Kelet-Magyarország, 1993. szeptember (53. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

1993. szeptember 8., szerda GAZDASÁG' Kelet-Magyarország * 13 Folyamatosan érkezik a fa Oroszországból, amelyet Tuzséron rakodnak át Balázs Attila felvétele Meteor-privatizáció, másként Nyíregyháza (KM) — Au­gusztus 5-én Privatizáció Meteor-módon rövid beve­zető után Holp Andrásnak, a Meteor nyíregyházi lerakata volt adminisztrációs vezető­jének levelét tettük közzé. A megjelent levéllel kapcsolat­ban a Meteor Rt. a követke­ző helyreigazítást írta. Félrevezető s nem fedi a valóságot, hogy a nyíregyházi lerakat két vezetőjét félreállí­tottuk, mert a lerakat tevé­kenységét korlátozni kíván­juk, valamint azért, mert sze­mélyük akadályozta az rt. ve­zetőinek privatizációs törek­vését. Társaságunk munka- szervezete három lerakatból, egy kirendeltségből, valamint az rt. központjából áll, továbbá van néhány társaságunk. Az rt. központjának és az ott dolgo­zóknak — beleértve a vezető­ket is — alapvető érdeke, hogy kereskedelmi egységei minél nagyobb forgalmat bo­nyolítsanak le, s ezzel párhu­zamosan minél nagyobb nye­reséget termeljenek. Ez az egyetlen módja annak, hogy az rt. talpon maradjon s min­denki megtarthassa állását, s jövedelemre, lehetőleg minél nagyobb jövedelemre tegye­nek szert. Minden olyan terü­let tevékenységének beszűkí- tése, amely nyereséget hoz az ott dolgozók, ezen belül a ve­zetők személyes érdekével el­lentétes. A cikk alapját képező levél írója Holp András a nyíregy­házi lerakat adminisztrációs vezetője volt. Munkaviszo­nyának azonnali hatályú fel­mondását az a lerakatvezető kezdeményezte (Orosz József lerakatvezető 1993. május 27- én keh levele), akivel Holp András a cikkben sorsközös­séget vállal, s akinek munka- viszonya megszüntetését ak­ként állítja be saját munka- viszonya megszüntetésével együtt, mint a nyíregyházi le­rakat elleni szisztematikus tá­madást. Orosz József egyéb­ként elhatárolta magát a cikk­ben megjelentektől. Tudomá­sunk szerint ezt önökkel is kö­zölte. Holp András elfelejti meg­említeni levelében, hogy a fel­mondás alapját képező iratse­lejtezést úgy valósította meg, hogy a vonatkozó jogszabá­lyok és belső szabályza­tok (iratkezelési szabályzat) rendelkezéseivel ellentétesen egyszerűen elégettette az ira­tokat a lerakat portásával. Ez a portás — akitől nyilvánvalóan nem várható el annyi szakmai tudás és felelősségérzet, mint a lerakat adminisztrációs ve­zetőjétől — hívta fel a lerakat­vezető figyelmét a szabályta­lan iratselejtezésre, hozzátéve, hogy abból még a későbbiek során gond lehet. (1993. május 25-én és 27-én, valamint júni­us 17-én kelt jegyzőkönyvek). A lerakat vezetőjének mun­kaviszonyát azért kellett fel­mondanunk, mert ténykedése során olyan intézkedéseket tett, amelyek nem egyeztethe­tők össze beosztásával. Mun­kaviszonya — egyeztetés után — közös megegyezéssel szűnt meg. (Igazgatóság 1993. jún. 21-én és júl. 9-én tartott ülésé­ről készült jkv. és a 64/1993. sz. határozat) A privatizáció­val kapcsolatosan annyit kívá­nunk megjegyezni, hogy az rt. alaptőkéje mintegy 373 millió forint. Tekintve, hogy ez az alaptőke hivatásos értékbecs­lők megállapításai alapján került meghatározásra, továb­bá, hogy az ÁVÜ-re nem igazán jellemző, hogy a részvényeket fillérekért kótya­vetyéli el, nem igazán feltéte­lezhető, hogy az rt. igazgató­sága azon aggodalma okán mondott fel Holp Andrásnak és főnökének, hogy miattuk nem jutnak hozzá a veze­tők az általuk megvásárolni kí­vánt mennyiségű részvényhez. (Nem dokumentálható.) Az rt. belső szabályzatai szerint az osztályvezetők, il­letve az ennél magasabb be­osztásban dolgozók felett a munkáltatói jogkört az igaz­gatóság gyakorolja, így a felmondásra vonatkozó döntés nem egy személyben az én döntésem volt. A döntést az igazgatóság egyhangúan hozta meg. (Igazgatóság 1993. 06. 21. tartott ülés jegyzőkönyve). Az rt. 1993. májusi közgyű­lésén az ÁVÜ nem vállalt kö­telezettséget arra, hogy bármi­lyen határidővel meghirdeti a tulajdonban lévő részvények eladását. Visszautasítjuk a cikk (Holp András levele, a szerk.) azon állításait, mely szerint az rt. az átalakulással kapcsolatban ko­rábban megjelent újságcikk el­lenére a vonatkozó jogszabá­lyok rendelkezéseivel ellenté­tesen hoz létre társaságokat. Az állítás sem a megjelent új­ságcikkre nem utal konkrétan sem a szabálytalanságokra. Ex katedra kijelenti, hogy tör­vénytelenségeket követünk el, de nem jelöli meg, hogy me­lyek ezek a törvénytelenségek. Követi a jól bevált módszert, mely szerint csak rágalmazni bátran, valami majd csak meg­ragad. A Metisz Kft. a Meteor Rt. többségi tulajdonában van. Részvénytársaságunk kihasz­nálja a jogszabályok által adott azon lehetőséget, hogy egyes üzleteket a jól elkülöníthető társasági formában üzemeltes­sen, hiszen ez elősegíti az egyes ügyletek gazdaságossá­gának megállapítását és lehe­tőséget ad a dolgozók konkrét feladathoz kötött anyagi ösz­tönzésére. Nem hisszük, hogy Holp úr­nak, illetve a cikk írójának ha­táskörébe tartozna annak el­döntése, hogy ezen gazdasági ügyletek bonyolítása során mely forma a leggazdaságo­sabb, s joguk lenne mindezek kapcsán a Meteor Rt. vezetői­nek és személyemnek vezetői s emberi tisztességét kétségbe vonni csak azért, mert vélemé­nyük nem egyezik meg a mi­enkkel. Társaságaink megalakulásá­nak törvényességét az illeté­kes cégbíróság minden eset­ben hivatalból ellenőrzi. A Meteor Rt. dolgozói nem a Metisz Kft. részére végeztek munkát, hanem a Meteor Rt. részére, amely szolgáltatást nyújtott a Metisz Kft.-nek. A Metisz Kft. ezen szolgáltatá­sért megfizette annak közösen kialkudott ellenértékét. (A két cég közötti megállapodások: Szállításra 1993. április 30, bérletre 1993. május 03, szol­gáltatásra 1993. május 30.) Sajnálatos, hogy ma, amikor az egész ország nehéz gazda­sági helyzetben van, önök le­hetőséget adtak hangzatos frá­zisok pufogtatására. A munka- nélküliség felhánytorgatásával a „gyarmati sorba süllyesztés” fenyegetésével csak olyanok élnek, akik nem tudják, vagy nem akarják felfogni, hogy egy cégnek csak akkor áll ér­dekében valamely egységét el­sorvasztani és megszüntetni, ha az nem termel nyereséget, vagy veszteségesen üzemel. Ekkor azonban az illetékes ve­zetőnek nem lehetősége, ha­nem kötelessége a részleget megszüntetni, ellenkező eset­ben a tulajdonosok az ő talpa alá kötnek útilaput. Nem egészen érthető a szá­munkra, hogy egyidejűleg írja rovásunkra a „gyarmati sorba süllyesztést” és az eladható jó áru apportként történő bevite­lét, fizetési kedvezmény nyúj­tását, a felújítást és a vagyon- kimenekítést. Mindezt egy olyan társaság. kapcsán, ahol az elért nyereség 95 százaléka az rt.-t illeti meg a tulajdoni részarány alapján. Az átalakításra meghirdetett pályázattal kapcsolatban csak annyit kívánok megjegyez­ni, hogy egy részvénytársaság igazgatója nem intézhet min­dent személyesen. Számunkra csak vállalkozók vannak, s az­zal végeztettük el a felújítást, akinek ajánlatát a legjobbnak ítéltük meg. Jellemző, hogy a cikk nem is foglalkozik az ajánlatokkal érdemben, kizá­rólag a vállalkozó székhelye az érv. A döntéselőkészítést az erre feljogosított munkatársam tette meg ebben az esetben. A dolgozók születési helyé­re vonatkozóan nem tettem olyan kijelentést, amilyet a cikk írója nem tulajdonít, bár az abban leírtak részben való­ban igazak. Helytálló az, hogy az ország észak-keleti részén nagyobb a munkanélküliség, mint más területeken, ugyanakkor az egész országban megélhetési gondjai vannak az emberek­nek. A bérfejlesztés az igazga­tóság döntése szerint és egysé­ges elvek alapján történhet földrajzi elhelyezkedéstől füg­getlenül. Nem vállaljuk, hogy az rt. vezetőinek intézkedései miatt van Nyíregyházán mun­kanélküliség. A „Népért tűzön vízen át” kitétel nem teljesen érthető a számomra. Vallottam koráb­ban és vallom ma is, hogy egy vállalat eredményes működése az ott dolgozók érdeke és ér­deme is. Ha esetleg pártállá­somra kívántak célozni a cikk szerzői vagy szerzője, kijelen­tem, hogy sem nem voltam, sem nem vagyok semmilyen párt tagja. A cikk- végén ismét törvény­telenséget emleget annak írója anélkül, hogy meghatározná azokat, így megfoszt bennün­ket a cáfolat lehetőségétől. Persze az indulatok felszításá­hoz ez éppen elegendő. Tisztelettel: Balia Zoltán elnök-igazgató Dr. Bagdi Lajos ügyvéd Boeing kutatóintézetet létesítettek Moszkvában Moszkva (MTI) — Moszk­va belvárosában létesített re­püléstudományi kutatóintéze­tet a Boeing amerikai repülő- gépgyár. Ez az első ilyen jelle­gű, amerikai tulajdonú intéz­mény az orosz fővárosban. A Boeing három orosz tudo­mányos szervezettel kötött szerződést a kutatási progra­mok elvégzésére, amelyek aerodinamikai, alapanyag- és üzemanyag-témákat ölelnek fel. Az intézményben rotációs alapon orosz tudósok dolgoz­nak. Az egyik orosz alvállal­kozó kutatóintézet vezetője ki­jelentette: olyan kutatási fel­szerelést tudnak a Boeing ren­delkezésére bocsátani, ami­lyen nyugaton sem létezik. Az amerikai cég egyik alelnöke is úgy nyilatkozott, hogy az inté­zetben alkalmazott orosz szak­embereknek egyedülálló kuta­tási hátterük van, amit nem le­hetett figyelmen kívül hagyni az üzlet megkötésekor. Vállalkozók szövetsége Budapest (MTI) — A Magyarországgal szomszé­dos határ menti régiókban a kis- és középvállalkozók üzleti és gazdaságpolitikai gondolkodásmódja jelentő­sen elmarad a nyugat-euró­pai vállalkozókétól. Ezen próbál segíteni a Vállalko­zók Nemzetközi Szövetsé­ge, amely ez év májusa óta tanfolyamokat rendez a ha­tár menti régiók magyar vál­lalkozói számára. A gyakorló vállalkozók számára ez idáig hat kurzust tartottak, kárpátaljaiak rész­vételével — hangzott el a Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége hétfői sajtótájé­koztatóján. Hétfőn indul a hetedik kurzus erdélyiek és szlovákiai magyarok számá­ra. A közeljövőben vajdasá­gi magyaroknak is tartanak tanfolyamot. A kurzusok ha­tására már vegyes vállalatok is létrejöttek, a hazatérő vál­lalkozók pedig létrehozták a szövetség szlovákiai, kárpá­tukrajnai, és romániai helyi csoportjait. Egyre népszerűbb az MRP Budapest (MTI) — Eddig több mint 14 milliárd forint értékben adtak el állami va­gyont a dolgozóknak MRP keretében tájékoztatta az Ál­lami Vagyonügynökség ille­tékese az MTI-t. A Munkavállalói Résztu­lajdonosi Programról szóló törvény értelmében a válla­lat dolgozói — amennyiben MRP-szervezetet alakítanak — tulajdont szerezhetnek, pontosabban vásárolhatnak saját cégüknél. A jogszabály adta lehető­séggel élve a dolgozók egyre nagyobb arányban vesznek részt a programban. A ma­gyar iparvállalatok közül ed­dig 25 társaságnál vásárol­tak MRP-t. Közülük a legis­mertebbek a Caola, PEMÜ, Zala Bútor, a Zalai Húsipari Rt. Az építőiparban tizenkét vállalat kollektívája jelez­te, tulajdonvásárlási szándé­kát. A jogszabály lehetővé te­szi, hogy az MRP-szerveze- tek pályázat nélkül vásárol­hassanak tulajdont, ám a ki­alakult gyakorlat szerint erre csak a legritkább esetben, — például a Herendi Porcelán­gyárnál — került sor. HIRDETÉS Államkötvény árfolyamok 1993. szeptember 7. MAGYAR NEMZETI BANK Szabolcs-Szatmár-Bcrcg Megyei Igazgatóság Nettó árfolyam Felhalmozott vételi eladási kamat 1994/A 98,00 98,60 15,02 W4/B ''0.99 97,59 12,61 1995/A 93,60 94.20 * 19,33 1995/B 93,78 94,38 17,20 1995/C H * 96.76 97,36 10,45 * 1995/F 95,63 96,23 3.12 1995/G 99,28 99,88 130 $Sg 1996/A 94,12 94,72 11,44 1996/B 95,86 96,46 10,93 1996/C 95.82 96,42 10,02 1996/F 95.88 96,48 5,42 1997/C 94,11 94,71 9,37 1998/A 99,50 100,10 8,44 Tájékoztatjuk a jogi személyiségű befektetni szándékozókat, hogy a 30 és 90 napos diszkont kincstárjegy aukciók Üzleti feltételeiben változás történt. A kibocsátó ezentúl minimális árat nem határoz meg. A megelőző azonos lejáratú aukció átlaghozamától (+ vagy -) 3%-kal eltérő ajánlatok mind befo­gadásra és versenyeztetésre kerülnek. A tényleges átlaghozamot a kereslet és kínálat határozza meg. Ez a legutóbbi 30 napos aukción évi 19,66% volt. Részletes információ: MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság. Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. Árfolyamok Tőzsdei Index szeptember 6.: 995,57 (+78,92) Hivatalos árfolyamoki Érvényben: 1993. szeptember 7. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 140,68 143,48 141,68 142,38 Ausztrál dollár 5959 60,83 60,69 60,99 Belga ffank(lOO) 263,36 268,02 265,68 266,84 Dán korona 1362 14,08 13,92 13.98 Finn mátka 15,97 16,37 16,19 16,29 Francia hank 1620 16.48 16,29 1637 Holland forint 50,80 51,67 51,12 51,34 ír font 131,03 134,13 132,98 133,62 Japán jen (100) 88,72 8952 8952 89,82 Kanadai dollár 69,38 70,78 70,15 70,49 Kuvaiti dinár 307,16 312,66 309,10 310,48 Német mátka 57,08 58,04 57,34 57,58 Norvég korona 13,07 1331 13,16 1322 Olasz iíra(lOOO) 58,76 60,34 59,36 59,68 Osztrák sc.(100) 811,25 825,18 815,33 818,73 Port. esc.(lOO) 55,32 56,42 55,76 56,04 Spanyol pes.(100) 69,71 7126 7029 70,364 Svájci fiánk 64,85 64,95 65,17 65,45 Svéd korona 11,60 11,86 11.69 11,75 USA dollár 92,10 93,66 92,83 9323 ECU 107,91 109,87 108,60 10930

Next

/
Thumbnails
Contents