Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

1993. szeptember 10., péntek TÚL A MEGYÉN A dél-libanoni Mardzs ez-Zuhurban felállított sátortáborból csütörtök reggel elindult az izraeli ellenőrzés alatt álló li­banoni körzet — a „biz­tonsági zóna” — felé a tavaly decemberben ki­toloncolt palesztinok első csoportja, az a 189 ember, akiknek haza­téréséhez a többi előtt hozzájárult Izrael. Az ottmaradt 207 szám- űzöttet december vé­gén engedik vissza AP-felvétei Húszmilliárd kár a bankrendszerben Nem a takarékszövetkezetek felelőtlensége okozta a bajt — nyilatkozta az érintett Ráthy Sándor Budapest (ISB) Egyelőre nem tudjuk értelmezni a jegy­bank elnökének azon utalását, miszerint a felelőtlen hitelezés többek között tipikusan a vidé­ki takarékszövetkezetekre jel­lemző — válaszolta kérdé­sünkre Gergely Sándor. Az Országos Takarék­szövetkezeti Szövetség elnöke kifejtette: Bőd Péter Ákos nem támasztotta alá tényekkel ki­jelentését, s ráadásul nincs tu­domása arról, hogy a 20 mil­liárd forintos nagyságúra be­csült banki korrupció és fe­lelőtlen hitelezés a takarék- szövetkezeteket is érintené. Gergely Sándor információi szerint csupán két takarék- szövetkezet kapcsán merült fel a csalás gyanúja, de a gá- vavencsellői és a szili szövet­kezet ügye nem mostani kel­tezésű. A két takarék vezetői ellen már hónapokkal ezelőtt meg­kezdődött az eljárás, s jóllehet még nem került pont egyik ügy végére sem, úgy tűnik, hogy „csupán” néhány tízmil­liós csalásról van szó. Ez az összeg pedig elenyésző a takarékszövetkezetek tavalyi 127 milliárdos forintos mér­legfőösszegéhez képest. Ger­gely Sándor ezzel összefüg­gésben leszögezte: félreértés ne essék, minden 1 forint kárt sajnálnak. Ugyanakkor meg­nyugtató, hogy a 256 takarék­szövetkezet rendben végzi a dolgát, ami annak is köszön­hető, hogy igen erős tagsági kontroll alapján működnek. A szövetkezetek egyébként ez év végéig aláírják az integrációs szerződést, s ezzel egy időben megalapítják az Országos Ta­karékszövetkezeti Intézmény­védelmi Alapot is. Mindkét lépés a betétesek biztonságát szolgálja — hallhattuk Ger­gely Sándortól. A pénzügyminiszter által szerdán reggel bejelentett 20 milliárd forint értékű korrup­ciós bankbotrányról egyelőre nem sok konkrétumot lehet tudni. Az illetékes szervezetek a részletekről nem nyilatkoz­nak, s csak általános megköze­lítésben taglalják az ügyet. Ezek szerint a kárt részben a nem megfelelő hitelezési gya­korlat, részben pedig korrup­ciós cselekedetek okozták. A rendőrségi nyomozás folyik, de valószínűsíthető, hogy az említett összegben benne van­nak a tavalyi bankcsődökhöz, például az Ybl bankhoz kap­csolható veszteségek is. A nyilvánosságra került infor­mációk szerint egyébként ösz- szesen 25-30 budapesti és vidéki pénzintézet, illetve fiók érintett az ügyben, de nem szervezett csalásról van szó. Mindezt megerősíti az orszá­gos rendőrfőkapitány nyilat­kozata is, miszerint nem új ügyek kerültek napvilágra és nem bűnszövetkezetek csal­tak. Naiv liberalizmus Budapest (ISB - S. Z.)—A naiv liberális gazdaságpolitika korszakát éljük — mondta Pongrácz Tibor az Ipartestü­letek Országos Szövetsége el­nöksége tanácsadótestületé­nek szerda esti ülésén. A pri­vatizációért felelős államtitkár szerint a piacgazdaság „felfe­dezésével” szükségszerűen együttjár a túlzott gazdaság- irányítási liberalizmus. A kialakulóban lévő piac- gazdaság legfontosabb eleme maga a vállalkozó — hangsú­lyozta Pongrácz Tibor —, ezért minden támogatást meg­érdemel. Elismerte, hogy az utóbbi évek sem igazán ked­veztek ennek a rétegnek, s ez egyformán eredeztethető a vállalkozók és a gazdaságirá­nyítók tapasztalatlanságából is. Igaz, hogy a társadalombiz­tosítási és az adóterhek túlsá­gosan magasak — európai mértékkel mérve is —•, de el­gondolkodtató, hogy ennek el­lenére a vállalkozások száma mégis megtöbbszöröződött: ma már 620 ezer egyéni vál­lalkozót és 190 gazdasági tár­sulást regisztrálnak, ez utóbbi­ak közül 80 ezer a jogi szemé­lyiséggel rendelkező. A népes mezőnyben természetesen so­kan vannak, akik kevésbé jó szakemberek, de a kamarai törvény — várhatóan idei — megszületése és a kötelező regisztráció segíthet a szolgál­tatások színvonalának emelé­sében is — vélekedett az ál­lamtitkár. A privatizációról szólva elmondta: néhány éve még csak 5 százalék körüli volt a hazai befektetők aránya, de ma már 65 százalék. Igazán csak akkor dől majd el, ki mi­lyen jó üzletet csinált, amikor lejár a türelmi idő, megkez­dődnek a hiteltörlesztések. Versenysemlegességet és esélyegyenlőséget akarnak Budapest (ISB - D. A.) „Nem valakik ellen jöttünk létre, hanem saját érdekeinket szeretnénk képviselni, s re­méljük, esélyegyenlőség lesz a lapteijesztés frontján” — hall­hattuk az Alternatív Lapter­jesztők érdekvédelmi Kama­rájának csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Kovács László, a közelmúlt­ban megalakult kamara elnöke bevezetőjében elmondta, hogy eddig Magyarországon a hír­lapterjesztés „történelmileg alakult ki”, s a posta kizáróla­gos joggal rendelkezett. 4-5 éve kezdtek alakulni az alter­natív lapterjesztési cégek, de az esélyegyenlőség hiánya mi­att ezek nagyon nehéz hely­zetbe kerültek. Három-négy hónappal ez­előtt jutottak el ahhoz a gon­dolathoz, hogy erőiket össze­fogva egy kamarát hoznak létre, amely segítségével meg­próbálják érdekeik érvényesí­tését. Az elnök szerint csak versenysemleges helyzetben van esélyük a piacon maradni. A terjesztési kérdésekben ra­gaszkodniuk kell a remissziós joghoz, amely a kereskedelmi szinteket arra jogosítja fel, hogy az el nem adott példá­nyokat az eladási árak jóvá­írása ellenében a kiadóhoz visszajuttassák. A kamara tagjai közül töb­ben is hangot adtak annak, hogy a piac felosztására volna szükség, mert e téren még számtalan kiaknázatlan lehe­tőség van. A valódi verseny­helyzethez elengedhetetlenül szükséges, hogy egyes lapok terjesztésénél ne legyenek ki­zárólagos jogok. Addig ko­molytalan a helyzet, míg bizo­nyos lapokhoz az alternatív terjesztőknél nem lehet hoz­zájutni. Ez különösen vidéken lényeges kérdés, ahol az alter­natív lapterjesztők helyzete még rosszabb. Az új helyzet feloldására a kamara elkészítette a magyar lapkiadás és lapkereskedelem együttműködési és verseny- szabályzatának és az etikai kó­dexnek a tervezetét, amelyet a közeljövőben kívánnak egyez­tetni a további érdekeltekkel. A sajtótájékoztatót követő­en a kamara elnökét arról kér­deztük, hogy miután egyes ka­marai tagok hangot adtak a külföldi tőkétől való tartásuk­nak, vajon ő miként értékeli azt, hogy az északkelet-ma­gyarországi térségben októ­bertől már nem a posta terjesz­ti a megyei lapokat. ,Ahogy én tudom — vála­szolta Kovács László, — ez a kiadói teijesztői szándék leg­alábbis egyelőre csak az előfi­zetéses lapterjesztést érinti. Hogy miként fognak az utcán árusítani, ez egy nagyon érde­kes dolog, mert szerintem luxus lenne egy lap árusítására külön hálózatot kiépíteni. Ahogy én gondolom, itt nem vetélytársai leszünk a külföldi tőkének, hanem éppen együtt­működésre látok lehetőséget. Annál is inkább, mert én a ki­adó által való terjesztést is al­ternatívnak minősítem, hiszen egy a lényeg: nem a posta a terjesztő.” A The Guardian a sári iskolalázadásról Kevés a jele annak, hogy a templomok látogatottsága növekednék London (MTI) — A kocs­mában, a futballpályán és egyebütt tanulnak a sári gye­rekek, miután szüleik fellázad­tak az ellen, hogy Pásztor Győző atya kisajátította az iskolát és bevezette a vallások­tatást — írta a The Guardian című brit lap csütörtöki szá­mában lan Traynor kelet-euró­pai tudósító. Szerinte a sári iskolaháború szélsőséges, de jellegzetes tü­nete az egyházi befolyás terje­désének Magyarországon és más posztkommunista orszá­gokban. Kevés a jele annak, hogy a templomok látoga­tottsága növekednék a térség­ben. De az erős politikai lob- bykon keresztül az egyházak nagy befolyást gyakorolnak az erkölcsi és a társadalmi na­pirendre az abortusztól a vallásoktatásig és a tv-szexig. Az egyházak visszakapják államosított tulajdonukat is. Magyarországon a közvéle­ménykutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége he­lyesli az egyházi ingatlanok visszaadását, de nem a kór­házakét és az iskolákét — írta a brit lap tudósítója. Az egyház növekvő társa­dalmi befolyása a jelek szerint népi gyanakvásba ütközik, amely néha valóságos ellenál­lásban tör ki— írta. Budapest - Nyíregyháza (KM - N. L.) — Szeptember 10-től 19-ig naponta 10 órától 19 óráig tart nyitva a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Négy kontinens 32 or­szága mutatja be termékeit — hallhattuk a budapesti sajtótájékoztatón. Megtud­tuk: a nagy nemzetközi ér­deklődésre számot tartó ki­állításon megyénket csak a vásárosnaményi Interspan Kft. és néhány vállalkozó képviseli. Szeptember 13-án a szom­szédos Borsod-Abauj- Zemplém megye bemu­tatkozó napját rendezik meg a BNV területén. Szeptem­ber 16-án a 35. sz. pavilon­ban tartják a fogyasztói fóru­mot és a minőségügyi kon­ferenciát. Másnap, 17-én a Kerámia Teremben lesz a Nemzetek Napja. Görög­országból például 27, Indiá­ból 16, Németországból 13, Ausztriából 7, Csehország­ból 10, Vietnamból egy cég hozta el termékeit a kőbá­nyai vásárvárosba. Magyarország nyolcszáz kiállítója teszi igazán szí­nessé a termelők és a ke­reskedők nemzetközi sereg­szemléjét. Érdekessége lesz az idei programnak, hogy a MÁV a BNV ideje'alatt a vásárváros főbejáratával szemben vasútikocsikból bemutatót tart. Bukarest várja Jeszenszkyt Bukarest (MTI) —- A román külügyminisztérium szerdai sajtótájékoztatóján ismertették Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jö­vő héten esedékes bukaresti látogatásának várható prog­ramját. Ennek értelmében a magyar diplomácia veze­tőjét fogadja majd Ion Ilies­cu államelnök és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, a két ház elnöke. Kollégájá­val, Theodor Melescanu ro­mán külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásairól, mind a sajtótájékoztató, mind a csütörtökön megjele­nő román lapok arra enged­nek következtetni, hogy a két vezető külpolitikus meg­vizsgálja a román-magyar feszültségek egyhítésének módozatait. Sor kerül vidéki utazásra is Temes és Maros megyékben. Csütörtökön Bukarestben bejelentették, hogy Gheorg- he Funar, a Románok Nem­zeti Egységpártja elnöke jegyzéket juttatott el a ro­mán külügyminisztérium­hoz, amelyben követelte, hogy vonják vissza Jeszen­szky Géza meghívását, s lá­togatására ne kerüljön sor egészen addig, amíg a ma­gyar európa tanácsi küldött­ség tanújelét nem adja kö­zeledési szándékának. Sze­rinte a magyar külügymi­niszter tárgyalási szándékai (autonómia és önkormány­zat bizonyos, magyarok lak­ta területeken, a kétnyelvű feliratok, a kolozsvári ma­gyar konzulátus ügye stb.) mind olyanok, hogy azokat meg kell gátolni. Amennyi­ben a kormány nem teljesíti e kérést, a Románok Nem­zeti Egységpártja benyújtja ellene a bizalmatlansági in­dítványt. Csütörtöki válaszában a román külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a magyar külügyminiszter lá­togatása sokoldalú egyezte­tés eredménye, hiszen a pár­beszéd a nemzetközi kérdé­sek megoldásának egyetlen útja, s Románia ennek a hí­ve. A válasz miután ponto­sítja, hogy a tárgyalások na­pirendjét közös diplomáciai megegyezés rögzíti és a diplomáciai szokások értel­mében mindenki olyan prob­lémát vethet fel a tárgyalá­sok során, amit jónak lát, a nyilatkozat így folytatja: a román külügyminisztérium megérti a Románok Nemzeti Egységpártja aggályait a román-magyar kapcsolatok alakulását illetően, külö­nösen Románia Európa- tanácsi tagságával kapcso­latos események idején, az RMDSZ által benyújtott me­morandum összefüggésé­ben. Ezért, a jövő hétre be­ütemezett román-magyar tárgyalásokon a román fél az ország érdekeit fogja védeni, a jószomszédság szellemé­ben, az érvényes nemzetközi dokumentumok fényében. Kozirev tárgyalásai Moszkva (MTI) — And­rej Kozirev a tádzsik ellen­zékkel való párbeszédre biz­tatta csütörtökön a dusanbei vezetést. Az orosz külügy­miniszter, aki előzőleg Ka­bulban járt, csütörtökön Emomali Rahmonov tádzsik parlamenti elnökkel és Ra- sid Alimov külügyminisz­terrel tárgyalt. A tádzsik vezetés koránt­sem egységes az ellenzékkel folytatandó tárgyalások vo­natkozásában. Rahmonov az ország függetlenségének év­fordulóján az államközössé­gi tévében sugárzott nyilat­kozatában a konstruktív el­lenzékkel való párbeszéd mellett foglalt állást. Ugyan­akkor korábban a tádzsik vezetés több tagja határozot­tan elvetette az Afganisztán­ban működő emigráns kor­mánnyal folytatott párbe­szédet, bűnözők gyülekeze­tének nevezve azt. Lemondott a görög kormány Athén (MTI) — Csütör­tökön lemondott a görög kormány, Konsztantin Mi- cotakisz miniszterelnök pe­dig előrehozott választások kiírását javasolta, miután pártja elveszítette az abszo­lút többséget a parlament­ben. Ezt nyilatkozatban közölte a görög elnöki pa­lota. Konsztantin Karamanlisz államfő elfogadta a konzer­vatív kormány lemondását, és hozzájárult az idő előtti választásokhoz, amelyeket várhatóan október elején tar­tanak — jelentette a Reuter. Kelet-Magyarország / Nyit a BNV

Next

/
Thumbnails
Contents