Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

I 1993. augusztus 31., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Nyíregyháza, Jókai tér — Vay Ádám krt. új épülete Elek Emil felvétele Zuhanásból — ereszkedésbe KSH mérleg az első félévről • Tovább csökkent megyénkben az ipari termelés Hajnal Béla tések gazdálkodói formák közti megoszlása tükrözi a szervezeti rendszer változá­sait: túlsúlyba kerültek a jogi személyiségű gazdasági tár­saságok és a helyi költségve­tési szervek, míg a hagyomá­nyos vállalatok folyóáron sem tudták elérni az 1992.1. fél évi teljesítményértéket. A beruhá­zások ágazatok szerinti meg­oszlását tekintve elmondható, hogy a legtöbb pénzt a gáz­programba invesztálták (több mint másfél milliárd forintot), emellett a vegyiparban illetve az egészségügyi és szociális ellátás területén haladták meg a fejlesztések az 500 millió forintot. Vetetlen területek A megyében tovább tart a mezőgazdasági termelés visz- szaesése és ezzel együtt tartó­sak a gazdálkodók pénzügyi gondjai is. A bankoknál 25 millió forintot meghaladó ösz- szeggel jelenleg 9 mezőgaz­dasági cég szerepel. A 2,9 mil­liárd forint összegű sorbanál- lás 78 százaléka, s ebben a lejárt hitelek 80 százaléka 6 olyan cégre jut, mely a megye mezőgazdasági termékeinek felvásárlására és feldolgozá­sára nagymértékben hat. A megyében a mezőgazdaság és élelmiszer túlsúlyos szerkeze­te miatt a gazdasági teljesít­mények kilátásai az idén sem biztatóak. A megyében évről évre nő a be nem vetett terület. Összességében a megye szán­tóterületének 23 százaléka maradt vetetlen, míg egy évvel korábban csak 17 százaléka. Az említett arányok mintegy 2,5-szeresei az országos át­lagoknak. 1991 után lényegesen áta­Most ők tolonganak be első­ként a templomba, és lehető­leg legközelebb állnak az oltárhoz, mivelhogy ez nekik Bán Zsuzsa Álságok dukál. (Talán megszokták ak­kor is, most is, a húsosfazék ürügyén.) Hogy aztán hisz­nek-e valamiben vagy sem, azt nem tudom, feltehetően saját felsőbbrendűségükben mindenképpen. Szóval megszaporodott lakúit a mezőgazdasági ter­melés üzemi szerkezete. 1991. május 31-én a megye mező- gazdasági területének hatti­zede még a szövetkezetek használatában volt és csak egyharmada a kistermelésben, 1993 tavaszán pedig már 47 százalékát a kistermelők és 45 százalékát a szövetkezetek használták. A mezőgazdasági termelés visszaesésének oka leginkább a földtulajdon ren­dezésének elhúzódása, a piaci viszonyok bizonytalansága, a jövedelmezőség minimális szintje, amit csak súlyosbít az idei rendkívül aszályos idő­járás. Ilyen összetett és nehéz körülmények között az agrár­ágazatban nagyon nehéz meg­állítani a negatív folyamato­kat, megfordításukhoz pedig több évre is szükség lehet. Tovább növekedett a kis­szervezetek aránya. Június vé­gén az összes jogi személyi­ségű cég 72 százaléka legfel­jebb 20, sőt négytizede legfel­jebb 10 fővel működő egység volt, 51-300 fővel 301, ennél több dolgozóval 56 szervezet rendelkezett. Június végéig 149 megyei cég jelentett cső­döt és 97 került felszámolási eljárás alá. 1993 első 6 hónapjában több mint 2 ezer külföldi részvétel­lel működő gazdasági szer­vezet jött létre Magyarorszá­gon, ebből mindössze 27 Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Megyénkben továbbra is viszonylag kisebb tőkeerejű cégeket hoztak létre, a vegyes­vállalatok ^lagosan 4,6 millió forint alapítói vagyonából 3,1 millió forint a külföldi befek­tetés. A bruttó keresetek átlagosan 19,7 ezer forintra rúgtak, az inflációt mérsékelten megha­azoknak a száma, akik tün­tetőén templomba járnak, csak éppen Jézus szerény­ségét és szegénységét nem kívánják magukévá tenni, in­kább másokat intenek kitar­tásra és türelemre. Ilyenek azok is, akik ma­napság birtokolják a hatal­mat, és legszorgalmasabban saját fizetésük szintentartá- sán munkálkodnak, amíg az általuk jóváhagyott létmini­mum — elvégre nem ők élnek annyiból — már a minimális létezéshez sem elegendő. A képmutatók olyan em­berek, akik szép képet akar­nak mutatni magukról, csak az a kellemetlen, hogy mi­ladóan növekedtek, így a nettó keresetek emelkedése jelen­tékenyen elmaradt az infláció ütemétől. A lakosság munka- viszonyból származó jövedel­me 13,4 milliárd forintot tett ki, folyóáron sem érte el az előző év első hat hónapjában regisztráltat. A foglalkoztatási lehetőségek folyamatosan szű­külnek, a keresetfejlesztések pedig legfeljebb az inflációt követik. Kereset és infláció A Megyei Munkaügyi Köz­pont regiszterében ez év júni­usában 55,7 ezer munkanél­külit tartottak nyilván, a gaz­daságilag aktív lakosság 20,1 százalékát. Közülük 32 ezren fiatalok (legfeljebb 35 éve­sek), 3,4 ezren iskolai tanul­mányaikat befejezve nem ju­tottak álláshoz. A munkanél­küliek több mint nyolctizede továbbra sem tud a nyilván- tartásbavételt követően fél e éven belül elhelyezkedni. így a segélyezés átlagos időtarta­ma tovább nőtt, meghaladja a 9 hónapot (286 nap). A beje­lentett, betöltetlen álláshelyek száma alig több ezernél, így ez ideális esetben is 100 re­gisztrált munkanélküliből 2 fő elhelyezésére elegendő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1991-ben 21,1992- ben 35 százalékkal mérsék­lődött a lakásépítés. Ez a ten­dencia folytatódott 1993 első felében is, amikor 17 száza­lékkal épült kevesebb lakás, mint előző év január-június hónapjaiban. A lakásépítés úgy tűnik országosan már túl van a mélyponton, de csak Bu­dapesten és Pest megyében növekedett figyelemre méltó ütemben. közben forgatják ezt a képet mindenki felé, mögötte erősen látszanak ők is, teljes valójuk­ban. Világéletemben megve­tettem a képmutatókat, és egyre több van belőlük. j j ogy ez az átmenet kora, £1 azért? Bocsánat... mi­lyen átmeneté? Minden kor átmenet egy másik korba, úgyhogy ez is úgy átmenet, mint az elmúlt, és a jövendő idő. Nem lehet ezzel meg­indokolni hamis ideálokat, erkölcsi lecsúszást, üresen pufogtatott frázisokat, ilyen mértékű közönyt a tömeg, a nép sorsának romlásával szemben. A közelmúltban megyénk szakemberei is láthatták egy bemutatón a Dunapack Rt. kisméretű zöldség­gyümölcs dobozgyártó gépét Elek Emil felvétele Kommentár______________________ Mindennapi tejünk Baraksó Erzsébet M inket úgy neveltek, hogy mindennapi ke­nyerünket és tejünket tisz­teljük és megbecsüljük. Nem is hiányozhat ma sem regge­lenként az asztalunkról a mindennapi tejünk, amit na­gyon szeretünk. Ilyen szemlélettel nehéz volt toleránsán nézni az em­lékezetes képsorokat a té­vében, amikor azt mutatták, hogyan locsolja egy gazda kannából a tejet a Parla­ment előtt a szennyvízcsa­tornába. A drága tej a lefo­lyóba került, eközben pedig megjelentek az üzletekben a még drágább külföldi tejter­mékek: a francia tej lite­renként 200 forint körül, a márkás sajtok árát sokan meg se mertük nézni, nyil­ván nem a bérből és fizetés­ből élőknek importálták. Dúlt a tejcsata, miközben egy szaklapban azt olvas­hattuk: az egyik nagyköz­ségben a tehéntartó gazdák elhatározták, hogy nem vár­nak felső színtű szabályo­zásra, tejszövetkezetbe tö­mörülnek, úgy próbálják az érdekeiket védelmezni, érté­kesítési gondjaikat megol­dani. Főként munkanélküli­vé vált agrárszakemberek, köztük agrármérnökök fog­tak össze, szám szerint tizen- ketten, hogy boldogulni tud­janak. Egyelőre csak be­gyűjtik és elszállítják a tejet, feldolgozással még nem fog­lalkoznak, mivel gépekre még nem telik, de mihelyt egy kissé megizmosodik a vállalkozásuk, az a legfőbb vágyuk, hogy maguk dolgoz­zák fel a tejet késztermékké. Mindez hirtelen felidéző- dött, kannástul, Parla­mentestül, tejszövetkezetes­tül, amikor a minap egy új zacskós tejet pillanthattunk meg a belvárosi bolt hűtő­pultjában. A felirat szerint a termék egy Nyíregyháza melleti falu tejfeldolgozó kft-jében készült. Megval­lom, ilyen maszek tejjel még nem találkoztam. De ez igen jó érzés volt: lám, mégsem igaz, hogy mindenki csak kereskedni akar, és nincs aki termeljen. Bevallom azt is, számom­ra teljesen ismeretlen a tejet előállító cég, de az ilyennek és a hasonlóknak idegen­ként is szurkolok, sikerüljön a vállalkozásuk. Márcsak azért is, mert a piac bővü­lése, a konkurencia megje­lenése a mi hasznunkra is válik. Nézőpont HullaloDOtt Dénztárca előző példa is azt bizonyítja ugyanis, hogy a halálbün­tetésnek nincs semmilyen visszatartó, megelőző ereje, ugyanúgy elkövetik a bűn- cselekményt, mintha van vagy nincs ilyen büntetési forma. Ezt számtalan sta­tisztika, tudományos kutatás bebizonyította. Ha pedig ez így van, akkor legyen ben­nünk annyi méltóság és szá­nalom, hogy nem küldünk „saját kezűleg" másokat a halálba. Mellesleg azt talán nem is gondolnánk, gyakran sokkal nagyobb büntetés az ille­tőnek az, ha élve marad. A lelkiismeret, a bűntudat, tet­tének kínzó álmai — egy be­zárt cellában — nem hagy­ják nyugodni, ezért sokszor ők maguk kívánnák inkább már a halált: csak jönne! Ma az életfogytig tartó sza­badságvesztést a bíróság az ítéletben 15 és 25 év között állapítja meg. Azon már lehetne vitatkozni, ha egy­szer ez elnevezésben is „életfogytig” szerepel, mi­ért csak ennyi év? D. Bojté Gizella O laszország egykori te­rületén, néhány száz évvel ezelőtt halálra ítéltek egy tolvajt. Fel is akasztot­ták az illetőt. A boncházban azonban az orvos észrevette, hogy a férfi lélegzik, nem halt meg. A törvény szerint azonban nem lehetett újra megismételni a végrehaj­tást. Az „akasztófára való" ember így megmenekült. Míg nem, egyszer csak arra vetemedett, hogy ellopta a boncmester pénztárcáját. Akkor azonban már — nagy odafigyeléssel és pontosság­gal — felakasztották a bűnözőt. Egy professzortól hallot­tam a történetet és azoknak akartam ezt felidézni, akik a „veszedelmes” bűnözőkre halált követelnek: akik mást megölnek, vegyék el azok­nak is az életét! Én nem osz­tom ezt a véleményt, remé­lem sok embertársam gon­dolkodik még hasonlóan. Az Nyíregyháza — A Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a Szabolcs- Szatmár-Bereg megye ipari termelése 1993 első fél évé­ben — ellentétben az orszá­gossal, ahol szerény élén­külés, mintegy 2 százalékos növekedés következett be — tovább csökkent. A teljes körű adatszolgálta­tásba bevont gazdálkodók 6 hónap alatt 18 milliárd forint ipari termelési értéket állítot­tak elő, ami folyóáron sem éri el az előző évi szintet. Legna­gyobb visszaesés az élelmi­szerek és italok gyártásában következett be. Az ipari ter­mékek értékesítéséből 5,3 mil­liárd forintot tett ki az export, amely folyóáron is 7 száza­lékkal maradt el az 1992 első félévitől. Élen a gázprogram Az építőipari szakágak kö­zül továbbra is csak a mély- építőipar tudta teljesítményét szinten tartani, összefüggés­ben a megyeszerte folyó gáz­programmal. A magasépítői­parban és az építési szak- és szerelőiparban összehasonlít­ható árakon mintegy kéthar­madára csökkent a termelés az 1992.1. fél évihez viszonyítva. 1993 első hat hónapjában a megfigyelt megyei szerveze­tek 4,7 milliárd forint beruhá­zási értéket teljesítettek, folyó­áron közel dupláját az előző évinek. A beruházások 2/3 része építés, 28 százaléka gép- beszerzés volt — utóbbin be­lül az import vásárlások emel­kedtek intenzíven. A fejlesz­---------------Tárca— \jem templombajáró, de iV istenhívő voltam akkor is, amikor ez nem volt éppen jó pont a hatalom szemében. Abban az időben is ismertem embereket, akik minden va­sárnap elmentek a reggeli misére, viszont mások iránti gőgösségükkel, mások baja iránti teljes közönyükkel erő­sen rácáfoltak arra, amit mu­tatni szerettek volna vasár­napi felvonulásaikkal. Milyen az élet, most kide­rült, hogy azok is hiszik Is­tent, akik eddig egészen más­képp beszéltek. Kiderült, hogy az élet kényszerítette őket arra, hogy hazudjanak. Érdekes. Na de mindegy.

Next

/
Thumbnails
Contents