Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18 / 218. szám
Ä %eíet-Magyarország hétvégi mdíéfkte 1993. szeptember 18. A KM vendége Dávida, a sokoldalú Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — ízig-vérig műszaki ember, több mint két évtizede újít- gat, a korszerű technikát, technológiát keresi. Megszerezte a repülőgépvezetőjogosítványt, fentről látta Dávida István A SZERZŐ FELVÉTELE többek között a szlovák Tátrát. A korszerűnek nem mondható, de maga javította Dacia gépkocsijával eljutott az Atlanti-óceánig. Az amatőr fotósok között megyénkben elsőként nagyított színes képet. Sokan ismerik és tisztelik szerte a hazában, sőt külföldön is. Nosztalgiával emlékszik rá, hogy híres orvossal, tv-riporteirel rúgta a focit a grundon. Üzletemberként megfordult Európa sok-sok országában. Társadalmi munkában tagja a gazdasági kamara megyei vezetőségének. Az ötvenhez közeledő, tősgyökeres nyíregyházi férfi neve Dávida István. Annak idején szerencsésen döntött szüleivel, amikor beiratkozott a debreceni gépipari technikumba. Érettségi után elvégezte a műszaki főiskolát, de a nyíregyházi Mezőgép Vállalatnál fizikai munkásként, szerszámkészítőként is dolgozott. Bejárta a lépcsőfokokat. Több éven át fejlesztéssel, a technológiai beruházásokkal is foglalkozott. Már akkor érdekelték a gazdasági, kereskedelmi ügyek. Mindig arra törekedett, hogy az új technológia a műszaki megbízhatósága mellett gazdaságos legyen. Jelmondata volt: Ne legyen két egyforma termék, az egyik, a később jövő váljék korszerűbbé, s ha lehet, olcsóbbá. Külön fejezetet érdemel a repülős múltja. Csak három éve hagyta abba a repülést. Sok éven át ő volt a nyíregyházi repülőtér műszaki vezetője. Ma is büszke lehet rá, hogy egy szűk kollektívával újfajta vitorlázó repülőgépet konstruált. A légi járművek javítása, karbantartása nagy szaktudást igényel, roppant felelősséggel jár. Eredményesen végezte itt is a munkáját, ha nem volt alkatrész, törte a fejét, s többnyire kitalált valamit. Ő maga is gyakran felszállt a vitorlázó géppel, de a motoros gépekkel is. Egyikmásik motoros gépet Csehszlovákiába vitte nagyjavításra. Jóval a rendszerváltást megelőzően, pontosabbn 11 évvel ezelőtt kezdett vállalkozásba. Másodállásban. Hat éve pedig főállású vállalkozó, a Plastik Műszaki és Kereskedelmi Gmk.-t vezeti. Volt, hogy 15-20 embert foglalkoztatott, most nyolcad magával dolgozik, két műszakban. Gumialkatrészeket, gumihengereket, tömítéseket készítenek rengeteg változatban. A termelő, gyártó gépeket, a szerszámokat ő maga konstruálta. Kreatív ember. Műhelye a jókora családi ház pince- rendszere. A minőségi munkát állítja itt is a középpontba. Szakmai sikerként könyveli el, hogy a közelmúltban megnyert egy fontos versenytárgyalást. Egy alkatrészgyártás megrendeléséért egy angol, két német és három magyar cég versenyzett. A próbatermék bemutatása és az ár közlése után ő nyert A fenti sikere talán annak is köszönhető, hogy autodidakta módon tanulta a kereskedést, a gazdálkodást. Parányi irodájában számítógép segítségével végzi számítgatásait, meg a papírmunkát. Az igazsághoz tartozik az is — teszi hozzá —, hogy közgazdász és pénzügyes barátai ingyen, ismerősei pedig pénzért segítenek neki. Zömök, markáns arcú férfi. Kemény ujjainak pórusaiba beivódott a gumipor, meg a gépek olaja, vaspora. Mostanában is végez fizikai munkát a műhelyben, plusz még sofőrködik, rakodik is. Teljes körű munkát végez, univerzálisnak^cell lennie. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy annak idején felvették a Képzőművészeti Főiskolára is. Grafikusnak készült. Kézügyességének, rajzkészségének most is hasznát veszi. Három gyermek apja, egy unoka nagyapja. A rakamazi Tisza-par- ton parányi hétvégi ház várja őt a családdal. Itt piheni ki a taposó malom fáradalmait. Mezőgépesként járt többek közt Egyiptomban is. Vállalkozóként most Európa országútjait járja. Beszélgetésünk másnapján Budapestre utazott, ahol az amerikai Dupont vegyipari cég egy szakmai konferencián mutatta be csúcstechnológiáit. A gazdasági kamara megyei vezetőségi tagjaként számos hazai és külföldi szakemberrel találkozott. A jártában- keltében szerzett rengeteg tapasztalatot hasznosítani tudja vállalkozásában. Mutatós szerkentyűk, alkatrészek sorakoznak műhelyének raktárában. Szinte hihetetlen, hogy bő négyezer termék szerepel a terméklistáján. A tiszavasvári vegyiüzemnek például nem kevesebb mint ötven féle gumigyűrűt, tömítést készít. Több terméke a 350 fokos hőségnek is ellenáll. Szállítója a honvédségnek is. Termékeit páncélosok és repülők használják. Emelő- és rakodógépek gyártásánál is nagy szükség van termékeire. Portömítő gyűrűket gyárt a német Volkswagen cégnek. A világhírű Mercedes autógyár Magyarországtól rendelte meg a központi ajtózárakat. A zárak tömítése bizonyára az ő pincéjében készül majd. Ezt a tömítést már elszállította, hogy kipróbálhassák a németek. Drukkolunk neki, mert ha megrendelést kap a Merce- destől, bővítheti a létszámát. S öregbítheti Nyíregyháza jó hírét azzal is, hogy egy hüvelykujjnyi alkatrészt tőle szállítanak majd az autók királyához. j—jj Európai álmok Amerikában Hamar Péter Emlékszel Dolly Bel!e-re? Nem tegezni szándékozom a tisztelt Olyasót, mindössze utalok Emir Kusturica első filmjére, amellyel egyszeriben magára vonta a figyelmet. A papa szolgálati útra ment — tudatta második filmjének címe, s a képsorokon továbbélt az első alkotás humora, elmélyült a politikum, s tisztábban látszott, hogy a szocializmusnak hazudott gyakorlat miként fertőzte meg Közép-Európa mindennapjait. A Cigányélet (amelyet nálunk nem mutattak be), azt példázza, hogy a szülőföld, Bosznia hangulatai miként jeleníthetők meg, helyenként szűrrealizmusba hajló formai elemek segítségével. Ezután következett a nagy lépésváltás: a bosnyák rendező az USA-ba ment (kényszerült?), s az Arizonai álmodozókat — amely most fut a művészmozi-hálózatban — már itt forgatta. A korábbi tapasztalatok általában azt igazolják, hogy ha egy olyan európai művészegyéniség kerül bele az álomgyár malmába, aki erős egyéniség és keményen őrzi a stílusát, személyiségjegyeit, ne adj’ isten nemzeti karakterisztikumát, az szükségképp kudarcra van ítélve, mert az európai intel- lektualizmus összeházasítha- tatlan azzal a szemlélettel, amelyet a jellegzetesen amerikai filmtípusok hordoznak. Kivételek természetesen mindig akadnak, amelyek — ahogy mondani szokták — erősítik a szabályt, de Emir Kusturica — e filmje alapján legalábbis — nem tartozik közéjük. Az Arizonai álmodozók művészi színvonalát, értékeit tekintve meg sem közelíti az első háromét, amelyeket még otthon készített. A cselekmény olyan jellegű, hogy némiképp feltupírozva akár egy szappanopera alapanyaga lehetne. Kusturica ezt a cselekményt igyekszik különféle művi beavatkozások révén úgy „megemelni", hogy az valamiféle életfilozófia közvetítője legyen. Ilyesfajta eszköz az egyes helyszínek (különösen a Faye Dunaway megformálta asszony háza) lokalizálása, ilyen az asszony repülési mániája, s leginkább a halszimbólumnak a filmre erőltetése. A vándormaszkos eljárás, amelynek segítségével egy hal röpköd időnként a légtérben, ma már legfeljebb a mesefilmekben, sci-fikben elfogadható megoldás, itt — nagy fenntartásokkal — legfeljebb akkor lenne létjogosultsága, ha jelentéstartalma lefordítható, dekódolható lenne, de aligha az. A film főhőse, Axel halászhajón dolgozik, amikor megismerkedünk vele, de ez édeskevés igazolás ahhoz, hogy ál- Tnai makacsul és visszatérően a hallal kapcsolódjanak össze. A hal kétségkívül gazdag tartalmú szimbólum az ókorig visszamenően akár az európai, akár az iszlám kultúrkörben, s nagy igyekezettel akármelyik jelentését Összekapcsolhatjuk az Arizonai álmodozókkal, de sokkal többet érne, ha csak az egyiket lehetne, de azt istenigazában. így olyan ez a jelkép itt, ebben a filmben, mint 40- es lábra a 45-ös cipő. Megnehezíti a mű teljes birtokba vételét a néző számára az, hogy Kusturica túl sok filmrendező-példakép előtt tiszteleg vele. Nem pusztán arról van szó, hogy egy Hitch- cock-film részletei jelennek meg afféle idézetként, vagy a Keresztapa egy jelenete, hanem az egész alkalmat adhat szakmai körökben motívumvadászatra, reminiszcenciák keresésére, asszociációs játékra, de hát a közönséget az ilyesmi vajmi kevéssé érdekli. A kudarctól azonban megmenti a filmet Kusturica korábban is megcsodált humora. Ebben marad hamisítatlanul európai! Ötletgazdasága e téren bontakozhat ki igazán, s filmjének gondolatisága is inkább ezen a szálon teremtődik meg, nem erőltetett jelképei révén. A teknősbékát terelgető lány, a Jerry Lewis megformálta üzletember, a Coppola- film dialógusait betéve tudó önjelölt színész mind-mind élettel telített figurák, mert személyiségük át van itatva humorral, álmodozói viszont nem tudnak vonzóvá válni. Érdemes odafigyelnünk, hogyan válik a zene a filmben a humor forrásává. A különös zenekar, aztán a tangóharmonika, a szláv dallamok inkább az európai lélek megnyilvánulása, a bosnyák álmodozóé, s hogy az amerikaiak mit kezdenek vele, az az ő dolguk. Az meg az esztétáké, hogy ez megzavarja-e a film stiláris egységét. A háború dúlta Bosznia manapság filmtémák özönét kínálja. Vajon e témák rátalálnak-e arra a rendezőre, aki a legavatottabb hazája gondjainak megszólaltatására. Arizonában akad más is, talán jobban is ismeri az ottani gondokat. Ez a mai világ aligha az álmodozások kora. Már látható a mozikban Sommersby Attól a pillanattól fogva, hogy Jack Sommersby (Richard Gere) felbukkan a vadonból, hogy hétéví távoliét után rendezze életét, drámai változások kezdődnek szülővárosában és az ott lakók életében. Amikor a fiatal ültetvénytulajdonos otthagyta a Tennessee állambeli Vine Hillt, hogy a Polgárháborúban harcoljon, feleségét, kisfiát, barátait és ismerőseit hagyta maga mögött, akik kavargó érzelmekkel telve látták távozni őt. Sommersby mindig is nehéz természetű ember volt, gyakran durva és erőszakos, képtelen arra, hogy birtokait jól vezesse. A szerelemről, visszautasításról, csalásról, reményről és önfeláldozásról szóló Sommersby című amerikai film két sztárja Richard Gere és Jodie Foster, rendezője Jon Amiéi. Producerei Ámort Milch- nan és Steven Reuther, executive producerek Richard Gere és Maggie Wilde, társproducere Mary McLaglen. A New Regency produkciójában bemutatásra kerülő film írója Nicholas Meyer, Könyvespolcunk A Mora Kiadó néhány újdonsága Nagy István Attila A Móra Könyvkiadó megalakulása óta az ifjúsági és gyermek korosztály legjelentősebb kiadója. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem gondol a felnőttekre. Sőt, több kiadványa közös olvasásra való. S ez az egyik legnemesebb szándék, mert akkor szereti meg a gyermek igazán az olvasást, ha azt tapasztalja, hogy a szülei sem mondanak le arról. Ezúttal néhány frissen megjelent kiadványt ajánlok a tájékozódni kívánó olvasó figyelmébe. Csukás István egyik legnagyobb sikert aratott könyve a Vakáció a halott utcában, film is készült belőle. Meleg, fülledt nyár, és az új lakótelep borzasztóan unalmas. Semmiféle kalandra, játékra nem ad lehetőséget. Szerencsére a gyerekek felfedezik a közeli, lebontásra ítélt halott utcát. Itt aztán játék közben nem várt, izgalmas krimibe csöppennek. A fordulatos, már-már veszélyessé váló nyomozást az író a tőle megszokott eredeti humorral, mulatságos helyzetekkel fűszerezve tálalja az ifjú olvasók elé. A Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban két kötet látott napvilágot. Ezúttal Csokonai Vitéz Mihály és Kosztolányi Dezső legszebb verseit olvashatjuk igényes tipográfiában, kellemes, kézbe vehető formátumban. Kosztolányiról József Attila, Csokonairól Móricz Zsigmond írt utószót. A Sző, fon, nem takács. Mi az? című kötet ezúttal ötödik alkalommal kerül a kicsik kezébe. A találós kérdések gyűjteménye nagy haszonnal járhat: megmozgatja a kicsik fantáziáját, játékosságra nevel. Az előző kötetben játékos nyelvi fejtörők is olvashatók. Ennek persze az is feltétele, hogy a gyermek ne küszködjön az olvasással, ne jelentsen számára gyötrelmet. Montágh Imre neve nemcsak a szakmabelieknek ismerős, hanem a laikus közönség előtt is. A néhány évvel ezelőtt elhunyt logopédus mostani munkája az egészen kicsikhez szól, de aktív segítséget is igényel. A szakemberekét vagy a szülőkét. A kötet játékos gyakorlatai kedvet csinálnak gyerek- /nek, szülőnek a tiszta beszéd elsajátításához. Gyulavári Éva rajzai okosan kapcsolódnak be a tanítás-gyakorlás nehéz munkájába. Érdemes Montágh Imre posztumusz munkáját segítségül hívni, ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk „görcsöl”, amikor egy-egy beszédfordulat. szó kimondására készülődik. Mert ha ezeket az akadályokat szerencsésen leküz- di, biztos, hogy Kosztolányi, Csokonai versei is eljutnak hozzá. (Móra Könyvkiadó, 1993.)
