Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

1993. szeptember 9., csütörtök HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország 5 Nagyszabású expotervek Pásztorkutyák terelőbajnoksága 0 Újraéledő sólyomvadászat • Nyelvi konferencia Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — Nemrég tartották Nyíregyházán a világkiállí­tási programiroda vidéki rendezvényét. Az expobör- zén nagy volt az érdeklődés: többek között jelen voltak a megye vezetői, egyházak, in­tézmények képviselői... A résztvevők arról is infor­mációt szerezhettek, hogy a térség vállalkozói milyen el­képzelésekkel készülnek a vi­lágkiállításra. Az esemény alatt a jelenlévők szavazással döntöttek arról, kinek a pá­lyázatát, ötletét tartják eddig a legjobbnak. A helyi expobörze kitüntető oklevelet Nyíregy­háza város kapta. A világkiállítás 1996-ban május 11. és október 4. között lesz Budapesten, 44 hektárnyi területen. Az esemény jel­mondata: Kommunikáció egy jobb világért. Ennek célja olyan vonzó humán és tech­nikai értékek meghirdetése, amelyek minden ország szá­mára kívánatosak, és utat nyit­nak a jövőbe. A rendezvény lehetőséget nyújt valamennyi résztvevőnek, hogy saját nem­zeti kultúráját és technikai eredményeit bemutassa. Kerítésen kívül A világkiállításon az érdek­lődők megismerhetik: milyen szerepet tölt be az emberi kap­csolatokban a nyelv, hogyan lehet azt korszerűen oktatni; az informatikán belül hol tart a tudomány; mit jelent a kultú­rák kommunikációjában a ver- balitás, a vizualitás, a gesztus, a környezet... Az expo szerve­zői bizakodóak, körülbelül 45 ország részvételére számíta­Barsiné Pataki Etelka expo-főbiztos örömmel fogadta megyénk vállalkozóinak ötleteit Elek Emil felvétele nak. A Világkiállítás azonban nemcsak a 44 hektáros „keríté­sen belül” zajlik, hanem ez egész Magyarország ügye. A programiroda pályázatot hirdetett meg a Világkiállítás­sal összefüggő elő-, utó- és párhuzamos rendezvényekre, amelyek révén az ország bár­melyik területi egysége bekap­csolódhat. Ezek a rendezvé­nyek és a hozzájuk tartozó településfejlesztési háttér megteremtése olyan projek­teket indítanak el, amelyek belföldi és külföldi vállalko­zóknak, befektetőknek, beru­házóknak nemcsak 1996-ig, hanem azon túl is kedvező pia­ci lehetőséget nyújtanak. Mi­vel a rendezvényekhez a kör­nyező országok is kapcsolód­nak, úgy a jól hasznosítható eredmények, barátságok az országhatáron is túl nyúlhat­nak. A programiroda tájékoza- tása szerint az ország szinte valamennyi területéről érkez­nek a jelentkezők a legkülön­bözőbb ötletekkel, melyek kö­zött a magyarok sakk-világta­lálkozójától kezdve a folyók, falvak találkozójáig, a „Zöld sziget” turistafesztiválig min­den megtalálható. Országos megmérettetés Nyíregyháza megyei jogú város már összeállította pályá­zatát, melyen azonban van még bőven mit dolgozni. Az augusztus végi régiós expo- börzén ötletük sikert aratott, a kitüntető oklevelet ők kapták meg. így szerepelhetnek majd azon a központi rendezvé­nyen, ahol a régiók — az or­szág tíz körzetének — nyerte­sei vesznek részt. A Budapesten megrende­zésre kerülő szakvilágkiállí­táshoz kiegészítő rendezvény­ként kapcsolódik Nyíregyhá­za. Programjaik három fő té­ma köré csoportosíthatók: tu­domány, sport, kultúra. A pá­lyázatban az önkormányzat koordinálásával intézmények, egyházak, egyesületek és ma­gánvállalkozók vesznek részt. Az elképzelések szerint a Szabolcsból elszármazott, kül­földön élő és hazai tudósok, akadémikusok részvételével — külföldi és magyar elő­adókkal — tartják meg a tudo­mányos konferenciát. A ,Nyelvi interkulturális kom­munikáció” témakör három csoportot fog össze: nyelvé­szeti, irodalmi tudományos szekció, multimediális kom­munikáció. A második — pár­huzamos időben tartott — konferencián a számítástech­nikáról, a számítógépes nyel­vészetről lesz szó. A harmadik konferencián a fő téma: az em­ber és környezete. Ez magába foglalja az ökológiát, a ter­mészet- és környezetvédel­met. A eseményt médiakiál­lítások teszik még érdekeseb­bé. Záróprogramként egyna­pos, megyénket bemutató ki­rándulást terveznek. Ikonkiállitás A kulturális események kö­zött nemzetközi orgonahang­verseny szerepel. Kelet-Ma­gyarország egyik legjobb or­gonája az 1782-ben épített evangélikus műemléktemplo­mában található Nyíregyhá­zán. A zsűri felkérése, a mű­vészeti színvonal biztosítása a Zeneakadémia közreműködé­sével, a nemzetközileg elis­mert orgonaművészek bevo­násával történik. A nyíregyházi görög katoli­kus templom 1996-ban lesz százéves. Nívós zenei együtte­sek és egyházi énekkarok nemzetközi fellépését, találko­zóját tervezik, ikonkiállítással egybekötve. Tartozunk és követelünk A háztartások pénzügyei a statisztika tükrében • A szociális kifizetések nőttek Budapest (MTI) — A Ma­gyar Nemzeti Bank adatai sze­rint a lakosság központi for­rásból származó folyó pénz­bevétele január-áprilisban 617 milliárd forint volt, mintegy 83 milliárd forinttal, 15,4 szá­zalékkal több, mint a múlt év megfelelő időszakában. Ta­valy ebben az időszakban a pénzbevételek növekedése na­gyobb, 22,5 százalék volt. A fogyasztói áremelkedés üteme is mérséklődött, de jóval ke­vésbé, mint a pénzbevételeké. A január-áprilisi árnövekedés — az egy évvel korábbihoz képest — idén 24,4 százalék, tavaly 25,5 százalék volt. A munka-(illetve tagsági) viszonyból származó bevéte­lek összege (274,9 milliárd fo­rint) 11,2 százalékkal haladta meg a múlt év január-áprilisit. Ezen belül az adóköteles sze­mélyi jövedelem kevésbé (9,4 százalékkal) emelkedett, mint a személyi jövedelemadó alá nem eső bevétel (18,2 száza­lék). Keresetkülönbségek A munkaviszonyból szár­mazó bevételek nagyságát, nö­vekedését mérsékli a foglal­koztatottak számának csökke­nése. Az első negyedévben a 20 főnél nagyobb szervezetek­nél a foglalkoztatottak száma 9 százalékkal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. A bruttó átlagkereset egy megfigyelt széles körben január-április­ban 20,1 százalékkal, a nettó 16,6 százalékkal nőtt 1992 első négy hónapjához képest. A szellemi foglalkozásúaknál a keresetnövekedés mértéke magasabb volt (16,9 száza­lék), mint a fizikaiaknál (15,2 százalék), így a keresetek kü­lönbsége tovább nőtt. A szellemi foglalkozásúak négy­havi nettó átlagkeresete 23 191 forint, a fizikai foglalko­zásúaké 14 065 forint volt. A társadalombiztosítási ki­fizetések négyhavi összege 145,0 milliárd forint volt, 17,9 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a nyugdíjakra összesen 118,2 milliárd forintot folyósítottak, ami 17,4 százalékos növeke­désnek felel meg. A nyugdíj- kifizetés első háromhavi 30 Lássuk, miből élünk? Szekeres Tibor illusztrációja százalék körüli növekedése — amint arra a múlt havi tájékoz­tatóban utaltunk — annak a következménye volt, hogy 1992-ben az első negyedévi emeléseket egy összegben áp­rilisban fizették ki. Nőttek a szociális kiadások Mezőgazdasági termékek értékesítéséből 20,5 milliárd forint bevétele volt a lakosság­nak, 9,9 százalékkal kevesebb, mint tavaly január-áprilisban. A többi magánvállalkozó központi forrásból származó bevétele 74,7 milliárd forint volt, 28,2 százalékkal több az egy évvel azelőtti­nél. Ezek a bevéte­lek bruttó jellegű­ek, az üzemi költ­ségeket, adókat is tartalmazzák. A szociális kifi­zetések, (mint az önkormányzatok által folyósított rendszeres és eseti segélyek, munka­nélküli-segély) ösz- szege 19 milliárd forintot tett ki, a ta­valy január-áprilisi összegnél 56 száza­lékkal többet. Ápri­lis végén a gazdasá­gilag aktív népes­ség 13,2 százaléka, 685 ezer fő volt nyilvántartott mun­kanélküli, 183 ezer­rel több, mint egy évvel korábban, és 20 ezerrel keve­sebb, mint február végén. Munkanélküli-ellátásban ápri­lis végén 453, 6 ezren része­sültek, számuk két hónap alatt 48,5 ezerrel csökkent, az egy évvel korábbit azonban 61 ezer fővel meghaladta. Az át­lagos havi bruttó segély, il­letve járadék áprilisban 9322 forint volt, a tavaly áprilisi összegnél 9,7 százalékkal több. Értékpapír-takarék A forgalomban lévő kész­pénzmennyiség január-ápri­lisban átlagosan 341,8 milliárd forint volt, 23,8 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Tavaly az első négy hó­napban 22,9 százalék volt a növekedés. A lakosság taka­rékbetét állománya — forint­ban és devizában, takarékle­véllel és időarányos kamattal együtt — négy hónap alatt ta­valy 39,3 milliárd forinttal, idén 66,6 milliárd forinttal nőtt és ez év április végén 723.2 milliárd forint volt. A növekményből az időarányos kamat összege — a kamatlá­bak csökkentésével összefüg­gésben — idén kisebb volt (21,4 milliárd forint), mint tavaly (29,4 milliárd forint). Idén jelentősen nőtt mind a forint, mind a devizabevételek állománya, ugyanakkor az ér­tékpapíroké csökkent. (Április végén az értékpapír-állomány 199.3 milliárd forint volt.) Ta­valy a négyhavi megtakarítá­sok elsősorban értékpapírban nőttek, a forintbetétek állomá­nya stagnált. Jegyzet Pálinkás jó reggelt D. Bojté Gizella a legnagyobb alkoholfo- /A gyasztók ófranciák, kö­rülbelül 13-14 liter jut egy emberre, Magyarországon pedig 10 liter, csakhogy a franciák elsősorban bort isz­nak — 2,4 liter csupán az égetett szesz —, addig ná­lunk ez a legkelendőbb: az egy főre jutó tiz liter alkohol­ból közel öt liter a pálinka­fogyasztásunk. Mi van az alkoholizmus hátterében? — Több szak­ember, pszichiáter, család­tag keresi a választ és a meg­oldást. Sajnos, megyénk la­kosságát is érzékenyen érinti a téma: közel 25 ezerre be­csülik a valamilyen formá­ban nyilvántartott és kezelt alkoholistákat, de valószínű­leg ettől jóval nagyobb számról van szó. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) az alkoholt a drogok közé sorolja. Fe­kete János, a Józan Elet Család és Egészségvédő Szövetség szaktanácsadója a pálinka fantasztikus karrier­jéről számolt be egyik nyi­latkozatában. Szerinte az utóbbi évek sú­lyos gazdasági helyzete „nyomoralkoholizmust” idé­zett elő. Csehák Judit egész­ségügyi politikáját azonban hatékonynak nevezte, hiszen több gondot fordítottak a megelőzésre: a tanácselnö­köket számon kérték, mit tet­tek az ügyben; az alkohol el­tűnt a protokollasztalról; be­vezették, kilenc óra előtt nem lehet szeszes italt árusítani. Fekete János — aki me­gyénkben is többször meg­fordult és támogatja az alko­holizmus ellenes helyi klu­bok munkáját—óriási hibá­nak tartja azt is, hogy meg­szüntették a nagyfai kény- szer-elvonókúrás intézetet. Szélnek eresztették őket, sze­rinte sokan azóta öngyil­kosok lettek. A baj akkor kezdődik, mi­kor valaki a reggeli féldeci nélkül nem tudja elkezdeni a napot. Jó néhányon a megoldást az emberi kapcsolatokban keresik: a közös beszélgeté­sek, együttlétek sokkal na­gyobb hatást gyakorolnak veszélyeztetett társainkra, mint bármilyen gyógyszer. Megyénkben az Alkoholiz­mus Ellenes Klubok ebben óriási szerepet játszanak, ezt bizonyítja az is, hogy—szin­te már hagyományként — minden évben Nyíregyházán tartják meg az aktivisták or­szágos találkozóját. A társa­dalmi szervezetek, az egész­ségügyi intézetek munkája mellett azonban — a nem­zetünket veszélyeztető — al­koholizmus problémája va­lamennyiünktől nagyobb fi­gyelmet követelne. Különböző életkorú gyerekek járnak a nyíregyházi városi stadionba, hogy a speciális mozgásformák elsajátítása révén kigyógyuljanak a tanulást gátló dyslexia nevű betegségből. A foglalkozásokat Kiss László irányítja Harasztosi Pál felvétele Nevelési tanácsadók Mátészalka (KM) — Bi­zonyára több szülőnek van nevelési problémája, mint ahányan szakemberhez for­dulnak. Erről tájékoztatott bennünket részletesebben Kónya Ildikó, a mátészalkai Nevelési Tanácsadó igaz­gatója. Tapasztalatai szerint nem csak sok szülő töpreng azon, hogy forduljon-e ne­velési tanácsadóhoz, hanem még az óvodai és iskolai pedagógusokban is gyakorta felmerül ennek a szolgálta­tásnak az igénye. — Magyarországon a pszichológia igénybevételé­nek nincsenek hagyományai. A pszichológus munkájával kapcsolatosan is tévesek az elképzelések: „nem hülye az én gyerekem, hogy pszicho­lógushoz vigyem” — hal­lunk ilyen szülői megnyilvá­nulásokat. Pedig a lelki problémák nem az értelmi képességektől függenek. Egy különlegesen jó képes­ségű gyermeknek is lehetnek súlyos problémái a környe­zetével. A vigyem ne vi­gyem kérdésre az a válasz: ha szükségesnek tartja a szülő vagy a pedagógus, ha nem talál magyarázatot a gyermek beilleszkedési ne­hézségeire, abban az esetben feltétlenül forduljon szakem­berhez. A nevelési tanács­adóban pszichológus, pszi- chopedagógus, logopédus és gyermekorvos együttmű­ködve tárják fel a gyermek­nél a gondok okait. A neve­lési tanácsadók sokirányú kapcsolataikat felhsználják abban az esetben is, ha to­vábbi kiegészítő vizsgála­tokra van szükség. A megyénkben működő nevelési tanácsadók címe: — Nyíregyháza, Tűzoltó u. l tel. 42-315-031 — Kisvárda, Somogyi R. u. 1. tel: 389. — Nyírbátor, Szentvér u. 21. tel.: 42-381-883 — Tiszavasvári, Kossuth u. 8. tel 42-372-533 — Vásárosnamény, Rá­kóczi u. 32. tel: 44-371-953 — Fehérgyarmat, Kossuth u. 23. — Mátészalka, Kazinczy u. 5. tel: 44-312-103

Next

/
Thumbnails
Contents