Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-03 / 205. szám
1993. szeptember 3., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Karneváli forgatag Nyíregyházán Csak a felvonulók ezren lesznek a fesztiválon, amely a Nyírségi Ősz rangos eseménye Baraksó Erzsébet Nyíregyháza (KM) — Nagy a sürgés-forgás az egész házban, jönnek-men- nek a vendégek, egymásnak adják a kilincset a dolgozók, izzanak a telefonok, mindenki lohol, feljegyez, egyeztet: teljes gőzzel készülnek a nyíregyházi Váci Mihály művelődési központban a szeptember 4-i és 5-i eseményekre, a Nyírségi Ősz kulturális szempontból kiemelkedő két napjára. Szombaton délelőtt tíz órakor, ha kegyes lesz az időjárás, s nem mossa el az eső a tervezett programot, megindul a menet a művelődési központtól a városi stadionig, hogy az utca embere néhány percre megállhasson, és elgyönyörködhessen egyik-másik produkcióban, vagy az összesben. Pillantás a kulisszák mögé A közönség már csak a végeredményével találkozik mindannak, amit miatta a programok közreműködői és szervezői létrehoztak. Nem érdektelen talán ezúttal a kulisz- szák mögé pillantani, menynyi körültekintést és figyelmet igényel egy ilyen fesztivál megrendezése. A művelődési központ egyik irodájából telefonálás hallatszik. Az egyik vidéki várost hívják: — Van még egy csoport, amelyiknek vendéglátót keresünk. Ott lépnének fel nálatok, nem tudnátok őket vacsorával fogadni? A válasz kedvező, szívesen látják az érkezőket, s felkészülnek vacsorával is. A gond megoldódott, a feladatot a füzetben ki lehet pipálni, és jöhet a következő telefon. — Hét külföldi művész- együttest várunk, és lesz még néhány hazai vendégcsoport is — mondja ezzel kapcsolatban Bradács Mária, az intézmény igazgatóhelyettese. — SzeretNyírségí lányok tánca nénk mindenkit úgy elhelyezni és ellátni, hogy jól érezzék itt magukat, elégedettek legyenek, és kedves emlékeket őrizzenek meg városunkról. Az ideérkező vendégcsoportok tagjainak többségét a 110- es középiskola kollégiumában szállásolják el, s vannak, akik a sóstói Tókuckóban kapnak helyet. A vendégfogadás előkészítése már a meghívással megkezdődik. Ha a táncos vegetáriánus Tájékozódnak még olyan egyéni igényekről is, hogy a zenészek, vagy a táncosok között vannak-e például vegetáriánusok, s ha igen, akkor az ő szokásaiknak megfelelő kosz- tot kínálják. — Általánosságban az a jellemző — halljuk az igazgató- helyettestől —, ha mi megyünk külföldre, mi is megesszük a csigabigát is, ha azt teszik elénk az asztalra, itt pedig mi igyekszünk a magyar konyha specialitásait feltálalni. Lehetne még sorolni, menynyi minden körülményre kell tekintettel lenni, egészen azzal bezáróan, hogy intézkedni kell a rendőrségnél, megteremteni a csoportok felvonulásának zavartalan lehetőségét. Számításaik szerint meg- döntik az eddigi rekordokat a felvonulók számát tekintve: 25 művészeti együttes tagjai, zenészek, táncosok, majorettek, bábosok, színjátszók szórakoztatják a közönséget az utcán, a tervek szerint csak a felvonulók majdnem ezren lesznek. Olasz, szlovák, mexikói, ukrán, lengyel együttesek mutatják be műsorukat a hazaiak mellett, több csoport, így például a Mesekert Bábszínház készít a nézőknek meglepetést, amin felül bábelőadásokat is tartanak. A Sárkányölő Vitéz László előadásai szombat délután 5, vasárnap 10 és délután 2 órakor kezdődnek. Szombat este 6-kor a külföldi táncegyüttesek, valamint a Nyírség és a Szabolcs táncosai gálaműsort adnak a tervek szerint a stadionban. Mindkét nap népművészeti bemutató várHarasztosi Pál felvétele ja a látogatókat, kismesterek munkáit állítják ki, és lesz vásár is, a gyerekek szüleikkel népi gyermekjátékokat készíthetnek. Megkérdeztük az egyik szervezőt, Dede Zoltán mozgásművészeti szakreferenst, mit ajánlana a közönség figyelmébe az utca forgatagából? Riói karnevál a mexikóiaktól — Az egyik szempontból a Székelykeresztúrról és Kolozsvárról érkező csoportokat, mert az eredeti hagyományokat őrzik, sőt, azokkal együtt élnek. A másik oldalról a mexikóiakat emelném ki, hiszen ők egy olyan kultúrát képviselnek, ami a nyíregyházi utcán ritkán jelenik meg: a latin amerikai stílust hozzák el, itt elevenítik meg a riói karneválok hangulatát. Végül egy praktikus információ: rossz idő esetén a karnevált a Bujtosi Szabadidő Csarnokban, az este 6-kor kezdődő gálát a művelődési központban rendezik meg. Száz lány Nyíregyháza (KM — N. L.) — Ä megyei munkaügyi központ statisztikai és elemzési osztálya elkészítette a legújabb munkaerőpiaci elemzését, amely főleg a nyári hetekre érvényes. Az iskolai év befejezése után majdnem 2500 pályakezdő munkanélküli rontotta statisztikánkat. A tavaszi hónapok viszonylagos csökkenése után július végéig 20,3 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Főleg Nyíregyháza, Mátészalka és Nagy- ecsed térségében jelentkeztek „tömegesen” azok a fiatalok, akik nem tudnak állást találni. Kisvárdán a Hunniacoop húsfeldolgozó üzemet felújították, korszerűsítették, ide a cég háromszáz betanított munkás kiközvetítését kérte. A tyukodi konzervgyár a szezonban közel százötven munkás ideiglenes foglalkoztatását oldja meg. Mátészalka környékén a munkaadók az utóbbi időben viszonylag nagy számban kerestek bolti eladókat, vendéglátóipari szakembereket és pedagógusokat. Kisvárda térségében száz lányt, illetve asszonyt kerestek, s még keresnek betanított varrónő munkakörbe. Nyíregyházán 18 vasipari szakmunkásnak kínáltak új állást.--------------------TárCarj itymallik. A kgst-nek ne- I vezeti piactér már nem alszik. Almos, gyűrött emberek dörzsölik szemüket; van, aki egy földre terített pléden töltötte az éjszakát. Nagy a tumultus a vízcsapnál, amely amolyan itatóra emlékeztet. Emberitató. Az autók szinte folyamatosan érkeznek. Próbálom kito- tózni, melyik honnan jött. Az RO felségjelzéssel, persze nincs gond. Az UA nyilván Ukrajnát jelenti. Am soknak nincs semmi értelmezhető jelzése. Egy kárpátaljai magyar például felségjelzés helyett nemes egyszerűséggel(?) Beregszász címerét tette ki. — Mit szóltak ehhez a határon? — kérdezem az atyafit. — Na, ne gondolja, hogy így jöttem át. Az UA-t csak azután vettem le, mikor már átjöttünk, majd csak a határon teszem ki újra. Hát, mondja, nem szebb ez a címer? Meg aztán... ez a mienk. Majd némi töprengés után: —Látja, erre is ráfanyalodik az ember. Sose gondoltam volna, hogy idáig jutunk. Volt nekem rendes állásom, ha nem is kerestem sokat, de megéltünk. Most már ott tartunk, hogy a keresetünkből vízre meg kenyérre futja. A boltok teljesen üresek. Ha meg van is valami, olyan drága, hogy az megfizethetetlen annak, aki a fizetésből ét. A nyugdíjasokról nem is beszélek, mert előfordul, hogy a két kiló húsra nem elég az apanázs. Tudja, mennyit kérnek a feketézők egy forintért? Hetven kupont! Az én legutóbbi havi keresetem meg még a negyvenezret se ütötte meg. Akkor kiszámolhatja, mit ér a kupon. Hát ezért kell néha csapni egy kört. Kicsit odébb: — Pán, észtét a cserepet tesseek megvenni. Olcsóun adom, lesz meg ajándék is. Itt van esz a gyertya. Igasz, van elterve, de szép asz. Na, tesseek! —fog karon egy középkorú hölgy. 0 is Kárpát- aljáról érkezett, kellene neki a forint. A busz indulásáig szeretne eladni mindent; meg aztán venni is kellene valamit. Egy kis ételízesítőt, kávét, a gyereknek csokit, rá- gót, kólát... — Tetszik tudni, minálunk ezek a dolgok nagyon drágák. — Hátha ma jobb lesz a piac, és akkor végre hazamehetünk — mondja egy ötvenes, testes ember. A földön, a „szürke abroszon”, azaz az újságpapíron a mindenféle „áru”. Öngyújtó, halkonzen>, kardánkereszt Ladához, egy rúd kolbász... — Azt hozunk, amit kapunk — mondja egy asszony. —Ez se olcsó ott. De ha forintot vennénk, rosszabbul járnánk. Mert azért nagyon sok kupont kérnek mostanában. A városi emberrel van a legjobban kibabrálva, mert a falusi csak megtermeli magának a legfontosabb élelmiszert. De a városinak mindent meg kell venni. A piacon. Mert a boltban jó, ha kenyeret kap az ember hosszú sorban állás után. De azt is milyet... ry ersze, nem mindenki í profi csencselő ám itt, hiszen vannak számosán, akiket a sors kényszerít rá egy-egy ilyen útra. A profik amúgy sem itt alszanak. Nekik már futja szállodára, panzióra. Györke László Emberitató Nézqpont ) Feltételes mód Angyal Sándor rt zívderítően jó hírnek jJ tűnhetett a jelenlévők számára, amikor Josef Schwarz, Ausztria budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa a minap Nyíregyházán egy előadásában kijelentette: a mezőgazdasági jellegű Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét is kedvezően érintheti, hogy 1994-ben Magyarország a mostaninál 30 százalékkal több mezőgazdasági terméket szállíthat Ausztriába. A finomságokra fogékonyabb fülek azonban arra is „vevők" voltak, hogy a vendég hangsúlyozta: bizonyos feltételek mellett szabolcsi alma is exportálható Ausztriába, de az ottani szabályok, törvények védik az osztrák gyümölcstermelők érdekeit, és ezt tudomásul kell venni. Nem szeretnék örömhírrontó lenni, de érdemes a diplomata diplomatikus véleményét nagyon alaposan végiggondolni és komolyan venni. Már a jövőre esedékes, ugyancsak jelentős mennyiségű mezőgazdasági exporttal kapcsolatban úgy mondta: szállíthat a magyar mezőgazdaság Ausztriába. Tehát ez, mint feltételes mód, nagyon is komoly feltételeket feltételez. Mint köztudott, rendkívüli mértékben sújtotta például a tiszántúli térséget (benne különösképpen megyénket) a húsex- portstop a közelmúltban tapasztalt járvány miatt. Aki Nyugaton jár, megtapasztalhatja, hogy ott nem hulló almát, összerottyant paradicsomot vagy más növény-, zöldségfélét kínálnak a fényes áruházakban vagy a járdák mentén, hanem mindig a legjobbat, mindig a legtökéletesebbet. Ennek van ára, miként nagy árat fizet az a magyar gazdasági partner (szállító) is, aki figyelmen kívül hagyja, hogy a nyugati piacra betörni és ott versenyképesnek maradni bizony magas követelményeket támaszt. Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy nekem rendkívül szimpatikus az a kijelentés: Ausztriában törvények védik az osztrák gyümölcstermelők érdekeit. Ezt a módszert viszont nem ártana nekünk importálni. Kommentár _____________________ A hatóság rosszallása Kovács Éva F eldúlva mondja egyik ismerősöm: hallatlan, mennyire nincs ma elrettentő ereje a törvénynek, s oly sokat emlegetett szigorának, szerinte ma egyáltalán nem éri meg tisztességesnek lenni, vagy ha éppen fordítani akarunk a gondolaton, joggal mondhatjuk, nem valami nagy kockázat bűnözni, lopni, csalni. A fenti megállapítás természetesen túlzás, a lényegtől azonban sajnos nem jár olyan messze. Mi is történt valójában? Ismerősöm egy kereskedelmi kft. vezetője, akinek raktárából értékes illatszereket lopott egy férfi. Az elkövető, ahogyan a szakmai zsargonban az ilyen embert nevezik, igen trükkös megoldást alkalmazott: miközben fel-alá járkált a raktárban, kiürített jó pár Ultra Pam- pers-ös dobozt, s a pelenkák helyett azokba drága samponokat, kozmetikai szereket rakott. A raktár dolgozói szerencsére észrevették a dolgot, tettenérték az illetőt, így nem keletkezett káruk, megmaradtak a sok pénzt érő kozmetikumok. Ismerősöm feljelentést tett, naivan remélve, a bűnös elnyeri méltó büntetését. Nem ez történt meg. A minap kézbe vehette a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot, mely arról értesítette, hogy a lopást ugyan bizonyítani tudják, „az elkövetett bűncselekmény azonban az elkövetés értékére és az elkövetés körülményeire tekintettel olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy emiatt a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen. Ezért a nyomozást megszüntettem, az elkövetőt pedig — hogy érezze a hatóság rosszallását — megrovásban részesítem.” Dátum, aláírás. Ismerősöm azóta is há- borog, s váltig töpreng, vajon nem lett volna jobb, ha rosszallását kifejezendő az illetőt ott a helyszínen „megrovásban részesíti" Jó, hogy végül nem tette meg. Még a végén őt minősítették volna a társadalomra veszélyes egyénnek...
