Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
1 Í993. szeptember 23M csütörtök Kelet-Magyarország / Zöldkontroll kell a parlamentben Környezeti és szociális biztonságot szem előtt tartó piacgazdaságra van szükség Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A természet sokszínűségének megőrzését, erő- szakmentes világot, környezeti biztonságot akar — a Környezetvédelmi Világnapon, 1993. június 5-én alakult — Zöld Alternatíva. A párt célja olyan társadalom-, gazdaság- és környezetpolitika képviselete és megvalósítása, amely rövid és hosszú távon egyaránt biztosítja az egyén, a társadalom és az ökológiai érdekek összhangját, az emberi élet minőségének jobbítását. A tagság munkájáról, gyakorlati feladatairól nemrég tartott előadást Schmuck Erzsébet, a Zöld Alternatíva társelnöke Nyíregyházán, a Vadasparkban. Véleményük szerint a jelenlegi pártok nem kínálnak megfelelő megoldást a globális problémákra, ezért szükségesnek tartják, hogy „zöldkont- roll” legyen a parlamentben. A Zöld Párt elveszítte a korábbi választást, — a párt elvei és más okok miatt — sokan el is hagyták a tagságot és visszavonultak a tényleges természetvédelmi munkába, azonban szükségesnek tartják az együttes fellépést, de a Zöld Alternatíva mögött. Hazánk környezeti állapota nem javult, a levegő szennyer zettsége egyes településeken, elsősorban a közúti közlekedés miatt elviselhetetlenné vált, a lakosság egészségügyi A Zöld Alternatíva alapító tagjai előadást tartottak Nyíregyházán, a Vadasparkban Szekeres Tibor felvétele állapota — összefüggésben a környezeti problémákkal — tovább romlott. A parlamenti pártok és a kormány politikájában a környezeti érdekek (vállalt programjukkal ellentétben) háttérbe szorultak — állapítja meg a Zöld Alternatíva. Hibának tartják, hogy az elmúlt három év alatt nem készült el a környezetvédelmi törvény, amelyre a többi alapvető gazdasági törvényeknek, önkormányzati rendeleteknek rá kellett volna épülnie. Ez visszafordíthatatlan károkat okozhat. A jogi szabályozások közül szintén hiányzik a természetvédelmi törvény. A társadalmi, tulajdonosi átalakulások ugyanis lényegesen érintik környezetünket, a természetet, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen feltételek között történik a „rendszerváltás” és kinek a kezébe kerülnek természeti kincseink. A környezetvédelmet nemcsak gazdasági kérdésnek tartják, hanem az oktatást is érintő fontos ügynek. A jelenlegi tananyagba nem építették be azokat az információkat, amelyeket a jövő nemzedékének fontos lenne tudni. A művelődés, a kultúra és az oktatás, mint az emberhez méltó lét szerves része alapvető emberi jog és a társadalom fejlődésének stratégiai ágazata, egyben egy humanánus társadalom alapja. A mai világunkban hiányoznak azok az értékek, mint amilyen a természetes környezet, a társadalmi esélyegyenlőség, az emberek belső békéje, az ember és a környezet harmóniája. A természettel való együttélés az emberiség lét- szükséglete, vagyis az emberi lét fenntartása megköveteli a természet megőrzését. A párt fő feladatának tekinti ennek tudatosítását, s az ezt szolgáló gazdasági és társadalmi berendezkedés megteremtését. Schmuck Erzsébet elmondta, hogy a parlamenti választásokon minden megyében szeretnének jelölteket állítani. Már több megyében létrehozták a párt megyei csoportját, ahol ügyüknek profi szakembereket akarnak megnyerni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még most alakul a Zöld Alternatíva, melynek fő szervezője Zalatnay László, aki egyben a párt alapító tagja is. Nem akarnak tömegpárt lenni, de igazi sikert csak a zöldmozgalmak támogatásával tudnak elérni, ezért céljaik megvalósításához szeretnének minél több társadalmi szervezetet, állampolgárt maguk mellé állítani. A legközelebbi kongresz- szust október végén vagy november elején tartják, ahol elfogadják a párt programnyilatkozatát. Ennek kidolgozásában fontos segítséget nyújt Varga Zoltán, a KLTE professzora. Munkájukat támogatja az európai zöldek szövetsége is, melynek — az eddigi sikeres tárgyalások alapján — a Zöld Alternatíva hamarosan tagja lesz. Programjukat év végéig szeretnék a lakossággal megismertetni, melynek lényege: se nem jobbra, se nem balra, hanem előre! Gyönyörű táj, te szőke Tisza Fülemüle énekel, rigó karicsál, tövisszúró gébics csetteg, varjak kárognak ez erdőkben Vásárosnamény, Tuzsér (KM - TMI) — Aligha van honi folyónk, amelynek szépségét annyi költőnk énekelte meg, mint a szőke Tiszáét. Ágyát öt-hatszáz ezer évvel ezelőtt vetette meg ezen a tájon és formálja ma is. Páratlan kincset köszönhetünk e szeszélyes kedvű fo- lyónak: flórájának és faunájának gazdagsága messzi földön is híres. Ám, vigyázunk- e rá úgy, ahogy kincsre szokás? Erdők sötét tömbje kíséri a Tiszát, japánakácok, nyárfák, kőrisek magasodnak a kócos hajú fűzek mögött. Csodálatos a táj, bármerre nézek a Felső- Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság lassan úszó hajójáról. Az évente egyszeri szemlén nemcsak a folyómedret védő műveket vizsgálják meg, hanem ajég és hullámverést csillapító véderdőket is a vízről. Tiszakerecseny közelében Megyesi József.’, a kisvárdai szakaszmérnökség erdésze a jobb partra mutat: — Itt kezdődik egy csodálatos nemesnyár ültetvényünk. Hatalmas, tuskós terület volt, elsősorban véderdőt kellett csinálnunk. A természetvédők jobban szeretnék, ha őshonos fajokat, szürke és fehér nyárat, fehér fűzet ültetnénk. Sajnos Szabolcsveresmarton nem sikerült a tölgytelepítésünk. A hullámtérben nem lehet tölgygyei kísérletezni, mert évente legalább egyszer elönti a víz és nem ered meg a mag, vagy facsemete. No meg a tölgy jó száz év alatt nő meg, a nemesített szürkenyár viszont nyolc-tíz év alatt. Ez vízügyi szempontból nem mindegy. A szürke és fehér nyár, fehér fűz, kőris a legjobb védelem a víz támadása ellen... A kisvárdai szakaszmérnökségnek 650 hektár erdeje van, amit művelni kell, felújítani, a kitermelt fákat újratelepíteni. Ha a folyamatosság megszakad, megbomlik a kényes egyensúly, és akkor sérül a Tisza élővilága is. Példa rá, hogy a kanyarok átvágásával a halak élettere is megcsappant, sokkal kevesebb lett az ívóhelyeik száma. Ám a folyó — különösen ez a középső szakasz— bőkezűbb a halászokhoz, horgászokhoz, mint a fenti, erősebb sodrású részén. Ponty, kecsege, süllő, harcsa, kárász, balin, csapósügér él mélyében. Itt még megtalálhatók olyan fajok, amelyek más folyókból talán örökre eltűntek. Csupa elevenség, nesz, su- sogás ez a táj: fülemüle énekel, rigó karicsál, tövisszúró gébics csetteg, varjak kárognak ez erdőkben, békák brekegnek a tocsogókban, varangy, vöröshasú unka vadászik, sikló kígyózik tova... A vizen vadkacsák ringanak, szürke, fehér gémek halásznak, feketególya kering a magasban. Hajónk felett még egerészölyv is elrepült. Több fecskefaj, bakcsók, kis kócsagok, vörösvércse, héja, ölyv, kabasólyom, de valószínűleg még békázósas is költ a Tisza mentén. Varsánygyüre közelében — s utunk során még többször — partifecskéket láttunk csa- pongni a leomló, löszös partfalaknál. Ebbe fúrják fészkeiket e ritka, kicsiny madarak. Bár árvízvédelmi szempontból ezek a leomló partok igen veszélyesek, a vízügyesek nem háborítják a partifecskék nyugalmát. Fészkelés, költés időszakában fakitermelést sem végeznek sehol. — Lónyától Tarpáig öt leomló partot számoltunk meg — mondja Gutper József vízügyi felügyelő. — Vásárosnamény mögött van egy homokdomb, Hugyóhegynek hívják, ott is sok partifecske fészkel. Aztán tőkésréce csapatra mutat. A motor zajától felrebbennek a vízről, távolabb le- szállnak. — Itt vannak az élőhelyeik, eljöttek a beregi, holtmedrekkel átszőtt szakaszról. De volt nekünk öt hattyúnk is vagy nyolc éve. Befagyott a Tisza, csak a hajóink mellett volt szabad víz, a hajósok etették őket egész télen át. Azóta nem jöttek vissza. A szlovák határ közelében derékig a vízben áll egy emJegyzet Terjeszkedő patkányok D. Bojté Gizella G yakran hallunk mostanában a Föld felmelegedéséről és az ezzel járó problémákról. A brit kormány Közegészségügyi Szolgálatának tanulmánya szerint a malária, sőt a pestis is felütheti a fejét Európában — olvastam nemrég egy környezetvédelmi lapban. A jelentés megerősíti azokat a félelmeket, hogy ezek a betegségek a sárgalázzal, halálos trópusi betegségekkel egyetemben kirajzanak a harmadik világbeli fellegváraikból, és megjelennek térségünkben, valamint Ausztráliában és Észak-Amerikában is. Az időjárásváltozás azonban elsősorban a kórokozóknak kedvez. A melegebb és párásabb időjárás javítani fogja számos halálos kórokozó, baktérium és vírus, valamint hordozóik, a patkányok, legyek és más állatok szaporodási lehetőségeit. Egy professzor — aki a rovarok által terjesztett betegségekkel foglalkozik — kijelentette: a világ egyes részein a lakosság egészsége a modern orvostudomány állásához képest 150 évvel fog visszaesni. Különösen aggasztó a malária fenyegetése a gazdag, fejlett országokban, ahol a lakosságban nem fejlődött ki az immunitás ezzel a betegséggel szemben. Nem valami megnyugtató a földművelés jövőbeni helyzete sem. Az éghajlatxáltozás ugyanis mélyreható átalakulást fog okozni a mező- gazdaságban is. A kutatók szerint 2050-re a levéltetvek mintegy hat héttel korábban fognak kirepülni. Az állatbetegségek az emberi betegségekhez hasonlóan terjedni fognak, többek között a lóbetegséget okozó muslicák, a „kéknyelvűség" a juhokat támadja meg, növekszik a marhabögöly által széthurcolt betegségek veszélye. Egy másik fenyegető betegség, amely az embereket és az állatokat egyaránt sújtja, a cecelégy által terjesztett álomkór — közli a New Scientist. Azonban még a leggondosabb kutatás sem tudja mindig előrejelezni a „nagy meglepetést", a járványok váratlan kitörését. Egyes kutatók szerint újból megjelenik a pestis, amelynek kisebb fertőző gócai Kelet-Európá- ban is léteznek. A fekete halál akkor terjedt el Európában, amikor egy hatalmas árvíz elől fertőzött patkányok menekültek tömegesen a XIV. században. A globális felmelegedés miatt Angliában például már is megnövekedett a patkánypopuláció. A kutatások előrejelzései sajnos igaznak bizonyulnak: Kazahsztánban koleramegbetegedések miatt bezárták az összes piacot, élelmiszer- boltot, a veszélytől Moszkva sem mentes, ahol most éppen a diftéria ütötte fel a fejét. Talán itt az ideje eldönteni, hogyan éljünk! Vagy tanuljunk meg inkább imádkozni? bér, még ketten guggolnak a parton. A védett tiszavirág lárváját szedik ki bágerral, vagyis aljától és tetejétől megfosztott, magas konzervdobozzal. Ezt leszúrják az agyagos részbe, a földdel együtt kijön a csalinak szánt lárva is. — Bizony, sok fát döntenek ki — szólal meg Fazekas László igazgató. — A hullámtérben számos helyen szántóművelést csináltak, az sem kedvez az eredeti élővilágnak. A híres dzsungelgyümölcsösöket sem találjuk már errefelé. Volt Tiszaszalka térségében Kisvarsánnyal szemben, de kiszedték azt is. Még Tar- pánál van alma, szilva, dió és a Szamos partján alma, szilva, ennyi maradt az értékes, ősi gyümölcsösökből. A vidék emlősfaunája is híres, a háborítatlan területen sok vaddisznó, őz, szarvas él, nem ritkaság a vadmacska, borz, sőt előfordul nyuszt is. Bár csak egy napot töltöttem a Tisza hol sötétzöld, hol meg- szőkült hátán, természeti változatossága rabul ejtett. Még számtalan csodát rejt a víz mélye, erdők sötétje, a holtmedrek állóvize, a flóra és a fauna, amit mindenkinek fel kellene fedezni, hogy megértse: ezt a kincset csak kölcsönkaptunk unokáinktól. Felelősek vagyunk érte, azért is, mert mi megyénknek ez az egyetlen igazi, pénzben fel sem mérhető értéke. jgy múlik el .az élet I * ') -f '• í» '* * Elek Emil FELVÉTELE j Megszólaltak a szirénák Paks (MTI) —Hétfőn déli egy órakor megszólaltak a szirénák Pakson, Szekszár- don, Kalocsán és a környék kisebb településein is, a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében. A polgári védelem szirénapróbája ezúttal is jó eredménnyel járt: a vészt jelző készülékek 97 százaléka bizonyult működőképesnek. A hibás szirénák javítása — például van olyan, amelyik nem hallgatott el két perc letelte után -— a közeli időben megtörténik. Újabb próbára viszont csak a jövő tavasszal kerül sor. Az éghajlatváltozásról New York (KM) — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagsága 1992-ben az éghajlatváltozásról keretegyezményt fogadott el, aggódva amiatt, hogy az emberi tevékenységek az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős emelkedéséhez vezetnek, tovább fokozva ezáltal a természetes üvegházhatást, ami átlagoson a Föld felszínének és légkörnek további felmelegedését fogja eredményezni és károsan befolyásolhatja a természetes ökológiai rendszereket és az emberiséget. A jogi egyezmény célja, hogy valamennyi ország közreműködésével meg kell akadályozni az éghajlati rendszerre gyakorolt káros hatást. Ezt olyan időhatáron belül kell elérni, amig a élelmiszertermelés nincs veszélyeztetve. Az oldalt összeállította: D. Bojté Gizella
