Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

11993. szeptember 17., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Az agrár-felsőoktatás mozdulásai Új szakokat indítanak, kihelyezett tagozatokat szerveznek a Kárpátalján és Mátészalkán vezetőkre éppúgy, mint az oktatói gárdára. □ A felsőoktatás­nak mint kulcs­ágazatnak a rekon­strukcióját mintegy öt év alatt kívánják lefolytatni. Az Önök intézménye milyen konkrét fejlesztések­kel csatlakozik a nagyszabású prog­ramhoz? — A hallgatói lét­számunkat másfél­kétszeresére kell nö­velnünk. Tudjuk, hogy kor­mányszinten a gya­korlati képzésre össz- '.pontosító agrárfőis­kolai képzést kíván­ják támogatni. Varga Lajos főigazgató-helyettes Harasztosi Pál felvételi Kállai János Nyíregyháza (KM) — A GATE Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Karán, csakúgy, mint az ország más felsőoktatási intézményei­ben, annak rendje-módja szerint megkezdődött az 1993/94. tanév. A felvett, több mint kétszáz — nappali és távoktatásos — elsőéves hallgató egy olyan időszak­ban jut majd el sikeres ta­nulmányai befejeztével a diplomaszerzésig, amikor a rájuk váró munkaterep, a magyar mezőgazdaság még vélhetően az átalakulás nap­jait fogja élni, de már remél­hetően túljut jelenlegi zava­rain. Az intézmény főigazgató­helyettesét, Varga Lajost kér­deztük: hogyan próbál igazod­ni az agrár-felsőoktatás a vál­tozó körülményekhez, miként követi a szakképzés tartalma a feltételrendszer és a társadal­mi elvárások mozdulásait. — Egy általános megállapí­tással kezdem: a magyar felső- oktatás jelenleg a strukturális és tartalmi megújulás szaka­szában van. Ha a mi szőkébb szakmai területünket nézem, elmondhatom, hogy az agrár­felsőoktatás fejlesztési kon­cepciója a kormány ágazati politikájának az irányelveire alapozódott. Meghatározó: az élelmiszertermelés Ez egészen egyszerűen ab­ból indul ki, hogy az élelmi­szertermelés a jövőben is je­lentős szerepet fog betölteni a nemzetgazdaságban, és meg­határozó lesz az európai gazdasághoz való felzárkózá­sunk, az Európai Gazdasági Közösséghez történő kapcso­lódásunk szempontjából. □ A tulajdonviszonyokban lezajlói-ott) változások, a nagyüzemi gazdaságok szét­bomlása, a privatizáció, a piacgazdaság fokozatos kiépü­lése milyen hatással van, illet­ve lesz a leendő agrárszakem­berek oktatásának tartalmá­ra? — A mezőgazdasági terme­lésben — éppen az említettek miatt — is elkerülhetetlen a korábbi mennyiségközpontú termelés felváltása a piac tör­vényeire figyelő, a minőséget megkövetelő termeléssel. A privatizáció nyomán folya­matosan kiépülő kis- és közép­méretű gazdaságoknak életké­pességük érdekében új kihívá­sokkal kell szembenézniük. Mert a nyugati piacok a termé­kek magasszintű feldolgozott­ságát, csomagolástechnikát igényelnek, és ezzel együtt a minőségi választék megbízha­tóságát. Mindezek alapján be­látható, hogy nagy feladatok várnak a mi főiskolánkra, a Gyakorlatközpontú fejlesztések — Ez érthető, hiszen a pri­vatizált gazdaságokban a me­zőgazdaság praktikus dolgaira felkészített szakemberekre lesz szükség. Ami pedig a fejl­esztéseinket illeti: a már vég­zett hallgatóink körében foly­tatjuk a szaküzemmémök-kép- zést, szervezünk továbbképzé­seket „külsőknek” is. Várha­tóan a következő tanévben a Kárpátalján és Mátészalkán szervezünk egy-egy mezőgaz­dasági üzemmérnöki kihelye­zett tagozatot. Bővíteni szeret­nénk a képzési profilunkat. A közgazdasági szakunk tanter­vét az illetékes minisztériu­mok és szakbizottságok elé terjesztettük. Reméljük, a jövő tanévben bevezethetjük ezt az új szakot. Az általános gépész és a kertész szakok megszer­vezése szintén folyamatban van. 1994-ben ezeket is szeret­nénk indítani. □ A folyamatosan növekvő hallgatói létszám, az új szakok tervezett indítása a főiskola oktatói gárdájának többletfel­adatokat fog jelenteni. Milyen létszámú, összetételű, teljesí­tőképességű az Önök tanári kara? — Kilenc tanszékünkön 54 oktató dolgozik. Közülük 35 egyetemi doktorként, 4 pedig kandidátusként tevékenyke­dik. Jelentős szellemi kapacitás, sokirányú kutatómunka — Szakértőként, illetve címzetes oktatóként foglal­koztatunk két kollégát (mind­ketten a mezőgazdasági tudo­mányok doktorai) és két kan­didátust. Jelentős szellemi ka­pacitással rendelkezünk. Ta­náraink a munkaidejük mint­egy 50%-ában kutatással, illet­ve a műszaki fejlesztéssel összefüggő feladatokat végez­nek. lül A kutatási és fejlesztési témák közül melyeket tekinti különösképpen fontosnak? — A talajfizikai és a műve­lésenergetikai kölcsönhatások vizsgálatát, a mezőgazdasági terményszárítás (dohány, zöldség, gyümölcs) alapjel­lemzőinek a meghatározását. Rendkívüli aktualitása van a biohajtóanyagok alkalmazásá­ra kiteijedő kutatásoknak, valamint a környezetkímélő növényvédelmi technológiák kimunkálásának. Tudományos munkánk jótékony hatással van az oktatás színvonalára. Az egyes témaköröket az elő­adásokon ismertetjük a hallga­tóinkkal. Közülük jó néhányat sikerül bevonnunk az említett kutatásokba. Az ő sikereiket mutatja, hogy a legutóbbi Országos Diákköri Konferencián egy hallgatónk nívódíjat, egy pe­dig különdíjat nyert. Kézműveskamarát hoznak létre A vállalkozók fontos információt kapnak a munkájukhoz Nyíregyháza (KM) — Az új kamarai törvény tervezeté­ről tárgyalt egyebek között legutóbbi nyíregyházi ülésén az IPOSZ megyei szövetsége. Arról is döntött a szövet­ség, hogy ősszel megyénk ipartestületének információs hálózata rákapcsolódik az IPOSZ országos adatbank­jára és információs szolgá­A galagonya piros szemeit kinyitotta a búcsúzó őszi napfény. A letaposott fű hiá­ba reménykedik, az oly gyak­ran permetező eső nem éleszti újra. A tücsök is eltette hegedűjét. Hopp, itt-ott le­hulló falevelek zizzennek az avarban. A bokor al­ján egy mocorgó po­cok magvakat gyűjt, készül a télre. Megfakult az ég kékje is. Párafüggö­nyét behúzza a föld, melynek egy-egy rojt­ját a gyorsan száguldó bá­rányfelhők jelentik. Talán csak a farkasalma nem válto­zott, még mindig zöld ruhá­ban díszeleg. Hej, pedig, de sok színt tud keverni a ter­mészet! A vadkörte levelének lilájától, a tölgy rozsdabar­nájáig, a kökény sötétkékjéig minden árnyalat megtalál­ható a palettán. A zajok is megértek, a ta­vasz friss neszezését, a nyár vidám sóhaját az ősz ko­latára. Ezzel az intézkedés­sel megyénk vállalkozói a munkájukban hasznosítható fontos információkhoz juthat­nak. A megyei szövetség egysé­ges álláspontot alakított ki, amely szerint megyei kéz­műves kamarát kell létrehoz­ni. A részletek kidolgozására a morabb, teltebb hangjai vál­tották fel. Az alaphangot a varjak adják meg, de a gá- gogó vadlibák is búcsúznak már. A gém hangja ércesebb lett, mozgása még méltóság- teljesebb, szinte unalmas, ahogy odakap egy-egy kis­halhoz. A békák viszont mint­ha most ébrednének, a per­patvar szűnni nem akar, fontos mondanivalójukat nem tudják magukban tartani és mindenáron átkiabálják a túlparti szomszédnak. Megváltozott az élet a tó­ban és környékén is. A víz leapadt, elszívta a forróság, a partot koszos, habos hul­lámok mardossák. A szinte állandóan fújó szél a nádszálat nem hagyja pi­közeli hetekben megyei érte­kezletet hívnak össze, s az ér­tekezleten meghallgatják, ki­kérik a megyei önkormányzat és több polgármesteri hivatal képviselőjének véleményét, javaslatát is. Az ülésen a megyei szövet­ség pártoló tagjainak sorába vette fel a Primom Válalko- zásfejlesztési Alapítványt. henni. A súlyom gyökerei fel­szakadoztak, s úszószigetként elindulnak vándorútjukra, hogy majd a tó szélén fenn­akadva várják a végső el­múlást. A halak sem a régiek, érzik, .a téli pihenés ideje követ­kezik, csak a rabló bali- nok, csukák, süllők ijesztgetik a felszínhez közel úszó küszöket. Az ember, a horgász maradt csak a régi, les­ben áll, mint mindig, szenvedélye ide vonzza. Itt volt, amikor a kárászok még csak ébredeztek, s most megvárja, amíg a jégpáncél kis szünetet parancsol a csu­káknak is. 5 zeméből könnyet csal az északról jött hűvös fuval­lat, kabátját összébb húzza. Fejét oldalra fordítja, tekin­tete megakad az óriás tölgy­fán, s arra gondol: az ágakon már ott dobban az új rügyek szíve. Újjáéled a diákmozgalom Nyíregyháza (KM - MML) — Nemcsak a tanulás kezdő­dött meg a szeptember bekö­szöntővel a középiskolákban, hanem a diákmozgalom is új­jáéled a nyári vakáció után. A diákönkormányzatok munká­jának segítése érdekében há­romnapos felkészülési tábort szervez a Nyíregyházi Közép- iskolások Köre szeptember 17-19. között a diákönkor­mányzatok vezetői számára a leveleki tó partján a papírgyári üdülőben. A tanácskozás résztvevői megvitatják többek között a közoktatási törvény diákságra vonatkozó részét, a háziren­det, az iskolaszéket, a diákok jogait, szó lesz az országos és a városi szervezet működésé­ről, valamint az idei tanév diákprogramjairól is. Ez utób­biak közül kiemelkedik a „verébavató”, amelyet immár 5. alkalommal rendeznek majd meg október 14-én. A nyáron Boglárlellén or­szágos felkészítő táborban is téma volt a diákmozgalom és a diákönkormányzat, az ott el­hangzottakról Bódi Mária, a Nyíregyházi Középiskolások Körének vezetője ad tájékoz­tatást. A három nap alatt minden bizonnyal élménybeszámolók is lesznek, hiszen a NYIKK szervezésében a szünidőben voltak fiatalok építőtáborban Bolyon, valamint üdültek Ba- latonkeresztúron, Hollandiá­ban és Görögországban. Tárca Dankó Mihály mmm / ■ ■ rw Tóparti ősz Nézőpont) Gmk., vagy kft. Balogh József A nnyit cikkeznek a kft.- kben előforduló disz- nóságokról, hogy az ember nem tudja: köthet-e velük bármilyen üzletet annak kockázata nélkül, hogy ha az lehúzza a rolót, a mi vál­lalkozásunk is tönkremegy. Egy mondatnyi idézet ez egy levélből amelyet a minap tettek postára Nyíregyhá­zán, s amelyben egymást kö­vették a megállapításból lo­gikusan következő kérdések is: kikkel, milyen vállalkozá­sokkal érdemes kezdeni. Jó lenne, ha nevet is mer­nénk mondani, arra azon­ban nem vállalkozhatunk. De az biztos, hogy a legmeg­bízhatóbb forma ma is gmk. Mert a bt is lehet huncut dolog. Tagjainak megállapí­tanak tízegynéhány ezer fo­rint fizetést, ám nekik nincs semmi vagyonuk. A pénzes emberek belépnek kültagnak 10 ezer forinttal és ennyivel felelnek, a tagoknak meg nincs mivel helytállni. Vic­ces dolog all ezer forint havi fikszel albérletben lakó bt-tagot komoly biztosíték­nak tartani. A sima közkere­seti társaságok és a gmk-sok tehát a legmegbízhatóbbak. Az igazi választási lehető­séget az kínálná, ha nem volnának titkosak a cégbíró­ság adatai. Érthetetlen is: miért nem lehet megtudni mielőtt egy nagy üzletet köt valaki: nem áll-e felszámo­lás alatt, vagy óriási adósá- gokkal sorban a kiszemelt partner? Mert van néhány olyan ember is, aki Gáva- vencsellőn magántartozással sorban áll, s közben hatalmas vagyonokat fektetett be. Most békésen várakozik. Tudja, hogy még vagy két évig el­húzódik az ügy, aztán majd lesz valahogy. Pillanatnyilag még be sem perelték, igaz, elismerte a tartozást. Miért nem kaphat egy kö­rültekintő üzletfél felvilágo­sítást egy százmilliós űzet esetén, hogy nincs-e leendő partnere ellen felszámolási eljárás? Mert csak akkor ad­hatják ki, amikor megjelent a csődértesítőben. Pedig a tönkremenés és az eljárás kö­zött sok idő telik el. Legalább azt meg lehetne mondani, hogy felszámolják-e vagy sem, ettől nem esne csorba egy vállalkozás jó hírén. P ersze nem tudni: miért kell vigyázni annak a jó hírére, aki maga nem vigyáz rá. Bővül Fülesden a faluház Harasztosi Pál felvétele Kommentár _____________________ Szegényes vásárfia D. Bojté Gizella 5 ok cégnek kisebb gond­ja is nagyobb annál, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vásáron szerepeljen. A legtöbben fizetésképtelenek, a dolgozók bérét is nehezen tudják kikalkulálni... A rek­lám persze mindenkinek jól jönne. Na, de mihez? Manapság a vállalatoknál a létfenntartás biztosítása is óriási eredménynek számít. Ha a BNV szervezőinek ki is tudnák fizetni a horribilis nagyságú részvételi díjat, a nemzetközi vásár forgatagá­ban történő bemutatkozástól még nem biztos, hogy job­ban menne az üzlet. így megyénkből a buda­pesti vásárra elsősorban csak látogatók érkeznek, és nem kiállítók. Csak néhá­nyon szerepelnek a szabol­csiak közül. Talán több cég­nek is lett volna mit bemu­tatni, még a részvételi díjat is ki tudták volna éppen fi­zetni, csakhogy nem jelent­keztek. Talán takarékosság­ból, ésszerűségi okokból? Persze az is lehet, hogy a BNV veszített korábbi jel­legéből, esetleg a színvona­lából? Ezt valójában az ér­dekelt szakemberek tudnák megítélni, mindenesetre az is furcsa: tavaly Svájc volt a BNV díszvendége, most pedig — ha jól láttam a ka­talógusban — egyetlen cé­gük sem képviseltette magát. Ma egyébként a kőbányai vásárváros díszvendégeként Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyét üdvözölhetjük. A nagyközönség minden­től függetlenül jól szó­rakozik; a Diego színpadon a quantanamerát játszák, a Kőbányai Serházban sramli szól, mellette a mindenttudó fitti sport, az árusok tengeri halat, kaktuszt, jégkását kí­nálnak, a nagy kavalkádban a léggömbökkel együtt ma­gasba száll Lagzi Lajcsi nótája: Te rongyos élet...

Next

/
Thumbnails
Contents