Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18 / 218. szám

Ä %eíet-Magyarország hétvégi mdíéfkte 1993. szeptember 18. A KM vendége Dávida, a sokoldalú Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — ízig-vérig műszaki ember, több mint két évtizede újít- gat, a korszerű technikát, technológiát keresi. Meg­szerezte a repülőgépvezető­jogosítványt, fentről látta Dávida István A SZERZŐ FELVÉTELE többek között a szlovák Tát­rát. A korszerűnek nem mondható, de maga javította Dacia gépkocsijával eljutott az Atlanti-óceánig. Az ama­tőr fotósok között megyénk­ben elsőként nagyított szí­nes képet. Sokan ismerik és tisztelik szerte a hazában, sőt külföldön is. Nosztalgiá­val emlékszik rá, hogy híres orvossal, tv-riporteirel rúgta a focit a grundon. Üzletem­berként megfordult Európa sok-sok országában. Társa­dalmi munkában tagja a gaz­dasági kamara megyei ve­zetőségének. Az ötvenhez közeledő, tősgyökeres nyír­egyházi férfi neve Dávida István. Annak idején szerencsé­sen döntött szüleivel, ami­kor beiratkozott a debreceni gépipari technikumba. Érettségi után elvégezte a műszaki főiskolát, de a nyír­egyházi Mezőgép Vállalat­nál fizikai munkásként, szerszámkészítőként is dol­gozott. Bejárta a lépcsőfo­kokat. Több éven át fejlesz­téssel, a technológiai beru­házásokkal is foglalkozott. Már akkor érdekelték a gaz­dasági, kereskedelmi ügyek. Mindig arra törekedett, hogy az új technológia a műszaki megbízhatósága mellett gaz­daságos legyen. Jelmondata volt: Ne legyen két egyfor­ma termék, az egyik, a ké­sőbb jövő váljék korszerűb­bé, s ha lehet, olcsóbbá. Külön fejezetet érdemel a repülős múltja. Csak három éve hagyta abba a repülést. Sok éven át ő volt a nyíregy­házi repülőtér műszaki ve­zetője. Ma is büszke lehet rá, hogy egy szűk kollektí­vával újfajta vitorlázó repü­lőgépet konstruált. A légi járművek javítása, karban­tartása nagy szaktudást igé­nyel, roppant felelősséggel jár. Eredményesen végezte itt is a munkáját, ha nem volt alkatrész, törte a fejét, s többnyire kitalált valamit. Ő maga is gyakran felszállt a vitorlázó géppel, de a mo­toros gépekkel is. Egyik­másik motoros gépet Cseh­szlovákiába vitte nagyjaví­tásra. Jóval a rendszerváltást megelőzően, pontosabbn 11 évvel ezelőtt kezdett vál­lalkozásba. Másodállásban. Hat éve pedig főállású vál­lalkozó, a Plastik Műszaki és Kereskedelmi Gmk.-t ve­zeti. Volt, hogy 15-20 em­bert foglalkoztatott, most nyolcad magával dolgozik, két műszakban. Gumialkat­részeket, gumihengereket, tömítéseket készítenek ren­geteg változatban. A ter­melő, gyártó gépeket, a szer­számokat ő maga konstruál­ta. Kreatív ember. Műhelye a jókora családi ház pince- rendszere. A minőségi mun­kát állítja itt is a középpont­ba. Szakmai sikerként köny­veli el, hogy a közelmúltban megnyert egy fontos ver­senytárgyalást. Egy alkat­részgyártás megrendeléséért egy angol, két német és három magyar cég verseny­zett. A próbatermék bemu­tatása és az ár közlése után ő nyert A fenti sikere talán annak is köszönhető, hogy autodi­dakta módon tanulta a ke­reskedést, a gazdálkodást. Parányi irodájában számí­tógép segítségével végzi számítgatásait, meg a papír­munkát. Az igazsághoz tar­tozik az is — teszi hozzá —, hogy közgazdász és pénzü­gyes barátai ingyen, ismerő­sei pedig pénzért segítenek neki. Zömök, markáns arcú fér­fi. Kemény ujjainak pórusai­ba beivódott a gumipor, meg a gépek olaja, vaspora. Mos­tanában is végez fizikai munkát a műhelyben, plusz még sofőrködik, rakodik is. Teljes körű munkát végez, univerzálisnak^cell lennie. Sokoldalúságát bizonyít­ja, hogy annak idején fel­vették a Képzőművészeti Főiskolára is. Grafikusnak készült. Kézügyességének, rajzkészségének most is hasznát veszi. Három gyer­mek apja, egy unoka nagy­apja. A rakamazi Tisza-par- ton parányi hétvégi ház vár­ja őt a családdal. Itt piheni ki a taposó malom fáradalmait. Mezőgépesként járt töb­bek közt Egyiptomban is. Vállalkozóként most Európa országútjait járja. Beszélge­tésünk másnapján Budapest­re utazott, ahol az amerikai Dupont vegyipari cég egy szakmai konferencián mu­tatta be csúcstechnológiáit. A gazdasági kamara megyei vezetőségi tagjaként számos hazai és külföldi szakember­rel találkozott. A jártában- keltében szerzett rengeteg tapasztalatot hasznosítani tudja vállalkozásában. Mutatós szerkentyűk, al­katrészek sorakoznak műhe­lyének raktárában. Szinte hi­hetetlen, hogy bő négyezer termék szerepel a termék­listáján. A tiszavasvári ve­gyiüzemnek például nem kevesebb mint ötven féle gumigyűrűt, tömítést készít. Több terméke a 350 fokos hőségnek is ellenáll. Szál­lítója a honvédségnek is. Termékeit páncélosok és re­pülők használják. Emelő- és rakodógépek gyártásánál is nagy szükség van terméke­ire. Portömítő gyűrűket gyárt a német Volkswagen cégnek. A világhírű Merce­des autógyár Magyarország­tól rendelte meg a központi ajtózárakat. A zárak tömíté­se bizonyára az ő pincéjében készül majd. Ezt a tömítést már elszállította, hogy ki­próbálhassák a németek. Drukkolunk neki, mert ha megrendelést kap a Merce- destől, bővítheti a létszámát. S öregbítheti Nyíregyháza jó hírét azzal is, hogy egy hüvelykujjnyi alkatrészt tőle szállítanak majd az autók királyához. j—jj Európai álmok Amerikában Hamar Péter Emlékszel Dolly Bel!e-re? Nem tegezni szándékozom a tisztelt Olyasót, mindössze utalok Emir Kusturica első filmjére, amellyel egyszeriben magára vonta a figyelmet. A papa szolgálati útra ment — tudatta második filmjének cí­me, s a képsorokon továbbélt az első alkotás humora, elmé­lyült a politikum, s tisztábban látszott, hogy a szocializmus­nak hazudott gyakorlat miként fertőzte meg Közép-Európa mindennapjait. A Cigányélet (amelyet nálunk nem mutattak be), azt példázza, hogy a szü­lőföld, Bosznia hangulatai mi­ként jeleníthetők meg, helyen­ként szűrrealizmusba hajló formai elemek segítségével. Ezután következett a nagy lépésváltás: a bosnyák rende­ző az USA-ba ment (kény­szerült?), s az Arizonai álmo­dozókat — amely most fut a művészmozi-hálózatban — már itt forgatta. A korábbi ta­pasztalatok általában azt iga­zolják, hogy ha egy olyan eu­rópai művészegyéniség kerül bele az álomgyár malmába, aki erős egyéniség és kemé­nyen őrzi a stílusát, személyi­ségjegyeit, ne adj’ isten nem­zeti karakterisztikumát, az szükségképp kudarcra van ítélve, mert az európai intel- lektualizmus összeházasítha- tatlan azzal a szemlélettel, amelyet a jellegzetesen ame­rikai filmtípusok hordoznak. Kivételek természetesen min­dig akadnak, amelyek — ahogy mondani szokták — erősítik a szabályt, de Emir Kusturica — e filmje alapján legalábbis — nem tartozik kö­zéjük. Az Arizonai álmodozók művészi színvonalát, értékeit tekintve meg sem közelíti az első háromét, amelyeket még otthon készített. A cselekmény olyan jellegű, hogy némiképp feltupírozva akár egy szappanopera alapa­nyaga lehetne. Kusturica ezt a cselekményt igyekszik külön­féle művi beavatkozások ré­vén úgy „megemelni", hogy az valamiféle életfilozófia közvetítője legyen. Ilyesfajta eszköz az egyes helyszínek (különösen a Faye Dunaway megformálta asszony háza) lo­kalizálása, ilyen az asszony re­pülési mániája, s leginkább a halszimbólumnak a filmre erőltetése. A vándormaszkos eljárás, amelynek segítségével egy hal röpköd időnként a lég­térben, ma már legfeljebb a mesefilmekben, sci-fikben el­fogadható megoldás, itt — nagy fenntartásokkal — leg­feljebb akkor lenne létjogo­sultsága, ha jelentéstartalma lefordítható, dekódolható len­ne, de aligha az. A film főhőse, Axel halász­hajón dolgozik, amikor megis­merkedünk vele, de ez édes­kevés igazolás ahhoz, hogy ál- Tnai makacsul és visszatérően a hallal kapcsolódjanak össze. A hal kétségkívül gazdag tar­talmú szimbólum az ókorig visszamenően akár az európai, akár az iszlám kultúrkörben, s nagy igyekezettel akármelyik jelentését Összekapcsolhatjuk az Arizonai álmodozókkal, de sokkal többet érne, ha csak az egyiket lehetne, de azt isten­igazában. így olyan ez a jelkép itt, ebben a filmben, mint 40- es lábra a 45-ös cipő. Megnehezíti a mű teljes bir­tokba vételét a néző számára az, hogy Kusturica túl sok filmrendező-példakép előtt tiszteleg vele. Nem pusztán ar­ról van szó, hogy egy Hitch- cock-film részletei jelennek meg afféle idézetként, vagy a Keresztapa egy jelenete, ha­nem az egész alkalmat adhat szakmai körökben motívum­vadászatra, reminiszcenciák keresésére, asszociációs játék­ra, de hát a közönséget az ilyesmi vajmi kevéssé érdekli. A kudarctól azonban meg­menti a filmet Kusturica ko­rábban is megcsodált humora. Ebben marad hamisítatlanul európai! Ötletgazdasága e té­ren bontakozhat ki igazán, s filmjének gondolatisága is in­kább ezen a szálon teremtődik meg, nem erőltetett jelképei révén. A teknősbékát terelgető lány, a Jerry Lewis megfor­málta üzletember, a Coppola- film dialógusait betéve tudó önjelölt színész mind-mind élettel telített figurák, mert személyiségük át van itatva humorral, álmodozói viszont nem tudnak vonzóvá válni. Érdemes odafigyelnünk, ho­gyan válik a zene a filmben a humor forrásává. A különös zenekar, aztán a tangóharmo­nika, a szláv dallamok inkább az európai lélek megnyilvánu­lása, a bosnyák álmodozóé, s hogy az amerikaiak mit kez­denek vele, az az ő dolguk. Az meg az esztétáké, hogy ez megzavarja-e a film stiláris egységét. A háború dúlta Bosznia manapság filmtémák özönét kínálja. Vajon e témák rátalál­nak-e arra a rendezőre, aki a legavatottabb hazája gondja­inak megszólaltatására. Arizo­nában akad más is, talán job­ban is ismeri az ottani gondo­kat. Ez a mai világ aligha az álmodozások kora. Már látható a mozikban Sommersby Attól a pillanattól fogva, hogy Jack Sommersby (Richard Gere) felbukkan a vadonból, hogy hétéví távoliét után ren­dezze életét, drámai változások kezdőd­nek szülővárosában és az ott lakók éle­tében. Amikor a fiatal ültetvénytulajdonos ott­hagyta a Tennessee állambeli Vine Hillt, hogy a Polgárháborúban harcoljon, fele­ségét, kisfiát, barátait és ismerőseit hagyta maga mögött, akik kavargó érzelmekkel telve látták távozni őt. Sommersby mindig is nehéz természetű ember volt, gyakran durva és erőszakos, képtelen arra, hogy birtokait jól vezesse. A szerelemről, visszautasításról, csalás­ról, reményről és önfeláldozásról szóló Sommersby című amerikai film két sztár­ja Richard Gere és Jodie Foster, rende­zője Jon Amiéi. Producerei Ámort Milch- nan és Steven Reuther, executive produ­cerek Richard Gere és Maggie Wilde, társ­producere Mary McLaglen. A New Regency produkciójában bemu­tatásra kerülő film írója Nicholas Meyer, Könyvespolcunk A Mora Kiadó néhány újdonsága Nagy István Attila A Móra Könyvkiadó mega­lakulása óta az ifjúsági és gyermek korosztály legjelen­tősebb kiadója. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem gondol a felnőttekre. Sőt, több kiad­ványa közös olvasásra való. S ez az egyik legnemesebb szán­dék, mert akkor szereti meg a gyermek igazán az olvasást, ha azt tapasztalja, hogy a szü­lei sem mondanak le arról. Ezúttal néhány frissen meg­jelent kiadványt ajánlok a tájé­kozódni kívánó olvasó figyel­mébe. Csukás István egyik legna­gyobb sikert aratott könyve a Vakáció a halott utcában, film is készült belőle. Meleg, fül­ledt nyár, és az új lakótelep borzasztóan unalmas. Semmi­féle kalandra, játékra nem ad lehetőséget. Szerencsére a gyerekek felfedezik a közeli, lebontásra ítélt halott utcát. Itt aztán játék közben nem várt, izgalmas krimibe csöppennek. A fordulatos, már-már veszé­lyessé váló nyomozást az író a tőle megszokott eredeti hu­morral, mulatságos helyzetek­kel fűszerezve tálalja az ifjú olvasók elé. A Magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban két kötet látott napvilágot. Ezúttal Csokonai Vitéz Mihály és Kosztolányi Dezső legszebb verseit olvashatjuk igényes ti­pográfiában, kellemes, kézbe vehető formátumban. Koszto­lányiról József Attila, Csoko­nairól Móricz Zsigmond írt utószót. A Sző, fon, nem takács. Mi az? című kötet ezúttal ötödik alkalommal kerül a kicsik ke­zébe. A találós kérdések gyűj­teménye nagy haszonnal jár­hat: megmozgatja a kicsik fan­táziáját, játékosságra nevel. Az előző kötetben játékos nyelvi fejtörők is olvashatók. Ennek persze az is feltétele, hogy a gyermek ne küszköd­jön az olvasással, ne jelentsen számára gyötrelmet. Montágh Imre neve nemcsak a szakma­belieknek ismerős, hanem a laikus közönség előtt is. A néhány évvel ezelőtt elhunyt logopédus mostani munkája az egészen kicsikhez szól, de aktív segítséget is igényel. A szakemberekét vagy a szülő­két. A kötet játékos gyakor­latai kedvet csinálnak gyerek- /nek, szülőnek a tiszta beszéd elsajátításához. Gyulavári Éva rajzai okosan kapcsolódnak be a tanítás-gyakorlás nehéz munkájába. Érdemes Montágh Imre posztumusz munkáját segítsé­gül hívni, ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk „görcsöl”, amikor egy-egy beszédfordu­lat. szó kimondására készü­lődik. Mert ha ezeket az aka­dályokat szerencsésen leküz- di, biztos, hogy Kosztolányi, Csokonai versei is eljutnak hozzá. (Móra Könyvkiadó, 1993.)

Next

/
Thumbnails
Contents