Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
1993. szeptember 9., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Felújítják a besztercei református templom tornyát Balázs Attila felvétele Per biztosan lesz, pénz nemigen Rossz a szája íze a tiszadobi tésztagyári dolgozóknak • Semmibe veszik a törvényt Szőke Judit Nyíregyháza, Tiszadob (KM) — Botladozó kézírások, tétova szavak, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, beadványok — tiszadobi száraztészta-üzem. Asszonyi sorsok, becsapottság, vállalkozás, erkölcs 1993-ban Magyarországon. Tiszadobra oívasói jelzések, panaszok alapján jutottunk el június 14-én. Ebből riport született, abból meg némi kalamajka. Egyfelől a lapra nézve. A cikk leadását követően telefonon felajánlottam a vállalkozónak, hogy mint a másik oldal képviselőjének, érintettnek természetesen felkínáljuk a reagálás jogát. Többször folytattunk telefonbeszélgetést, váltottunk faxot. Még személyes találkozót is megbeszéltünk, de hiába vártuk. Sértő szavak Ellencikket írt — bírósággal fenyegetőzött —, melyet sértő kifejezései miatt nem hoztunk nyilvánosságra. Mivel tudomást szereztünk arról, hogy egy többoldalú helyszíni egyeztetés alkalmával váratlanul épp ott járt egy felszámoló cég képviselője — aki az illető egy másik kft.-je felszámolása kapcsán néhány gépet lefoglalt —, a vállalkozó elállt eredeti írásának közlésétől. Röviden pörgessük csak visz- sza az eseményeket! Tehát ez a budapesti vállalkozó a községben száraztészta-gyártó üzemet működtetett, melynek dolgozói főként szakképzetlen asszonyok — mondanom sem kell, hogy munkára váróknak a falu bőviben van. Nem történt addig semmi baj, a nők még az enyhén szólva kifogásolható higiéniai feltételek fölött is szemet hunytak volna, amíg a betegállományba kerültek, illetve a gyermekgondozási ellátásra jogosultak első csoportja meg nem jelent, s csak hónapok múlva kapták meg az ellátást. Hibás gyártásra hivatkozva a tulajdonos helyi megbízottja több alkalommal jogerős kártérítési határozat nélkül bérük felét jogtalanul visszatartotta. Nem volt ritka az sem, hogy a bért rendszertelenül kapták, gyakran túlóráztak. Munkaszerződés és munkaruha, persze nem volt. Lehetne még sorolni számos szabálytalanságot, melynek orvoslása érdekében a helyi jegyző minden tőle telhetőt megtett, de hiába. Munkaügyi jogvita Még egy utolsó lehetőségként a szakszervezethez fordult. Ettől kezdve az MSZOSZ megyei képviseletvezetője és a jogsegélyszolgálat szakembere vette kezébe az asszonyok érdekeinek védelmét. Erre törvényesen csak azután kerülhetett sor, miután megalakult az üzemi alapszervezet. A megbízás óta eltelt eseményeket — kérésünkre — Gégény István foglalta össze. A dolgozók meghatalmazásának birtokában munkaügyi jogvitát kezdeményeztek elmaradt munkabér kifizetése iránt. Az egyezségi tárgyaláson a vállalkozó is részt vett. A munkavállalók külön-külön írásba foglalták a munkáltatóval szembeni követeléseiket. A tulajdonos vállalta, hogy minden dolgozóval augusztus 1-ig munkaszerződést köt. Kötelezettséget vállalt a felsorolt igények teljesítésére. Azt is elismerte, hogy a bérjegyzékeket utólag íratták alá a dolgozókkal. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az egyezségi tárgyalás eredményre vezetett. A munkáltató kérte, ne nyújtsanak be keresetet a munkaügyi bírósághoz. Rendeződni látszott tehát az asszonyokkal történt igazságtalanság-sorozat, de a bizakodóknak csalódniuk kellett. (Pedig az MSZOSZ-esek még a munkaszerződések elkészítéséhez is segítséget nyújtottak). Az üzem június óta nem termel, a dolgozók az állásidőt otthon töltik. A szakszervezet többször megbeszélte a randevút, amelyek azonban rendre elmaradtak. Hogy ki bírja tovább cérnával? Nyilván a vállalkozó, az idő ugyanis neki dolgozik. S az ő malmára hajtja a vizet az is, hogy a munkavállalók nem bírván tovább türelemmel, egymás után mondanak fel, azaz mentesítik a tulajdonost minden felelősség alól. De az MSZOSZ nem adja fel. Most fogalmazzák a keresetlevelet a nyíregyházi munkaügyi bírósághoz. Azért ide és nem a fővárosba, hogy megkíméljék az asszonyokat az utazgatás költségeitől. Előre tudják, mi következik: tárgyalás elhalasztások, évekig tartó pereskedés, melyből egy dolog nem lesz: pénz. Az illetőnek — megbízható információk szerint — kemény tartozásai vannak. Gégény István hasonló jellegű, egyre szaporodó problémákat, bejelentéseket említ. Szívesen segítenének bárkinek, ám a törvény úgy szól, hogy a szakszervezetek csak a tagjaik érdekeinek képviseletében, védelmében járhatnak el megbízás alapján. Akik elbújnak Törvények, szabályok, melyek mindenkinek jogokat és kötelezettségeket határoznak meg. De úgy látszik, vannak, akik az előírások elől el tudnak bújni, miközben millióktól szabadítják meg az államkasszát is, semmibe veszik a törvényt. S teszik ezt büntetlenül. Ezt egy valaki nem teheti — mert rögtön rákoppintanák az orrára — a Kisember. Magyarország jogállam. De vajon kié? Mentségül szolgáljon a rendezőknek ___Tárca________ M iskának neve van, Miskának híre van. Nagyon jó híre. Tevékenységével elégedettek. Ha eljön az idő hívják, várják, számítanak rá. Eddig még nem okozott csalódást. Ereiben angol vér folyik. Nevezhetnék Mick-nek is, de errefelé ez nem szokás. Megjelenése méltóságteljes, de nem hivalkodó. Feladatát pontosan ismeri, minden gondolatát a szagszerűség járja át. Szimata csalhatatlan. Igazából már kísérőre sem lenne szüksége, de nem zavarja, ha ketten mennek. Megszokta a közösen töltött évek alatt. A dolgot úgyis neki kell elvégezni, az adminisztrációhoz meg amúgy sem ért. Azt sem bánja, ha figyelik munka közben. Sőt, mintha feldobnák a kíváncsi tekintetek. Néhány elkerülhetetlen fordulat után úgyis rátér a lényegre. Nem hatódik meg a dicséretektől. Nem vár bíztatást és nem kér segítséget. Miska maga a céltudatosság. Hűvös és elegáns, mint ősei. Hamarabb is végezhetne, de tudja, hogy kísérőjének jól esik egy kis vendégeskedés. Miska megértő. Egyedül otthon nem szeret lenni. Szűk a hely, legszívesebben kitörne, ha tudna. Már meg se próbálja, pedig erős, izmos. A bőséges házikoszt ellen nincs is kifogása. Mos tanában már autóval is jönnek érte. Újabb és újabb helyeket hódít meg. Azért a hazai utcák a legkedvesebbek. Itt van otthon. Vetélytársa már egy sem akad. Mellette, helyette nem boldogulna más. Elképesztő, hogy milyen termékeny élete volt már eddig is. Még messze a vég, hiszen alig múlt hároméves. Egyidős a rendszerváltozással. Az ő malackodásaival azonban nem foglalkoztak az újságok. Ennyi jószolgálat után talán megérdemli ezt is. Hiszen Miska nem más, mint Ti- szaszederkény egyetlen, aktívan ügyködő kandisznója. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A magam és a Nyírségi Ősz Szervező Bizottsága nevében ezúton is köszönetemet fejezem ki Önnek és munkatársainak, hogy lapjukban az ez évi rendezvényeinkről is rendszeresen tájékoztatják a megye lakóit. Kérem, hogy lapjukon keresztül tolmácsolja bocsánat kérésemet azoknak az olvasóknak, akiket valamilyen kellemetlenség ért az elmúlt szombaton a karnevál helyszínének megváltoztatása miatt, esetleg lemaradtak a várvavárt tűzijátékról vagy más programról. Mentségemül szolgáljon, hogy minden propagandaanyagon két helyszínt, a városi stadiont és a Bujtosi Szabadidő Csarnokot jelöltük meg, számítva az esetleges rossz időre. Szombaton az eredeti 8 óra helyett bízva az időjárás kijavulásában 9 órakor (miután megkérdeztem a meteorológiai szolgálatot és a felvonuló csoportok vezetőit) döntöttem úgy, hogy a karneváli rendezvények a Szabadidő Csarnokban legyenek. Döntésemről azonnal tájékoztattam a helyi és miskolci rádiót és tv-t, melyek közzé is tették a hírt. Egész nap egy hangosbeszélővel felszerelt kocsi járta a várost, hogy a változásról tájékoztassa a lakókat, a COUNTRY fesztiválon és Szabadidő Csarnokban folyó rendezvényeken is többször felhívtuk az oda látogatók figyelmét a helyszín változással kapcsolatban, valamint a stadion pénztárainál felhívó plakátot helyeztünk el. Bízva abban, hogy jövőre még színvonalasabb és látványosabb karnevállal és tűzijátékkal kárpótolhatjuk a közönséget kérek elnézést a károsultaktól. Tóth János a Nyírségi Ősz főrendezője Stevanyik András Miska Pártülők Angyal Sándor jrz orábban szenzáció xV számba ment, ha a hat parlamenti párt bármelyikéből bárki vette a kalapját és átült egy másik frakcióba. Ilyenkor a véget nem érő sajtó reflexiókból, nyilatkozatokból kitűnt, hogy az illető nagyot csalódott a pártjában, hosszú távon nem tudja azonosítani magát a kitűzött célokkal. Arra is felkaptuk a fejünket, ha valaki menekülésül a függetlenek széksorát választotta, hát még amikor kormánypártiból ellenzékivé vált, vagy fordítva. Ezekben a napokban viszont az megy szenzáció számba, hogy a pártok kezdik lehúzogatni a rollót, illetve sorompót igyekeznek állítani azok elé, akik—számuk egyre több — új „szekérre" akarnak felülni. Előbb a FIDESZ — amely azért nemrég még befogadott átülőket majd a minap az SZDSZ kényszerült kinyilatkozni, hogy, bár teljesen nem zárják ki, de gyakorlati és elvi okok miatt nem tartják valószínűnek a képviselőcsoport gyarapodását. A gyakorlati ok könnyen elintézhető: az átülőnek ugyanis el kellene fogadtatnia magát például a lakóhelye szerinti SZDSZ-csoport- tal, ami nem is olyan egyszerű dolog, hiszen ott pontosan számon tartják, hogy az elmúlt években, például egy kormánypárti képviselő ke- resztül-kasúl bírálta az SZDSZ-t. Aztán tovább: a befogadó képviselőcsoport minden tagját sem könnyű meggyőzni arról, hogy nekik égetően szükségük van egy olyan átülőre, aki most változtatott a szemléletén, meggyőződésén. Nem csupán gyakorlati, hanem elvi jelentősége is van annak, hogy a mostani nagy rajzás kétségbe von- hatatlan előjele a választások közeledtének. Nyilvánvaló ugyanis, hogy számos honatya nem felelt meg választói bizalmának, s aligha indulna az eddigi színekben sikerrel, ezért siet új mezt magára ölteni. Bár emberileg érthető, hogy vannak e tünetnek egzisztenciális vonzatai is (azért jól el lehet éldegélni a képviselői juttatásokból), ám az kevésbé valószínűsíthető, hogy egy mostani ellenzéki párt —főleg pártát- ülőkkel — igyekszik majd a közelgő választási küzdelembe szállni, ezzel tenni hitelesebbé önmagát a majdani szavazók előtt. Tehát, amikor átütésekről hallunk, a lépés többféle következményét szükséges számba venni. Mindenesetre egy biztos: megkezdődött a nagy helyezkedés a politikai zöld gyepen, ahonnan senki sem szeretne vesztesként távozni, amikor kiírják a szavazási végeredményt az eredményjelző táblára. Őrs vigyázz! Középre nézz! Cservenyák Katalin felvétele Kommentár __________________ Telt házat remélnek Baraksó Erzsébet / gaz, hogy kétezer forintba kerül egy jegy a színház évadnyitó gálaelőadására? — kérdezik az érdeklődők némi kis meglepetéssel a hangjukban. Igen, valóban annyiba kerül, pontosabban vannak 1500 és 2000 forintos helyek, attól függően, hová szól a jegy. Kétezer forint nagyon sok embernek hatalmas összeg egy estére szóló szórakozásért. De éppen egy tavaly ilyenkor megtartott jótékony célú komolyzenei koncert bizonyította, hogy hál' istennek, létezik már a közönségnek az a rétege, melynek nem jelent gondot ilyen árú jegyet megvásárolni. Képes az eddig megszokottnál többet fizetni, ha garantált az igényes művészi produkció. Elsőként a vállalkozók, az üzleti és a pénzvilág szakemberei, a bankszakma képviselői jelentek meg a kulturális szféra menedzselésére. Rájuk most is számít a színház, és mindazokra a polgárokra, akik szeretnének hozzájárulni a színház megszépítéséhez. Maguk a színészek és a közreműködők ugyanis felajánlották fellépti díjukat a művésztársalgó felújítási költségeihez. Ez az összeg, valamint a belépőjegyek ára a Thália alapítványba kerül, s ez azt is jelenti, hogy aki jegyet vált, az összeget az adóalapjából leírhatja. Erről a színház az adóhatóságok számára szükséges igazolást ad. Változásokat sürget a kulturális ágazat számos területen a könyvkiadástól a filmkészítésig. A színház is keresi az utakat, hogyan lehet talpon maradni a mai világban, amikor a kultúrát nem mindig az értékén kezelik. Az egyik mód támogatókat, mecénásokat keresni, akik segítenek, de akiket ezért megillet az igényes ellenszolgáltatás. A fővárosi színházak gyakorlatában már hozott tapasztalatot hogyan működhet ez a mecenatúra. Miként alakul ez Nyíregyházán? Egyelőre nem lehet tudni, de a legutóbbi információ szerint már az „utcáról” is vannak jelentkezők, s a szervezők remélik, telt ház lesz 24-én.