Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
1993. augusztus 5., csütörtök Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. Soproni óváros a Tűztoronnyal Kincses Baranya N yugat kapuja — gyakran emlegetik így Győr-Mo- son-Sopron megyét, mely elnevezés természetesen nem földrajzi tájegységet jelöl. Az ország kapuja volt ez a környék mind a történelmünk során, mind napjainkban — amikor a hazánkba látogató külföldiek közül minden harmadik megfordul itt. Győr-Moson-Sopron megye 4062 négyzetkilométeren terül el, nagyságrendben az ország 13. megyéje. A megye népessége 430 ezer fő. A megyének öt városa van, közülük kettő megkapta a megyei jogú város címet: Győr és Sopron. A falvak száma 173. A megye területe jobbára sík vidék, de nem olyan, mint j az Alföld végtelenje. A Dunába igyekvő folyói a Lajta, a Ü Rába, a Répce és a Rábca, a | Marcal, az Ikva és ezek mel- ' lékágai át meg átszelik e vidéket. A Kisalföldön vagy Sopron környékén bármerre visz az utunk, mindenütt kultúrkin- csekre bukkanunk. Műemlék házak sokasága, egyházi épületek pompája, kastélyok, néhai udvarházak, kúriák, ékes parasztporták a szépet szerető ember igényéről tanúskodnak. E nyugati végeken élő ember mindig a kor megértésére törekedett. Felismerni az újat, elfeledni az elavultat. Példák sorát lehetne emlegetni, ahogy az egyszerű polgár vagy a jeles államférfi egyaránt ezen munkálkodtak. A névtelen kódexmásoló Pannonhalmán, a a orsod-Abaúj-Zem- I plen megye Ma- L/ gyarország egyik észak-keleti kapu- ™ ja. Nagy térségi pozícióját meghatározza, hogy Európa nyugat-keleti főtengelyén fekszik, Budapesttől mintegy 180 kilométerre. Földrajzi-földtani értelemben rendkívül változatos megjelenést és páratlan természeti értékeket mutat a térség részben fel sem tárt, részben nem kellően hasznosított természeti táj környezete. Csak példaként említhetjük meg az Aggteleki Nemzeti Park csodálatos cseppkőbarlangját, biorezervátumát, a Bükk-fen- sík és a Zempléni-hegység védett faunáját és flóráját, festői környezetét. A természeti értékek bőségét tovább gyarapítja mintegy 150 műemlék, amelynek közel fele — eredeti rendeltetés szerint — kastély és kúria. A műemlékállományon belül gazdag kínálatot nyújtanak a népi építészet emlékei. A sokszínűség megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén. Azért is, mert itt található a magyar Ruhr-vidék. A Sajó völgye egy nagyipari fellegrenészánsz szellemiségű Lackner Kristóf Sopronban, a parlagból virágzó országot álmodó Széchenyi István Nagy- cenken vagy a földjét szakértelemmel művelő gazda valamelyik faluban. Ezért válhatott a Kisalföld és környéke a magyar gazdaság jelentős helyévé. A törökök által csak meglátogatott, de sokáig nem hódolt terület gazdaságát Ausztria, Csehország közelsége határozta meg. Kevesen tudják, hogy Gróf Montecuccoli nem csak a „pénz, pénz, pénz”-ről híres, hanem arról is, hogy Győr főkapitánya volt. Bécs és Pozsony közelsége miatt tradicionális egyetemi városa nincs a megyének, a felsőoktatásban a Mosonmagyaróvári Akadémia az Esterházy hitbizományra alapult, s a helyi gépgyártással (Kühne) már a múlt században jelentős innovációs központot képezett. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem besztercevár. A meghatározó nagyság- rendű bányászat, kohászat, gépipar, vegyipar most szerkezetváltási gondokkal küzd. Egykor a KGST iparának meghatározó láncszeme volt, jelenleg a teljes struktúraváltás időszakát éli. A megye újszerű gazdasági koncepciója már 1988-ban megfogalmazódott. Ezt több, az európai gazdasági közösség szakértői által készített tanulmány is alátámasztotta és pontosította. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat ma is ennek a gazdasági fejlesztési koncepciónak a megvalósításán munkálkodik, ennek lényege, hogy egy komplex, koordináltan működő megyei gazdaságfejlesztési szervezet összpontosítson minden olyan kezdeményezést, erőfeszítést és pénzeszközt, amely különböző forrásokból a megye fejlesztésére igénybe vehető. E szervezetben mindenki helyet kapna, aki érdekelt és tenni képes a megye megújításáért, így a kormányzati szervek, az önkormányzatok a munkaválbányai áttelepítésével jutott a mai megyébe, miként szegedre a kolozsváriak, Pécsre pedig a pozsonyiak menekültek. A hetvenes években épült ki az országos hatókörű felsőoktatás Győrött, a Széchenyi István Főiskola már egyetemmé formálódik. A megyeszékhely Győr, a római időkben a légiók egyik állomáshelye. Győri az első püspökség, alapítása Szent István király nevéhez fűződik. A székesegyház alapjait a XI. század elején rakták le. Győrt 1271-ben V. István uralkodásának idején emelték szabad királyi városi rangra. Győrnek ma 130 ezer lakosa, négy főiskolája van (egy műszaki, egy tanítóképző, egy zeneművészeti és egy teológiai). Sopron városát annak idején a kelták alapították, a rómaiak korában Scarabatia volt a neve. Városi rangját 1277-ben nyerte el, szabad királyi városi rangra IV. László király emelte. látók, a munkaadók, a pénzintézetek, az oktatási és kutatási intézmények képviselői. Ennek szellemében a vállalkozást élénkítő, gazdasági átalakulást segítő tevékenység fel- gyorsításában, a térség gazdasági megújulását szolgáló intézményi háttér kiépítésében a megyei önkormányzat jelentős részt vállal. Nem hagyhatjuk szó nélkül a megye szellemi potenciálját sem. Ha a kultúra, művelődés aranya a legdélibb B megyéje Magyar- országnak, két nagy folyó — a Duna és a Dráva —- által övezve, míg északról a Mecsek hegység határolja. Kedvező földrajzi fekvésének is köszönhetően, a rómaiak óta (Pannónia) mindig nyitott volt délnyugat felé. Magyarország nemzetiségiek által legsűrűbben lakott megyéje ma Baranya: minden negyedik ember valamelyik nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. Földrajzi, történelmi, gazdasági, néprajzi és kulturális vonatkozásában Magyarország egyik legváltozatosabb, legszínesebb megyéje Baranya. Kicsiben minden fellelhető rajta, ami a Kárpát-medencét jellemzi. Ma is méltán viseli a megye a középkorban ráruházott érdekes elnevezését: „kincses Baranya”. Székhelye — Pécs — a legrégibb és legszebb magyar város, kétezer éves folyamatos civilizációval a háta mögött, s azzal a különleges adottságával, hogy falai között együtt őrzi a nyugati (keresztény) és a keleti (mohamedán) kultúra rangos építészeti-művészeti emlékeit. Területét (4487 négyzetkilométer) és népességét (418 ezer lakos) tekintve, a közepes nagyságú magyar megyék közé sorolható Baranya. Gazdasági potenciáját (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem stb.) és kulturális jelentőségét (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, múzeumok Stb.) tekintve azonban ennél fontosabb szerepet játszik az országon betűi. Településhálózata rendkívül szélsőséges képet mutat: sok és alacsony lélekszámú faluja van (szám szerint 296), ami azzal is jár, hogy minden tizedik magyar község Baranyában található. Mégis a baranyai polgárok hatvan százaléka városokban él, mindenekelőtt a 170 ezer lakosú megyeszékhelyen, Pécsett, továbbá Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron. A gondok helyzetét, avagy a régió művelődési folyamatának tendenciáit kívánjuk bemutatni, akkor elsősorban az oktatási, nevelési, közművelődési és köz- gyűjteményi intézményekről, a tudományos és művészeti műhelyekről, továbbá intézményesült civil szerveződésekről, mozgalmakról kell szólnunk. A megváltozott közigazgatási rendszerben a megyei önkormányzat is keresi azokat a zömét éppen ez a sajátos településszerkezet adja (a városokban a lakáshiány, a falvakban pedig a nem kielégítő út-, víz- és bolthálózat). A természet bőségesen ellá- ta különböző gazdasági javakkal Baranya megyét. Magyarországon egyedül a Mecsek hegység gyomrában bányásznak feketeszenet és uránércet, bár az utóbbi években éppen ezeknek a kincseknek a kitermelése és értékesítése okozza a legnagyobb gondot a térségben. A megye gazdasági élete átalakulóban van. A neves, tradíciókkal bíró feldolgozóipar (sörgyártás, dohányfeldolgozás, húsfeldolgozás, bőr-, kesztyűgyártás) a gazdasági átalakulás körülményei között is kedvező kilátásokkal bír csakúgy, mint a nemzetközi hírű porcelángyártás. A szervezeti formák változása gyors, a gazdaság szerkezetében egyre nagyobb helyet foglalnak el a rugalmas, piacképes kisüzemek. A megye- székhelyen a szolgáltatás, egészségügyi és kulturális szféra súlya a gazdaság egészén belül növekvő. Az emberi alkotóképesség kétezer éve gazdagítja kulturális javakkal Baranya megyét, erről tanúskodnak híres régészeti leletei, múzeumai, iskolái, műemlékei. Magyar- ország első múzeumutcája ebben a városban nyílt meg: az utca egyik háza a Vasarely pontokat, amelyeken keresztül részesévé válhat a megye kulturális, művelődési, oktatási feladatellátásának. Ennek érdekében például a pedagógiai szolgáltatásokat a megyei pedagógiai és közművelődési intézet szervezi. A pedagógiai intézet koordinálja a körzetjel- legű pedagógiai szolgáltatásokat és emellett szakmai fórumot biztosít a megye művelődési szakemberei számára. Borsod-Abaűj-Zemplén megyében mintegy 30 ezer gyermek jár óvodába. Az óvodák száma 376. Az általános iskolai tanulólétszám csaknem 90 ezer. A megyében 365 általános iskola működik. A középfokú oktatási intézményekben (gimnázium, szakközép- iskola, szakmunkásképző) — melynek száma 68 — megközelítőleg 40 ezer diák tanul. A megyében folyamatosan alakult ki a felsőoktatási hálózat, A felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók száma közel 5 ezer fő. A Miskolci Műszaki Egyetem utódja a Miskolci Egyetem, ahol a műszaki Múzeumnak ad otthont. (Victor Vasarely, az „op-art” atyja pécsi születésű.) Pécs ősi diákváros. 1367-ben itt nyílt meg Magyarország első és Európa ötödik egyeteme, s talán nem véletlen, hogy már a pápai alapítólevél is számot vetett a város és az egyetem szellemi kisugárzásával az ország határain túl is. Ma két egyetem működik Pécsett: a Janus Pannonius Tudományegyetem (jogtudományi, közgazdaságtudományi és tanárképző karral) és az orvos- tudományi egyetem (általános orvosképző és fogorvosképző karral), továbbá műszaki és zeneművészeti főiskolája van a városnak. Két jelentős kutatóintézetnek is otthont ad Pécs, az egyik regionális kutatások országos központja, a másik szőlészeti és borászati kutatások intézete (Közép-Európa legnagyobb szőlőfajta-gyűjteményével). A fővárostól, Budapesttől való viszonylag nagy távolság (200 km) nem kedvez Baranya megye nemzetközi idegenforgalmának. (A meglévő és a tervezett autópályák sem célozzák meg a Mecsek vidékét.) A megye egyéb adottságainak — természeti szépségeinek, történelmi emlékeinek, nemzetiségi lakosságának, gyógyfürdőhelyeinek stb. — köszönhetően mégis évről évre fejlődik a turizmus, és annak feltételrendszere. oktatás mellett jogi, közgazda- sági és bölcsészképzés is folyik. A zeneművészeti és az egészségügyi főiskola miskolci tagozatai, valamint a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola színvonalas oktatói munkával elégítik ki a térség ilyen irányú igényeit. A megyében jelentős helyet foglalnak el a tudományos és művészeti műhelyek. A Magyar Tudományos Akadémia miskolci bizottsága 34 akadémikussal, az MTA Regionális Kutató Központja, a Bányászati, Kémiai Kutató Laboratórium színvonalasan teljesíti a térség tudományos kutató feladatait. A Miskolci Nemzeti Színház, a Filharmóniai Zenekar, a Képzőművészeti Galéria, A bábszínház tevékenysége hozzájárul a megye humán és művészeti ismereteinek közvetítéséhez. A megyében működő múzeumi hálózat, a levéltár és megyei könyvtár értékes közgyűjteményeivel tesz eleget értékmegőrző, közvetítő, feltáró feladatainak. (Az Írásokat a megyei ön- kormányzat bocsátotta rendelkezésünkre.) Tokaj, sétahajó a Tiszán Archív felvételek A magyar Ruhr-vidék Pécs főtere 10 Ke let-Magyarország Új tanúságtétel Ópusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését j i A Nyugat kapuja
