Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
1993. szeptember 22., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Csendes építkezés, nem dicsekvés Fideszes, SZDSZ-es és független képviselők tájékoztatója hároméves munkájukról Nyíregyháza (KM) — Parlamenti és azon kívüli tevékenységükről adtak tájékoztatást a legutóbbi megyei közgyűlésen Szabolcs-Szat- már-Bereg megye ország- gyűlési képviselői. Ma egy hete közéleti oldalunkon a demokrata fórum honatyáinak munkáját ismertettük, ezúttal a FIDESZ, az SZDSZ képviselői és Kállay Kristóf független képviselő tevékenységéből adunk ízelítőt. Kulcsfontosságú területek Mádi László, FIDESZ: — Az 1990-es ország- gyűlési képviselői választásokat követően a FIDESZ- frakció munkájában veszek részt, és próbálom ott is szülőföldem, megyém érdekeit hűen képviselni. Az ellenzéki létünkből adódóan nem mi döntjük el a jogalkotás és a gazdaság jogi szabályozásának kereteit, ezért alapvetően a befolyásolás, a nyomásgyakorlás és az alternatíva felmutatása a feladatunk. Nem véletlen, hogy a frakcióban a megye szempontjából oly kulcsfontosságú területekkel, a munka- nélküliséggel, a társadalom- biztosítással foglalkozom. — Képviselői munkám másik része a bizottsági tagság. 1992. október 1-ig a szociális, egészségügyi és család- védelmi bizottság tagja voltam, ezután a költségvetési adó- és pénzügyi bizottságba kerültem, azóta itt dolgozom. Ezenkívül tagja vagyok az Országgyűlés Területfejlesztési Munkacsoportjának. — Interpellációkkal, és módosító indítványokkal próbáltam a térség érdekeit szem előtt tartani, az itt élő emberek gondjain könnyíteni. Számos interpellációm foglalkozott a munkanélküliek ellátó rendszerével és finanszírozásával, illetve több esetben szólaltam fel a működési rendszer problémáival kapcsolatban. Módosító indítványommal (pl. az ez évi költségvetésnél) próbáltam az aktív foglalkoztatás politikai eszközökre, munkahelyteremtésre több pénzt megszavaztatni. Kállay képviselőtársammal és kormánypárti képviselőkkel közösen sikerült azt kiharcolni, hogy a Területfejlesztési Alapra — amiből a gázprogram támogatását is részben finanszírozzák — sikerült másfél milliárd forinttal nagyobb összeget a T. Házzal elfogadtatni. Több mint hatvan felszólalásom és jó tíz interpellációm tükrözi eddigi munkám lényegét. Szóvá tette Mádi László, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőcsoport kezdeti lelkesedése után valójában megszűnt létezni. Ennek fő okául azt említette, hogy a 10 MDF-es képviselő nem akarta bevonni az ellenzéki és független képviselőket a megye felzárkóztatását segítő programokba, ahol is kormánypártiak lévén helyzeti előnyük volt. így fordulhatott elő, hogy a kihelyezett kormányülésnél is jórészt csak statiszták, s nem aktív részesek lehettek. Végezetül a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok gazdálkodásának segítéséről tett említést. Elmondta: másodízben juttatta el megyénk polgármestereinek a József Attila Alapítvány Szociális Szakkuratóriumának pályázati lehetőségeit, ahol is az országosan rendelkezésre álló mintegy 50 millióból megyénk tavaly több mint 10 millió forintot kapott. Bízom abban — hangsúlyozta —, hogy az eddig is meglévő korrekt és tartalmas kapcsolatom megyénk polgármestereivel ezután is hasznos és eredményes lesz. Nyitott határok Laborczi Géza, SZDSZ: Azzal kezdte tájékoztatóját: milyen megfontolások mentén dolgoznak a parlementben ketten Gulyás Józseffel. — Az első dolog, hogy mivel egy olyan régióból érkeztünk a parlamentbe, amelyik valóban elmaradott, mindketten foglalkoztunk területfejlesztési kérdésekkel. A terület- fejlesztést azonban nem egyszerűen csak a kijárásos képviselői módszerekkel gondul- tuk, hanem sokkal inkább abban az értelemben, hogy alakuljon ki végre egy olyan elosztási rendszer Magyarországon, ahol a hátrányos helyzetű régiók — jelesül a mi megyénk — nem protekció, vagy kegy miatt kap bizonyos pénzeket, hanem egyszerűen azért, mert rászorul. —Ezért bár nagyra lehet becsülni, hogy a kormány lejött egy kihelyezett ülésre, de ettől még nem lesz területfejlesztési törvény, amelyik ezt szabályozza. Gulyás Józseffel azon vagyunk, hogy ez a törvény — amelyik egyébként már készen van, csak be kellene nyújtani — minél hamarabb a parlament elé kerüljön megvitatásra. — A másik megfontolás, amelyik vezetett és vezet bennünket a parlamenti munkákban, ugyancsak a régióhoz kötődik. Látjuk, hogy a megyénk egyfajta történelmi zsákutcába jutott. A külügyi és kultúrdip- lomáciai tevékenységemet azért tartom fontosnak, hogy hozzájárulhatok a kulturális, az emberi kapcsolatok kiépüléséhez. A környező régiókkal azon munkálkodunk, hogy akár határátkelők nyitásával közelebb kerüljünk egymáshoz Ukrajnával, Romániával, s azon is munkálkodunk, hogy Csengersimán egy áruforgalmi kapu nyíljon, amely megteremti a lehetőségét normális kereskedelmi kapcsolatok előtt. — A harmadik: megpróbáltunk képviselőtársammal egyfajta munkamegosztást kialakítani. Gulyás József az ön- kormányzati bizottság tagja, én a kulturális bizottság tagjaként a kulturális szférában dolgozom. Azt hiszem, hogy akár az önkormányzatiság, akár a kulturális élet területén van mindkettőnknek elegendő munkatere és munkaterülete. A parlamenti munkának van egy kevésbé látványos és látható része is, amit kevésbé ismernek a választók. Erről szólva Laborczi Géza elmondta: Gulyás József a párt választási titkárságának vezetője, ő lesz felelős a párt országos választási kampányáért. Ez olyan fontos feladatot ró rá, ami meglehetősen idő- és munkaigényes. — Kevésbé lehet látni, hogy én egy Nyitott határok nevű csoport vezetője vagyok a frakción belül, amelyiknek a feladata a határmenti regionális együttműködések elősegítése. A nyitott határok munka- csoport azt is jelenti, hogy a határon túli magyarság ügyeinek a frakción belüli, politikai képviselete is feladatommá lett. Ez olyan munka- terület, ami a legritkább esetben kapcsolható a törvénykezési munkához, de rengeteg szervezés, utazás, sok fárasztó munka van mögötte. Úgy gondolom, ezek a csendes építkezés területei, nem pedig a hangos dicsekvés alkalmai. A tényszerű adatok között említette Laborczi Géza, hogy az említett témakörökben mindketten nyújtottak be interpellációkat, a tárgyalt témákhoz módosító indítványokat és több parlamenti felszólalásuk volt területfejlesztési, önkormányzati, illetve kulturális témákban. Összegezésként a szabad demokrata képviselő elmondta: azt a feladatot, amit az ellenzékiségünk mint lehetőséget és felelősséget ránk rótt, igyekeztünk elvégezni. Önálló törvények megalkotása nem ellenzéki képviselők feladata, erre a kormánytöbbség kap minden esetben felhatalmazást. Mi igyekeztünk egyfajta integráló erőként a lehetőségekhez képest itt a régióban megjelenni és azt hiszem, hogy számarányunkhoz képest nincs mit szégyellnünk azon, amit három év alatt a parlamentben végeztünk. Másokkal közösen Kállay Kristóf, független képviselő: A hároméves munkájáról szóló tájékoztatóban elmondta, hogy 1990. májusától a független képviselőcsoport tagja, előbb a költségvetési bizottságban, majd 1993 áprilisától az önkormányzati bizottságban dolgozik. Képviselőként tevékenykedik az Információs Elnöki Tanácsadó Testületben (1990- től), az Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen (alelnökként), a József Attila Kulturális és Szociális Alapítványban (1991 novembertől), a területpolitikai csoportban (1993 márciustól). Eddig az országgyűlésben 25 alkalommal szólalt fel, ebből kettő interpelláció volt az önkéntes földfoglalások, illetve területfejlesztés ügyébe, 1 kérdés nevelési segély ügyében, valamint egy napirend' előtti felszólalás Bogdán Emil képviselő rádiójegyzetével kapcsolatban, valamint költségvetési, adóügyi, vagyonpolitikai, kárpótlási, távközlési, sport, heraldikai és kisebbségi kérdésekben. — Módosító indítványaim közül a legfontosabb elfogadottak: Az 1992. évi új városok számára megadott magasabb személyi jövedelemadó-kvóta Új- fehértó és Tiszalök plusz 20, ill. 10 millió forint, 1,5 milliárd forint plusz az 1993. évi költségvetésben a Területfejlesztési Alap számára — másokkal közösen —, a falusi turizmus is bekerült a Területfejlesztési Alap által 1993-ban támogatandó célok közé. A Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt meghatározó középrésze az általam javasolt köztársasági címer lett, valamint kb. 200 képviselői beszámolót, illetve fogadóórát tartottam választókörzetem 17 településén. Ismertette Kállay Kristóf azt is, milyen szervezetekben tevékenykedik. A Magyar Triat- lon Szövetség elnökségi tagja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szabadidősport Szövetség elnöke, Szt. Lázár- Quick Aid Alapítvány Nyíregyháza kuratóriumának tagja, TIT Jurányi Egyesületének Nyíregyháza védnöke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Polgárvédelmi Szövetség tb. elnöke. Visszaállítani a közbirtokosságokat Kávássy Sándornak, a Független Kisgazdapárt első alelnökének parlamenti felszólalása Budapest (KM) — Minden hozzáértő tudja, hogy a közbirtokosság alapintézménye a magyar mezőgazdaságnak, vagyoni állagának, javainak helyreállítása és a működtetését szolgáló szervezetek (társulatok, társaságok) újjászervezése elemi érdek, ha meg akarjuk állítani a hazai állattartás vészes hanyatlását, amely épp a közelmúltban öltött képzeletet meghaladó méreteket. Ostoba intézkedések Ahol 1990-ben még kilométeres csordák voltak, ma csak pár tucat az állomány a nemtörődömség, az eléggé el nem ítélhető, sőt kifejezetten ostoba intézkedések következtében. Interpellációra adott válasz Ebből a nézőpontból mérlegelve elfogadom és csak helyeselni tudom a Mezőgazdasági Bizottság 1992. június 23-án elmondott interpellációmra adott válaszát, mind a kettőt. Ugyancsak megnyugvással veszem tudomásul, hogy az Alkotmányügyi Bizottság is más belátásra tért és felismerte a közbirtokossági törvény fontosságát, amelynek nemcsak a legelőkre kell kiterjednie, hanem az erdőkre és az esetlegesen még létező más közbirtokossági javakra is. A törvény megalkotása egyebekben korántsem csak a fentiekben mondottak folytán sürgős, hanem azért is, mert egyesek a legelők felosztására és feltörésére, mások magán- tulajdonba vételére is pályáznak. Mindezzel szemben elfogadhatatlan és érthetetlen az a vakság és érzéketlenség, amellyel a szövetkezetekből kimaradt, be nem kényszerít- hetett parasztság tengernyi szenvedését és sérelmeit kezeli a bizottság, hogy mindezekre egyetlen szava sincsen, holott a történtek orvoslását elsőrendű feladatnak kellene tekinteni. Következtetni kell a bizottság összetételére Mindebből arra kell következtetnem, hogy a bizottságnak egyetlen falusi, vagy paraszt tagja sincsen. Kérdés a kisbetétesekért Mádi László, megyénk fideszes országgyűlési képviselője kérdést kíván intézni Szabó Iván pénzügyminiszterhez arról: mi lesz azokkal a kisbetétesekkel, akik pénzüket a csődbe ment takarék- szövetkezetben helyezték el. A miniszterhez benyújtott kérdésében az Ybl Bankkal egy időben csődbe ment Gá- vavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet szerepel, s elhangzik majd, hogy míg a többi pénzintézet esetében a kisbetétesek teljes körét kielégítették, aközben a gáva- vencsellői takarékszövetkezetnél az államilag garantált takarékbetéteket (mintegy 227 millió forint értékben) kifizették, de a hozzávetőlegesen 20-26 milliós állományú értékjegyállomány betéteseit nem. Ezen értékjegy állomány tulajdonosainak száma 120 körül van. Sajnálatos módon a betétesek az értékjegyet — néha a takarékszövetkezet dolgozóinak megtévesztő információi nyomán — államilag garantált értékpapírnak hitték. Tekintettel arra, hogy az értékjegy-tulajdonosok zöme rendkívül nehéz anyagi helyzetben van, sokan közülük nyugdíjasok vagy munkanélküliek, a képviselő felteszi a kérdést: egyetért-e a pénzügyminiszter azzal az állítással, hogy ezen betétesek körében kialakult tragikus helyzet rendkívül mértékben rontja a pénzintézetek egészébe vetett bizalmat, továbbá: elfogadható megoldásnak tartja-e azt, hogy az un. közbeeső mérleg kimutatása során összegyűlt mintegy 61 millió forintból a Pénzügyminisztérium az értékjegy tulajdonosok javára lemondjon a szükséges 20-26 millió forintról? Amennyiben a második kérdésben megjelölt megoldást a pénzügyminiszter nem tudja elfogadni, akkor tud-e valamilyen megnyugtató és kielégítő módot biztosítani ezen szerencsétlen emberek számára, hogy hozzájussanak a pénzükhöz? Cél és küldetés A Keresztény Értelmiségiek programja Forrásban, illetve a megtisztulás állapotában lévő társadalmunkra, az irat- és a szóáradaton túl a sok és ellenséges szervezet a jellemző. A magyarság megosztottsága miatt szükségesnek tartjuk az isteni kinyilatkoztatás alapján gondolkodó értelmiségiek megszólítását és tömörítését. Nem a tudományos, szakmai és kulturális egyesületek rovására, hanem a megtévesztő, megfélemlítő, igazságtalan érdekeket képviselő, nemzet- és egyházellenes politikai törekvések „lerontására”. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a célja a kereszténység világi szerepének és feladatainak feltárása, a helyes állásfoglalás kialakítása, valamint annak a társadalommal való megismertetése. Pártok feletti egyesületként, az evangélium szellemében közéleti tevékenységet folytat a spirituális és kulturális értékek feltárásával és művelőinek keresztény közösségben való összetartásával. Tagjai hitükhöz és vallásukhoz elkötelezetten együtt munkálkodnak a keresztény, a magyar és az európai értékek megújításáért, valamint tanítással és véleménynyilvánítással való terjesztéséért. A röviden megfogalmazott célkitűzések után — a helyes küldetéstudat erősítése érdekében — az alkalmazható eszközökről szólunk. Ugyanis a korszerű gondolkodás szerint egy mozgalmat sohasem az oly hangosan hirdetett célkitűzései alapján lehet megítélni, hanem csakis a cél szolgálatába állított eszközei szerint. A politikát a hatalom mindenáron való megszerzésének mai ízléstelen csatározásai miatt csakis az érdekel- vűség jelenlegi meghatározó szerepének visszaszorításával, a nemzet jobbítását szolgáló cselekedetekkel és az összetartozás erősítésével vállalhatjuk. így öntelt, haszonleső és megalkuvó politikusokkal közös igában nem lehetünk. Természetesen az egyetemes egyház tanítása szerint a másság elfogadása és a mindenkivel való párbeszéd a feladatunk. A politikában is az igazságot és a szeretetet komplementer egységben kell gyakorolnunk. A keresztény eszmeiséggel és hagyományokkal megújított tudományt lehet és kell leginkább a társadalmi felemelkedés szolgálatába állítani. Ehhez szükséges, hogy az öncélú és manipuláló áltudósok helyett modem gondolkodású és helyes valóságismerettel rendelkező, hiteles értelmiségiek „egész népünket” tanítsák. Valljuk, hogy csak általános és hatékony tanítással lehet leküzdeni a nemzet erkölcsi válságát. A kereszténység elleni tevékenység egyik leghatásosabb eszközének az elmúlt időszakban a művészet, az irodalom és a tájékoztatás bizonyult. így a keresztény szellemiség erősítésének lehetőségeit is itt kell megtalálnunk. Nem az uralkodásra, dicsőségre és gazdagodásra szövetkezők módszerével, hanem a történelem által is már többször visszaigazolt igazság, értékrend és tekintélyelv „fegyvereinek” erejével és értelmes „forgatásával”. A politika, a tudomány és a kultúra művelése mellett az önfeláldozó szereteten alapuló szociális, egészség- ügyi és karitatív tevékenységet is kívánunk végezni. Ezzel a tanító és gyógyító munka összetartozását szeretnénk kihangsúlyozni. Egyben a tehetséges emberek felkarolása és a bajbajutott emberek támogatása érdekében alapítványok regionális szervezésével és keresztény vállalkozók támogatásával akarunk foglalkozni. A vázlatos ismertetőből is látható, hogy célunk megvalósításához új és tiszta eszközrendszert szándékozunk keresztény küldetéssel használni. Tudjuk, hogy ehhez szilárd lelki alappal rendelkező és elkötelezett emberek szükségesek. Demcsák József oki. gépészmérnök
