Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

ÉRDEKES ❖ HIRDETÉS Kelet-Magyarország 9 Az orosz hatalmi válság egy éve Jelcin a moszkvai Fehér Házba indul AP-felvétel (MTI-Panoráma) — Az orosz hatalmi válság esemény­krónikája: 1992. október 8. — Az ügyvezető Gajdar-kor- mány tevékenységével elége­detlen orosz parlament felszó­lítja a kabinetet, hogy egy hó­napon belül dolgozzon ki vál­ságellenes intézkedésterveze­tet az év végére és az 1993-as esztendő első negyedévére vo­natkozólag. 1992. október 24. — Moszkvában megalakul az Oroszországi Nemzeti Meg- mentési Front, amely nyíltan Jelcin megbuktatására, és egy, , .nemzeti egységkormány” fel­állítására szövetkezik. 1992. október 28. — Jelcin betilja a Nemzeti Megmentési Frontot. Rendeletét az Alkot­mánybíróság 1993. február 12-én alkotmányellenesnek nyilvánítja. 1992. október 28. — Az orosz elnök törvénytelennek nyilvánítja és feloszlatja az orosz parlament 5000 fős ön­álló őralakulatát. 1992. november 25-26. — Az ellenzéki támadások miatt az államfő leváltja sajtómi­niszterét, Mihail Poltoranyint, majd Gennagyij Burbulisz ál­lamtitkárt, akit az elnöki ta­nácsadó csoport vezetésével bíz meg. 1992. november 29. — De­mokratikus Választás néven új politikai tömörülés alakul az elnök politikájának támogatá­sára. 1992. december 1-14. — A népi küldöttek VII. kongresz- szusa elutasítja Gajdar kor­mányfői kinevezését, s ismét a parlament fennhatósága alá helyezi a parlamenti őrsiéget. 1992. december 22. — A kormányról elfogadott törvény vétójogot ad a törvényhozás­nak a védelmi, a biztonsági, a belügy- és a külügyminiszter kinevezésében. 1993. január 29. — A parla­menti elnökség 1994 őszére akarja előrehozni az elnök- és parlamenti választást. A Demokratikus Oroszor­szág és a Demokratikus Vá­lasztás nevű szervezetek más demokratikus erőkkel tartott moszkvai nagygyűlésükön kampányt indítanak annak érdekében, hogy megakadá­lyozzák a népi küldöttek kong­resszusának összehívását áp­rilis 11. előtt. 1993. február 9. — Valerij Zorkin, az Alkotmánybíróság elnöke a népszavazás elnapo­lását szorgalmazza. 1993. február 16. — Jelcin és Haszbulátov elhatározza, hogy munkacsoportot hoznak létre a végrehajtó és a törvény­hozó hatalom működési terü­leteinek és hatásköreinek szét­választására. 1993. március 5-6. — Az orosz parlament március 10-re összehívja a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát. Tör­vényt fogad el a legfőbb ál­lamhatalmi szerveknek, így magának a törvényhozásnak, a kongresszusnak, illetve vezető tisztségviselőiknek a védelmé­ről. 1993. március 10-13. — A népi küldöttek VIII., rendkí­vüli kongresszusa jelentősen korlátozza az államfő hatal­mát, hatályon kívül helyezi az előző kongresszus kompro­misszumos megoldásait, s el­veti a népszavazás tervét. Haszbulatov zárszavában ér­zékelteti, hogy új, a parlament vezető szerepével fémjelzett korszak kezdődik. 1993. március 20. — Az orosz elnök április 25-re nép­szavazást ír ki és tévébeszédé­ben közli, hogy addig „külön­leges kormányzást” vezet be Oroszországban. 1993. március 21. — A par­lament az alkotmányosság alapja elleni támadásként érté­keli az elnök 20-i döntését. 1993. március 21. — Jelcin a Kreml őrségét elnöki gárdá­vá alakítja. 1993. március 22. — Jelcin elnöki irányítás alá helyezi a rádiót, televíziót és az orosz újságokat. Felhatalmazza a belügyminisztert, hogy tegyen lépéseket a rádió, televízió, a hírügynökségek és a kiadóhá­zak védelmére. 1993. március 23. — Az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek minősíti az orosz államfő 20-i bejelenté­sét, és ezzel megnyílik az út Jelcin alkotmányos úton törté­nő elmozdítása előtt. A parlament március 26-ra összehívja a népi küldöttek újabb rendkívüli kongresszu­sát. 1993. március 24. — Az el­nök sajtóhivatala közli, hogy az államfő nem vezet be elnö­ki kormányzást Oroszország­ban, de a népszavazást meg­tartják. 1993. március 26-28. — A népi küldöttek rendkívüli kongresszusán a résztvevők elutasítják az elnök elmozdítá­sáról szóló kérdés napirendre tűzését. Végül nemcsak az ál­lamfő, hanem a parlamenti el­nök elmozdításáról is szavaz­nak, de egyik esetben sem jön össze a menesztésükhöz ele­gendő szavazat. 1993. április 25. — A nép­szavazáson Borisz Jelcin el­nyeri a résztvevők 58,7 száza­lékának bizalmát, a politikájá­ra vonatkozó kérdésre 53 szá­zalék voksol igennel. Az idő előtti elnökválasztást a szava­zóknak mindössze 31,7, az előrehozott parlamenti válasz­tást pedig 43,1 százaléka tartja helyesnek. 1993i június 3. — Moszkvában tanácskozik a kommunista és más ellenzéki szervezetek által kezdeménye­zett oroszországi alkotmányos értekezlet. A felszólalók több­sége amellett foglal állást, hogy nincs szükség új orosz alkotmányra, hanem meg kell őrizni a szovjet korszakból megmaradt alapokmányt. 1993. június 5. — Az állam­fő által összehívott oroszor­szági alkotmányozó tanácsko­záson Borisz Jelcin ismerteti az új alaptörvényre vonatkozó elképzeléseit, és sürgeti: leg­később októberben tartsanak idő előtti parlamenti választá­sokat. Az ülésről kivonul Ruszlan Haszbulatov parla­menti elnök. A tanácskozás jú­lius 12-én fejezi be munkáját, de nem hoz határozatot a ki­dolgozott alkotmánytervezet elfogadásának módját illetően. 1993. augusztus 12. — Bo­risz Jelcin a tömegtájékoztatá­si eszközök vezetőinek tanács­kozásán bejelenti, hogy a je­lenlegi oroszországi kettős ha­talom megszüntetése érdeké­ben még az ősszel választáso­kat tartanak, s ha a parlament nem írja ki a szavazást, akkor ezt ő teszi meg. Az oroszországi köztársasá­gok vezetőinek Petroza- vodszkban tartott tanácsko­zása elfogadja Borisz Jelcin javaslatát egy új hatalmi szerv, a Föderációs Tanács felállí­tására, amely ellensúlyt képez­hetne a parlamenttel szemben. 1993. szeptember 1. — Jel­cin felfüggeszti tisztségéből Alekszandr Ruckoj alelnököt. 1993. szeptember 3. — A moszkvai parlament hatályon kívül helyezi Jelcinnek Ruc­koj felfüggesztésére vonatko­zó rendeletét. 1993. szeptember 18. — Jel­cin Jegor Gajdart, a korábbi ügyvezető kormányfőt, az orosz miniszterelnök első he­lyettesévé nevezi ki. 1993. szeptember 18. — Moszkvában lényegében meg­alakul a Föderációs Tanács, amely az új kétkamarás tör­vényhozás felsőháza lenne. Az Oroszországi Föderációt al­kotó köztársaságok és régiók vezetőinek többsége támoga­tásáról biztosítja Jelcinnek a parlamenti, illetve elnökvá­lasztás előrehozására vonatko­zó indítványát. 1993. szeptember 18. — A helyi képviseleti szervek moszkvai tanácskozásán Ruc­koj a Szovjetunió visszaállítá­sát szorgalmazza, míg Hasz­bulatov kemény fellépést java­sol az elnök „alkotmányelle­nes,” lépései miatt. 1993. szeptember 21. — Jel­cin „az orosz államiság súlyos válsága” miatt rendeleti úton feloszlatja a Legfelsőbb Taná­csot és a népi küldöttek kong­resszusát, s december 11-12-re választásokat hirdet az új tör­vényhozó szervbe, a Szövet­ségi Gyűlésbe. Haszbulatov alkotmányellenesnek minősíti Jelcin lépését, és sztrájkra hív fel. A parlamenti elnökség Ruckojt elnökké nevezi ki. 1993. szeptember 22. — Az orosz parlament rendkívüli ülésén meneszti Gracsov védelmi és Golusko biztonsági minisztert, s utasítja a közpon­ti bankot: szüntesse be az el­nöki és a kprmányhivatalok finanszírozását. 1993. szeptember 22. — Az orosz Alkotmánybíróság al­kotmányellenesnek nyilvánít­ja Jelcin intézkedéseit. HIRDETÉS ük AGROKER RT. Nyíregyház« Az AGROKER RT. Nyíregyháza tisztelettel meghívja Önt AGROKER NAPOK rendezvényeire. Ideje: 1993. szeptember 29.—október 02. (naponta 10.00—17.00-ig) Helye: AGROKER RT. Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. szept. 29: Növényvédelemmel kapcsolatos előadások. szept. 30: Mezőgazdasági vállalkozások jövőbeni alakulása. Előadó: Forró Pál — FM Vállalkozási ov.h. okt. 01: Gazdakörök szerepe az átalakuló agrárgazdaságban. Előadó: Jakab István Gazdakörök Országos Szövetségének alelnöke. Tudnivalók a mezőgazdaságigép-akcióról. Előadó: Fekete Zoltán - AGROKER RT. Nyíregyháza gépkereskedelmi igazgató. Mit kell tudni a mezőgazdasági vállalkozóknak az adózásról. Előadó: lllésné Homyák Mária APEH ov. okt. 02: Szabadtéri kiállítás. Mindennap: — Termékbemutatók — gépbemutatók — Gépa'kció — Kiállítások — Szaktanácsadás — Diszkont áruház megnyitója — Árengedményes akciók (Egyes cikkekből 30—50% engedmény a vásár ideje alatt). Szeretettel várunk minden érdeklődőt. A „kis Kabos” ünnepe (MTI-Press) — A jelen­ség, akit Kabos Lászlónak hívnak, hetven évvel ezelőtt jött a világra. Szeptember 28-a a születésnap dátuma, megkérdeztem, hogy érzi magát e jeles nap előtt? — Köszönöm, jó állapot­ban vagyok. Örülök, hogy életem annyi viszontagsága, nehéz helyzete, olykor halál­lal is fenyegető szituációja után mégis megérhettem ezt a magas kort. O Csakugyan magas kor ez? Sokan nem tartják an­nak. — Nekem sincs semmi bajom, de azért el kell is­merni, hogy gyönyörű do­log, ha az ember megéri. — Az se mindegy, hol és hogyan éri meg? — Jó ideje már, csak né­hány késő esti előadáson ját­szom havonta, a Vidám Színpad Szexkabaréjában. Egyébként a kispadon ülök és várok a kapitány szavára: mikor szaladhatok ki újra, új darabban, új szerepben a pá­lyára. Türelmes vagyok és optimista. □ Nemrég ment a televí­zióban a hatvanas évek si­kerfilmje, A veréb is madár, Kabost Lászlóval a főszerep­ben. Újra megnéztem, ma is remekül lehet szórakozni rajta. — Evek óta készen van egy filmforgatókönyvünk Kállai Istvánnal, aki A veréb is madárt írta. A Majd a papa lenne ez, melyet ötszáztizen- hatszor játszottam a Kis Színpadon, egyfolytában. Mit csináljunk, ha a magyar filmgyártás vegetál és sem­mire nincs pénz? Kabos Lászlót pályafutása elején „kis Kabosnak” ne­vezte mindenki. Ma már alig hívja valaki így. Nem azért, mintha közben megnőtt vol­na, eredetileg sem alacsony termete miatt kapta a jelzőt. Inkább azért, hogy aki csak a vezetéknevét mondja, az is megkülönböztesse nagy elődjétől, Kabos Gyulátóí. Akinek különben nem roko­na. Később, amikor már mindenki megismerte és az egész ország megszerette Kabost, a Lászlót is, leko­pott a „kis” jelző. Ő lett (az élő) Kabos. Pedig nem is színésznek indult, hanem — kertésznek. Igaz, nem egészen jószán­tából: amikor érettségiző­ként pályaválasztás előtt állt, nem olyan idők jártak, hogy főiskolai, egyetemi szinten tovább tanulhatott volna, még a Színiakadémián sem. így aztán, amikor a háború után már bármit csinálhatott volna, amire hajlama, tehet­sége vitte, az ő korosztálya már diplomásként volt pá­lyakezdő. Kabos anélkül próbálkozott a színházaknál. A Pódium Kabarénál kez­dett, apró szerepekkel, de hamarosan kiderült, hogy ha gyakorlata nincs is a szí­nészmesterségben, de sugár­zása van, valami árad belőle, ami megfogja a közönséget, ámi a nézőt folyamatosan megkacagtatja. Nem telt hosszú időbe, amíg Kabos László a magyar komikusok élvonalába került. Rövid kabarétréfáktól egész estés vígjátékokon át zenés bo­hózatokig terjed a skálája, ezeket tudja a legjobban, ezekben szerette meg a kö­zönség. Rushdie díja (MTI-Panoráma) — Sal­man Rushdie-1, a Nagy-Britan- niában rejtekhelyen élő indiai származású írót Booker of Bookers díjjal tüntették ki ab­ból az alkalomból, hogy 25 éve alapították a legrangosabb angol irodami díjat. Rushdie az 1981-ben írt Midnight’s Children (Az éjfél gyermekei) című regényéért részesült a magas kitüntetés­ben. A „célfotó” alapján oda­ítélt díj (a másik esélyes a néhai William Golding 1980- ban megjelent és Booker Díj­jal jutalmazott regénye, a Rites of Passage volt) indok­lása szerint az eddig évente dí­jazott irodalmi alkotások legjobbika — jelentette a Reuter és a DPA. Rushdie regényének cselek­ménye a XX. század In­diájában játszódik és a függet­lenség elnyerésének idejében született ezeregy gyermek közül egynek az életét mond­ja el. A Booker Díjat 1968-ban alapították a Brit Nemzetkö­zösség országai, és a volt an­gol gyarmatok, Dél-Afrika és az ír Köztársaság legkiválóbb regényíróinak jutalmazására. Az ünnepélyes díjátadáson meglepetésre megjelent Sal­man Rushdie, aki ellen — mint ismeretes — a néhai Khomeini iráni ajatollah Sátáni versek című könyve miatt halálos ítéletet hozott. Az ünnepelt Rushdie megha- tottan mondott köszönetét „a legnagyobb elismerésért, ' amelyben eddigi élete során részesült”.

Next

/
Thumbnails
Contents