Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. augusztus 5., csütörtök HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Munkában a cigánybrigád Az olasz kft. 180 embernek ad munkát, megélhetést, sokak örömére Nábrádi Lajos Gávevencsellő (KM) — Gávavencsellő határában, az egyik domboldalon zöldes­lila színben olyan termék virít, amely Magyarorszá­gon most kezd meghonosod­ni. Olasz cikóriasaláta a ne­ve. A szomszédos táblákon cukkini, uborka és paprika terem. Szembetűnő, hogy a kapáló, szüretelő, ládát ci­pelő emberek többsége ci­gány származású. Részben a munkaügyi kormányzat, részben egy olasz-magyar kft. jóvoltából kerültek ide dolgozni. Szemmel látható, hogy tem­pósan kell dolgozni, annál is inkább, mivel az olasz tulaj­donos (bizonyára milliomos) fia is itt hajlong munkásru­hában az uborkaszedők között. Úgy hírlik: jól keresnek itt a szabolcsi emberek. Az olasz kft. 180 embernek ad munkát, megélhetést. Szót értenek egymással A krónikásnak szerencséje van, mert egy hosszú útról ép­pen ide érkezik Gianfranco Borriero úr, az olasz-magyar érdekeltségű Borriero S. R. L. Kft. ügyvezető elnöke. Egy ki­csit tud magyarul, elég jól be­szél németül, így szót értünk vele. Tőle és a szabolcsi meg­bízottjától örömteli informá­ciókat hallunk. A múlt év vé­gén, de inkább ez év elején többes céllal, többes haszon­nal telepedett megyénkbe a pesti székhelyű kft. Itt, vala­mint Bujon, Tímáron, Nyírte­leken és a nyíregyházi kísérleti gazdaságban van érdekelt­ségük. Növénytermesztéssel és értékesítéssel foglalkoznak. Kapcsolatuk van a Kecske­méti Konzervgyárral, de a megyénkben termelt áru zö­Munkában a cigánybrigád mét Olaszországba szállítják. (Most is rakodnak egy ka­mionba.) Az olasz üzletembertől azt is megtudjuk, hogy a vitamin­dús ciroksaláta fedett helyen télen is termeszthető, egy kisebb létszámnak tehát télen is ad munkát. A kft. devizát hoz Magyarországnak, hasz­nosítja a mostanában itt-ott ki­használatlan szabolcsi földe­ket, végül, de nem utolsó sor­ban jelentősen enyhít a fog­lalkoztatási gondokon. A 180 fős szabolcsi létszám fele pár héttel, vagy hónappal koráb­ban még munkanélküli volt. Informátorunk hangsúlyozza: a 90 szakképzetlen — több­nyire cigány származású — ember munkába állításáéit tá­mogatást kért a megyei mun­kaügyi központban. Bővíteni akarja A tartós munkanélküliek foglalkoztatására nyújtottak be pályázatot. Júniustól feb­ruárig kapnak is több mint tíz­millió forint támogatást. ígéretes, hogy a kft. bővíteni akarja tevékenységét me­gyénkben. Olasz mezőgazda- sági gépeket hoznak be, eset­leg saját hűtőtárolót, vagy fel­dolgozó üzemet hoznak létre. A bővítés mindenképpen lét­számbővítéssel is jár. Jókora létszámot látunk most is az uborkaföldön. Kre­ol bőin, izmos férfi Nagy Ká­roly. Ő a cigányok szószólója, úgy is, mint a gávavencsellői önkormányzat egyik képvi­selője. Abbahagyja a munkát, megtörli homlokát, majd eze­ket mondja: — Értek a nyelvükön, hi­szen közülük való vagyok. Megmondom az őszintét. Több társam csak lassan és ne­hezen szokja meg itt a fegyel­met, a pontosságot. Az ola­szok pedig szigorúak. De mindnyájan örülünk ennek a munkalehetőségnek. S vannak A SZERZŐ FELVÉTELE köztünk egészen jól dolgozók is. Balogh Feri például úgy dolgozik, hogy egyik-másik magyar is példát vehetne róla. Neki és néhány társunknak ha­vonta 24-26 ezer forint a brut­tó fizetése. Ez már nem sem­mi. Örömmel jöttem ide Cukkinisládát cipel egy szö­kés férfi, Tarján László. Egy szusszanásnyi idő alatt tőle ezeket halljuk: — Sokáig bejártam dolgozni a Nyíregyházi Tanácsi Épí­tőipari Vállalathoz. Onnan jöt­tem el munkanélkülire. Kör­nyékünkön alig van már mun­kalehetőség, persze hogy örömmel jöttem ide. A havi 20-30 ezer forintos bruttó fi­zetés valóban jónak mondható. Annak már nem örülünk, hogy most a főszezonban szombaton és vasárnap is jönnünk kell dol­gozni. Nem reklamálunk, vé­gezzük a dolgunkat. Pályázhatnak munkahelyteremtésre Nyíregyháza (KM - N. L.) — A megyei munkaügyi köz­pont a Foglalkoztatási Alap 1993. évi decentralizált ke­retéből támogatható munka­helyteremtő beruházásokra pályázatot írt ki. A pályázat anyagát korábban már közzé tettük lapunkban. Most az au­gusztus 1 -jével módosított pá­lyázati anyagot ismertetjük rövidített formában. A megyei munkaügyi tanács------------—Tárca— L ám, már nemcsak a fej­lett nyugaton, hanem ná­lunk is tombol a body-buil- ding. Kicsik és nagyok, férfi­ak és nők hódolnak előszere­tettel ezen sportágnak. Sport ez bizony a javából és nagyra nőtt a testépítés szerelmese­inek tábora. Belépve a klubba parázs hangulat fogadja az idegent. Ordít a zene. Az edző mindent átható tekintettel szemléli a tébláboló újoncot. — Belépőt, vagy bérletet parancsol? — kérdi. — Nem is tudom, majd meglátom, egyelőre belépőt —feleli zavartan. — A Joe Weider’s body building szisztémát használ­juk. Eszerint építjük fel ed­zéstervünket. Öltözzön át, kipróbáljuk! Az új jövevény — most már beöltözve — belép, a régiek érdeklődőén szemlélik kevés ígéretet sejtető izomkezdemé­döntése értelmében a pénzü­gyi keret egy részét a me­gyénkben létesítendő új mun­kahelyek támogatására lehet fordítani. Főleg azok kaphatnak támo­gatást, akik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek szá­mára teremtenek új munkahe­lyeket. A pályázatokat a megyei munkaügyi központ által el­készített útmutató alapján kell nyeit. Kezdődhet a gyúrás, ahogy ők mondják. Telhetet­len az ember, konstatálja az újonc. Óriási izompacsirták Gombás Sándor Fitness lihegve dúzzasztják tovább iz­maikat. Versenyre készülnek talán? Nem derül ki, mert nem mer kérdezősködni, ne­hogy megsértődjenek, meg takargatja is tudatlanságát. Emelik a súlyt, arcuk el­torzul az erőlködéstől, testü­kön gyöngyöznek az izzad- ságcseppek. A még nagyobb izomért mindenre képesek. Rossz nyelvek szerint még Ne- robolt is szednek. — A Néróból káros — szó­lal meg az edző komoly tekin­tettel —mi ezért csak fehérje- koncentrátumot használunk. elkészíteni, október 31-éig. Bővebb felvilágosítást adnak a megyei munkaügyi központ­ban és annak 14 kirendeltsé­gén. Az A típusú vissza térítendő kamatmentes tőkejuttatás új előírása: „A támogatás kizáró­lag mezőgazdasaági és ipari jellegű termelő és szolgáltató , valamint idegenforgalmi, to­vábbá minimum 10 fő többlet­létszám foglalkoztatását biz­Szavai elszállnak, mindenki önmagára figyel. Az izomko­losszusok dolgoznak, halad­nak keményen végső céljuk eléréséig, ami kőkemény, cso­dálatra méltó izomzatot ígér. Magabiztosak és elszántak. A kezdők félénken viselked­nek. Vékonyak és szégyel- lősek, de egyben megegyez­nek a menőkkel. Ok is nagy akarattal, elszántan hajtanak. Fenn a falon példaképként Schwarzenegger képe lóg. Gyúrni kell, hajtani muszáj, talán egyszer ők is olyanok lehetnek, mint a szupersztár. Álmodoznak, kemény edzés­tervvel egyszer, talán... És dolgoznak tovább az iz­mok, csattog a rúd és dolgoz­nak a Fietnes-gépek. Hasznos időtöltés ez, s micsoda öröm, ha kezdenek látszani az ered­mények. A hangulat mindig kitűnő. A régi barátok örömmel üd- vözlik egymást minden ta­tosító kereskedelmi célú, a te­lepülés és vonzáskörzete la­kosságának ellátását szolgáló új munkahelyeket teremtő be­ruházásokra adható”. A B tí­pusú kamatmentes tőkejuttatás tulajdonképpen kisvállalkozói támogatás. A C típus kere­tében a nonprofit humán szfé­ra vissza nem térítendő tőke- juttatást kap. A D típusú támo­gatás a beruházási célú bank­hitelek kamattámogatása. lálkozáskor. Összecsattannak a kezek, majd mindenki át­szellemül. Talán nem is lehet ezt másként csinálni. A fiúk néha odapillantanak a lá­nyokra, akik röhögéséivé pró­bálkoznak egy lábgéppel. Telik az idő, a kezdők fárad­nak, de nem adják fel. Emel­kednek a rudak, csattog a gép, csöpög a verejték a pad­lóra. A fiúk már alig állnak a lábukon az erőlködéstől. Tor­zulnak az arcok, s ekkor kat­tan a megváltó magnó. — Vége az edzésnek — szól az edző, szintén fáradtan. Mindenki lomol, szedelőz- ködik, veszi a törölközőt és zuhanyozni indulnak ólmos lábakkal. — Holnap folytatjuk — köszönnek el egymástól. jn s folytatják. Ne kutassuk, jLj kinek miért fontos. A szenvedély természete már csak ilyen. Nézőpont j Példa, példa nélkül Réti János A mikor újabb és újabb dátuma jön el a nadrág­szíjak összébb húzásának — legfrissebben az AFA-kulcs felemelésének napja — a bérből és fizetésből élő em­berek első felháborodásuk­ban hajlamosakká válnak a legmerészebb képzettársítá­sokra. A vehemensebbje nem átall rokonokat emlegetni, amikor a kormány, netán a parlament szóba kerül, (már­pedig ezekben a napokban megint sűrűbben kerül szó­ba!), a szelídebbje viszont beéri csöndes tépelődéssel történelmi párhuzamok meg­léte vagy hiánya fölött. Es ilyenkor még jobban elszo­morodik. A hivatali helyiségek falát immár jó ideje a magyar sors nagyjainak portréi dí­szítik. Az egyik „legdiva­tosabb” közülük Széchenyi István, akinek a gondolatait is egyre-másra idézik ün­nepi szónokok. Nem ártana viszont a tetteit is sűrűbben emlegetni, mert azok példá­ja — úgy tűnik — nem bi­zonyul magával ragadónak nagyjaink soraiban. Ha tanulmányainkból jól emlékszünk, Széchenyi cse­lekedeteire az volt a jellem­ző, hogy minden áldozatvál­lalásban személyes példával járt elöl és ebben ma köve­tőit nemigen találjuk. Lehet, könnyebben törőd­nénk bele, hogy újabb és újabb lemondásra kénysze­rülünk, ha arról értesültünk volna, hogy a rendelet meg­alkotói, bevezetői, végrehaj­tótól önként és mindenek­előtt intézményesen lemon­danak hivataluk ilyen vagy olyan működési költségéről, netán a személyes kedvez­mények valamelyikéről, ez­zel is enyhítve az államház­tartás sokadik költségvetési zavarát. De Széchenyi példája egyelőre — úgy látszik — példa nélküli marad. A Közúti Igazgatóság útjaink csinosításán dolgozik a fűnyíró Balázs Attila felvétele Kommentár ___________________ Felügyelő bizottság Kováts Dénes A társadalmi-gazdasági A átalakulás időszakát éljük, számos vállalat a korábbiaktól eltérő módon működik. Tevékenységük el­lenőrzésére, figyelemmel kí­sérésére a felügyelő bi­zottságokba szép számmal kerülnek be önkormány­zati (s néha országgyű­lési) képviselők. Nyilván tiszteletdíjért, hisz munká­jukat anyagilag is el kell is­merni. Néha viszont eléggé ér­dekes dolgok történnek. Ter­mészetes ugyan, hogy egy- egy testület — a politikai erőviszonyoknak megfelelő­en — képviseltetni kívánja érdekeit, azonban ez időn­ként megindítja a gondola­tok, találgatások láncolatát is. Hiszen alkalmanként az is érződik: nem (csak) vagy nem elsősorban a szakmai hozzáértés a személyek kivá­lasztásának elsődleges szempontja, hanem a poli­tikai érdekek képviselete. Üdvözítőnek, és megfon­tolásra alkalmasnak tartom annak a nyíregyházi önkor­mányzati képviselőnek fel­vetését, aki azt fejtette ki: nem feltétlenül csak a köz­gyűlési tagok közül kell a felügyelő bizottságba sze­mélyeket beválasztani, ha­nem más szervezeteknél, in­tézményeknél dolgozó szak­embereket is. Úgy gondolom, igaza van. Hiszen volt arra is példa, hogy valaki — mint egy önkormányzati bizottság tagja — azt mondta: a bi­zottság nem kompetens egy vállalat életébe beleszólni egy adott témában, ugyan­akkor ő személy szerint az adott cég felügyelő bizott­ságának tagja... Itt kompe­tens, ott nem? Nem a tiszteletdíjat saj­nálom tőlük, hiszen bizo­nyára becsülettel megdol­goznak érte. De arra ügyel­ni kellene, hogy közgazda- sági, pénzügyi és egyéb, a vállalat profiljához értő szakemberek legyenek a fel­ügyelő bizottságokban. S ehhez külső, (nem önkor­mányzati képviselő) szemé­lyek megválasztása is in­dokolt. Főleg, ha az adott bizottságban több mint fél­tucat nyián vannak...

Next

/
Thumbnails
Contents