Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
1993. szeptember 14., kedd Kelet-Magyarország 7 Piricse (KM - Gy. L.) — A piricsei református gyülekezet, Páll Antal lelkipásztor áldozatkész és kitartó munkájának és a támogatóknak köszönhető, hogy hamarosan — reményeik szerint októberben — megáldathatik a hétszázötven éves templom. A felújítást — a Műemlékvédőd Felügyelőség irányítása mellett — 1987-ben kezdték meg. Lényegében a négy fal volt csak „használható” állapotban. Fel kellett újítani a tető- szerkezetet, a padlóburkolatot, kicserélni a padokat, a szószéket, Ez utóbbiak csodálatosan megmunkált tölgyfából készültek. Persze a maratoni munka során sokat vitatkoztak is. Például arról: mi kerüljön a tetőre. Szóba került a zsindely, de annak technikai akadályai... és ellenzői (is) voltak. Végül hódmezővásárhelyi bontott cseréppel fedték be az épületet. Lényegében a kert rendezése maradt még hátra. Egy négyalakos szoborkompozíció kerül majd a bejárat felőli oldalra. a szobor mögött félkörívű pad váija majd a megpihenni vágyókat. Tolerancia és szolidaritás Cigányok temploma Kántorjánosi (KM) — A helybeli cigányok adományaiból, társadalmi munkájából, az európai segélyszervezet, a görög katolikus egyházmegye, a Művelődésügyi Minisztérium, a Közoktatásügyi Minisztérium, az etnikai hivatal, más egyházközségek segítségével felépült és felszentelésre kész Kántor- jánosiban a cigányok görög katolikus temploma. A településen a negyedik lesz az új templom, amelynek alapkövét 1990 májusában helyezték el a Balogh Dániel által adományozott telekre. Zolcsák István pa- rókus — aki 1986 óta lelki- pásztora a jánosi görög katolikusoknak —, elmondta, hogy már 1987-ben felvetődött: a cigányság szeretné, ha a templom ott lenne, ahol ők élnek. Hodászon, a szomszéd településen már van görög katolikus templom a cigányoknak, októbertől lesz a nyírkátaiak- nak is. A templom és a vele együtt épített hittanterem szentelése Szűz Mária oltalma ünnepén lesz. Leopold Györgyi Nemrégiben konferenciát tartottak Vallásszabadság Magyarországon címmel. E rendezvény egyik fő témája a szabadság — szabadosság, valamint a tolerancia és közömbösség volt. E témák előadóját, Horváth Pált, a Filozófiai Intézet tudományos munkatársát kérdeztük: mi adta az aktualitást? — Ez a kérdéskör ma különösen időszerű. De már korábban, a 90-es vallásügyi törvény beterjesztése óta is sokszor felvetődött a nemzeti tanterv, az oktatási törvény kapcsán, és a hitoktatás körüli viták során. Egyébként nem új dologról van szó, hiszen a vallás és lelkiismereti szabadság kérdése a mostani eseményektől függetlenül is napirenden van, szinte már a reformáció kora óta. Ennek magyarázata, hogy egy kultúrán belül különböző val- lású emberek élnek együtt. A vallási másság a középkorban csak a zsidókra volt értendő, a reformációban már vallásháborúk törtek ki. A 30 éves háború után következett be a másság, illetve egymás hitének hallgatólagos elfogadása. A történelmi múlt tele van megtűrt és diszkriminált vallással. E témában korszakalkotó J. Locke Vallási türelem című műve, amely a liberális tolerancia elvét fogalmazza meg. □ Mi jellemzi a mai magyar viszonyokat e területen? — Az ide vonatkozó törvényi szabályozás kifejezetten jó. Állami garancia van a törvényes egyházak szabad működésére. A destruktív szekták, melyek valamilyen módon szembekerülnek a társadalom erkölcsi rendjével, egyben törvényileg is szembekerülnek a jogrenddel. —Ezt az egyházak finanszírozási rendszere is tükrözi, hiszen állami támogatást csak úgynevezett értékhordozó egyházi közösség kaphat. Pontosabban kapnia kell, a társadalom nem lehet semleges, nem alkalmazhat teljes szeparációt. Valószínűleg érvényesülni fog majd a jövőben az a gondolat és javaslat, hogy az adófizető állampolgár személyi jövedelem adójának bizonyos részével önmaga rendelkezhet úgy, hogy maga dönti el, melyik egyházat támogatja vele, esetleg alapítványt, vagy egyéb közhasznú tevékenységet, intézményt, kórházat, sze- retetházat. Egyébként a törekvés az, hogy az ilyen jellegű egyházi intézmények, melyek szociális tevékenységet vállalnak át, az állami intézményeknek megfelelően kapjanak fejkvótát, a kórházak csakúgy, mint az egyházi iskolák. — A destruktívnak nyilvánított egyházak tehát természetszerűen nem kapnak anyagi támogatást, de ez egyben azt is jelenti, hogy magatartásuk, ténykedésük büntetendő. Tehát alapos indok, tényekkel alátámasztott érvek kellenek annak eldöntésében és megítéléséhez, melyik egyház tartozik e kategóriába. □ Hány nyilvántartott egyház van nálunk? — Mintegy 60-70. Azért nehéz egészen pontosan megmondani, mert számuk állandóan változik. A bejegyzés egyben jogi kedvezményt is jelent, de egyben bizonyos kötelezettségeket is. A pénzügyi fegyelemnek például érvényesülnie kell, vagyis bármilyen különös, év végén ezen egyházaknak ugyanúgy mérlegbeszámolót kell készíteniük, mint egy vállalkozónak. E területen is megnő az állam ellenőrző szerepe, nem húzódhat meg üzleti vállalkozás az egyházi tevékenység hátterében, s a bizonylatok nélküli, inkorrekt pénzkezelés is megengedhetetlen. Az egyházi pénzeket a hitéletre és az azzal összefüggő kiadásokra kell fordítani. — Gyakran hangzanak el ellentétes vélemények, hogy sok vagy kevés nálunk a bejegyzett, hivatalos egyház, ügy gondolom, minél több van, annál jobb, ez a klasszikus liberális álláspont, hiszen a vallási közösségek létrejöttét nem szabad meggátolni, vagyis a jogi korlátozás az egyházak számát illetően nem járható út. Minden újonnan létrejött és bejegyzett egyházat működése minősít, állami, hatalmi szóval egyikre sem mondható ki, hogy az az igazi, a másik meg hamis. □ Mit tart Ön az állam semlegességéről a vallási témát illetően? — Az állam világnézetileg nem lehet semleges. A közömbösség ugyanis nem azonos a vallásszabadsággal. A vallási türelem éppen azon alapul, hogy van saját meggyőződésem, saját hitem, de nem vitatom el a másik embertársamét, tiszteletben tartom mások meggyőződését. Ez a tolerancia alapja, és a másik ember másságának elfogadásáé. — Ahogy állam nem lehet semleges világnézetileg, iskola sem lehet az. Fontos lenne viszont, hogy ne egy nézet mellett kötelezze el magát az iskola, hanem kötelezően oktasson világnézetet, de ne írja elő, hogy a gyerek melyiket válassza, a választás lehetőségét és szabadságát hagyja meg. — A helyes az lenne, ha egy iskolában nem kötelezően ilyen vagy olyan hittant tanítanának, hanem a jogot meghagynák a választásra, és aki akar, ateista is lehetne, hiszen az is egyfajta világnézet. Akkor nem lenne ennyi háborúskodás a hittantanítás körül. A lényeg az, hogy ne csak lehessen választani, kelljen is. Vagyis ne lehessen semmit nem választani: ez a pozitív szabadságjog, amit a franciák alkalmaznak a politikai választások során is. Szemben az angol módszerrel, ahol a negatív szabadságjog a divat, amely szerint választani sem köteles a választó. A világnézeti kérdésekben mindenképpen a pozitív szabadságjogot kellene érvényesíteni, vagyis mindenki válasszon, de nem írható elő, hogy mit. Az oktatás dolga, hogy a lehetőségen kívül késztetést is adjon a választásra. □ Miért fontos a világnézet vállalása? — Ha tudom, hogy én mit vallók, miben hiszek, csak akkor vagyok képes a másikat a másságában elfogadni, megérteni, tolerálni. Az intolerancia annak bizonyítéka, hogy nem vagyok tisztában önmagámmal, hogy hol állok, mit akarok, miben hiszek, mi a meggyőződésem. És ez nem csak a vallásban van így, a közélet egyéb területein is. Az egész kereszténység alapelve a szereteten alapuló tolerancia, erre tanít a Biblia. Egyetlen egyház sem épülhet gyűlöletre. És a tolerancia a szolidaritással is szorosan összefügg, ami valamiképpen mintha hiányozna manapság társadalmunkból, a jó közérzettel, a nyugodt lelkiismerettel együtt. Halálra ítélt püspök Balogh László Haynau rémuralma idején sok magyar hazafi fejére mondták ki a halálos ítéletet, mert híve és támogatója volt a forradalmi és szabadságeszméknek. A véreskezű hóhér nem tett különbséget áldozatai között. Voltak ott egyszerű polgárok, főurak és egyházi méltóságok egyaránt az elítéltek listáján. Ott szerepelt a halálra ítéltek között az a Bémer László püspök úr is, aki 1784. április 8- án Kisbákán (1912 óta: Sza- bolcsbáka) született. A bárói családból származó Bémer László Egerben és Szatmáron végezte a középiskolát, teológiai tanulmányokat pedig Szatmáron, Pesten és Egerben folytatott. Ez utóbbi helyen szentelték pappá is. Előbb Kunszent- mártonban volt plébános és kerületi iskolaigazgató, aztán Fényeslitkére került esperesnek. Fokozatos előléptetései után 1843-ban lett nagyváradi püspök. Bémer László 1848-ban nyíltan Kossuth oldalára állt, a forradalmat és a szabadságharcot támogatta. Többször részt vett az ekkori országgyűlések ülésein, az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozatot püspöki körlevélben kihirdette. A megtorlások idején ez utóbbi tettét olvasták a fejére, és felségsértés címén halálra ítélték. Az ítélet végrehajtása elől csak kegyelem útján mene- kedhetett meg. Ettől kezdve teljesen visszavonult Ung- várra, s ott is halt meg 1862. november 4-én. Szabolcsbáka szülöttének egyházi és politikai tevékenységét még itt-ott megemlíti a szakirodalom, de arról már nincs híradás, hogy Bémer László püspök úr a toliforgatásban is jeleskedett. Ez az irodalmi tevékenység egyrészt családi, másrészt egyházi témákra terjed ki. Összesen öt megjelent kötetéről tudunk. Az elsőben Rövid szólítás (Pest, 1838.) címen a húga eljegyzésén mondott ünnepi beszédét teszi közzé, a többi latin és magyar nyelven kiadott művei egyházi témájúak. Ezek közül említésre méltó a Lelki vezér /-//. (Bécs, 1851-53.) című alkotás, mely vallásos elmélkedéseket, imákat és igazi ájta- tosságra, erényre buzdító gyakorlatokat tartalmaz. Úgy vélem, Bémer László püspöki tevékenységével rászolgált a hívők, politikai tevékenységével pedig minden magyar hazafi tiszteletére. Rokkantak vasárnapja Hálaadó istentisztelet Szeretetotthon-avató Nyíregyháza (KM) — Elkészült Nyíregyházán az evangélikus szeretetotthon. A Korányi Frigyes utcán, a Magdaléneum mellett felépített, a városképet is szebbé tevő szeretetotthont szombaton délután fél négykor avatja fel Szebik Imre evangélkus püspök. Lelki segélyszolgálat Nyíregyháza (KM) — Kitartóan ön mellett vagyunk, ha baj van, hívjon, segítünk. Ez a jelmondata annak a tegnaptól működő keresztény lelki segélyszolgálatnak amely a 313-097-es telefonszámon hívható. Papok adnak tanácsot, vigaszt a magányosoknak, a válságban lévőknek, az emberi, a családi, a lelkiismereti, a hitbeli problémákkal küzdőknek. A keresztény lelki segélyszolgálat száma ingyen hívható minden héten hétfőtől péntekig délután 4 és 6 óra között. A megújult templom A SZERZŐ FELVÉTELE Úfjehértó — Újfehértón a templom teljes felújítása alkalmából szeptember 19-én felszentelő hálaadó istentiszteletet tartanak, igét hirdet dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke. Nyíregyháza (KM) — Országosan egyedülálló rendezvény színhelye lesz szeptember 19-én a nyíregyházi református templom, amely helyet ad a metodista gyülekezettel közösen szervezendő Rokkantak vasárnapjának. Erre az alkalomra tekintet nélkül a felekezeti hovatartozásra az ország minden részéről várják a híveket.
