Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. augusztus 9., hétfő TÚL A MEGYÉN ORSZÁGOS BEMUTATÓN A MAZSORETTEK. Szépség, fiatalság, harmónia, vidámság, lendület és egészség sugárzik az utca közönségét szórakoztató marozsettek táncából. A hét végén Kölmődön adtak egymásnak randevút a táncos lábú lányok. A fesztiválon és versenyen részt vettek a nyíregyházi mazsorettek is. Balázs Attila felvétele Művésztelep Európai egészségügyi törvényterv Egységesen kell szabályozni a betegek jogait hazánkban is Budapest (ISB)— „Ne legyenek illúzióink. A mindenkori hatalom alapvető természete: amit lehet, a kezében akar tartani, soha és sehol nem enged át önként semmit, csak a biztos jogi alapon állva, igazunk tudatában kényszerítjük rá.” Ezekkel a szavakkal ajánlja a magyar Lánc Egészségkárosodott Emberek Szervezetének Szövetsége a nemzetközi szervezet figyelmébe azt a nyilatkozatot, amellyel az európai egészségügyi törvény megalkotásához szeretne segítséget nyújtani. Az Európai Civil Szervezetek Szolgálata keretében működő Európai Egészség Szövetség augusztusban tartja közgyűlését, amelyen többek között szóba kerül az európai egészségügyi törvény előkészítése is. Ez a dokumentum határozná meg a jövőben többek között, hogy az egyes európai országokban, így hazánkban is, milyen jogai és kötelességei vannak az orvosoknak, s milyen a betegeknek. A magyar szövetség ajánlásai a betegjogok hazai szabályozásával kapcsolatban az alábbi követelményeket tartalmazzák: Egységes betegjogi szabályozás kialakítása céljából felül kell vizsgálni a hatályos rendelkezéseket, és megfelelően módosítani azokat. Szükséges egy, az egészségkárosodottak esélyegyenlőségéről szóló törvény elfogadása. Mindenkinek joga van az egészséges élethez — fogalmaz a dokumentum. E jognak a lehető legmagasabb egészségügyi ellátás mellett tartalmaznia kell a szociális biztonsághoz, illetve az egészséges környezethez való jogot is. A különféle módszerek bevezetésével növelni kell az egészségügyi ellátást igénybe vevők döntési szabadságát. Az egészségügyi ellátásnak magában kell foglalnia a szorosan vett gyógykezelésen túl, a megelőzéstől a rehabilitációig terjedő folyamatot. Az egészségkárosodottak teljes rehabilitációjának biztosítani kell az esélyegyenlőséget, az aktív önálló életvitel lehetőségét. Ez feltételezi a művelődéshez, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz való jogok érvényesülését is. A jogaikat meg kell ismertetni a betegekkel, csakúgy mint ezen jogok érvényesítésének lehetőségeit. Mindez azért fontos, mert ma még hazánkban nincs ezzel kapcsolatos egységes jogi szabályozás. E dokumentum alkotói — az egyes tételek tartalmi részeinek kidolgozásával — abban bíznak, hogy az egységes európai szabályozáson keresztül visz az út a hazai szemlélet és gyakorlat megváltozásához. Tata (KM) — Másodszor rendezik meg ezen a nyáron Tatán A népek megértése a művészeten és a kultúrán keresztül című nemzetközi alkotótábort Tatán. A szombaton megnyílt és augusztus 16-ig tartó találkozót Nagy Katalin textilművész és Kovács István alkalmazott grafikus szervezte azzal a céllal, hogy Tata nemzetközi képzőművészeti központtá váljon. Meghívásukat az idén magyar, belga, dán és német alkotók fogadták el. A művészek a találkozó első napján a magukkal hozott alkotásaikból kiállítást rendeztek be a Kuny Domokos Múzeumban. A táborban az alkotómunka hétfőn kezdődik, a művészek — akárcsak az előző évben — nem a hagyományos képzőművészeti szabályok, illetve technikák szerint készítik műveiket, hanem úgynevezett nonfiguratív alkotásokat hoznak létre, nem ritkán olyan szokatlan anyagok fel- használásával, mint a netlon- háló, a poliészter, a viszkózszál és az ofszetlemez. A tavalyi tábor résztvevői közül tizenheten ajándékba adták művüket a tatai múzeumnak. Várhatóan az idén is lesznek adakozók, s így tovább gazdagodik a múzeum modem képzőművészeti anyagaVámigazolás a jövedéki engedélyhez Budapest (MTI) — A vám- mítástechnikai központja, ha- tozása a vámhatóság felé. E tartozásokról szóló igazoláso- nem a megyei hivatalok adják nélkül sem a jövedéki termé- kat 1993. augusztus 16-ától ki. A jövedéki engedély kiadá- kék árusításának folytatását, már nem a Vám és Pénzügyőr- sának egyik feltétele az, hogy sem e tevékenység elkezdését ség Ügyvitelszervezési és Szá- a kérelmezőnek ne legyen tar- nem engedélyezik. Egy makrancos hölgy a Nyulak szigetén Megdicsőült és kárhoztatott királyasszonyaink (7.) MTI-Press — A vér nem válik vízzé, tartja a mondás. Nagy igazság ez. Van, amikor dicséretszámba megy, máskor elmarasztaló értelmű. Ez utóbbi érvényes annak az Árpád- házi Erzsébet királyleánynak az esetében is, aki V. István és Kun Erzsébet frigyéből született. Édesanyja — kun fejedelmi sarj — ugyan megkeresz- telkedett, de a keresztvíz csak kívülről érintette. Olyan nagy indulatok feszültek benne, hogy például 1286-ban, amikor összeveszett László fiával, egyszerűen kivégeztette annak hozzá üzenettel küldött tárnokmesterét. Az alma nem esett messze a fájától. Hasztalan adták Erzsébetet már négyesztendős korában — 1260 körül — a Nyulak szigetére nagynénje, a később szentté avatott Arpádházi Margit felügyelete alá, sem a jámbor máterek tanítása, sem a nagynénjének ragyogó példája nem hatott rá. Szilaj kun természetének rabja maradt. Makrancos, akaratos, topor- zékoló leány volt apácaruhában, a zárdái fegyelem alatt is. Nehezen viselte el az ottani életet s ezért is gyakran felkereste öccsét, Lászlót, mi több tanácsokat adott neki. Ő javasolta például a királynak, hogy kössön szövetséget a tatárokkal. Megértő cinkos volt, mert amikor László elűzte maga mellől a feleségét, Anjou Izabellát, Erzsébet vállalta a szerencsétlen királyné felügyeletét a Nyulak szigetén, hogy bátyja nyugodtan dorbézol- hasson ágyasaival és kedvelt kun vitézeivel. Kétségtelen, hogy Erzsébet nehezen viselte a kolostori regulát, fogadalmának terhét, de hogy önként hagyta-e ott a szerzetesi életet vagy kényszerítették rá, ma már nehéz megmondani. Tény, hogy László király fegyveres haddal tört a Nyulak szigeti klastromra, azért, hogy apáca testvérét egyházi engedély nélkül, szentségtörés árán is feleségül adhassa az udvarában időző barátjához, Rosenbert Zavis- hoz. A klastromot védelmező dominikánusokat hamar szétverték a király katonái s az „apáca-fejedelem asszonyt” diadalmenetben kísérték a budai várba. Hasztalan küldött az esztergomi érsek két püspököt Lászlóhoz és Erzsébethez, hogy szentségtörő tervük feladására bírják őket, 1287 májusában megtartották az esküvőt. A király durva sértésekkel válaszolt a frigy törvénytelenségét, tilos és bűnös voltát magyarázó főpapoknak. „A ti dolgotok nem äz, hogy nekem törvényt szabjatok — mondotta —, hanem hogy az én törvényeimet kövessétek.” A házaspár egy ideig Budán, majd Esztergomban élt, azután Fürstengerbe költöztek, hol egy fiuk született. Nem sokkal később a mostohafia, Vencel cseh király Rosenberget elfogatta és lefejeztette. Erzsébet özvegyen maradván, 1300- ban nővéréhez, Mária nápolyi királynéhoz költözött. Ott halt meg 1320 táján, a Szent Péter kolostorban. Következik: Mostohaként, számkivetve. Hercegnők a XIV. századi kódexmásoló szerint Itt még szemből ütnek Mádi Zoltán a hatalomról és a nőkről Budapest (KM - T. K.) — Egy állami vállalat, majd egy sportegyesület alkalmazottjaként bepillanthatott a nagyvállalati és az egyesületi gengszterizmusba. A Móricz Zsigmond Színház gazdasági igazgatójaként azon munkálkodott, hogy a legrosszabbul fizető vidéki színházból a legjobban fizetők egyikévé tegye az intézményt. A színház mutatta meg számára, hogy az élet két dologról szól: a hatalomról, ami egy monetarizált társadalomban a pénzt is jelenti és a nőről, a szerelemről — fogalmaz Mádi Zoltán, Nyíregyháza 29 évesen választott polgármestere a Kurír vasárnapi számában. A hatalom iszonyatosan veszélyes dolog — folytatja —, megeszi azoknak az énjét és integritását, akik a bűvkörébe kerülnek. Nyíregyházát fantasztikus városnak tartja a település első embere, mivel „itt még szemből ütnek, elég gyakran és keményen, de szemből, és ez óriási dolog.” Az országnak egyértelműen ez a legszegényebb vidéke, ahol gyenge az itt lakók érdekérvényesítési képessége, miközben itt a legmagasabb a munkanélküliség, a legalacsonyabb a jövedelem és legmagasabb a gyerekszám. A legeket elemezve említi a polgármester, hogy ez a szociológiai tér az irodalom melegágya. Büszke emberek lakják Nyíregyházát, s ez egészen 1837-ig, az örökváltságig vezethető vissza: az akkori település lakói adták össze az örökváltság összegét. A polgármester vázolta az infrastrukturális fejlesztéseket, de emellett fontosabbnak gondolja a mostani időszak két alapvető feladatát: a hatékonyságot és a magyar demokrácia intézményrendszerének elfogadtatását. Helyzetkép a határforgalomról Budapest (MTI) — Folyamatos a forgalom a magyar határátkelőhelyek többségén — tájékoztatta a BM Határőrség ügyelete vasárnap az MTI-t. A délelőtti információk szerint a legtöbbet Biharke- resztesnél kell várakozniuk az utazóknak, a személyforgalomban itt kifelé és befelé is öt-öt óra a várakozási idő. Az országba belépni szándékozóknak Tompánál ugyancsak öt órát, Szegednél pedig két órát kell sorban állniuk. A kifelé menő forgalomban Nagylaknál öt, míg Gyulánál két órába kerül az átjutás a határon. A teherforgalomban reggel a leghosz- szabb várakozási idő a nagylaki kilépőforgalomnál volt, ahol mintegy 27 órás vesztegess után juthattak át a kamionok a határon. Bihar- keresztesnél négy-, Gyulánál három-, Záhonynál pedig hatórás sorbanállásra kényszerültek a teherautók. A belépés csupán Rédicsnél és Biharkeresztesnél nem volt folyamatos, ahol két-, illetve egyórás kényszerpihenőt jelentett a sofőröknek a határ átlépése. Lapok árnyékban A Dunasat alapítvány által rendezett szemlén Szekeres Tibor (ISB) felvétele Budapest (V. H.) — Szombaton, augusztus 7-én a Feneketlen-tó és a Budai Parkszínpad mellett rendezték meg a határon túli magyar lapok első szemléjét. Politikamentes rendezvényt hirdettek és képzeltek el, bár kérdés, hogy az eleve politizáló újságokkal — melyek ráadásul más és más állam sajátos viszonyai között más és más nézőpontból szemlélik a világot — lehet-e ilyesmit csinálni. Délelőtt tíz órakor, a megnyitón, Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének jelenlétében mégis ennek jegyében Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és Kosa Csaba, az ellenlábas MŰK elnöke mondott megnyitót. Kettejük közül Bencsik volt az, aki nyomatékkai hangsúlyozta: fontos, hogy a határon túli magyar kisebbség ügyét senki ne használhassa itthoni pártpolitikai célokra. Ötvenegy határon túli magyar szerkesztőség foglalt standot, hozta el újságjait. Pozsonyi, nagyváradi, kolozsvári, szabadkai szerkesztők, riporterek, fotósok álltak a pult mögött, ültek a büfék teraszán egymásnak örvendezve, s csak az volt a furcsa, hogy a honi magyar sajtó és a politikai élet képviselői s a közönség is hiányzott a rendezvényről. A délutáni fórumon Sepsei Tamás, címzetes államtitkár, a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke tartott előadást.
