Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
1993. augusztus 5., csütörtök Kelet-Magyarország ~J Lesz vagy nem lesz parkoló? Kedves Kelet-Magyarország! Nyíregyházán talán a legrosszabb a parkolási helyzet a Toldi utca 54.-től kb. 400 méteres szakaszán. Ugyanis itt található hat 10 emeletes lakóház, s parkolási lehetősége csak az épületek egyik oldala felől, a Deák Ferenc utca felől lehetséges. De itt is csak az utca egyik forgalmi sávjában, mert a másik sávban a kétirányú, igen nagy forgalom bonyolódik. Mivel a parkoló nem elég, a kocsik nagy része a tilosban kénytelen parkolni, elfoglalva a kapubejárók, garázsok ajtaját, szeméttárolók bejáratát. Ez a helyzet tűz és baleset veszélyes, ezért sokáig nem tartható fenn ez az állapot. Talán ezért találták ki az illetékesek, hogy leszanálnak egy földszintes lakóházat és a helyén parkolót létesítenek. A szanálás és bontás még a tavasszal megtörtént. Még ösz- szekötő utat is csináltak, hogy a kocsik a Szarvas utca felé is el tudják hagyni a parkolót. Minden szép, minden jó — mondhatnánk —, ha befejezték volna a parkoló megépítését. Ugyanis a bontás után a tereprendezés elmaradt, így nem lehet birtokba venni a parkolót. Már több hónap eltelt a bontás óta, de semmi intézkedés nincs. Kérdésem a következő: Tényleg parkolónak bontották le az épületet? Ha igen, akkor mire várnak? Talán megfeledkeztek az egészről? Nemsokára jön augusztus 20., állami ünnepünk, a kenyér ünnepe és főleg — az avatások ünnepe. Jó indok lenne az átadásra. Tisztelettel: Hók József Nyíregyháza Nyílt levél Az IKSZV vezetőjéhez Az utóbbi két hétben nagyon sok bérlő csalódottan tapasztalta: a Bessenyei tér I. emeleti iroda megszűnt, elköltöztek. Eddig a lakbérbefizetés itt történt, ami igen jó dolog volt, nem kellett kifáradni a Tokaji út 3. sz. alá, mert most már ott kell befizetni. Nehéz a buszközlekedés, a KGST-piac miatt nagy a tömeg. Jó lenne, ha gondolnának az idős emberekre és visszahelyeznének egy díjbeszedőt a városközpontba, esetleg vissza a régi helyére. Egy bérlő a sok közül Utat kellene építeni Kérem Önöket, ha lehet tegyék közé észrevételemet, de lehet panasznak is mondani. Evek óta várom már, azt hogy illetékesek is belátják a kegyetlen állapotot és tisztességes megoldást találnak a jelzett állapot felszámolására. Hiába a reményem, megpróbálkozom így, mert biztosan tudom, sok embert érint naponta. Az Északi temető egyik útszakaszáról van szó. A gépjárművek a Pazonyi úti portán járnak be a temető területére. Zömmel bejövetelkor azonnal balra fordulva haladnak a XIX. parcella melleti úton és annak sarkánál kanyarodnak úticéljuk felé. Visszafelé ugyanez történik. Ez az útszakasz tehát óriási igénybevételnek van kitéve. Olyan gödrök, kátyúk vannak, hogy az embernek nyaktörő mutatvány végigmenni rajta. A temető szakemberei ezen úgy segítenek, hogy tavasszal és ősszel leraknak oda egy kis „semmilyen” földet. Ha eső van dagasztani lehet a sarat, ha szárazság van a por óriási. Amikor a gépkocsik jönnek-men- nek a porfelhőben nem lát az ember az orráig sem. A fákat természetesen kivágták az út mentén, így még azok sem fogják fel ezt a szörnyű port, mert a fák pótlásáról a mai napig nem gondoskodtak. Talán azt teszi fel, — akinek hiányzik, ültessen magának! Olyat már nem is mer az ember kérni, hogy — tekintettel a nagyszámú gépjármű forgalomra— igazán egy stabil aszfalttal borítanák ezt az útszakaszt. Igaz, a dolgozók sem ezen az útvonalon közlekednek kerékpáron, hanem a szép. rendezett sima úton. Azt hiszem, nem is tudnának itt vé- gigjönni. A sírkövek, a temérdek portól olyanok, mintha száz éve készültek volna. A virágok egyik napról a másikra tönkremennek. Tudom a vezetők érveit. Belátás van, jóindulat van, csak pénz nincs! Nem akarok cinikus lenni, de sajnos a Temetkezési Vállalat mindig is nyereséges volt és biztosan ma is az, és míg élünk és meghalunk az is marad. Remélem, ha az illetékesek személyesen meggyőződnek a leírtak igazáról, tesznek is annak érdekében, hogy megváltozzon ez a siralmas és szánalmas körülmény, melyet temetőbe járó ember vár. Tisztelettel: ózv. Nagy Jánosné Nyíregyháza Nem mindenki hévül Nyugdíj A Kelet-Magyarország július 30-i számában „Felhevült buszos” címmel megjelent cikkre (illetve annak utolsó bekezdésére) szeretnénk az autóbusz-gépkocsivezetők nevében reagáini. A cikk utolsó részében a Tisztelt Újságíró Úr, az összes „buszvezetőt” egy kalap alá véve, olyan következtetést vont le a történtekből, mintha valamennyi autóbusz-gépkocsivezető olyan lenne, mint az, akiről a cikk szól. Mi autóbusz-gépkocsivezetők szeretnénk magunkat elhatárolni ettől az esettől. Kikérjük magunknak, hogy ennek az, esetnek a kapcsán valamennyiünket rossz színben tüntessenek fel és elítéljenek! Felháborítónak találjuk azt is, hogy úgy közölnek le egy cikket, hogy a másik felet meg sem kérdezik. Az esetről a Volánnál jegyzőkönyvet vettek fel, mely tartalmazza a gépkocsivezető meghallgatását. A jelen tanúsága szerint a Polski Fiat vezetője sem volt vétlen a történtekben. A pols- kis egyébként elégedett lehet, mert kollégánkat felfüggesztették az állásából, sőt a vállalattól is elbocsátották. Gondoljuk, így megfelelő elégtételt kapott. Kollégánk védelmében azért szeretnénk elmondani néhány dolgot: Az autóbusz-gépkocsivezető 1978-tól dolgozik a vállalatnál, munkájával kapcsolatban ez idáig semmiféle kifogás nem merült fel. Munkatársai nyugodt, rendes embernek ismerték meg. Ha az egy méteres vascsővel ütötte, verte az autót a gépkocsivezető, miért nem hívta a rendőrséget helyszínelésre?! Ha az autóbusz-vezetők ellen bejelentés vagy panasz érkezik a vállalat vezetőihez. általában mindig a panasztevőknek adnak igazat. Megjegyezni kívánjuk továbbá azt is, hogy a busz-gép- kocsivezetők elleni támadások, kritikák az utóbbi időben megszaporodtak. Kollégánk módszerével természetesen nem értünk egyet, de a túlfeszített munkatempó és az ilyen jellegű közlekedési morál közepette, ami ebben a városban uralkodik az emberek idegesek, ingerlékenyek — ez mindannyiunktól még fokozottabb figyelmet követel. Annak érdekében, hogy az ehhez hasonló esetek elkerülhetők legyenek, kérjük a közlekedésben résztvevőket, hogy türelmükkel és megértésükkel munkánkat segítsék. Köszönettel: Kiss István busz-gépkocsivezető a VOLÁN autóbuszgépkocsivezetők nevében Tisztelettel kérem a szerkesztőséget, szíveskedjék az újságban megjelentetni jogos sérelmeinket okulás, figyelmeztetés céljából. Egy éve a nyugdíjfizetés nem a kiírt időpontban történik. Egy-két, sőt 4-5 napot is késik. Alig várjuk, hogy jöjjön a nyugdíjfizetés ideje. Mivel a postaautó fél 10 és fél 1 között jön, a fél falu ott toporog a postaláda mellett. Várja a kis nyugdíját. Fényképre kívánkozik az emberek csalódott, bosszankodó képe, hogy hiába várakoztak. Akinek van tartalékpénze, annak nem számít, hogy mikor kapja meg a járandóságát, de nekünk, kisnyugdíjasoknak életszükséglet a havonta járó riyugdíj. Júliusban is 22-én volt a kifizetés napja, de eltolták hétfőre, 26- ra, ha akkor lesz egyáltalán pénz a postán. Béketelepi nyugdíjas Az erőmű nem befolyásolja A Kelet-Magyarország július 15-i számában megjelent az „Útfelbontás — bosszúságokkal” című cikk. A cikk tanúsága szerint a TIGAZ kirendeltségének üzemvezetője — Erdős Zoltán — arról tájékoztatta az olvasók széles táborát, hogy milyen okból kerül sor a forgalmi akadályt okozó útféltárásra és a munka elhúzódása milyen okokra vezethető vissza. Az okok felsorolásában szerepel, hogy a gázszolgáltatást azért nem tudják leállítani, mert „meg kell várni” míg az erőmű át tud állni olajüzemelésre. A fenti nyilatkozat a Nyíregyházi Erőmű Kft. üzemvitelével kapcsolatban nem helytálló, mivel a gázszolgáltatás megszüntetése semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja az erőmű üzemét. Ez a nyilatkozat pontatlan, s így alkalmas arra, hogy a munkák elhúzódásáért járó kellemetlenségért — a jogos lakossági elmarasztalás — az erőművünk üzemvitelét hátrányosan érintse. Az erőműnek is az érdeke, hogy a munka minél hamarabb befejeződjön, hiszen bennünket is hátráltat az út felbontása, illetve a ki-bejárást akadályozó vesztegelő kocsisorok. Dohanics László ügyvezető igazgató Nyíregyháza egyházai Debrecen kálvinista Róma, megyeszékhelyünk azonban nem katolikus. Nemrégiben volt az új Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első püspökének, Bosák Nándor püspök úrnak a beiktatása a nyíregyházi Nagyboldogasszony templomban, az új püspökség társszékesegyházában. A Kelet-Magyarország június 12-i számában, a hétvégi melléklet 13. oldalán olvastuk ezt a kérdést: Mit jelent a társszékesegyház és miért nem a katolikus Nyíregyháza, hanem a kálvinista Róma lett a székhely? A kálvinista Róma évszázadok óta használt kifejezés, valóban ráillik Debrecenre, melynek lakói nagy többségükben reformátusok: 17 református, 3 római katolikus és 1 görög katolikus egyházközségben élnek — közli a Reformátusok Lapja 1993. július 4-i száma. De a katolikus Nyíregyháza kifejezést még sohasem hallottuk. Nyíregyházát szokták tirpák városnak is emlegetni, a tirpákok pedig köztudottan evangélikusok. És nem csak tirpák evangélikusok laknak itt! Városunk nagy írójáról, Krúdy Gyuláról is most az Evangélikus Élet — az Országos Evangélikus Hetilap — legújabb július 11 -i száma emlékezik meg. A nyíregyházi evangélikus lelkipásztor fia, Balczó András hatszoros világbajnokunk lett, ifjúságunk példaképe, akinek története, szép igéje is közismert: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” (2 Tim 4:7). Balczó András tavaly még a Bihari Református Lelkészek Találkozóján is nagy sikerű előadást tartott. Nyíregyháza egyik jelképe: a Váci Mihály Művelődési Központ névadójának, nagy költőnknek, Váci Mihály édesanyja a nyíregyházi evangélikus Élim Szeretetotthonban hunyt el magas korban. A régi Nyíregyháza legjobb ismerője, aki arról utcák, terek részletes leírásával oly szép könyvet is írt: dr. Margócsy József, a Bessenyei György Tanárképző főiskola ny. főigazgatója fia dr. Margócsy Emilnek, aki a nyíregyházi evangélikus egyházközség felügyelője volt. Híres evangélikus leány- gimnázium volt itt, a Ge- duly, evangélikus fiúgimnáziuma pedig az újra evangélikus Kossuth gimnázium. (Kossuth maga is evangélikus volt.) A Luther ház, Luther utca, az evangélikus nagytemplom ma is hirdeti, hogy Nyíregyházán nagy evangélikus egyház él, sokszor püspöki székhely is volt, de most is a hajdú-szabolcsi evangélikus esperes- ség székhelye. A II. világháború utáni szlovákiai kényszerkitelepítés okozta fogyás ellenére is a nyíregyházi evangélikusok száma 28 000. Nyíregyháza ősi, középkori temploma, melyről nevét is vette a város, a mai városi református parochia udvara helyén állott, a mai Kálvin téren. Nyíregyháza történetét is Lukács Ödön református lelkipásztor és esperes írta meg. Itt működött a Kálvin téren a Kálvineum, messze földön ismert és becsült református nőnevelő intézet. Igazgatója Porzsolt István, a Bessenyei tanárképző főiskola főigazgatója is lett. Európai hírű a Magdaléneum Református Egészségügyi Gyermekotthon a Korányi Frigyes úton. Nyíregyháza a nagy Nyírségi Református Egyházmegye esperesének is székhelye. Sipos Kund Kötöny esperes úrnak közlése szerint a nyíregyházi városi református egyház- község tagjainak száma mintegy 25 000. A nyíregyháza kertvárosi református egyház híveinek lélekszáma, mint lelkipásztorukkal kiszámítottuk 10 000 lélek felett van, hiszen idetartoznak Sóstó és a nagy nyíregyházi bokorta- riyák reformátusai is. Nyíregyháza a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye püspökének, aki miskolci apostoli kormányzó is — a székhelye. A görög katolikus püspökségen kívül lelkészi hivataluk van a jósa- városi Ungvár sétányon is. Itt van Nyíregyházán a Bethlen utcán a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola is. Mint a görög katolikus egyház egyik vezetője közölte Nyíregyházán az egyházközség nyilvántartott tagjainak száma 20 000, de a beköltözőitekkel együtt már sokkal többen vannak, mintegy 30 ezren. A nyíregyházi római katolikus egyház a beköltözőitekkel együtt már mintegy 31 000 lelket számlál. Gimnáziuma is van: a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Diákotthon, az Ungvár sétányon. Itt van az új debre- cen-nyíregyházi egyházmegye és püspökség társszékesegyháza a Kossuth téren. Zsinagógája van itt rég a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének is és temploma a Magyar Ortodox Egyháznak, továbbá olyan protestáns egyházaknak, mint a Baptista, Metodista, H. N. Adventista Egyháznak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, az Evangéliumi Pünkösdi Közösségnek. Vannak itt még a Hit Gyülekezetének is tagjai, az eddig felsoroltakkal együtt mintegy 5000 lélek, ebből kb. 4000 lélek protestáns. Az unitárius hívőknek, Jehova tanúinak és más val- lásúaknak, s felekezeten kívülieknek a száma mintegy 4000 fő. A szép, nagyvárossá növekedett Nyíregyháza 133 ezer lakosából tehát 67 ezer a protestánsok, 61 ezer pedig a két katolikus egyház tagjainak a száma. Mindjárt látszik, hogy Nyíregyháza nem katolikus város, a nagyobbik fele protestáns. Horsai Ede kéki református lelkipásztor ■1 . Á . .*: . Nfep';» 4)1 A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot. Hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A fő- szerkesztő postája az Olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a siéácesztŐség nem feltétlenül ért V *.'■ t. ■ *• ■ - *
