Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
14 Kelet-Magyarország Veszélyes divat Máriás József r alán senki sem tudná megmondani, hogy hány romániai diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon, gimnáziumokban. Ösztöndíjak, szülői áldozatvállalások segítik hozzá őket ahhoz, hogy magas fokú képzést szerezzenek. A segítőkészség nyilvánvaló, kimondott célja: az erdélyi magyar értelmiségi réteg gyarapítása, számbeli növelése, szakmai és tudásszintjének emelése. Felbecsülhetetlen segítségnyújtás ez nekünk, anyagiakban kifejezhető, szellemiekben annál sokszorosan több. Csakhogy ez is kettős arculatú. Egyfelől — s ez a több — a Magyarországon tanuló diákság jó részének esze ágában sincs hazatérni. Emberileg érthető, hisz egy gazdaságilag előbbre haladottabb, a magyar szellemi kibontakozás szempontjából korlátlan lehetőséget kínáló, nyugatiasabb, magasabb életszínvonallal rendelkező országban élnek, ahonnan nem akaródzik visszatérni egy olyan küzdőtérre, ahol igen sok nehézséggel kell megküzdeniük. Másrészt—s ez sem elhanyagolandó — Románia nincs felkészülve arra, hogy valóban érdemeikhez méltóan fogadja vissza fiataljait. Az Oktatásügyi Minisztériumban létrehoztak ugyan egy oklevélhonosítási irodát, de az mindezideig csak sétáltatja a kérelmezőket, érdemben viszont nem intézkedik. Ez utóbbira hadd említsem meg a szinérváraljai (Máramaros megye) Szilágyi Éva esetét, aki Debrecenben szerzett tanítónői képesítést a Kölcsey Ferenc főiskolán. Azon kevesek közé tartozik, aki itthon, övéi körében kívánja hasznosítani a külföldön megszerzett tudást. Azt hinné az ember, hogy ez a világ legegyszerűbb dolga. De nem nálunk! A nyár óta három ízben utazott fel a fővárosba (ez nem éppen olcsó mulatság), de iskolakezdéskor, szeptember 15-én mégsem állhatott katedrára, mert „szeptember 15 előtt nem honosítják a külföldön végzett pedagógusok oklevelét.” Hozzátehetjük: azután meg miért sietnének, a jövő tanévkezdet még messze van... Éva kálváriáját nem elriasztásképpen teszem szóvá, csupán a jelenségre kívánom felhívni a figyelmet. A romániai magyarság nincs abban a helyzetben, hogy így vagy úgy elveszítse tehetséges fiataljait, azokat, akiknek a jövő letéteményeseinek kellene lenniük. Minden eltávozott tehetség veszteségeinket növeli, nemcsak önmagában, hanem utódaiban is. (Igen érdekes jelenség, hogy köztük sok olyan van, akinek szülei itthon nem vállalták az anyanyelvi iskoláztatást, de most ilyen-olyan indokkal mégis Magyarországon kívánnak érvényesülni, diplomát szerezni.) Újabban egyre nagyobb divat lesz—minek nevezzem másnak, amikor itthon is kiváló magyar nyelvű gimnáziumaink vannak, egyháziak is — magyarországi gimnáziumokban tanulni. Elsősorban értelmiségiek gyermekeiről van szó. (Önkéntelenül is eszünkbe jut: ugyancsak az értelmiségiek voltak azok, akik évtizedekkel ezelőtt a legelőbb íratták gyermekeiket a román iskolákba.) Kinek-kinek saját joga, hogy szándékai és pénztárcája szerint döntsön arról, hol taníttassa gyermekét. Csak azon is el kellene gondolkoznia valakinek, hogy ezzel a lehetőséggel—segítség címén — az anyaország sietteti az utódállamok magyarságának szellemi lefejezését. Mert bármiként értelmezzük, magyarázzuk ezt a folyamatot, következményeit, a végeredmény az lesz. A kérdés csupán az: meddig bírjuk mi, hogy folyton csak adjunk, a legjobbat, a legértékesebbet: a fiatalságot. Szatmárnémeti, '93. szeptember Tallózó megyénkről Nyíregyháza (G. S.) — A Comitatus című önkormányzati szemle Nagyvárosok a magyar településrendszerben címmel érdekes elemzést tesz közé. A legnépesebb városok, köztük Nyíregyháza társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és természeti szféráit vizsgálja, e szakterületek kölcsönhatásának függvényében. A Nyíregyházán 1990-ben alakult ,A” Stúdió 90 Kft. építészeinek munkáiból mutat be néhányat a Magyar Építőművészet. Ezúttal Bán Ferenc, Balázs Tibor, László Zoltán és Gáva Attila munkáiból válogatva. A Nyidofer Rt. privatizációjával több sajtótermék is foglalkozik. A KÁPÉ című üzleti hetilap 17. számában Dohányipari füstfelhők címmel tudósít. Információi szerint, az amerikai vevő (Universal Leaf Tobacco) ígéri, hogy továbbfejleszti az üzem technológiáját és támogatja a dohánytermelőket. A Kárpátalja című közéleti és kulturális lap 6. számában beszámolót olvashatunk a Nyíregyházán július 16-17. között Hodinka Antal tiszteletére rendezett konferenciáról. A Casinos Hungary csoport nyolcadik, Nyíregyházán megnyíló kaszinója minden napilapnak hírt jelentett augusztusban. A Kurír úgy könyvelte el az eseményt, hogy ezzel Kelet- Magyarország kicsit közelebb került Európához. A megnyitót illusztráló képsorozat mindenesetre európai hangulatot idéz. A Turizmus tudósításából megtudjuk, hogy a Szabolcs Vendéglátó Vállalat igazgatója az új tulajdonostól várja a privatizáció előtt álló Korona Szálloda sorsának jobb- rafordulását. A Magyar Nemzet augusztus 28-i számában A nyíregyházi huszárok relikviái című cikkével a Jósa András Múzeumba kalauzolja az olvasót. Képekkel illusztrálva mutatja be a 14. huszárezred tárgyi emlékeit. Végigvezet a múzeum állandó kiállításain. Fesztiválra készül Nagykálló Aranysávos, örökös kiváló címmel kitüntetett és hagyományőrző külföldi csoportok is érkeznek Mező Éva Nagykálló (KM) — Nagy eseményre készül Nagykálló a hétvégén: a város tizenhatodik alkalommal ad otthont a Kállai Kettős Néptáncfesztiválnak. A háromnapos találkozóra nyolc megyéből 17 hazai együttes utazik a városba, s 3 határainkon túli csoport is jelezte részvételét Nagyidéról érkezik a negyvenedik születésnapját ünneplő Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes. A csoport rendszeresen szerepel külföldön, két alkalommal is elnyerte a Zselízi Országos Nép- művészeti Fesztivál nagydíját. A legnagyobb sikert a Szekszárdi Fesztiválon aratta, ahol nívódíjat kapott, s elnyerte a legjobb koreográfiáért járó elismerést is. Az aranysávos együttes a magyar nyelvterület táncain kívül a Kárpát-medencében élő népek kultúrájával is foglalkozik. Nagykálló testvérvárosát, Metzingent az „Erdélyi Néptánccsoport” képviseli a fesztiválon. A fiatal együttest 1990-ben alapította a Schultz házaspár, az elődök szokásainak ápolására, megőrzésére. Népviseletük és táncaik évMetzingen tácosai tizedek hagyományait követik. Második alkalommal érkezik a városba a Técsői Tánccsoport, amelynek tagjai a Hollósy Simon Magyar Tannyelvű Középiskola diákjai. A négy évvel ezelőtt alakult együttes tagjai a nehézségek ellenére egyre jobban megszerették a táncot, s igyekszenek az eredeti anyagokat elsajátítani. A fesztivál történetében először lépnek színpadra gyermektáncosok. Az általános iskolás korosztályt az Igrice és a Jósa Gyermek Néptánccsoport képviseli. Mindkét együttes a megyei gyermek szakági bemutatók nívódíjasa. A felnőttcsoportok között olyan nagy múltú, kiemelkedő Técsői lányok teljesítményű együttesek szerepelnek rtjajd mint a Népművészet Európa-díjával kitüntetett Hajdú táncegyüttes, az „Örökös Kiváló Együttes” címet viselő Jászság Népi együttes, a többszörös Ki mit tud? győztes Nyírség táncegyüttes, vagy a „Véglegesen Kiváló Együttes” elismerést szerzett Tápiómente tánc- együttes. A fesztiválon természetesen fellép a nagykállói Kállai Kettős népi együttes is. A XVI. Kállai Kettős Néptáncfesztivál megnyitóját október 1-jén, pénteken délután 4 órától tartják a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Utána kerül sor az első szakmai bemutatóra, amelynek keretében 11 együttes lép a közönség elé. Szombaton fél 10-től a művelődési központ előtt mutatkoznak be a fesztivál résztvevői, délután fél 3-kor pedig a szakmai bemutató második része következik. Este fél 7-kor Biriben, Balkányban, Bököny- ben, és Újfehértón vendégszerepeinek a tánccsoportok. Vasárnap a leglátványosabbnak a délután 2-kor kezdődő menet- táncverseny ígérkezik. A táncos felvonulás után 4 órakor lesz az ünnepélyes eredmény- hirdetés és díjátadás a művelődési központ színháztermében, majd gálaműsorral vesznek búcsút a várostól az együttesek. A fesztivál idején a főtéren népművészeti kirakodóvásárt és kézműves bemutatót tartanak, a művelődési központ kamaratermében pedig Blanár Katalin, Stock Johanna, és Tordai János népművészeti kiállítása látható. Az érdeklődők ellátogathatnak a birketanyai lovaspályára és Harangodra is, ahol a Területi Fogathajtó Bajnokság III. fordulóját rendezik meg a hét végén. A nagyidai együttes Arhív felvételek A történelem makacsul ismétli önmagát Hamar Péter Ha valaki azt kérdezné, hogy A magányos cédrus hányadik a magyar festmények művészi rangsorában, minden bizonnyal gyengeelméjűnek néznék. Ám bármilyen furcsa, a filmek világában nem ritka az ilyesfajta sorrendkészítés. A legutóbbi hazai listán az ötödik helyre került Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje, egy önéletrajzi trilógia első darabja. Hogy szó essék erről az 1980 második felében forgatott alkotásról, annak az adja az aktualitását, hogy a közelmúltban megjelent a rendezőnő Napló magamról című kötete (Pelikán Könyvek Budapest, 1993), amelynek bizonyos részletei még azok számára is rejtegetnek újdonságot, akik folyamatosan igyekeztek figyelemmel kísérni a művészi életpálya alakulását. „Az apám sikeres szobrász volt. Később beszélgettem Vilt Tiborral és Amerigo Tóttal, akinek évfolyamtársa volt a főiskolán. Elmondták, hogy Mészáros László volt közöttük a legtehetségesebb.” — írja a rendezőnő az említett kötetben. Az apa szép illúziók igézetében a Szovjetunióba ment, Kirgiziában telepedett le családjával. Frunzéból hurcolta el a sztálini személyi kultusz gyakorlata jegyében a szovjet Juli szerepében Czinkó- czi Zsuzsa titkosrendőrség, halála körülményei ismeretlenek. A Napló gyermekeimnek (munkacíme Néma kiáltás volt, ahogy erről egy korabeli Film Színház Muzsika tanúskodik) emléket állít egy tehetséges szobrásznak, akiről később utcát neveztek el Frun- zéban, és egy gyereklány szemével láttatja a történelem egyik sötét fejezetét. Hazatérve ugyanis ugyanazt tapasztalja, amit a Szovjetunióban: a Rajk-per idején sorra tartóztatják le politikai okokból a rendszer számára nem kívánatos személyeket. „A gyerekkori emlékek le- forgatásához magas hegyek kellettek nekünk, a magas kirgiz hegyek. De az eredeti helyszínre, Kirgiziába semmiképp sem mehettünk ki. Ki kellett volna küldeni a forgatókönyvet Moszkvába. A forgató- könyvet, ami arról szólt: egy magyar kislány visszaemlékszik arra, hogy az apját elviszi a KGB... Nem küldtük ki a forgatókönyvet Moszkvába... Elmentünk Szlovákiába, a hegyek közé forgatni.” A történelem pedig makacsul ismétli önmagát: az utolsó forgatási napokra akkor került sor, amikor 1980 decemberében betiltották Lengyel- országban a szolidaritást, Jaruzelski katonái vették át a hatalmat, letartóztatási hullám indult. Budapesten pedig a pattanásig feszült a hangulat a filmgyárban, hiszen a film fontos szerepeit lengyel színészek játszották, Jan Nowic- ki, Anna Polony, akik maguk is a fennálló hatalommal szembeni szellemiséget képviselték. Hogy a film 1984-ben (!) bemutatható legyen, Aczél György intelmei szerint néhány jelenetet ki kellett vágni az elkészült anyagból. Kimaradt a pofon jelenet, amelyben a kislány főhőst, aki a kórházba szülni bevitt anyja után ki- áltozik, egy ápolónő nyakon- vágja. A hatalom a jelenetet jelképesnek értelmezte. Talán nem is tévedett. Mészáros Márta számára a cannesi fesztivál zsűrije szolgáltatott igazi elégtételt 1984- ben: külön nagydíjat ítélt meg számára. Tudományok Budapest (MTI - KM) — A Budapesti Ismeretterjesztő Társulat József Attila Szabadegyetemére bárki jelentkezhet, akit érdekelnek a társadalomtudományok, a természettudományok, a technika, az irodalom, a művészet, vagy aki a szakmájához szeretne további ismereteket szerezni, illetve új szakmát akar tanulni. A különböző fakultásokon 70 témában indítanak kollégiumokat és tanfolyamokat. Az idei előadásokon olyan témák szerepelnek, amelyek iránt a hallgatók már korábban jelezték érdeklődésüket. Sokan érdeklődtek külpolitikai kérdések iránt is, így szó lesz az Európai Közösség intézmény- rendszeréről. Több előadás- sorozat várja az irodalom- és a nyelvtudományok, a művészettörténet, a zene- és a filmművészet iránt érdeklődőket is. A természe- tudományi és műszaki fakultásokon a számítástechnikától a csillagászaton keresztül a fotótechnikáig, számos szakterület kínál új ismereteket azoknak, akik kötöttségektől mentesen, mégis szervezetten kívánnak művelődni. Jelentkezni szeptember 27-től október 8-áig lehet , a VIII. kerületi Múzeum utca 7. szám alatt. KULTÚRA ‘1H
