Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
14 Kelet-Magyarország CSUPA ERDEKES 1993. augusztus 5., csütörtök Í me Amerika, amerikai magyar szemmel — mondhatnánk az InfoNet Newsservice bemutatása alkalmából, írásaikat ízelítőként kaptuk: kb. ilyen lesz egy új, teljesen komputerizált amerikai-magyar sajtóellátó szolgálat kínálata. Komputerei Washingtonban és Nyíregyházán a nap 24 órájában várják az előfizetők hívásait — már jelenleg is csaknem félezer írással,. Az oldalt júliusban Amerikában járt munkatársunk, Esik Sándor fotóival illusztráltuk. Ballada a Cadillac-ről New Yorkban, a Manhattan félsziget csücske előtti kis szigeten áll a Szabadság szobra. Valamikor a bevándorlóknak itt volt Amerika kapuja, itt várták sokszor hosszú ideig, hogy bebocsáttassanak a korlátlan lehetőségek hazájába Fricskák Amerikából Horváth S. János Washington — Albert Einstein egyszer majdnem államelnök lett. Ehhez egyetlen aprócska dolog hiányzott: a beleegyezése. Az történt, hogy 1952. november 9-én Chaim Weiz- mann, Izrael első elnöke meghalt. A következő nap az izraeli lapok mind azt javasolták, hogy az állam következő elnöke legyen Albert Einstein. Dávid Ben Gurion miniszterelnök utasítására aztán közölték is Einsteinnel, hogy megválasztása esetén Izraelben tovább folytathatja tudományos munkáját. Az akkor 73 éves tudós, elsősorban magas korára hivatkozva, köszönte, de viszszautasította az ajánlatot. * Ha már Einstein politikai pályafutásának lehetőségénél tartok, érdekesnek ígérkezik utánajárni, hogy ki volt az Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka? Amikor Galjusa Penny- packer, az amerikai polgár- háború hőse dandártábornok lett, még túl fiatal volt ahhoz, hogy szavazhasson. Pennypacker 1861-ben 16 évesen lett raktáros őrmester a 9-ik Pennsylvaniai önkénteseknél. Ugyanebben az évben ugyanennél a csapattestnél léptették elő kapitánnyá. Emberei imádták, felettesei becsülték és a gyerek katonát 1864-ben már ezredessé léptették elő. Huszadik születésnapján megsebesült, majd amikor felgyógyult, 1865. január 15-én a north caroline-i Fort Fisher-nél egy egész brigádot vezetett át az ellenséges vonalakon. Egy hónappal később pedig megkapta a brigádtábomoki rangot. Márciusban pedig — rendkívüli bátorságáért már vezérőrnaggyá léptették elő. Ekkor még nem volt 21 éves. Az egykori gyerek tábornok 1916. október 1-jén halt meg. Rendkívül feszültté vált a légkör New Yorkban az Unalmas Férfiak Nemzetközi Klubjában. A klub titkára, a lehetetlenségig unalmas Rochesterben lakó Mr. James Stewart kijelentette, hogy külön klubot alapít a valóban unalmas emberek számára. Mr. Stewart szerint Joseph Troise, a klub elnöke és támogatói valójában nem unalmasak, mindössze feltűnési viszketegségben szenvednek és csak tréfát űznek az unalmasságból. * Amikor valaki szerelmes lesz, akkor szeretné ezt a nagy újságot világgá kürtölni és lehetőleg minél hangosabban. Sokszor persze pontosan ugyanez történik, amikor az illető kiábrándul. A missouri állambeli Rip- ley-ben a South Sentinel hasábjain az apróhirdetési rovatban a következőt olvastam: elcserélem sohasem használt fehér menyasszonyi fátylamat egy 38-as kaliberű revolverért. Istenem, van ilyen. Egy azonban biztos. Nem szeretnék a volt vőlegényem bőrében lenni. * A New York Times közérdekű bejelentései között a minap egy eléggé furcsa üzeneten akadt meg a szemem. így szólt: Kedves Sally, bizonyára volt néhány boldog nap 31 éves házasságunk alatt. Én egyre emlékszem 1964-ben és egy másikra 1971-ben. Férjed, E. J., aki örökké szeret. * Amerikában manapság igen divat lett küzdeni a nők egyenjogúságáért. Olyany- nyira, hogy egyes amazonok már férfiak nélküli világról álmodnak. Albany-ban a minap a Nők Intézete nevű szervezet a következő hirdetést tette közé: Elmarad a Világ férfiak nélkül című darab bemutatója, mert a teljes szereplőgárda, hét nő és egy macska, terhes lett. Zoltai Pál Detroit — Cadillac, ó Cadillac, micsoda érzés, amikor az országúton vezetlek... énekelte Bruce Springsteen, nem is olyan régen. Időközben azonban ez az amerikai státuszszimbólum — vagy legalábbis a Cadillac-vásárlás — majdnem kiment a divatból. Az elmúlt évtizedben egyre kevesebbet lehetett eladni a világhírű luxusautóból, és, valljuk be az igazat, sok esetben azok, amelyeket el lehetett adni, sok csalódást okoztak a vevőnek. Most viszont elkészültek és piacra kerültek a teljesen új tervezésű Cadillac-ek több változatban is — a General Motors autógyár Cadillac részlege pedig újból igen nagy reményeket táplál a jövő iránt. De miért? Mi változott? Erre a kérdésedre a legegyszerűbben úgy válaszolhatnék, hogy a Cadillac tervezői és gyártói felébredtek. A luxusgépkocsi-piac ugyanis a nyolcvanas években szinte robbant Amerikában, de míg a többi autógyár szépen aratott — méghozzá azt, amit a Cadillac annak idején elvetett — addig a Cadillac piaci részesedse 40 százalékról a jelenleg huszonhétre csökkent. Net mintha a gyár nem igye- keztt volna kiterjeszteni már- ká? terméke vevőkörét, csak nayon figyelmetlen volt. Példái a piacra dobva a Cimar- ror — ami a szokottnál kévésé luxus és jóval kisebb mfetű volt, valamint a nyithat tetejű Allantét. Ez a két tijjs a fiatalokat volt hivatott mghódítani. t várt hatás ellenkezője töént, mert mialatt a Cadil- laék a fiatalabb generáció éteklődésének felkeltésére simítottak, kiderült, hogy a Cdillac-vásárlók átlagéletkort szépen megnövekedett, nighozzá hét évet. Ma példái már hatvanhárom eszten- ds egy átlag Cadillac-vevő. hím csoda hát, hogy a két ató éppen annak a rétegnek ran tetszett, amely addig már- khűséget tanúsított és a kocsi légvételét meg is engedhette tagúnak. A Cadillac a kudarc miatt fnytelen volt felébredni, és (kezdeni a közönség igénye- e hallgatni. Elmúltak azok a :gi szép idők, amikor a Cadil- ícnek nem volt versenytársa, s azt bocsátott ki a piacra, mit akart, tudva, hogy akinek luxus-autó kell, megveszi, mert választék alig van. A kereskedők bemutatótermeiben megjelenő új Cadillac típusok tehát már ezt a felvilágosult és ésszerű gondolkodást jelképezik. Tulajdonképpen ez is a fiatalabb és természetesen a jómódú generációt célozza, de már olyan minőség, autó, amire a japán luxus Toyota Lexushoz, vagy Nissan Infintihez, esetleg a német 300-as Mercedeshez szokott amerikainak nem kell legyintenie. Az autós újságok a múltban ritkán találtak okot arra, hogy egy Cadillac terméket dicsérjenek és vásárlásra javasoljanak. Most változott a helyzet. Az új Cadillac-eknek öt literes, kétszáz lóerős motorjuk van, és minden lehető funkcióját elektronikus vezérlőegységek irányítják. Hogy ezek a kívül-belül gyönyörű és nagy közönségsikernek is elébe néző termékek mennyibe kerülnek? Körülbelül 15 százalékkal olcsóbbak legközelebbi versenytársaiknál, a korábban említett Toyota és Nissan típusoknál. Még szerencse... Az ohioi Youngstownban élő Berth Toth a Cadillac törzsvásárlói közé tartozik. A nyolcvanhoz közeledve is kitart a márka mellett Valaki vagy valami hiányzik... Miskey Endre Washington — Teljesen mindegy, hogy merről és hogyan érkezik a vándor az amerikai fővárosba. Az első, ami feltűnik: valami nincs rendjén. Mintha valami hiányozna a kongresszus épületének tetejéről. Úgy van, a szobor. S hogy hiányzik, hadd mondjam el, milyen lenne, ha lenne. Jobban mondva nem kell a feltételes mód, hiszen a szobor létezik, hatalmas daruk szedték le az idén tavasszal és vitték a tisztítóba, javítóba. Egyszóval, milyen is a titokzatos szobor? Egyeseknek úgy tűnik, hogy a washingtoni kongresszus; palota kupoláján álló fejedet mi bronzalak egy indiánt ábrázol. Mások szemében úgy fest, mint menyasszony vőlegény nélkül egy hatalmas lakodalmas torta tetején. Thomas Crawford szobrászművész annak idején úgy határozta meg, hogy műve a szabadságot jelképezi háborúban és békében. Amikor a szobrot a Kapitó- lium tetejére helyezték 1863. december 2-án, Amerikában polgárháború dúlt. A várost védelmező 12 erődítmény ágyúi díszsortűzzel köszöntötték az ünnepi eseményt, míg a támadó déliek katonái távcsővel figyelték a Potomac túloldaláról. Jefferson Davis hadügyminiszter a frigiai tarajos sapkát, amely a francia forradalom alatt a gályákról szabadult rabok viseletét utánozta, levetette a szobortervezetről, mondván, hogy az nem méltó szabad emberekhez. Thomas Crowford a sapka helyére az amerikai indiánok tollas fejdíszét tette. így bár a szobor nem indián, de a fejdísze az. Hadd mondjam el, hogy amíg felkerült végleges helyére, kalandos utat tett meg. Ä gipszmintát ugyanis Rómában készítették és a hajó, amelyen útnak indult Amerikába, léket kapott. Gibraltárban megjavították ugyan, de az Atlanti-óceánon viharba került és ismét léket kapott, úgyhogy a kapitány már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy a súlyos gipszmintát a tengerbe dobatja. Erre azonban nem került sor, mert hajója végül is szerencsésen elvergődött Bermudába, ahol kirakták a gipszóriást. Bermudából egy amerikai hadihajó szállította el a Maryland államban lévő Bladensburgba, ahol végül is bronzba öntötték és immár több mint egy évszázada a Kapitólium csúcsáról, szinte madártávlatból figyeli az amerikai fővárost, egészen az idei tavaszig, amikor a szobor úgy döntött, megérdemel egy kiadós fürdőt. Amikor persze délcegen áll a helyén, könnyű dolga lehet onnan az amerikai főváros minden pontját belátni, hiszen- a városfejlesztési törvények tiltják, hogy épületet magasabbra lehessen emelni Washingtonban a kongresszusi palota fehér kupolájánál. Hová lettek tehát a madárijesztők? Zoltai Pál New York — Amerikárc ritkán jut a külföldiek eszéb más, mint a felhőkarcolók, pc dig a hullámzó búzamezők me a kukoricaföldek sokkal jelien- zőbbek. Olyannyira, hogy z ember bárhová elképzelheti; magát. Egyetlen dolgot kivév. És ez furcsa. Sohasem láti madárijesztőt. Pedig mondják a régiek: ezek is olyanok voltak, mint bárhol Európában. Hová lettek tehát a madárijesztők? Kimentek a divatból. Az amerikai gazdák feladták a reményt, hogy a jó öreg madárijesztő majd madarat fog ijeszteni! Hiszen tapasztalatból tudják, hogy a madarak rövid idő alatt megszokják a szalmával tömött ócska ruhát, és nyugodtan üldögélnek a lyukas kalapon. Modem világunkban persze mindenféle csodálatos ötlettel próbálkoznak a tökéletes madárijesztő megteremtésére. A madarakat senki sem akarja leölni, vagy megmérgezni: még ha nem is a jóság vezérli, csak a józan ész, mert a rengeteg döglött madár legalább olyan ártalmas, mint az élő. Mások tudják, hogy a madarak nemcsak a termést eszik, hanem a rovarokat is, tehát nem megsemmisíteni kell a szárnyas tolvajt, csak elijeszteni. Lehet itt kapni kis ágyút, ami automatikusan lő egyet- egyet időnként, sőt tüzet is okád, de a madarak ezt is megszokják, és két durranás között békésen ráülnek. Látogatók milliói keresik fel a Niagara-vízesést az Egyesült Államok északi határán. A túlsó oldal már Kanada, sokak szerint onnan még szebb az amúgy is egyedülálló természeti jelenség