Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. Soproni óváros a Tűztoronnyal Kincses Baranya N yugat kapuja — gyakran emlege­tik így Győr-Mo- son-Sopron me­gyét, mely elne­vezés természetesen nem föld­rajzi tájegységet jelöl. Az or­szág kapuja volt ez a környék mind a történelmünk során, mind napjainkban — amikor a hazánkba látogató külföldiek közül minden harmadik meg­fordul itt. Győr-Moson-Sopron megye 4062 négyzetkilométeren terül el, nagyságrendben az ország 13. megyéje. A megye népes­sége 430 ezer fő. A megyének öt városa van, közülük kettő megkapta a megyei jogú város címet: Győr és Sopron. A fal­vak száma 173. A megye területe jobbára sík vidék, de nem olyan, mint j az Alföld végtelenje. A Duná­ba igyekvő folyói a Lajta, a Ü Rába, a Répce és a Rábca, a | Marcal, az Ikva és ezek mel- ' lékágai át meg átszelik e vi­déket. A Kisalföldön vagy Sopron környékén bármerre visz az utunk, mindenütt kultúrkin- csekre bukkanunk. Műemlék házak sokasága, egyházi épü­letek pompája, kastélyok, né­hai udvarházak, kúriák, ékes parasztporták a szépet szerető ember igényéről tanúskodnak. E nyugati végeken élő ember mindig a kor megértésére tö­rekedett. Felismerni az újat, elfeledni az elavultat. Példák sorát lehetne emlegetni, ahogy az egyszerű polgár vagy a je­les államférfi egyaránt ezen munkálkodtak. A névtelen kó­dexmásoló Pannonhalmán, a a orsod-Abaúj-Zem- I plen megye Ma- L/ gyarország egyik észak-keleti kapu- ™ ja. Nagy térségi pozícióját meghatározza, hogy Európa nyugat-keleti főtenge­lyén fekszik, Budapesttől mintegy 180 kilométerre. Földrajzi-földtani értelem­ben rendkívül változatos meg­jelenést és páratlan természeti értékeket mutat a térség rész­ben fel sem tárt, részben nem kellően hasznosított természe­ti táj környezete. Csak pél­daként említhetjük meg az Aggteleki Nemzeti Park cso­dálatos cseppkőbarlangját, biorezervátumát, a Bükk-fen- sík és a Zempléni-hegység vé­dett faunáját és flóráját, festői környezetét. A természeti értékek bősé­gét tovább gyarapítja mintegy 150 műemlék, amelynek közel fele — eredeti rendeltetés sze­rint — kastély és kúria. A mű­emlékállományon belül gaz­dag kínálatot nyújtanak a népi építészet emlékei. A sokszínűség megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén. Azért is, mert itt található a magyar Ruhr-vidék. A Sajó völgye egy nagyipari felleg­renészánsz szellemiségű Lackner Kristóf Sopronban, a parlagból virágzó országot ál­modó Széchenyi István Nagy- cenken vagy a földjét szakér­telemmel művelő gazda vala­melyik faluban. Ezért válha­tott a Kisalföld és környéke a magyar gazdaság jelentős he­lyévé. A törökök által csak meglá­togatott, de sokáig nem hódolt terület gazdaságát Ausztria, Csehország közelsége hatá­rozta meg. Kevesen tudják, hogy Gróf Montecuccoli nem csak a „pénz, pénz, pénz”-ről híres, hanem arról is, hogy Győr főkapitánya volt. Bécs és Pozsony közelsége miatt tradicionális egyetemi városa nincs a megyének, a felsőoktatásban a Mosonma­gyaróvári Akadémia az Ester­házy hitbizományra alapult, s a helyi gépgyártással (Kühne) már a múlt században jelentős innovációs központot képe­zett. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem beszterce­vár. A meghatározó nagyság- rendű bányászat, kohászat, gépipar, vegyipar most szerke­zetváltási gondokkal küzd. Egykor a KGST iparának meghatározó láncszeme volt, jelenleg a teljes struktúravál­tás időszakát éli. A megye újszerű gazdasági koncepciója már 1988-ban megfogalmazó­dott. Ezt több, az európai gaz­dasági közösség szakértői által készített tanulmány is alátá­masztotta és pontosította. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat ma is ennek a gazdasági fejlesztési koncepciónak a megvalósítá­sán munkálkodik, ennek lé­nyege, hogy egy komplex, ko­ordináltan működő megyei gazdaságfejlesztési szervezet összpontosítson minden olyan kezdeményezést, erőfeszítést és pénzeszközt, amely külön­böző forrásokból a megye fej­lesztésére igénybe vehető. E szervezetben mindenki helyet kapna, aki érdekelt és tenni képes a megye megújításáért, így a kormányzati szervek, az önkormányzatok a munkavál­bányai áttelepítésével jutott a mai megyébe, miként szeged­re a kolozsváriak, Pécsre pe­dig a pozsonyiak menekültek. A hetvenes években épült ki az országos hatókörű felsőok­tatás Győrött, a Széchenyi István Főiskola már egyetem­mé formálódik. A megyeszékhely Győr, a római időkben a légiók egyik állomáshelye. Győri az első püspökség, alapítása Szent István király nevéhez fűződik. A székesegyház alapjait a XI. század elején rakták le. Győrt 1271-ben V. István uralko­dásának idején emelték szabad királyi városi rangra. Győrnek ma 130 ezer lako­sa, négy főiskolája van (egy műszaki, egy tanítóképző, egy zeneművészeti és egy teoló­giai). Sopron városát annak idején a kelták alapították, a rómaiak korában Scarabatia volt a neve. Városi rangját 1277-ben nyerte el, szabad királyi városi rangra IV. Lász­ló király emelte. látók, a munkaadók, a pénzin­tézetek, az oktatási és kutatási intézmények képviselői. En­nek szellemében a vállalko­zást élénkítő, gazdasági átala­kulást segítő tevékenység fel- gyorsításában, a térség gazda­sági megújulását szolgáló in­tézményi háttér kiépítésében a megyei önkormányzat jelentős részt vállal. Nem hagyhatjuk szó nélkül a megye szellemi potenciálját sem. Ha a kultúra, művelődés aranya a legdélibb B megyéje Magyar- országnak, két nagy folyó — a Duna és a Dráva —- által övezve, míg északról a Mecsek hegység határolja. Kedvező földrajzi fekvésének is köszönhetően, a rómaiak óta (Pannónia) mindig nyitott volt délnyugat felé. Magyarország nemzetiségiek által legsűrűb­ben lakott megyéje ma Ba­ranya: minden negyedik em­ber valamelyik nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. Földrajzi, történelmi, gaz­dasági, néprajzi és kulturális vonatkozásában Magyaror­szág egyik legváltozatosabb, legszínesebb megyéje Bara­nya. Kicsiben minden fellel­hető rajta, ami a Kárpát-me­dencét jellemzi. Ma is méltán viseli a megye a középkorban ráruházott érdekes elnevezé­sét: „kincses Baranya”. Szék­helye — Pécs — a legrégibb és legszebb magyar város, két­ezer éves folyamatos civilizá­cióval a háta mögött, s azzal a különleges adottságával, hogy falai között együtt őrzi a nyu­gati (keresztény) és a keleti (mohamedán) kultúra rangos építészeti-művészeti emlékeit. Területét (4487 négyzetki­lométer) és népességét (418 ezer lakos) tekintve, a közepes nagyságú magyar megyék kö­zé sorolható Baranya. Gazda­sági potenciáját (ipar, me­zőgazdaság, közlekedés, ke­reskedelem stb.) és kulturális jelentőségét (egyetemek, főis­kolák, kutatóintézetek, mú­zeumok Stb.) tekintve azonban ennél fontosabb szerepet ját­szik az országon betűi. Tele­püléshálózata rendkívül szél­sőséges képet mutat: sok és alacsony lélekszámú faluja van (szám szerint 296), ami azzal is jár, hogy minden ti­zedik magyar község Bara­nyában található. Mégis a ba­ranyai polgárok hatvan száza­léka városokban él, mindenek­előtt a 170 ezer lakosú me­gyeszékhelyen, Pécsett, továb­bá Komlón, Mohácson, Sikló­son és Szigetváron. A gondok helyzetét, avagy a régió műve­lődési folyamatának tenden­ciáit kívánjuk bemutatni, ak­kor elsősorban az oktatási, ne­velési, közművelődési és köz- gyűjteményi intézményekről, a tudományos és művészeti műhelyekről, továbbá intéz­ményesült civil szerveződé­sekről, mozgalmakról kell szólnunk. A megváltozott közigazga­tási rendszerben a megyei ön­kormányzat is keresi azokat a zömét éppen ez a sajátos tele­pülésszerkezet adja (a váro­sokban a lakáshiány, a falvak­ban pedig a nem kielégítő út-, víz- és bolthálózat). A természet bőségesen ellá- ta különböző gazdasági javak­kal Baranya megyét. Ma­gyarországon egyedül a Me­csek hegység gyomrában bá­nyásznak feketeszenet és uránércet, bár az utóbbi évek­ben éppen ezeknek a kincsek­nek a kitermelése és értékesí­tése okozza a legnagyobb gon­dot a térségben. A megye gazdasági élete át­alakulóban van. A neves, tra­díciókkal bíró feldolgozóipar (sörgyártás, dohányfeldolgo­zás, húsfeldolgozás, bőr-, kesztyűgyártás) a gazdasági átalakulás körülményei között is kedvező kilátásokkal bír csakúgy, mint a nemzetközi hírű porcelángyártás. A szervezeti formák válto­zása gyors, a gazdaság szerke­zetében egyre nagyobb helyet foglalnak el a rugalmas, piac­képes kisüzemek. A megye- székhelyen a szolgáltatás, egészségügyi és kulturális szféra súlya a gazdaság egé­szén belül növekvő. Az emberi alkotóképesség kétezer éve gazdagítja kultu­rális javakkal Baranya me­gyét, erről tanúskodnak híres régészeti leletei, múzeumai, iskolái, műemlékei. Magyar- ország első múzeumutcája eb­ben a városban nyílt meg: az utca egyik háza a Vasarely pontokat, amelyeken keresztül részesévé válhat a megye kul­turális, művelődési, oktatási feladatellátásának. Ennek ér­dekében például a pedagógiai szolgáltatásokat a megyei pe­dagógiai és közművelődési in­tézet szervezi. A pedagógiai intézet koordinálja a körzetjel- legű pedagógiai szolgáltatá­sokat és emellett szakmai fó­rumot biztosít a megye műve­lődési szakemberei számára. Borsod-Abaűj-Zemplén me­gyében mintegy 30 ezer gyer­mek jár óvodába. Az óvodák száma 376. Az általános isko­lai tanulólétszám csaknem 90 ezer. A megyében 365 ál­talános iskola működik. A kö­zépfokú oktatási intézmények­ben (gimnázium, szakközép- iskola, szakmunkásképző) — melynek száma 68 — megkö­zelítőleg 40 ezer diák tanul. A megyében folyamatosan alakult ki a felsőoktatási háló­zat, A felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók száma kö­zel 5 ezer fő. A Miskolci Mű­szaki Egyetem utódja a Mis­kolci Egyetem, ahol a műszaki Múzeumnak ad otthont. (Vic­tor Vasarely, az „op-art” atyja pécsi születésű.) Pécs ősi di­ákváros. 1367-ben itt nyílt meg Magyarország első és Eu­rópa ötödik egyeteme, s talán nem véletlen, hogy már a pá­pai alapítólevél is számot vetett a város és az egyetem szellemi kisugárzásával az ország határain túl is. Ma két egyetem működik Pécsett: a Janus Pannonius Tu­dományegyetem (jogtudomá­nyi, közgazdaságtudományi és tanárképző karral) és az orvos- tudományi egyetem (általános orvosképző és fogorvosképző karral), továbbá műszaki és zeneművészeti főiskolája van a városnak. Két jelentős kutatóintézet­nek is otthont ad Pécs, az egyik regionális kutatások or­szágos központja, a másik sző­lészeti és borászati kutatások intézete (Közép-Európa leg­nagyobb szőlőfajta-gyűjtemé­nyével). A fővárostól, Budapesttől való viszonylag nagy távolság (200 km) nem kedvez Baranya megye nemzetközi idegenfor­galmának. (A meglévő és a tervezett autópályák sem cé­lozzák meg a Mecsek vidé­két.) A megye egyéb adottsá­gainak — természeti szépsé­geinek, történelmi emlékei­nek, nemzetiségi lakosságá­nak, gyógyfürdőhelyeinek stb. — köszönhetően mégis évről évre fejlődik a turizmus, és an­nak feltételrendszere. oktatás mellett jogi, közgazda- sági és bölcsészképzés is fo­lyik. A zeneművészeti és az egészségügyi főiskola miskol­ci tagozatai, valamint a sáros­pataki Comenius Tanítóképző Főiskola színvonalas oktatói munkával elégítik ki a térség ilyen irányú igényeit. A megyében jelentős helyet foglalnak el a tudományos és művészeti műhelyek. A Ma­gyar Tudományos Akadémia miskolci bizottsága 34 akadé­mikussal, az MTA Regionális Kutató Központja, a Bányá­szati, Kémiai Kutató Labora­tórium színvonalasan teljesíti a térség tudományos kutató feladatait. A Miskolci Nemze­ti Színház, a Filharmóniai Ze­nekar, a Képzőművészeti Ga­léria, A bábszínház tevékeny­sége hozzájárul a megye hu­mán és művészeti ismeretei­nek közvetítéséhez. A megyé­ben működő múzeumi hálózat, a levéltár és megyei könyvtár értékes közgyűjteményeivel tesz eleget értékmegőrző, közvetítő, feltáró feladatainak. (Az Írásokat a megyei ön- kormányzat bocsátotta rendel­kezésünkre.) Tokaj, sétahajó a Tiszán Archív felvételek A magyar Ruhr-vidék Pécs főtere 10 Ke let-Magyarország Új tanúságtétel Ópusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését j i A Nyugat kapuja

Next

/
Thumbnails
Contents