Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

Kelet-Magyarország 7 Hajtatásra termett lila tojás A padlizsán fólia alatti termesztésének titkai • Madonna kiváló minőségű ovális bogyói Nyíregyháza (KM-GB) — A hajtatásban manapság legnagyobb felületen papri­kát, paradicsomot, kígyóu­borkát, salátaféléket ter­mesztenek. A lehetőségek bővülésének következtében örvendetesen növekszik a hajtatott zöldségnövények kínálata. A kecskeméti székhelyű, zöldségnövények vetőmag előállításával foglalkozó De Ruiter Seeds vetőmagtermelő kft. kertész munkatársa, Fülei Zoltán, olvasóinknak a padli­zsán, vagyis a tojásgyümölcs hajtatásáról adott tájékoztatást: — E különleges zöldségnö­vény fólia alatti termesztésé­nek lehetőségei mellett korlá­tái is vannak, amelyre szeret­ném a figyelmet ráirányítani. Időzített palántanevglés A jó fajta kiválasztásával, szerencsés időzítéssel és a palántanevelés tökéletesítésé­vel megalapozhatjuk a ter­mesztés sikerét. Hajtatásban a koraiság (a palántázástól az érésig eltelt idő), a tojásgyü­mölcs esetében is döntő fontosságú. Alakja nyújtott csepp formájú» sima felületű, sima ragyogó sötétlila színű kell legyen. Növekedési eré- lye, ízközhosszűsága megha­tározó. Erős növekedési erélye betegségellenálló képességét növeli, egyszerűbb zöldmun­kát tesz lehetővé. Pultontart- hatósága tetszetőssége legyen állandó. Szerencsés ha nem, vagy alig fűtjük az állományt, jólle­het hőigénye kb. a paprikáéval megegyezik. Úgy kell időzí­tenünk, hogy amikor a szabad­földi telepítésekből származó termés piacra kerül, addigra a hajtatott tojásgyümölcs nagy része már értékesüljön. Leg­kedvezőbb ültetési idő: márci­us közepe-vége. Gondos palántaneveléssel időt nyerünk! Leghelyesebb, ha 12-es cserépben az első vi­rágbimbók megjelenéséig ne­veljük növényeinket, majd megfelelő edzés után ültetjük. Biztosítsuk a palánta folyama­tos fejlődését megfelelő víz- és tápanyagellátással, keUő hőmérséklet megtartásával. A tavalyi jó árbevétel az idén ismétlődik. Köszönhető ez a hibridek tetszetős bogyó­jának és magas termésmennyi­ségének. Előnyei mellett azon­ban feltétlenül említeni kell a tojásgyümölcs-hajtatás veszé­lyeit is. Van belőle ugyanis nem is kevés. Elsődleges probléma, hogy mindenféle rovarkártevő elő­szeretettel fogyasztja a tojás­gyümölcs lombját. Különösen a burgonyabogár kedveli, de az atka, az üvegházi molytetű, a levéltetű sőt a virágtripsz is, ha választhat, ezzel táplálko­zik. A rovarkártevők ellen is, úgy mint a gombás betegsé­gekkel szemben az időben tör­ténő permetezés meghatározza a védekezés sikerét. Tehát fontos, hogy a rovar vagy be­tegség jelenlétének észlelése­kor azonnal védekezzünk. Komoly kárt okoz az idén a tojásgyümölcs verticiliumos betegsége. A gomba eltömíti a gyökémyak és az afölötti kb. 10 cm-es szárrész edénynya­lábjait, a zavartalan tápanyag­szállítás megszűnik, minek következtében az alsó levelek hervadnak, később elhalnak. Ha egy beteg növény gyökér- nyaki részét kettévágjuk, ott barna elszíneződést látunk. Ez okozza a növény hervadását. A védekezés lehet egysze­rűbb, de kevésbé hatékony: Chinoin Fundazol-lal 0,1 szá­zalékos töménységben történő permetezés, 0,08 százalékos oldattal történő beöntözés úgy, hogy a gyökémyaki részre is rácsorogjon az oldat. Talán nehezebb beszerezni, de hatá­sosabb a Sportak 45 EC 0,1 százalékos permetlevével tör­ténő permetezés, vagy a Quinolate 15 0,08 százalékos oldattal beöntözés úgy, hogy a gyökémyaki részre is rácso- rogjon a szer. Metszeni is kell A növényállomány jó kon­díciója meghatározza a ter­mesztés eredményességét. 40 cm magasságban növényeink elágaznak. Válasszunk ki 2-3 erőteljes hajtást, melyekből főszárat nevelünk. Növénye­ink megerősödése után az elá­gazás alatti részeket (lomb és hónaljhajtások) távolítsuk el. A koronát elsűrűsítő gyenge hónaljhajtásokat folyamatosan töröljük ki. Neveljünk erőtel­jes főszárakat, melyek képe­sek nagy mennyiségű termés felnevelésére és hordozására. Ügyeljünk a folyamatosságra és fokozatosságra a metszés­nél: egyszerre sohase távolít- sunk el túl sok lombot, mert megbontjuk a föld alatti és föld feletti részének egyensú­lyát. Ne csak a felesleges lom­bot, de a felesleges virágokat is távolítsuk el annak érdekében, hogy egyszerre kellő számú termés nevelked­jék. Rendszerint 3—4 virág fejlő­dik egy-egy virágnyélen. Kö­zülük csak a csüngő, erős ko­csányi! virágokat hagyjuk növekedni, az Y alakban el­ágazó, gyenge fejletleneket metsszük le. Kötözzük rend­szeresen a főszárakat, hogy a növekedő bogyók ne törjék le a szárat. Jó fajták A Madonna a hazai kli­matikus viszonyoknak legin­kább megfelelő, szabad földön és féli aalatt egyaránt a leg­jobb eredménnyel termeszthe­tő padlizsánfajta. Egyöntetű, kiváló minőségű bogyói nyúj­tott, ovális alakúak. Ragyogó, sötétlila színét még kedvezőt­len körülmények között is megőrzi. Átlagos terméssúlya eléri, vagy kissé meghaladja a 300 g-ot. Erős növekedés, problémamentes kötődés jel­lemzi, amely potenciálisan a legmagasabb termésered­ménnyel és kifogástalan minő­séggel párosul; a Dobrix zö­mök növekedésű, hajtatás­ra szánt padlizsán. Betegség­ellenállóképessége, termés- mennyisége igen kedvező. A megye mezőgazdáinak szolgálatában Pethő Dániel Nyíregyháza—A közigaz­gatásilag egységes megye te­rülete több agroökológiai körzetre oszlik. Ezek eltérő természeti-, valamint a föld­rajzi, társadalmi helyzetből fakadó termelési viszonyai sajátos arculatú mezőgaz­dasági rendszer kialakulását segítették elő. Magyarország mezőgazdaságilag művelt te­rületének 22 százaléka — 1 400 000 hektár — homok­talaj, melynek jelentős há­nyada a Nyírségben talál­ható. A természeti adottságok mi­nél kedvezőbb és gazdaságo­sabb kihasználásának tanul­mányozására és gyakorlati út­mutatók szolgáltatására hiva­tott a Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem Nyíregyházi Ku­tató Központja. A térségben egy tudományos intézet létre­hozásának és működésének szükségét már korábban felis­merték, amikor a Debreceni Mezőgazdasági Kamara javas­latára Nyíregyháza város 1926-1929 között Szarvasszi­geten Westsik Vilmos kezde­ményezésére és vezetésével 29 ha területen létrehozta a Homokkísérleti Gazdaságot, mely a ma működő Kutató Központ jogelődjének tekint­hető. 1975 és 1992 között a Kuta­tó'Központ a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalathoz tartozott, mely lehetőséget biztosított a kutatás és a gya­korlat szorosabb együttműkö­désére. Szerves részeseivé vál­tunk az országos fajtapolitika megvalósításának. Új, az eddi­gieknél gazdaságilag értéke­sebb növényfajták előállításá­val, a vetőmagtermesztés szaktanácsadásával, komplex talajhasznosítási módok, ter­melési, tárolási, felhasználási technológiák kidolgozásával járulunk hozzá a mezőgazda- sági termelés hatékonyságá­nak növeléséhez. 1992. január 1-jétől a Kutató Központ a földművelésügyi miniszter határozatának értel­mében kapcsolódott a Debre­ceni Agrártudományi Egye­temhez. Feladatát a nyírségi tájkörzetben a miniszteri dön­tésben megfogalmazottak sze­rint végzi, melyek az alábbiak: — Homoktalajok komplex hasznosításának kutatása; a ta­lajjavítási módszerek kidolgo­zása a deflációs károk megelő­zésére, a homoktalajok termő- képességének növelése érde­kében; környezetkímélő agro­technikai eljárások kidolgo­zása; a tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó kalászos és zöldtakarmány nö­vények nemesítése; homokta­lajokon termeszthető étkezési és takarmánypillangós növé­nyek nemesítése; a tájkörzet fejlesztése szempontjából fon­tos burgonya, napraforgó, zöldtakarmány növények bio­lógiai alapjainak biztosítása, termesztéstechnológiájuk fej­lesztése a struktúraváltás után kialakuló farmergazdaságok igényeinek figyelembevételé­vel. További feladata a Kutató Központnak a nemesített nö­vényfajok fajtáinak fenntartá­sa, valamint e tájban megter­melhető külföldi fajták hono­sítása. Legfontosabb növény­fajok, melyből több minősített fajtával rendelkezünk: burgo­nya, fajtaborsó, étkezési bor­só, száraz- és zöldbab, lóbab, csillagfürt, lucerna, szarvaske- rep, fénymag, szöszösbük- köny, rozs, zab, árpa, phacélia. Kutatóközpontunk a mező- gazdaság struktúraváltás idő­szakában látva a föld tulajdo­ni-, és használati viszonyaiban bekövetkezendő változást, a nagykállói telepén kialakított „mintafarm” gazdaság létesí­tésével segíti a kisebb földte­rületen gazdálkodó vagy gaz­dálkodást ezután kezdő vál­lalkozókat a szükséges szak­mai ismeretanyag elsajátításá­ban. A mintafarmon — a tudo­mányos eredmények gyakor­lati alkalmazása — az év bár­mely időszakában megtekint­hető. A ma még legtöbbször csak divatos hangzású és megítélé­sű biotermék előállításának bi­ológiai alapját szolgáló fajták előállítása, valamint a meglé­vő fajták biotermesztésre való alkalmasságának kipróbálása, — mint szükségszerűen je­lentkező, gyors megoldást vá­ró feladat — szintén a kutató- központ feladatai közé tar­tozik. A biotermék előállítása viszonylag nagy kézimunka­erőt igényel. Megyénkben a munkaerő biztosított, melynek jelentős része munkanélküli. A közeljövőben a biotermék előállításának felfutásával hozzájárulhatunk a munkanél­küliek foglalkoztatási gond­jának megoldásához. Sajnos, ma még a biotermékek iránt jelentkező hazai igény igen ki­csi, így ezen tennék felhaszná­lási fontosságában további propagandát kell kifejteni. Ku­tatóközpontunk az előállított fajták vetőmagtermesztésével, értékesítésével is foglalko­zik. A vetőmagtermesztéssel se­gítjük a megye mezőgazdasági vállalkozóit. A közvetlen ve­tőmag-értékesítéssel biztosít­juk a vásárlóknak — a keres­kedelmi egységek kiiktatásá­val — az olcsóbb és magasabb biológiai értékű vetőmagot. Valamennyi fajtánkat a táj ökológiai körzetének megfele­lő kutatói telepen nemesítet­tünk, így ebből következően legbiztonságosabban és leg­eredményesebben e térségben ezek a fajták termeszthetők. Csak említésként néhány az eddig elért eredményeinkből: szövettenyésztési eljárással előállított burgonya minigu­mó, nyíregyházi zöldborsó­család, a homoktalaj vetésfor­gójában nélkülözhetetlen csil­lagfürt, a legmostohább körül­mények között megtermelhető Kisvárdai csíkos napraforgó, Kisvárdai lucerna, stb. Almaértékesítés '93 Újfehértó (KM-GB) — A múlt heti újfehértói tanács­kozáson, ahol dr. Med- gyasszay László földműve­lésügyi minisztériumi ál­lamtitkár a magyar mező- gazdaság helyzetét értékel­te, az első számú téma mégiscsak az almaértékesí­tés volt. E témakörben el­hangzott informácók külö­nösen fontosak a megye al­matermelői számára. Török Zoltán az FM Ag­rárrendtartási Hivatalának munkatársa az alma piacra jutásáról és az ehhez adott kormány támogatásokról szólt. Mint elmondta, a hazai almatermesztés az elmúlt há­rom évben egyharmadával esett vissza. Szerencsére, mivel a piaci elhelyezés így sem gond nélküli. A friss al­ma exportunk zöme az eddig egyre szűkülő keleti, a sűrít­ménynek feldolgozott alma kivitele pedig az ugyanez idő alatt — legalábbis ez évig — a szélesedő nyugati piacokra irányul. Ebben az évben országosan mintegy 800 ezer tonna almatermés várható, ami közel 20 száza­lékkal több az előző évinél, ugyanakkor a piacaink nem igen bővültek. Ezért még na­gyobb támogatásra van szükség, hogy az almánkat elhelyezzük. Étkezési almá­ból mintegy 200 ezer tonna értékesítésére mutatkozik le­hetőség. A hazai fogyasztás igénye 150-200 ezer tonna asztali alma lehet, a többit az iparnak kellene feldolgozni elsősorban sűrítménynek. Miután a feldolgozó üze­mekben alacsony a termelői tulajdonosi részvétel, hazai termelő ellenes lépések is előfordulnak. Az Agrárrend­tartási Hivatal egyértelműen elutasítja az ipari alma beho­zatalára irányuló törekvése­ket. Sajnos, étkezési alma is bekerül az országba annak ellenére, hogy erre nem ad­nak ki engedélyt. Ennek egyetlen pozitívuma, hogy —figyelembe véve ezen im­port almák darabonkénti 25—50 forintos árát — a ha­sonlóan extra minőségű ha­zai alma értékét a megfelelő szintre emelheti. Az a leg­jobb védekezési mód a hazai termelés részéről, ha ugyan­olyan kiváló minőségű almát az importtól olcsóbban kínál értékesítésre. Ezzel együtt a földművelésügyi miniszter kezdeményezte, hogy intéz­kedés történjen minden zöld­ség-gyümölcs import áru té­teles vámvizsgálatára és a nagybani piacokon rendsze­res vám-, és adóellenőrzésre is sor kerüljön. A kormányzat az idei al­matermés különböző minő­ségi kategóriáinak piacra ju­tási feltételeit is próbálja ösztönözni. Egyrészt növeli az úgynevezett normatív tá­mogatást a konzervféléknél illetve az feldolgozott alma­termékek esetében 25-ről 30 százalékra. Ezenkívül több­let-export támogatást hirde­tett meg, amelyet ipari almá­nál a jövő év február 28-áig, étkezési almánál pedig ápri­lis 30-áig kiszállított termé­kek után lehet majd igényel­ni. Akik exportálják az almát és a termelőknek étkezési al­mánál legalább 17 forintot, az ipari almánál a kilogram­monként 8 forintot kifizetik (nettó súlyra, telephelyi át­vételre vonatkoztatva és áfa nélkül értve), kilogrammon­ként 1 forint többlettámoga­tást igényelhetnek december 10-éig, illetve országosan ét­kezési alma esetében 120 ezer tonna összmennyiségig. A harmadik támogatási for­ma egyeztetése még folyik. Ez a göngyölegre vonatko­zik. Akik külkereskedelmi export szerződéssel és bel­földi árufedezet igazolással rendelkeznek, azok 16 kilo­gramm almánként 25 forint kamatmentes göngyöleg hi­telt igényelhetnek szeptem­ber 30-áig, amelyet 1994. március 31-éig kell visszafi­zetni adómentesen. Az újfehértói kutató állo­más diófái alatt felsora­koztak az ön­tözés, a nö­vényvédelem, a talajmüve- lés és a cso­magolás kor­szerű gépei Elek Emil FELVÉTELE Kártevő atkák Dr. Széles Csaba Nyíregyháza — Sok kivá­ló tudós, kertész és növény­védő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi a magya­rázata, a gyümölcstermő ül­tetvényekben a takácsatkák robbanásszerű elszaporodá­sának. A kutatási eredmé­nyek egyértelműen azt bi­zonyították, hogy a kétfoltos takácsatka például, a száraz meleg években, 21-22 C fok körüli hőmérsékleti érté­keken, a „hosszú nappalok” esetén nagy tömegekben tud elszaporodni. így nem cso­dálkozhatunk azon, hogy jú­lius, augusztus hónapokban igen nagy károkat tudnak előidézni. A mozgó alakok (lárvák, nimfák és aduit alakok) a gazdanövények leveleit szi- vogatják. Eközben sajátos nyált bocsátanak a növények leveleibe, amelynek követ­keztében a növényi részek normális anyagcseréje meg­változik. A károsítás következtében a levelek színén apró világos foltok jelennek meg. Majd a levelek bronzos szint öl­tenek. A levelek eltorzulnak, s a fonáki részeken finom szövedékeket képeznek az atkák. Idő előtt lehullanak, a beteg fák felkopaszodnak. A tavaszi és az őszi nem­zedékek lassabban (20-60 nap alatt), a nyáriak viszont gyorsabban (10-28 nap alatt) fejlődnek ki. Egy év alatt tehát 5-7 generáció kö­vetheti egymást. Jó hatású ellenük a Danitól és a Nisso- run tankkeverék formájában. t 1993. aimis/tus 31 kftdd

Next

/
Thumbnails
Contents