Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. szeptember 23., csütörtök HAZAI HOL-MI Szüreti körkép borvidékeinkről Hiányzik az agrárrendtartás garanciája, a kedvező hitel és az eredetvédelem Pécs/Eger/Szekszárd/ (MTI) — Országszerte meg­kezdődött a szüret, a gazdák többnyire bizakodnak idei boraik jó minőségében és eladhatóságában. Termőtá­janként eltérő, összességé­ben mégis javuló képet mu­tat a történelmi magyar bor­vidékek helyzete és piaci esé­lye. A legdélebbi fekvésű villá­nyi szőlőültetvényeken már a késői érésű fajták szüretére ké­szülnek, északabbra most sze­dik a korai és középérésűeket, s a Badacsony-vidékiek kivé­telével a gazdák többnyire bi­zakodnak idei boraik jó mi­nőségében és eladhatóságá­ban. Tokaj-Hegyalján rekord mennyiségű és kiváló minősé­gű aszúra számítanak, mert az időjárás jól alakult. Az aszú rekordja Az ország leghíresebb törté­nelmi borvidékén gazdálkodó cég ötezer hektárról húsz-hu­szonötezer tonna szőlőt szüre­telhet az idén, s ebből kétezer tonna aszú várható, ami meg­közelíti az 1988-as rekord aszútermést. Felvásárlási elő­szerződést egyelőre nem kö­töttek az egyéni termelőkkel, mert a cégnek korábban éppen emiatt halmozódott fel tete­mes adóssága. Ha megszület­nek az agrárrendtartás ga­ranciái és a bankokkal is sike­rül megegyezniük, a kisterme­Szőlőszüret lóktól is szándékoznak szőlőt vásárolni. Egerben, a Mátraalján és a Bükkalján a fehér szőlők jó­közepes, a kékek gyenge- közepes termést ígérnek az aszály és a tavaszi fagyok ked­vezőtlen hatásai miatt, melye­ket még tetézett a kárpótlás és a tulajdonváltás következté­ben műveletlenül maradt öt­hatezer hektár szőlő kiesése is. Az Egervin Borgazdasági Rt. a három szőlőtermő terület legnagyobb felvásárlója, de a mennyiséget és az árat üzleti titokként kezelik. Hegyi törvény , A történelmi borvidék egyik leghíresebb márkája, a Bika­vér körül támadt konfliktust az eredetvédelem erősítése old­hatja meg végleg. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nem Szekeres Tibor felvétele fordítottak kellő gondot rá, így a nemzetközi piacokon bi­zonytalan minőségű bort is forgalmaztak Bikavér néven, ami ártott a márka jó hírének. A gazdák a hegyközségi tör­vény megalkotását sürgetik, amely lehetővé tenné a nem megfelelő minőségű termék forgalmazóinak felelősségre vonását. A villányi ültetvények ta­vasz után még júliusban is kaptak esőt, a borvidéken in­kább a szüret alatti csapadék rontott a korai érésű kékopor- tó, a középérésű kékfrankos és zweigelt minőségén. Az érté­kes későérésű merlot-nak és cabemet-nek azonban még jók a kilátásai, ha a távprognózis szerinti szárazabb hetek bekö­vetkeznek. Javul az alföldi borok érté­kesítési esélye is, mert a szőlő- termesztés túljutott az előző évek eladási válságán. Az óborkészletek a kívánatos mennyiségre csökkentek, amit a feleslegekből való párlatké­szítést ösztönző kormányzati támogatás is elősegített. Las­san az export is növekszik, akárcsak az alföldi borok bel­ső piaca. Kannás borok Az utóbbinak a kétharmadát az úgynevezett kannás borfor­galom teszi ki, ám ennek ko­rántsem a gyengébb minőség az oka, hanem a kedvezőbb adófeltételek és a kis palacko­zó üzemek létesítéséhez szük­séges pénzhiány. A gazdák szüreti csúcs előtti legnagyobb gondja, hogy nem tudják, szá­míthatnak-e a tavalyihoz ha­sonló támogatásra, ha bértáro­lást vagy feldolgozást vesznek igénybe. A badacsonyi borvidéken jó-közepes termést várnak, de minden eddiginél rosszabbak a Balaton-felvidéki borok pia­ci kilátásai. A termelőkhöz hasonlóan anyagi gondokkal küzdő felvásárlók inkább csak bértárolásra, bérfeldolgozásra vállalkoznak. Ha a termelő nem tud fizetni, forint helyett borral törlesztheti tartozását. A cserearányok azonban igen kedvezőtlenek, mert a pincék­ben még az előző évjáratú bo­rok is vevőre várnak. A bada­csonyi gazdák a FÁK orszá­gainak feltámadó keresletében bízva várják a jövőt. A levélíró mögöttes szándékát kutatva A grafológia napjainkban egyre inkább beépül a hétköznapokba, szakmává válik Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A Grafológiai Intézet­ben külön csoport foglalko­zik a telefaxos grafológiával, nemrég egy „fantomüzemet” is létrehoztak. A speciálisan kiképzett grafológusok ma huszonnégy, illetve negyven- nyolc óra alatt válaszolnak — olykor a legszélsősége­sebb — kérdésekre: megbíz­ható-e az ajánlattevő, milyen mögöttes szándék feltételez­hető a levélíró gondolatai­ban, mire alkalmas a jelölt, képes-e ellátni azt a felada­tot, amire vállalkozik. Egy munkahelyi lopás tette­sét gondolták leleplezni azon az alapon, hogy a lehetséges gyanúsítottakkal ötször leírat­ták, „Ártatlan vagyok”. Ter­mészetesen a grafológia etikai kérdéseiben is nagyfokú kö­rültekintésre van szükség. A vállalkozói szférában a grafológiával egy új tendencia jelenik meg. Az a tárgyaló fél, aki a döntést meghatározó kör­nyezetben nagyobb szerephez tudja juttatni a pszichés ténye­zőt — megfelelő szakember Segítők Népfőiskolája Nyíregyháza (KM) — Indul a Segítők Népfőisko­lájának ez évi kurzusa. Ter­veik között szerepel többek között a családsegítés, a családjog, a munkanélküli­ség, a bűnmegelőzés, az utógondozás megvitatása. A foglalkozások mindig szerdai napokon lesznek a DOTE Egészségügyi Főis­koláján az alábbi időpon­tokban: október 6., október 20., november 3., novem­ber 17., december 1. segítségével —, rugalmasab­ban és hatékonyabban tudja befolyásolni a tárgyalás végki­menetét. Jellemző egyébként a telefaxos grafológiánál, hogy az érdeklődők elsősorban a ve­gyes vállalatok képviselői, de közéletünkre nézve talán jó jel, hogy az önkormányzatok körében is kedvező fogadta­tásra talált a grafofax. A kül­földi érdeklődés pedig talán arra is utal, hogy a magyar grafológia árai még mindig Budapest (MTI) — Az el­múlt évben 5 ezerrel keve­sebb gyermek született 1991- hez képest — a 121 ezres születésszám a legalacso­nyabb a XX. században Ma­gyarországon. Múlt évben 149 ezer halálesetet regiszt­ráltak, ez is jelentősen, 4 ezerrel haladja meg az 1991 évit. A férfiak halandósága ismét nagy mértékben emelkedett, a férfiak születéskor várható át­Illusztráció kedvezőbbek a külhoniaknál. Több vitathatatlan tény bizo­nyítja, hogy a grafológia mind jobban beépül mindennap­jainkba, és a tiltás következ­tében misztikussá vált ho­mály egzaktabb, tárgyilago- sabb szakmává fejlődik a gya­korlatban. Miközben több tu­cat grafológus tevékenykedik, több száz hallgatója van a gra­fológiai kurzusoknak, a felső- oktatásban is mind markán­sabban jelenik meg a társszak­lagos élettartama 65 év alá ke­rült, félévvel kevesebb 1992- ben, mint 1991-ben. A nők és a férfiak életkilátásai közötti különbség tovább nőtt és meg­haladta a 9 évet. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének most köz­zétett számításai szerint a né­pességcsökkenés folytatódik. 1993-tól 2000-ig 142 ezerrel, 2010-ig 403 ezerrel, 2020-ig 827 eperrel csökkenhet a né­pesség. A népességszám így 2020-ban 9 millió 483 ezer mák kiegészítőjeként az írás vizsgálata — mindeközben a grafológia a hivatalos szemlé­let szerint még mindig nem lé­tezik. Ha valaki grafológusként akar tevékenykedni, akkor nem kell mást tenni, mint fel­szögezni a cégtáblát, és máris analizálhat, semmilyen jog­szabály nem rendelkezik a grafológussá válás feltételei­ről. A grafológust ma már nem csak kíváncsiságból, divatból keresik fel, hanem nagyon sok esetben a szó szoros értelmé­ben vett sorsdöntő kérdések­kel is. A Grafológiai Intézet­ben kialakult vélemény szerint felsőfokú végzettséget igénylő szakma a kézírás elemzése, az elméleti képzésen túl elenged­hetetlen a szakmai gyakorlat is, amit magánúton, autodi­dakta módon nem lehet el­sajátítani. Egy korrekt ren­dezésnek mindenképpen állást kell foglalnia minimum a szakmai képesítés szintjéről, rendjéről, a szakma gyakorlá­sának a feltételeiről, a grafoló- gusi etikáról. lehet. Magyarország népessé­gének száma az 1990-es nép- számlálás szerint 10 millió 375 ezer volt. 1990 és 1993 között folytatódott az 1981 óta tartó csökkenés. Az 1993. ja­nuár 1-jei népességszám 10 millió 310 ezer volt. A számítások szerint 2010- től érvényesülő nagyarányú természetes fogyás azt jelzi, hogy az 1992-es jellemzők ál­landósulása esetén a népesség­csökkenés egyre inkább ön­gerjesztő folyamattá válik. A számítások nem biztatóak Folytatódik a népességcsökkenés, sőt öngerjesztővé válhat Jegyzet A levek leve Györke László r V t, mit ül, ficánkol szé- U kében a show-mester. Pereg a sók sója, sok tévéné­ző kedvenc műsora. Szóra­koztató, pardon: szórakozta­tó, könnyű, mint a pihe. A legutóbbi vendégsztár nem más, mint az isteni, a csodás, az örökifjú Lollo völt. Só­menünk körüljárja, csodálja. Szóban. Pedig, mi tagadás, az istennő „felett is elszállt az idő vasfoga' — hogy szo­cialista klasszikusokat idéz­zek. Eddig még semmi gondom az egésszel, hiszen ez egy ilyen műsor. Kissé szemtele­nül bohókás, de kedves alak ez a Fridi — szokták volt mondani. Ilyen is kell. De akkor maradjon is ilyen: ár­tatlan és ártalmatlan. Miért mondom mindezt? Mert bejátszottak a „nagyje­lenet’’ előtt egy húszéves fel­vételt, amikor két közismer­ten mélynövésű riporterünk­kel táncolt az olasz filmsztár egy szilveszteri műsorban. Nos. a sók sójának műsorve­zetője nem átallott ezalatt legalább öt — nem számol­tam, de lehet, hogy több — epés megjegyzést tenni egy­részt Antal Imre és Vitray Tamás termetéré, másrészt tánckészségére vonatkozóan. Nem tudom, milyen viszony- ban van velük, azt is el tu­dom képzelni, hogy a gúny tárgyává tett kollégák jót ne­vettek — saját magukon. En­gem viszont zavart. Más is zavart általában és most is. Az önreklámozás. Legutóbb például az, hogy közönsége még a műsor né­zését is felfüggesztette új lapjának olvasása kedvéért. Mert, ugye, olyan jó... Gon­dolom, mint a műsora. Nem mondom, ügyes. No, erre ka­pott egy véletlenül vonalvég­re került „régi vágású öreg hölgytől”, aki visszakérde­zett: „Ki az a Friderikusz Sándor?” Elát ő az, aki nem fogy ki az ötletekből, ha saját magát kell reklámozni: a sók sóját, a lék léjét, pardon: a levek levét. Véletlen vagy szükségszerű Budapest (MTI) — Mikor a baleseteknél a személyi fe­lelősséget akarják feltárni, gyakori kérdés: mennyire játszott közre a véletlen, il­letve mennyire volt szükség­szérű annak bekövetkezése. Általában két szélsőséges nézettel találkozunk. Az egyik szerint a baleset merő­ben a véletlen műve. A má­sik felfogás — abból kiin­dulva, hogy minden baleset­nek meghatározott okai van­nak — azt tartja, feltétlenül szükségszerű volt, hogy az adott baleset az adott sze­méllyel következett be. Valójában a véletlen és a szükségszerű összjátékának tudható be a baleset. Amikor egy munkahelyen meghatá­rozott veszélyforrások van­nak, ám kiküszöbölésük ér­dekében elmulasztják a szükséges intézkedéseket, akkor szükségszerűen előbb vagy utóbb bekövetkezik a baleset. Véletlen azonban, hogy éppen X. Y. vagy Z. dolgozóval fordul elő. Ha viszont a dolgozó tartósan vigyázatlan, akkor szükség­szerűen fokozódik az egyéni veszélyeztetettsége. Véletlen csupán az, hogy mikor és milyen tárgyi feltételek hatá­sára jön létre a nem várt ese­mény. Aki fölindult állapot­ban, izgatottan, figyelmetle­nül dolgozik, annak mozgá­sa szükségszerűen bizonyta­lan lesz, fellépnek kisebb- nagyobb cselekvéskihagyá­sok, téves mozdulatok. Vé­letlen lehet, hogy a téves mozdulat éppen a munkafo­lyamat olyan fázisában mu­tatkozik, amikor szükségsze­rűen kiváltódik a baleset. Mindebből néhány kö­vetkeztetés levonható, A munkabiztonsági előírások, a közlekedési szabályok be­tartására mindig, mindenk­inél ugyanazzal a gondos­sággal kell ügyelni. A hosz- szú időn át balesetmente­sén dolgozó vagy gépkocsit vezető, de vigyázatlan sze­mélynél bármely pillanatban ugyanazzal a valószínűség­gel történhet baleset, mint azzal, aki életében először követ el vigyázatlanságot. A másik következtetés, hogy 4 baleseteket szükség­szerűen előidéző, illetve ki­váltó tényezők egymást föl­tételezik, egymással szo­ros kölcsönhatásban vannak. Tehát célszerű arra töreked­ni, hogy a tárgyi és személyi tényezők egyaránt megfelel­jenek a balesetelhárítás kö­vetelményeinek. im ubui ■■■ ■ HIIH ■■■■■ ...............................—w—Hirn w- • ­Átalakulóiéiban a sonkádi templom Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents