Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
1993. augusztus 31., kedd KÜLPOLITIKA Kelet-Magyarország 11 Japán segítség a keletieknek Szeptemberben Magyarország is kap támogatást a szigetországtól Orosz olajjog Moszkva (MTI) — Az orosz külkereskedelmi minisztérium úgy döntött, hogy ha az exportengedélyek felülvizsgálata befejeződik, csak 10 vállalat kap majd jogot a kőolaj és a kőolajipari termékek exportjára. A minisztérium hétfői döntésével megpróbálja a stratégiai fontosságú energiahordozók és nyersanyagok exportőri jogát korlátozni, hogy rendet teremtsen a kaotikus orosz külkereskedelemben, s biztosítsa, hogy az expotbevételek visszakerüljenek Oroszországba. Becslések szerint az illegális és a hozzá nem értő exportőrök miatt Oroszország dollármiiliárdoktól esik el. Ez idáig három cég olajra és olajipari termékekre szóló exportengedélyét újította meg a minisztérium. Ezek a Nafta-Moszkva, a Neftek- himexport és a Masinoim- port. Azok a cégek, amelyek nem kapnak engedélyt, az exportjoggal rendelkező vállalatokon keresztül kell, hogy bonyolítsák olajkivitelüket. Tokió (MTI) — Korábban vállalt kötelezettségének megfelelően Japán szeptemberben megkezdi Magyarország, Oroszország és Kazahsztán technikai támogatását a piacgazdaságra való áttérésben. Az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek a szigetország nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztériumának Kelet- Európával és Oroszországgal foglalkozó osztályán elmondták: feladatuk abban áll, hogy japán szakemberek tervet készítenek néhány kiválasztott vállalat teljes szerkezeti átalakítására. A munka elkezdését hivatalosan a keleti és nyugati gazdasági és kereskedelmi miniszterek Frankfurtban szeptember 14-én nyíló második munkatalálkozóján jelentik majd be. Ezután lát hozzá Japán azoknak a vállalatoknak az átvilágításához, amelyek listáját az érintett országok kormányai terjesztik be. A japán minisztérium illetékese azt nem tudta megmondani, hogy hány vállalatnak nyújtanak majd segítséget. Úgy vélte azonban, hogy Oroszország esetében ez a szám tíz és húsz közé tehető. Fontosnak tartotta az illetékes Klaus annak nyomán nyilatkozott így a cseh televíziónak, hogy a múlt héten a Szudétanémetek Szövetsége Münchenben nyilatkozatban közölte: a kancellár támogatja a szudétanémet követeléseket. A második világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek nem csupán jogi, hanem anyagi jóvátételt leszögezni, hogy a listán szereplő cégeknek csak úgy tudnak segíteni, ha megkapják azok pénzügyi helyzetére vonatkozóan a teljes dokumentációt. A japán segítség természetesen pénzbe kerül, amit Tokió fog fedezni. Hogy pontosan mennyi lesz ez az összeg, az egyelőre nem világos. A felmérő munkákat 1994 márciusáig, azaz az 1993-as pénzügyi év végéig kell befejezni. Az addig kapott eredmények ismeretében fog majd a következő pénzügyi esztendőre pénzt elkülöníteni a szigetország kormánya a technikai segítségre. is követelnek a cseh kormánytól. A német kormány ezzel szemben azt közölte a CTK cseh hírügynökséggel, hogy Bonn álláspontja nem változott a kétoldalú államközi szerződés megkötése óta. Martin Erdmann német külügyi szóvivő szerint a szerződés nem a múltra, hanem a jövőre irányítja a figyelmet. Klaus-Kohl-találkozó Budapesten Októberben bécsi csúcs Kucsma A kisebbségek jogait és kötelezettségeit rögzítő konvenciót dolgoznak ki Becs (MTI) — Az Európa Tanács október 8-9-i bécsi csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők politikai nyilatkozatban foglalnak majd állást az idegenellességgel és az in- toleranciával szemben. A tanácskozás előkészületeiről és tervezett programjáról Alois Mock osztrák külügyminiszter hétfőn Bécsben Catherine La- lumiere asszonnyal az Európa Tanács főtitkárával folytatott megbeszélést. Ezt követő sajtóértekezletén Mock arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy szerepel a tervek között a kisebbségek jogait és kötelezettségeit rögzítő konvenció kidolgozása. Az osztrák külügyminiszter ebben a kérdésben igen heves vitákra számít. Véleménye szerint a kisebbségi konvenció megteremtené a lehetőséget, hogy a kisebbségek védelmét nemzeti alapra helyezzék, megvalósulását pedig az emberi jogok európai bírósága ellenőrizze. Szükségesnek látszik az Európa Tanács alapszabályzatának megújítása is — fűzte hozzá. Meg kell oldani azt is, hogy az Európa Tanácsnak jobb jogi lehetőségei legyenek a vitás kisebbségi kérdések tisztázásához. A jelenlegi procedúra akár évekig is elhúzódhat—mondta Mock. távozik? Kijev (MTI) — Lemondását fontolgatja Leonyid Kucsma, mivel szerinte a parlament nem enged utat válságprogramjának. Egyben sürgette, hogy a törvényhozás lássa be alkalmatlanságát, és írják ki az új választásokat. A képviselők az elmúlt napokban bizottságokban vitatták meg a kormányprogramot, amelyet ezen a héten terjeszt be hivatalosan a miniszterelnök. A NATO kiterjesztése várható Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát említik Bonn (MTI) — A NATO keleti irányba történő kiterjesztését és egyfajta világ- csendőri feladatokkal való felruházását sürgeti a negyedévenként megjelenő amerikai folyóirat, a Foreign Affairs őszi számában három amerikai szakértő, Ronald Asmus, Richard Kugler és Stephen Larrabee. Az Egy új NATO felépítése című tanulmányt hétfőn kivonatosan ismertető müncheni hetilap, a Focus olyan jelentőséget tulajdonít az írásnak, mint amilyen jelentőséggel egy bizonyos Mr. X (George F. Kennan) 1947-es, szintén a Foreign Affairs-ben publikált tanulmánya bírt. Mr. X dolgozatával döntő lökést adott a NATO l949-es megalakításához. A mostani tanulmány szerzői megállapítják: a Szovjetunió összeomlása azt eredményezte, hogy számos potenciális weimari köztársaság alakult ki miniatűr formátumban, ingatag politikai rendszerekkel és hatalmas katonai potenciállal. Az új biztonsági kihívásokkal nem tud megbirkózni sem az Európai Közösség (EK), sem az EBEÉ. Csak a NATO van ilyen helyzetben a maga bevált vezetési struktúrájával, logisztikájával és fegyverarzenáljával, ehhez azonban változtatnia kellene eddigi védelmi mandátumán. Az amerikai szerzői team szerint a NATO-t két válságöv is fenyegeti. Az egyik Németország és Oroszország között terül el, s lenyúlik egészen Törökország keleti határáig, Iránig, a másik Észak-Afri- kától kiindulva a Közel-Keleten át délnyugat-ázsiáig húzódik. Ezekben a térségekben a NATO-nak nincs felhatalmazása válságmenedzselésre, a legitimációt ehhez meg kell szereznie. A tanulmányírók azt a véleményt is megkockáztatják, hogy a NATO reformja alapjában véve Németországtól függ-, illetve attól, hogy az amerikaiak Európában maradnak-e — volt olvasható a müncheni hírmagazinban. Mind az amerikai tanulmány szerzői, mind a Focus- ban arról véleményt mondó szakemberek — például Alexander Haig, volt NATO-fő- parancsnok — Lengyelországot és Magyarországot, illetve Csehországot és Szlovákiát említik szóba jöhető NATO- tagokként, Haig Lengyelország és Magyarország korai tagsága mellett tette le voksát. Volker Rühe német védelmi miniszter, aki korábban, egy londoni előadásában, szorgalmazta, hogy a visegrádi országokat vegyék fel a NATO-ba, még mielőtt az EK teljes jogú tagjaivá válnának, a régi és a megreformált nyugati védelmi szövetség közti különbséget a Focusban az alábbi mondattal érzékeltette: Az új stratégiai keretfeltételekhez való innovatív alkalmazkodás azt is jelenti, hogy a szövetség közös védelméhez egyenrangú elemként felzárkózik az együttes szövetségi válságmenedzselés is. Az amerikai elemzők a Focus szerint az új NATO kialakítása érdekében javasolják a megelőző diplomácia és válságkezelés bizottságának létrehozását, amelynek elsődleges célterülete Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia lenne. Lothar Rühl publicista a Die Welt hétfői számában arról írt, hogy Jelcin orosz elnök varsói kijelentése nyomán — a NATO-ba való belépés Lengyelország szuverén elhatározása — napirenden van az észak-atlanti szövetség kiterjesztése keleti irányba, mégha nem is árt kérdőjeleket rakni Jelcin szavai mögé: a külpolitikával kapcsolatos orosz megnyilvánulások ellentmondásosak, s nem valószínű az sem, hogy a legfelsőbb tanács magáévá teszi a jelcini álláspontot ebben kérdésben. A Die Welt szerint Brüsz- szelben, Washingtonban, Londonban és Párizsban a különböző köztes megoldásokat a visegrádi országok esetében könnyebben fogadnák el, mint a közvetlen csatlakozást a belátható jövőben. A német szerző meghatározatlan ideig tartó köztes megoldásként említi a társulást, mint a NATO- tagsághoz vezető lépcsőfokot, párhuzamosan az EK-hoz való integratív társulással, szavaiból kivehetően a Nyugat-európai Unión (WEU) belül. — Napjaim, akárcsak a minisztereké, meg vannak számlálva. Ez a törvényhozás képtelen a konstruktív döntésekre, itt az ideje, hogy ők is felmérjék a helyzetet. Az országnak mielőbb általános választásokra van szüksége, különben még mélyebbre zuhanunk — vélekedett a kormányfő. Kucsma már többször elhatározta, hogy távozik posztjáról, de Leonyid Kravcsuk elnök mindig maradásra bírta. Megfigyelők szerint most mégsem lehetetlen, hogy be is váltja ígéretét, hiszen nem egyszerű hatalmi viszályról van szó, hanem felfogásbeli különbségekről. A kabinet többsége és szinte az egész parlament nem akar igazi piaci körülményeket, ehelyett megelégednének a fejlett szocialista gazdasággal. Harcok Mostarban Belgrád (MTI) — Mostarban ismét súlyos harcok zajlottak, hétfőn alig lehetett látni a füstfelhőtől a várost, a horvát tüzérség folyamatosan lőtte a muzulmán negyedet. A horvát rádió szerint valószínűleg kigyulladt több raktárépület, s amiatt borult füstfelhő a városra. Mostar felett most először nem tudtak segélyt ledobni az amerikai szállítógépek azóta, hogy a múlt héten megkezdték az ejtőernyős segélyezést. Az oroszok a felelősek, de a pilóták is hibásak Moszkva, Szöul (MTI) — A tíz évvel ezelőtt lelőtt délkoreai repülőgép tragédiájához véletlenek és súlyos mulasztások végzetes sorozata vezetett — állapította meg a most zárult orosz vizsgálat. A katasztrófát mindenekelőtt az okozta, hogy a repülés szabályait folyamatosan és súlyosan megsértő dél-koreai gép pilótája jelentősen letért a kijelölt útvonalról, s a gépet lelövő szovjet légvédelem összetévesztette azt egy, a térségben felderítést végző amerikai kémrepülőgéppel. A Borisz Jelcin utasítására indított orosz vizsgálat eredményéről beszámoló Szergej Filatov, az elnök apparátusának főnöke hétfői moszkvai sajtóértekezletén elmondta: nem igazolódott be az akkori szovjet hivatalos álláspontot, amely szerint az amerikai titkosszolgálat küldetését teljesítette az alaszkai Anchorage-ból Szöulba tartó Boeing—747-es gépe. Hasonlóképpen nem állja meg a helyét az a korábbi amerikai állítás sem, amely szerint a szovjetek tudták, hogy utasszállító gépre nyitnak tüzet. A sajtóértekezleten mindazonáltal nem derült ki, miképpen fordulhatott elő, hogy az összesen több mint tízezer órát, és egyedül ezen a vonalon nyolcvan órát repült pilóta a lelövés pillanatában 350 mérföldre járt a kijelölt légifolyosótól, s nem vette észre ezt. A orosz vizsgálat, amelynek eredménye egybeesik a nemzetközi repülésügyi szervezet, az ICAO vonatkozó megállapításaival, kiderítette, hogy elegendő információ állt a pilóta rendelkezésére a jelentős eltérés észlelésére, azonban az mégsem igazította ki az útirányt. A szovjet légvédelem jóelőre érzékelte az országhatár felé közelítő repülőgépet, viszont zavart okozott, hogy a térségben folyó szovjet rakétakísérletek felderítését végezte egy RS-135-ös jelzésű amerikai kémrepülőgép, amely- lyel összetévesztették az utasszállítót. A korábbi állításokkal szemben most kiderült, hogy a dél-koreai gép elfogására kiküldött szovjet vadászgép fedélzeti gépágyújából figyelmeztetésként kilőtt világító sorozatot nem láthatta a Boeing pilótája, ugyanis éppen akkor kapott engedélyt a japán irányítóközponttól az emelkedésre. Ezt a szovjet pilóta menekülési kísérletként értékelte és a vonatkozó utasítás szerint lelőtte a gépet, amelyen 269- en tartózkodtak. Filatov elmondta, a tragédia tízéves évfordulóján megemlékezést tartanak Szahalin szigetén, amelyen részt vesznek az áldozatok hozzátartozói is. A szöuli kormány úgy véli, Oroszországot terheli a felelősség a dél-koreai ut- tasszállító repülőgép lelövé- séért. Ezt a Renhap dél-koreai hírügynökség közölte hétfőn egy magas beosztású szöuli külügyminisztériumi illetékesre hivatkozva. A külügyi illetékes ugyanakkor azt is elismerte, hogy a dél-koreai pilóták is hibásak, hiszen a gép jelentősen eltért a kijelölt útvonaltól. Magyarországra vitték a lopott autókat Brüsszel (MTI) — A belga rendőrség nemrégiben autólopásokkal és biztosítási csalásokkal foglalkozó nemzetközi csempészbanda tevékenységét leplezte le. A bűntény szálai Magyarországig nyúlnak. Az ügylet akkor került napvilágra, amikor az antwerpeni rendőrség letartóztatott egy Ricardo H. P. nevű egyént, aki éppen két olyan autót próbált magyaroknak eladni, amelyeknek ellopását nem sokkal korábban jelentették be. A vizsgálat folyamán kiderítették, hogy számos más kocsit közvetítettek már ki ezen az úton magyar vásárlóknak. Ugyanez a nyomozás vezetett el Patrick M. autószerelőhöz, akit tetten érve tartóztattak le, miközben két lopott kocsival megkísérelte átlépni a magyar határt. Az osztrák rendőrség már korábban is lefoglalt két autót, amelyek ellopását Belgiumban jelezték, ám amelyeket magyaroknak szántak. Ezeket a járművek hamis iratokkal látták el. Az autólopásokat a fő szervezők biztosítási csalásokkal is kombinálták: a kocsikat ugyanis egy bizonyos Rudi R. alacsony áron ugyan, de megvásárolta tulajdonosaiktól, akik azonban lopottként jelentették be a járműveket. A nyomozás jelenlegi állása szerint 15 esetben tudják ezt bizonyítani, és 11 autót már meg is találtak. A gyanúsítottak a biztosítási csalás egy másik formájával is próbálkoztak (egy ideig sikeresen): igen alacsony áron felvásárolták az autókat, nagy összegű biztosítást kötöttek rájuk, majd totálkárosra összetörték őket, és kérték a biztosítás összegét értük. Az ügy során eddig összesen 32 embert hallgattak ki, és közülük ötöt előzetes letartóztatásba helyeztek. Kémek leleplezése London (MTI) — A Rupp-házaspár németországi leleplezéséhez hasonló esetek várhatók Nagy-Bri- tanniában is annak nyomán, hogy a brit kémelhárítás megkezdte a keletnémet Stasi titkosszolgálat dokumentumainak vizsgálatát. Rainer Ruppot és angol feleségét, nemrég letartóztatták Németországban, és azzal vádolják őket, hogy 1972 és 1989 között több mint tízezer NATO-iratot adtak át a Stasinak. Prága (MTI) ,— Václav Klaus cseh miniszterelnök reméli, hogy szerdán Budapesten, az Európai Demokratikus Unió találkozóján, módja lesz találkozni Helmut Kohl német kancellárral, és megkérdezheti tőle, miként vélekedik a szudétanémetek Csehországgal szembeni követeléseiről.
