Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

Szeptember 2-án tartotta próbaüzemét a nemrég amerikai tulajdonba került Nyíregyházi Dohányfermentáló Rt., amely az ország mind a négy cigarettagyárának szállít alapanyagot. A teljes feldolgozási szezon szeptember 13-án indult Balázs Attila felvétele Addig nincs baj, míg baj nincs Az árvízvédelem más, addig míg nem jön az ár nincs baj Galambos Béla felvétele Tiszabecs — Vásárosna- mény (KM - GB) — A Tisza védműveinek felülvizsgála­tával megkezdte a megyében évente szokásos árvízvédel­mi szemléjét a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. A másfél hónapig tartó mun­ka első napján, a legnagyobb folyónk festői, az országha­tártól Vásárosnaményig ter­jedő, felső szakaszának a be­járásán lapunk munkatársa is részt vett, a FETIVIZIG, az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság, valamint egy eset­leges katasztrófa-elhárítás­ban komoly szerepet játszó honvédség szakemberei tár­saságában. — Az árvízvédelmi művek ellenőrzése, a folyókkal kez­dődik — tájékoztat Tiszabecs felé autózva Fazekas László igazgató. — A Tiszán és a Szamoson ezt a szemlét csak a vízről, csónakból lehet végez­ni, mivel a legtöbb helyen olyan széles a hullámtér, hogy a töltésekről nem látni hol, mi­lyen állapotban van a meder, illetve a part, milyen védelmi munkálatok elvégzése vált egy esztendő alatt szükségessé. Az ezt követő hetekben sorra be­járjuk az árvízvédelmi töltése­ket, a belvízcsatornákat, s a szivattyútelepeket. A szemlék végeztével november végére elkészítjük az összesítő érté­kelést, amelyben számba vesz- szük mi mindent kellene elvé­gezni ahhoz, hogy száz száza­lékos legyen az árvízvédelmi biztonság. Ugyanakkor, más nemzetgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a vízügy is olyan helyzetben van, hogy sürgős­ség szerint rangsorolni kény­szerül az elvégzendő védelmi feladatokat. Egy ilyen sorrend alapján azután, csak a legfon­tosabb hiányosságok felszá­molására, vagyis a közvetlen árvízelhárítást szolgáló mun­kák elvégzésére kerülhet sor, a pénzszűke miatt. Amint azt Eiben Endre ár- vízvédelmi osztályvezető-he­lyettesnek a tiszabecsi vízre- szállást megelőzően adott rö­vid tájékoztatójából meg­tudjuk, a FETIVIZIG kezelé­sében lévő összes folyósza­kasz sürgős javítására, mai áron mintegy 1 milliárd forint­ra lenne szükség. Figyelembe véve, hogy a védművek át­lagosan 15 évenkénti javítást igényelnek, évente legalább 90 millió forint kellene a fo­lyamatos karbantartáshoz és a művek üzemeltetéséhez. Ezzel szemben ma mintegy 10 millió forintot fordíthat ilyen célra a vízügyi igazgatóság. Az egyik vízügyi szakember rezignáltan jegyezte meg, már a Batár torkolattól Milota, Tiszakóród felé rohanó folyón a kavicspadokat kerülgető — egy minduntalan túlmelegedő motormatuzsálem által hajtott — csónakban: „Ilyen a tech­nikánk, ennyire futja. És ezekkel a vízi járművekkel kellene árvízveszély esetén, a felső, sekélyebb vizű szaka­szokon ripsz-ropsz a veszé­lyeztetett helyszíneken terem­ni. Anyagot szállítani, ha kell, uszályt vontatni. Tudjuk, hogy más területen sem jobb a helyzet, de ha valahol tönkre megy például egy útszakasz, legföljebb egy időre elterelik onnan a forgalmat. Ám az árvízvédelem más. Itt addig nincs baj, amíg nem jön az ár. Ha viszont jön, akkor már ké­ső bánat. A likakat tömködni kénytelen költségvetés terve­zésénél is kifejezetten a víz­ügy ellen dolgozott, dolgozik a néhány éve tartó, a veszély- érzetet elaltató, aszályos idő­járás.” Az aszály azonban hozhatna is valamit a vízügy konyhájára — próbálnék vitába szállni — ha értékesíteni tudná a meg­lévő öntözési szolgáltatásait. Ám erre—mint megtudom — nálunk, eddig nem igazán mu­tatkozott igény. Erről tanúsko­dik, a jó félnapos „csónaká­zás” első órájában látott, régó­ta üzemen kívül szomorkodó tiszabecsi vízkivételi mű is. Nyilván drága az öntözővíz az elszegényedő mezőgazdák­nak. Ám azért tönkretennie nem kellene a környékbe­lieknek az öntözés lehetőségét biztosító létesítményeket. Egyszóval nincs elég pénze a vízügynek, az árvízvédelem­re. Pedig ez a tevékenység kifejezetten olyan, hogy egye­dül csak a százszázalékos ál­lapot a megnyugtató. Az árvé­delmi művek hiányosságai ugyanis, ha azokat nem hoz­zák rendbe, egyre naggyobbá válnak, mert a víz folyama­tosan és kitartóan ront az ál­lapotukon. Példázza ezt jó né­hány védelmet igénylő felső­tiszai partszakasz is. Itt ko­moly megerősítésre, a folyó- nak a partot nyaldosó sodrát elterelő terméskő gátakra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi folyómeder ne „ván­doroljon”, mint tette azt haj­danán, a szabályozások előtt. A Felső-Tisza-vidéki Vízü­gyi Igazgatóság kezelésébe tartozó 201 kilométer hosszú Tiszabecs-Tokaj közötti Ti- sza-szakasz bejárása önmagá­ban három napot vesz igény­be. A három nap, három jel­legzetesen különböző folyó­szakaszt is takar, mederviszo­nyok és vízjárás szempontjá­ból. Mi az elsőn, a legnagyobb esésű, s a heves vízjárás miatt medrét állandóan változtató, 58 kilométeres felső szaka­szon voltunk részesei a szem­lének. Az itteni viszonyok kö­zepette fokozott jelentőséggel bír minden folyószabályozási beavatkozás, hívták fel a fi­gyelmet a szakemberek. Mint megállapították szükség lenne a partok rögzítését szolgáló partvédőművek és a kedvezőt­len vonalú, vagy elszélesedett mederszakaszokat korrigáló keresztgátak, vezetőművek építésére, illetve a meglévők kiegészítésére. Ezek a beavat­kozások nem öncélúak lenné­nek, hiszen azok a térség ár­vízi biztonságát szolgálnák. Ugyanakkor a meglévő védel­mi művek állapota sajnos fo­kozatosan romlik, mivel a fenntartásukra sem futja. Pe­dig ha az aszályos időjárás va­lamihez is kedvező feltéte­leket teremt, az éppen e folyó­szabályozási munkák elvég­zése lenne. Most már csak két sarkala­tos kérdésre kellene választ kapni. Az egyik: mikor jut ár- vízvédelemre is pénz? A má­sik: meddig tart az aszály? Szeptemberben pénz áll a Kovács Éva Budapest (KM) — A par­lament keddi ülése közben váratlanul tanácskozásra ült össze a mezőgazdasági bi­zottság. Egyik megyénkbeli tagját, Vargáné Piros Ildikót kérdeztük, mi volt a sürgős­ség oka, mi volt a téma? — Az az úgynevezett földalapú tá­mogatás, amely a mezőgazda- sági termelők számára ko­moly anyagi se­gítséget jelen­tene, s amely­nek ügyében még a tavasz folyamán inter­pelláltam az akkor illetékes miniszterhez, aki el is ismerte a kérés jo­gosságát, meg is ígérte a tá­mogatást, de teljesítése saj­nos, mindeddig nem történt meg. □ Ha jól hallottam, akkor erre most végre sor kerül... — Pontosan így van. Ez pedig azért is öröm, mert mint annak idején az inter­pellációmban elmondtam, a mezőgazdaságban dolgo­zóknak minden fillérre szük­ségük van ahhoz, hogy egyáltalán élni tudjanak. Az ágazat nehéz helyzetére kép­viselőségem alatt minden lehető alkalommal felhívtam a figyelmet, kiemelve a szó- banforgó támogatási módot is. Külön érdekessége a do­lognak, hogy ez a fajta támo­gatás közvetett, s elsősorban nem mint mezőgazdasági tá­mogatás működik, hanem a területfejlesztés része. Ezért is gondolom azt, hogy nem is annyira a mezőgazdasági, sokkal inkább a területfej­lesztési miniszter, s rajta ke­resztül a kormány a téma felelőse. házhoz... □ Ehhez képest a megol­dás igen lassúnak mutatko­zott... — Hogy a hibát orvosol­ják, most soronkívüli tárgya­lásra, illetve a törvény mó­dosítására kérték a képvise­lőket, ezért is tárgyaltuk most a témát a mezőgazda- sági bizottságban. Örömmel mondhatom, minden képvi­selő úgy látta, hogy a mező- gazdaságban meglévő ba­jokat ennyivel ugyan nem lehet orvosolni, de mint a fuldoklónak az utolsó szal­maszál, talán ez a támogatás is jelenthet valamit... □ Mikor lesz a jóváha­gyásból pénz? — A módosító javaslat el­fogadása után igen hamar. Várhatóan már szeptember közepétől, soronkívüli eljá­rás mellett az APEH-en ke­resztül igényelhető lesz a tá­mogatás. Ez pedig azt jelen­ti, hogy a megyei termelők kezébe közel hatszázmillió forint kerül. Ezúton is kérem a települések önkormányza­tait, segítsék az igénylőket, akár úgy is, hogy a gyorsa­ság reményében időben be­szerzik és továbbadják a szükséges nyomtatványokat, s ha tehetik, az APEH-nél szervezetten, több igényt is összegyűjtve járjanak el az ügyben... Vargáné Piros Ildikó Balogh Géza felvétele Árfolyamok______________ Tőzsde ——n,«—i Index szeptember 13.: 1003,27 (+2,34) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 13. Valuta Deviza Kanadai dollár 69,60 71,00 70,25 7039 Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Kuvaiti dinár 306,07 311,57 308,32 309,70 Német márka 57,34 58,30 57,62 57,86 Angol font 141,77 144,57 143,34 144,04 Norvég korona 13,14 13,38 13,22 1328 Ausztrál dollár 5933 60,77 60,19 60,49 Olasz lira(lOOO) 59,50 60,78 60,00 60,32 Belga franki 100) 267,70 272,36 269,88 271,04 Osztrák sc.( ICO) 815,86 829,46 819,23 822,63 Dán korona 13,93 14,19 14,00 14,06 Port. esc.(lOO) 55,99 57,09 56,41 56,69 Finn márka 16,10 16,50 16,26 16,36 Spanyol pes.ÜOO) 71,82 73,34 72,08 72,46 Francia frank 16,39 16,67 16,47 16.55 Svájci frank 65,72 66,80 65,99 6627 Holland forint 51,05 51,91 51,30 51,52 Svéd korona 11,74 12,00 11,79 11,85 ír font 132,79 135.39 134,38 135,02 USA dollár 91,65 93,21 92,38 92,78 Japán jen (100) 8650 87,70 87,09 87,39 ECU 108,57 110253 109,44 109514 1 GAZDASÁG SS 1 tM fjt 1 ß

Next

/
Thumbnails
Contents