne­gyed részét csúszás, botlás, esés okozza. Ezek gyakorisága közel egyforma a nők és a férfiak között, százezer lakos közül 41-42 ilyen esemény követ­keztében hal meg. Jelentős el­térések mutatkoznak azonban az életkor és a balesetet okozó körülmények szerint. Férfi­aknál az összes otthoni baleset okozta halálozások 78 száza­lékában az áldozat 50 éves vagy idősebb, míg az ilyen ok miatt meghalt nők 81 százalé­ka elérte a 71 éves életkort. Húszéves kor felett az élet­kor növekedésével emelkedik az otthoni halálos kimenetelű balesetek gyakorisága mind­két nemben, de 20 és 69 éves kor között a férfiak kockázata 2-6-szor nagyobb, mint a nő­ké, 70 éves kor felett viszont a nők 10 százalékkal gyakrab­ban esnek otthoni balesetek ál­dozatává. A férfiaknál mint­egy háromszor gyakoribb a mérgezés, fulladás, illetve az áramütés okozta halálozás, mint a nőknél. Az otthoni bal­esetben meghalt nők 86 száza­léka esés, csúszás, botlás kö­vetkeztében leli halálát, a fér­fiaknál ez a gyakoriság 66 szá­zalék. Öngyilkosságok 1992-ben 4000 öngyilkossá­got követtek el. Ez a szám alig haladja meg a tavalyit. A vizs­gált évben százezer lakosra 39 öngyilkosság jutott, férfiaknál 60, nőknél 20. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehaladtával mindkét nem­ben nő az öngyilkosságok gya­korisága. A 75 éves és időseb­bek között a férfiaknál három­szor gyakoribb, hogy saját maga vet véget életének, mint a nőknél, de a fiatalabbak kö­zött ez a hányad még maga­sabb, a 25-34 éves korcso­portban tapasztalható a legna­gyobb különbség: ötszörös. Településtípusonként te­kintve a községekben élők kö­zött leggyakoribb ez a halál­nem, százezer lakosra 46 jut, s az összes öngyilkosság követ­keztében meghaltak 43 száza­léka élt falvakban. A nők esetében a települé­sek típusa lényegesen nem be­folyásolja e halálnem népessé­gen belüli gyakoriságát, száz­ezer nőre 18-23 öngyilkos jut. A férfiaknál azonban a közsé­gekben élők kétszer gyakrab­ban vetnek véget saját életük­nek, mint a fővárosiak. A leggyakoribb módja az öngyilkosságnak az akasztás, az esetek 60 százalékában az elkövető ezt a módot választja. Az öngyilkosok egyötöde pe­dig gyógyszermérgezésben hal meg. Az 1992. év végén 135 761 személyt tartottak nyilván a pszichiátriai gondozók, öt százalékkal többet, mint az előző évben. A gondozottak 61 százaléka nő. A nyilvántar­tott férfiak között háromszor gyakoribbak az alkoholos pszichózisok, ill. az alkohol­függőség, mint a nőknél, míg ez utóbbiak körében 1,5-2- szer magasabb a gyógyszer okozta pszichózisok, illetve a gyógyszerfüggőség. Az alkoholgondozókban kö­zel nyolcszor több álkoholistát tartanak nyilván, mint a pszi­chiátriai gondozókban, ezek 82 százaléka férfi. Az alkohol­gondozókban nyilvántartott betegek 93 százaléka 20-59 éves. Ez az arány nem függ a nemektől. A 19 éves és fiata­labbak a gondozottak 0,5 szá­zalékát sem teszik ki. Százezer lakos közül mintegy 480-at tartanak nyilván az alkohol­gondozók. Ez az arány Nógrád megyében a legmagasabb, 1235, és Somogy megyében a legalacsonyabb, itt a 85-öt sem éri el. Ismét fertőz a tbc Az 1992. évben 4577 új tbc- s beteget vettek nyilvántartás­ba, így év végére a nyilvántar­tott tbc-s betegek száma 18 997, ezek közül aktív tbc-s 10 882. Az új betegek száma 25 százalékkal magasabb az előző évihez képest, ez száz­ezer lakosra vetítve 44 új beteget jelent. Az 1992. év végén 195 975 nem tbc-s tüdőbeteg szerepelt a gondozók nyilvántartásában. Az év folyamán újonnan nyil­vántartásba vettek száma 27 715 volt. Ez utóbbiak 18 százalékánál a gondozás oka krónikus bronchitis, egyötöd­egyötöd részüknél asztma bronchiale ill. primer hörgő- rák. Az előző évhez viszonyítva öt százalékkal csökkent az új krónikus bronchitises, öt, il­letve három százalékkal nőtt az új asztma bronchiales és a primer hörgőrákos betegek száma. Jegyzet Tréfa a halállal Dankó Mihály M orbid tréfát űzött vala­ki nemrégiben egy nyírteleki családdal. Egyik éjszaka éjfél után zörgetésre, kutyaugatásra ébredtek. Az álmából felvert feleség nyi­tott ajtót, s az igazi meglepe­tés érte, amikor a kései láto­gató bemutatkozott. Elmond­ta, hogy 6 a temetkezési vál­lalat hullaszállítója és X. Y.- ékat keresi. Mikor kiderült, hogy jó helyen jár, jövetelé­nek célját is kifejtette. Beje­lentés érkezett, hogy férje néhány órával ezelőtt fel­akasztotta magát, és jöttek a holttestét elvinni. Az asszony hirtelen szóhoz sem tudott jutni, s csak nehe­zen nyögte ki: — De hát én most keltem fel mellőle, él, ép, egészséges. —A vállalat dolgozói szitkozódtak egy sort. Elnézést kértek. Gyanús is volt nekik, hisz végigjárták az egész falut, a szomszédo­kat is felriasztották — ugyanis rossz házszámot ad­tak meg nekik —, mert sehol nem volt világosság. A férj másnap felkereste a vállalatot, hogy túl az első sokkon, mégis megtudja, őket vagy a temetkezésieket akarták „megtréfálni". Mint kiderült, a telephelyen a fel­vett bejelentéseket egy könyvben vezetik. (Nincs magnóra felvéve, hogy visz- sza lehetne hallgatni.) E sze­rint, a megkeresés nagyon konkrét volt, a telefonáló a rendőrségre is hivatkozott, az állítólagos elhunytról pontos személyi adatokat közölt, sőt azt is leírta, merre találják azt a bizonyos utcát. A vállalatnál azonkívül, hogy bosszankodtak — mert már ez nem az első esetük —, nem tudtak semmit tenni. A rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tehet a sértett. A család napok múlva lehiggadva végiggon­dolta azt is: mi lett volna, ha véletlenül nincs otthon a férj? Milyen megrázkódta­tást, netán tragédiát okozott volna a felelőtlenség? Talált „ismerősei" körében egy-két olyan számításba jöhető „el­követőt” . De tudják, ezt be is kell bizonyítani, ami nem lesz könnyű. Pedig jó lenne példát statuálni a felelőtlen „ telefonbetyároknak”. Sajnos, az üggyel kapcso­latban elindult szóbeszédből kiderült, a községben mosta­nában nem ez volt az első ilyen jellegű „tréfa". Nem­régiben egy köztiszteletben álló lakos kapott fenyegetést. Kivágott újságbetűkből fel­ragasztva olvashatta: „Meg­halsz!” S aláírásként szere­pelt: Halálbrigád. Nem tudni ki, vagy kik szó­rakoznak ilyen formán, ne­tán egy haragos próbálja vélt, valós sérelmeit meg­bosszulni? Vagy egyesek, az amúgy is zaklatott és félel­mekkel teli világunkban még több rettegést akarnak be­csempészni? Jó lenne kiderí­teni az igazságot. Nyáridéző felvételek Nagy volt a forgalom a nyár folyamán a turistvándl vízimalomnál A szatmárcsekei Tisza-part is egyre több turistát vonz Györke László felvételei j Aggódó záhonyiak Záhony (KM) — Huszon­egy család a Petőfi utcában fulladozik a kipufogógáztól. Ugyanis ezen a útszakaszon tanyáznak és itt túráztatják motorjaikat az Ukrajnába tartó kamionok sorukra várván. Elviselhetetlen a zaj, a füst, a szemét. Az érintett lakosok azt szeretnék, ha a kamionok a helységnévtábla mögött, az­az a városon kívül várakoz­nának. Kérésük, sajnos, eddig süket fülekre talált. Nem hisszük, hogy nincs megol­dás, hiszen a Tiszán túl, a ha­tár másik oldalán nagy sze­retettel alkalmazzák az elő- sorompókat. Ott, ahol nem is indokolt. Itt pedig az lenne...

Next

/
Thumbnails
Contents