Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
1993. szeptember 22., szerda HÁTTÉR Komi fával dolgoznak Szálkán Szaktudás és minőség • Fele-fele részben magyar, valamint orosz © A felemelkedést jelenti A Komi Köztársaságból érkező fát dolgoz fel a szatmári munkás Mátészalka (KM - N. L.) — Üzemtörténeti, gazdasági szempontból fontos mérföldkövéhez érkezett a szatmári város, Mátészalka egyik legrégibb és legfontosabb üzeme. A fenyőillatú fatelep bejáratához egymás után érkeznek a mutatós gépkocsik. Országos és helyi vezetők gyülekeznek a nagy ünnepre, s a távoli Komi Köztársaság magas rangú személyisége is megérkezett. Katonás rend és tisztaság mindenütt. A változás, a nyüzsgés oka, hogy szeptember közepétől magyar-orosz vegyes kft.-ként működik az Érdért Vállalat mátészalkai telepe. Átadták a telepet Hosszas tárgyalás előzte meg az egyességet, így érthető, hogy itt van dr. Tímár László a Külgazdasági Minisztérium főosztályvezetője is, hiszen államközi megállapodás született hazánk és az orosz Komi Köztársaság között Ennek is köszönhető, hogy megalakulhat a cég. Megnyitó beszédében dr. Anda István, az Érdért Vállalat vezérigazgatója elmondta, ez a közös kft. is erősítheti a két ország gazdasági és politikai kapcsolatait. Beszéde végén jelképesen átadta a mátészalkai telepet a közös cégnek üzemeltetésre. Viktor Karmanovszki, a Komi Köztársaság miniszterelnök-helyettese kifejtette, a kölcsönös barátságot, szimpátiát gazdasági intézkedések követik. Hangsúlyozta: mind két fél számára előnyös, hogy a kft., az ERDKOM Magyar-Orosz Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft. 50 százalékban magyar, 50 százalékban komi tulajdonba került. A miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta megemlíteni, hogy kis hazája (a komik létszáma 1 millió 200 ezer, ám országuk területe hatszor nagyobb mint hazánk) már működtet vegyes vállalatot Hollandiában és Luxemburgban. Magyarországon ez az első, de reméli, nem az utolsó vegyes vállalatuk. Külön szólt arról, hogy Magyarország a privatizációban, a munkaszervezésben, a piac- gazdaság kiépítésében előbbre tart, S a hazánkban, főleg a Mátészalkán szerzett tapasztalatait felhasználja az otthoni kormányzati munkájában. Két igazgató irányít A közös vállalatot két igazgató irányítja: Tóth Zoltán és Vaszili Sabov, akik közül a hazai cég képviselője a következőket nyilatkozta: — Jelentős korszakot zárunk le. Nagy múltú telepünk 1961. január 1-től működik. Kézi munkára épült, nehéz fizikai munkát végeztek itt a szatmári emberek. A ’70-es években nagy arányú műszaki fejlesztést hajtottunk végre. A ’80-as évek végén a mi üzemünk is hanyatlani kezdett az ismert okok miatt. A közös vállalkozás azonban a túlélést, a felemelkedést jelentheti számunkra. Kérem a miniszterelnök-helyettes urat, hivatalából segítse a közös kft. fel- emelkedését, megerősödését. — A távoli vidékről igen jó minőségű fa, alapanyag érkezik — mondta Vaszili Sabov. — Az itteniek szakértelme, a jó technika és technológia a jó alapanyaggal párosulva jó feldolgozást eredményezhet. Az A SZERZŐ FELVÉTELE Érdért központja már jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. E kedvező hatások révén akarunk kijutni a nyugati piacra. A feldolgozott faáru jelentős része exportra kerülhet. Vámszabad terület A gépek mellett ma még kevés munkás dolgozik. A csarnokig érő iparvágány üres, egyelőre nem látunk vasúti kocsikat, de napokon belül megérkeznek a nagyobb szállítmányok, munkától, gépek zúgásától lesz hangos a telep. A vendégek, a szakemberek is tapasztalhatják, megvan a jó munka személyi és technikai feltétele. A daruk emelésre, a raktárak befogadásra készek. Szembetűnő, hogy szép, magas kerítés öleli körül a telepet. Mert napokon belül vámszabad területként működik a kft. Amikor nem ad pénzt az automata Az észrevétel jogos volt, de... O Jobb együttműködési készséget kell tanúsítani Nyíregyháza (KM - R. J.) — Lapunk szeptember 7-i számában jelent meg „egy OTP- hitelkártya hiteles története.” Ebből olvasóink megtudhatták, hogyan járt pórul a pénzintézet egyik ügyfele Nyíregyházán, áld vasárnap kívánt pénzéhez jutni a megye egyetlen ilyen szerkezete segítségével. A történet lényege: a masina üzemzavarban szenvedett, amiért elnézést, illetve megértést kért a próbálkozótól. Az eset okairól az OTP megyei igazgatósága adott felvilágosítást. Az Országos Takarékpénztár pénzkiadó automatája Nyíregyházán április közepén kezdte meg működését. Felállítása folytán lakossági folyószámlához kapcsolódó kártya tulajdonosai részére megnyílt az éjjel-nappali készpénzfelvétel lehetősége. Üzembe helyezésétől ez idáig több mint háromezer alkalmat regisztráltak, amelyek során a gép sikeres „tranzakciót” hajtott végre Antal bácsi! Adok magának tíz krajcárt, de azt is dobolja ki, hogy az én uram az éjjel micsinált! A kisbíró kapott az alkalmon, mer még akkor adtak annyiért egy fél liter pájinkát. Mikor a kisbíró a kocsma eli- be ért, dobol, a korcstnába mondják az emberek: — Eriggy ki mán Gyuri, hallgasd meg, mit dobol a kis- bíró? Ki is ment, meghallgatta a bank és ügyfele között „utcán át”. A szóban forgó hiba azonban sajnos előfordulhatott. Azért, mert a világszínvonalú berendezéshez (Olivetti) még nem társul világszínvonalú infrastruktúra, ahogy — és ez még sajnálatosabb — világ- színvonalú viselkedéskultúra sem. Nevezetesen: olykor a telefonvonalak meghibásodása okoz üzemzavart, de még gyakrabban fordul elő, hogy erőszakos külső beavatkozás miatt növekszik az állásidő. A Erre György odaszaladt: — Te, eztet ne kiáltsd többet! — De bizony, kiáltom én! Máriska néni tíz krajcárt adott. — Te bolond, húszat adok, csak többet ne kiáltsd! A kisbíró zsebre vágta a húsz krajcárt. Mikor a harmadik szomszédba ért, me- gént dobolt, de a végin csak kikiáltotta, hogy mi történt. De György lesett rá. Azonnal pár hónapos működés ideje alatt pénzérméktől gyufaszálakig a legkülönfélébb tárgyak kerültek elő a berendezés kártyaolvasó egységéből. Egyszóval — korábbi cikkünk fordulatával — picit távol Európától nekünk állampolgároknak talán az elvárhatónál is több együttműködési készséget kell tanúsítanunk az iránt, hogy környezetünkben az ilyen és ehhez hasonló korszerű szolgáltatások az életvitel megszokott részévé váljanak. utána szaladt, messziről mondta: — Többet ne kiáltsd, azt mondtam! Adtam húsz krajcárt. Még adok húszat. — György bácsi —feleli a kisbíró —, az én számat csak egy forinttal dughatja be. — Na, add vissza a húsz krajcárt, itt a forint, de a szádat dugd bé, mert kisül a szemem! Hogy mennyek haza? Na de azért csak hazament. Nekiesett a feleségének pisz- kolni, az asszony pedig vissza. — Te szemtelen gazember, mit Csináltál egész éjjel? — Mit? Téged kíméltelek! Rávágta az asszony: — Engem ugyan ne kímélj! Kíméld az anyádat!" (Részlet a szerző: Az a Rozsály... Gyermekkorom faluja című, kiadásra előkészített könyvéből.) valamit, de mán ekkor György a körcsmán vót a többi pajtásokkal. Ahogy dobolt a kisbíró, kiment az asszony. Tessék csak megállni, dobolást, de végin a kisbíró azt kiáltotta: — K... György M... Jolán- kát egész éjjel húzogatta a bálba! Kelet-Magyarország 3 a I rr ■ ■■■ ii Almaosz a köbön Balogh Géza j t át ennek már sosem 11 lesz vége?! — ordította most egy éve az ismerősöm, s baltát vett a kezébe. Lerohant a kertbe, és nekiesett az első fának. Itt, Szabolcsban az a fa természetesen nem lehetett más, csak alma, melyre az utóbbi időkben annyi átkot szórtak. Szóval kidőlt az a fa, de az ismerősöm mérge hamar elpárolgott, s az idén tavasszal már újból bizakodott. Igaz, csak úgy átabotá- ban metszett, permetezni is csupán kétszer, de láss csodát, augusztusra olyan gyönyörű termés kerekedett, hogy az sem lett volna csoda, ha messze földről jönnek gyönyörködni benne. Am nem jött senki. Mert majd minden kertben olyan szép lett az alma. A másfél hónappal ezelőtti lelkesedés azonban mára semmivé foszlott, mert ugyanolyan nehezen lehet eladni, mint tavaly, tavalyelőtt. Némely próbálkozások történnek ugyan, de azok cseppnek tűnnek a tengerben, a valóságos almatengerben. Lenne persze más megoldás is, mint a megszokott értékesítési formák. Pár éve jött divatba például a Szedd magad akció, de megyénkben sajnos ez sem jelent semmit. Annak is csak ott van értelme, ahol van fizetőképes kereslet. Elsősorban a nagyvárosok környéki gyümölcsösök gazdái számíthatnak komolyabb érdeklődésre, de például Nyíregyháza már ez alól is kivétel, nem beszélve Mátészalkáról, Kisvárdáról, vagy Fehérgyarmatról. A városlakók jó része ugyanis falvakból származik, s a Rohodról, Garbóiéról, Rétközbe- rencsről ide költözött annyi álmát hozhat hazulról, amennyit csak akar. A napokban Debrecenben jártam, a négyes főút mellett ötszáz méterenként sorakoznak az akciót jelző táblák. Tizenhét, tizennyolc forintot is kérnek a gyümölcs kilójáért, álomár ez a szabolcsi termelőnek. Biztatják ugyan őket, hogy fogjanak össze, hozzanak létre érdekképviseleti csoportosulásokat, hogy ne mások gazdagodjanak meg rajtuk, de ez csak megmarad szép tervnek. S maradnak a súlyos gondok. Aligha van ma valaki, aki meg tudná mondani, miképpen ér véget az idei almaősz a megyében. De arra sokan esküsznek: decemberben, januárban megint csattogni kezdnek majd a fejszék a gyümölcsösökben. Talán még annál is hamarabb. S lehet, hogy meg sem állnak az első fánál. Sonkád! pillanatkép HaRASZTOS: PÁL FELVÉTELE; Kommentár Vissza, keletre Nábrádi Lajos A múlt hét közepén hírül adtuk lapunkban, hogy a nyíregyházi konzervgyárat üzemeltető kft. szeptember végén bemutatja, kínálja termékeit Jekatyerinburg- ban. A kft. vezetőinek nem titkolt szándéka: vissza kerülni az orosz piacrav A közelmúltban a KEMÉV Rt. igazgatója ezt nyilatkozta lapunknak: „A rendszerváltás után is igyekeztünk bent maradni az orosz piacon. Ennek köszönhetjük, hogy jelentős megrendelést kaptunk nemrég Moszkvában. Nem igaz, hogy nincs pénz Oroszországban. Van, csak meg kell keresni”. Nos, lehet keresni, kereskedni keleten. S nem csak lehet, kell is. A pénz, a bank- garancia megtalálható. Persze csak hosszú, fáradságos munka után. Köztudott, megyénk számos üzemében tapasztalhattuk, hogy az oroszok hosszasan tárgyalnak, többször átutaznak Magyar- országra, amíg végre az üzletet nyélbe ütik. Kitartás, türelem is kell az üzletkötéshez. Mi tagadás: némi baráti, emberi kapcsolat, vagy ajánlás is előnyt jelent az üzletkötésnél. A kifogástalan áru, a jó tárgyaló készség is elengedhetetlen. A szálkái vegyes vállalat alapításánál az oroszok képviselője ezt mondta: „Fában gazdagok vagyunk. ” A Mátészalkán feldolgozott fa nagy részét Nyugatra szállítják. Mátészalkán keresztül akarunk kijutni a nyugati piacra,,. A vegyes vállalat létrehozása tehát közös érdek. A keleti piac meg-, illetve visszaszerzésénél főleg a közös érdekeket kell keresni.--------------Tárca — A szüreti bálok, mulatsá- A gok mindenkor nevezetes események voltak Ro- zsályban. Jól emlékszem ezekre. így volt ez ifjúkoromban, de méginkább a korábbi évtizedekben. 1948-ban kezdtem hozzá szülőfalum népköltészetének összegyűjtéséhez. Nagy Sándor és Lupuj István kiváló mesemondók voltak, az utóbbi mondott „igaz” történetet is, Lupuj István mesélt egy szüreti mulatságról, mely az első világháború előtt történt, az alábbiak szerint: „Az mán titok vót, ha egyik ember elszerette a más asz- szonyát. Mert megtörtént, hogy (nevezzük most Györgynek) Gyuri, aki fiatal házasember vót, elment a szüreti bálba. Ott vót egy személy, Jolánka, avval mulatott egész éjjel. Megtudta ezt a felesége, hogy az ura mit csinált az éjjel. A lásbíró reggel dobolt Béres András Szüreti bál
