Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

Két év az üvegkalitkában (MTI'Panoráma) — Va­sárnap, szeptember 26-án befejeződött az amerikai Arizona államban egy érde­kes kísérlet. Az óriási acél­üveg építményben négy nő és négy férfi 24 hónapot töltött hermetikusan elzárva a külvilágtól. Az 1,3 hektár területű építményben, amelynek ma­gassága egy-egy ponton el­érte a 26 métert, a hosszú időt eltöltött emberek azt akarták bebizonyítani, hogy lehetséges élni egy elzárt ökológiai rendszerben is. A rendszert Bioszféra II-nek nevezték el, szemben a föld felszínével, amelynek neve Bioszféra I. A 150 millió dollárba ke­rülő építménybe, amelyet Ed Bass texasi olajmilliárdos fi­nanszírozott, a nyolc ameri­kai, angol és belga bionauta kecskéket, tyúkokat és 80 féle gabona, valamint gyü­mölcsfajtát vitt magával. Si­került a növényeket és az ál­latokat életben tartani és sza­porítani. Az emberi végter­mékeket mikrobákkal 100 százalékig feldolgozták. A 8000 üveglapból álló épületet telefon és több ezer érzékelő kötötte össze a kül­világgal. Az ellenőrző köz­pontból szabályozták a le­vegőáramlást, a víz- és ener­giaellátást. Szabályozták a hűtést is, különben a sivatagi hőségben az üvegépítmény szétrobbant volna. Létesítet­tek a kalitkában egy kis tavat is, amelyben korállok éltek. A Bioszféra II. révén re­mélik a tudósok, fontos érte­süléseket szerezhetnek arról, hogy milyenek az életkörül­mények bizonyos helyzetek­ben. A lakók két év alatt testsúlyúk 16 százalékát el­vesztették. Ez azonban házi­orvosuk, a 68 éves Roy Wat­ford bionauta szerint csak használt a szervezetnek. A szigorú ökológiai étkezés egészségesebb, mint a Föl­dön átlagosan elfogysztott napi 2500 kalória. Bár a kísérlet tudományos értéke még kétséges, a láto­gatók számára mindenesetre lenyűgöző. Már több mint félmillióan tekintették meg az üvegépítményt, 12 dollár belépődíj ellenében. A láto­gatók az üvegfalon át megfi­gyelhették a bionauták éle­tét. Néhány hónapos szünet után egy másik személyzet folytatni fogja a kísérletet az üvegépületben. A terv az, hogy a kísérlet 100 éven át tartson. Nem cenzúra, kacs* Ilnnvár ÍMTT1 — Snk ta- maaiiV a maavarnlr c ^ Ungvár (MTI) — Sok ta­lálgatásra adott okot az utób­bi napokban Kárpátalján, hogy az olvasók nem kapták meg a Beregi Hírlap című beregszászi járási lap legú­jabb számát. Az ukrán és magyar nyelven megjelenő újság, az Ezüst Föld az okot is tudni vélte: Beregszász­ban ma is van politikai cen­zúra. Az újság szerint a járási adminisztráció vezetőin** utasítására került zúzdába a már kinyomtatott lapszám. Mégpedig azért, mert meg­jelent benne Vaszil Huda- nicsnak, az ungvári egyetem professzorának a tollából — korábban egy másik újság­ban közölt — cikk azzal az állítással, hogy Kárpátaljár maguk a magyarok sj . . magyarellenes ha* , { valamint a KMlf.^l szervezetének e' SZAz említed saJát tudó' sítóiának‘infomlácÍÓJára hivatkor4* a KárPáti Igaz S™vj?o7ntalegilletékeseb- bet Beregi Hírlap főszer­eplőjét kérdezte meg. 0 „mondta, hogy a szóban forgó újságszám nyomdate­chnikai okokból nem jelent meg a megszokott időben, a kél ominózus cikk pedig a következő lapszámban lesz olvastató. pt ok tehát világos, az vizont nem, kinek és miért rit érdekében a hangulat- keltést célzó valótlan állítás terjesztése. BBC-taiVolyam indul orosz hallgatóknak London (Mr0 — A BBC World Sérvvé a jövő héten 20 részbáJ álló rádiósoroza­tot ind* orosz hallgatóknak arról hogy miként kell ki­sebt üzleti vállalkozásba kfZdeni és azt folytatni — ,elentette a Reuter. A sorozatot hétfőtől sugá­rozzák az Orosz Rádió 70 millió hallgatója részére, s kiegészítésül tanfolyamokat rendeznek Számár, Szaratov és Jekatyerinburg városok­ban. Oroszországban havon­ta új üzleti vállalkozások ez­rei létesülnek. Céljuk ezek­kel a rádióadásokkal az, hogy a nyugati know how-t összekapcsoljuk az orosz ta­pasztalatokkal és igényekkel —jelentette ki David Withe- row, a BBC World Service ügyvezető igazgatója. Budapest vonzó úticél London (MTI) — A BBC brit állami tévé utazási ma­gazinja, a Travel Showja be­mutatta Budapestet a brit nézőknek. A műsor riporte­re, Paddy Haycock megerő­sítette, hogy Budapest ma is a Kelet Párizsa, és alig talál­ni szebbet a kivilágított éj­szakai Duna-partnál — ha­bár nappal sok csúnya mo­dem épület is látszik a vá­rosban — tette hozzá. A Várhegy mellett Buda­pest fő ismertetőjelének a gellérthegyi Felszabadulási Emlékművet nevezte, és el­mondta, hogy az emlékmű­ről a szovjet katona már a szoborparkban áll. Aki be akar kukkantani az egykori vasfüggöny mögé, annak ér­demes Budapesten kezdenie — így ajánlotta a magyar fővárost a brit turisták fi­gyelmébe a BBC. Középen Bencze Ilona Balra a napsugár fiúk: Bárány Frigyes, Simor Ottó és egy lakkclpő Jobbra a művésznő belé* pője: Pécsi Ildikó Fellépésre várva: a műsorvezető Juszt László, továbbá Peremartoni Krisztina, Az est prológusát Szilá- Máté Eta, Voit Ági és a beszélgetőpartner Medgyesi József, a megyei közgyűlés el- gyi Tibor adta elő a szí- nőké Harasztosi Pál felvételei nészmesterségről Az Ariane legújabb rakománya Kouro (MTI) — A hét vé­gén újabb Ariane-rakéta in­dult útjára a francia-guya- nai Kourou rakétakilövő központból fedélzetén nem kevesebb mint hét műhold­dal. A görög mitológia fonal­gombolyító nőalakjáról elne­vezett rakéta feladata ezút­tal sem egyszerű, több mint kétezer-egyszáz kilogramm- nyi hasznos terhet kell a meghatározott pályára jut­tatnia. Az útirakomány legsúlyo­sabb tagja, a SPOT-3 nevet viselő, a Föld megfigyelését végző francia műhold 1907 ki­logrammot nyom. Küldetése a földfelszín világűrből történő kivesézése. Felbocsátása azt követően vált sürgetővé, hogy az 1986 februárjában fellőtt SPOT-1 adatrögzítő egységé­re már nem lehet számítani, és az 1990-ben útjára bocsátott SPOT-2 is a kifáradás jeleit mutatja. A Föld műholdas megfigye­lése egyaránt szolgál katonai, polgári és tudományos célo­kat. A SPOT-1 és a SPOT-2 adatai és képei nyújtottak se­gítséget többek között például a Himalája egy eddig ismeret­len törésvonalának felfedezé­séhez. De hozzájárultak új tér­képek készítéséhez, ásványi lelőhelyek felkutatásához, fel­használták a terménybecslé­sekhez és az erdőket és mező­ket sújtó betegségek feltérké­pezéséhez. Hasznát vették a SPOT képeinek az olajkuta­tók, a tengerészek, a városépí­tők, a régészek, de még a környezetvédelemmel foglal­kozó szakemberek is. A különböző adatokat, ké­peket a szatelit fedélzeti be­rendezései érzékelik és közve­títik a földi vevőállomásokra. Vannak köztük igazi színes képek, de nem valóságos, el­vonatkoztatott képek is. Elő­tűnnek rajtuk a korallszigetek, a mocsarak, vulkáni kúpok, de még a párizsi Eiffel-torony ár­nyéka is. Sőt az amerikai Sza­badság-szobor előtt a tengeren ringatózó teherhajók is felfe­dezhetők, de kivehetők voltak a csernobili erőmű füstölgő maradványai is. A SPOT-3-at 1997-ben, de lehet, hogy még előbb a SPOT^L majd az ezredfordu­lón a SPOT-5 követi. A soro­zat legújabb tagjának várható életkora azonban már meg kell haladja a 3 évet, és képfelbon­tása tíz méter alatt lesz. Infra­vörös érzékelőivel ugyanarról a térségről két különböző szögből készíthet majd felvé­teleket egyazon pályáról. A SPOT-3 kisebb útitársa: Stella, a francia űrkutatási ügynökség űrgeodéziai mű­holdja. A bájos, bár kissé sú­lyos, persze a SPOT-3-hoz képest pehelysúlyú hölgy ki­lencven kilogramm, 238-as urániumötvözetből készült, 240 mm átmérőjű golyó, burkolatára pedig 60 vissza­verő felületet rögzítettek. A tükröző felületeket 800 kilo­méter távolságból lézersug­arakkal veszik majd célba a szakemberek, akik a földgolyó formájának változását, vala­mint a földünk gravitációs me­zőit és azok módosulását ta­nulmányozzák. Stella lehetővé teszi az árapály, a tektonika lemezek mozgásának mérését és a sarkok változó jégtöme­gének regisztrálását. Stellát már várják pás pá­lyákon keringő testvérkéi egy olyan műholdrendszer része­ként, amelyek a Földről érke­ző lézersugarak visszaverésére hivatottak. Az így nyert ada­tok feldolgozásában több fran­cia csoport is részt vesz. A rakomány kisebb tagjai, öt mikroszatelit 12-50 kilo­grammosak. Amerikai, portu­gál, koreai és olasz megrende­lők számára állítják pályára őket. A mikroszatelitek a leg­alkalmasabbak az új műszaki megoldások kipróbálására. CSUPA ÉRDEKES Itt és most — évadnyitó gálaest Vendégművészek és társulatunk tagjainak vidám műsorával kezdődött el a színházi szezon Nyíregyháza (KM) — Ün­nepi hangulatban kezdődött meg az 1993/94-es színházi évad Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban szep­tember 24-én. Libériába öltö­zött, parókás személyzet fo­gadta a közönséget, az „ina­sok” mindenkinek jó szórako­zást kívántak. Ami be is kö­vetkezett, hiszen az Itt és most címmel szerkesztett műsorban Verebes István, a társulat új igazgatója parádés „szerep- osztásban” vonultatta fel a né­zők kedvenceit. A gálaesten összeállítás hangzott el e táj írószülöttei­nek alkotásaiból, megemlé­keztek Bessenyei György, Krúdy Gyula, Móricz Zsig­mond és Ratkó József életmű­véről. Fergeteges ritmusban mutatta be a Nyírség tánce­gyüttes a Ki mit tud?-nyertes táncát, az est elő­adói a meghívott vendégek és színházunk mű­vészei voltak, fellépett többek között Szandi és Viki, az illetékes elvtárs, azaz Kot­tái Róbert, Csi­kós Sándor és Katona Klári. A művészek fellépti díjukat felajánlották a Thália alapítvány számára, és azt gyarapítja a bevé­tel összege is. Libériás „lakájok” fogadják a nézőket 1993: szeptember 27.7 Hétfő Kelet-Magyarország 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents