Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1993. augusztus 4., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 A jövedéki törvény és hatásai A jogszabály értelmében büntethető az üzlethelyiségen kívül árusító és a vevő is Nyíregyháza (KM — K. D.) — A dohány, szeszes ita­lok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállí­tására, forgalmazására, va­lamint exportjára kiterjedő, már életbe lépett jövedéki törvény sokakat érint. Egye­seket mint eladókat, a má­sokat mint vevőket. A szabá­lyozás célja az, hogy szű­küljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősé­ge, s így a költségvetés bevételei űj adó bevezetése nélkül növekedjenek. Az ellenőrzések a hírek sze­rint szigorúak és rendszeresek lesznek, a törvény betarta­tásáért a vám- és pénzügyőr­ség felel. Szigorú ellenőrzés A törvény megtiltja az em­lített termékek üzlethelyiségen kívüli forgalmazását is, és kö­telezi a rendőrséget, a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­get és a közterület felügyeletet a szabálysértők megbünteté­sére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A vásárló minimum húszezer forintra büntethető. A jövedé­ki termékek üzlethelyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatályba lépésének napját kö­vető 30 napig volt lehetőség, ez a határidő augusztus elsején lejárt. Az ellenőrzés kiterjed a ter­mékek előállítására, raktáro­zására, nagy- és kiskereske­delmére, exportjára és import­jára. Az előállítás, nagyke­reskedelem, export és import esetén jövedéki engedélyt kell kérni (enélkül a tevékenység nem folytataható), melyet a vám- és pénzügyőrség illeté­kes megyei illetve fővárosi parancsnoksága ad meg. A kiskereskedelemre a jövedéki engedélyt a helyi önkormány­zat jegyzője adja ki. Hasznos tanácsok A jövedéki tevékenység megkezdéséhez illetve foly­tatásához kérelmet kell be­nyújtani az illetékes hatóság­hoz, a kérelem a vámhivata­lokban és a nyomtatványbol­tokban kapható. A benyújtás határideje augusztus 31. A ké­relemhez csatolni kell a tár­sasági szerződést, a cégbírósá­gi bejegyzést, a vállalkozói igazolványt, vagy ezek fény­másolatát. Ha szükséges, a kettős könyvelésre való át­térésről szóló nyilatkozatot. A saját tulajdonra (üzlethelyiség, telephely, üzem) vonatkozó igazolást, s a vállalkozás ve­zetőjének 30 napnál nem ré­gebbi erkölcsi bizonyítványát. Szükséges még az APEH és a pénzügyőrség igazolása arról, hogy adó- illetve vámtartozása nincs a kérelmezőnek. Mivel a jövedéki termékeket utcán tilos árusítani, augusztus elsejétől az engedéllyel nem rendelkezők sem árusíthatnak közterületen illetve piacokon. A rendelkezés megszegői az áru elkobzásán túl jövedéki bírságot is kötelesek fizetni, ami az áru értékének (az áru­féleségtől függően) 60-160 százaléka. Amennyiben a cse­lekménnyel valamely más törvényi tényállást is meg­valósít az illető, úgy az em­lített szankciókon kívül sza­bálysértési vagy büntetőeljá­rást is indítanak ellene. Már büntettek A jövedéki törvény miatt óriási többletmunka hárul a vám- és pénzügyőrségre — tudtuk meg az illetékesektől — ez megkívánná a személyi és technikai fejlesztést is a szervezetnél. Az eltelt, nem túl hosszú idő alatt már intézkedésekre kény­szerültek: Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében két benzin­kutat zárt be a pénzügyőrség a jövedéki törvénnyel kapcso­latos valamilyen visszaélés miatt. Az eljárás jelenleg fo­lyik, a jövedéki bírság meg­közelíti a 15 millió forintot. A megyei parancsnokság­hoz tartozó két megyében (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg) július végéig más esetekben összesen 2,5 millió forint bírságot szabtak ki. A nagybukón, a Túr és a Tisza találkozásánál Balazs Attila felvétele Székelykapu Kisvárdának Kézdivásárhelyről Kisvárda (V. P.) — A ro­mániai — még pontosabban az erdélyi — Kézdivásárhely és Kisvárda testvéri összetarto­zásának a jelképe a július 22- én a tompos úti lakótelep park­jában a Petőfi-szobor közelé­ben elhelyezett székelyka-pu, amely Kézdivásárhely ajándé­ka Kisvárdának. A kaput két erdélyi fafaragó készítette el Kisvárdán a 111. sz. Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Is­kola udvarán, természetesen az iskola minden segítséget megadott az építmény elké­szítéséhez. Ilyen nagyméretű székelykaput még nem készí­tett Soós András és Szőcs Lev­ente. De kik ők? Soós András, Benedek Elek szülőfalujában Kisbaconban született, s ott is volt főerdész egészen nyugdíjba vonulásáig. Szabadidejében, jó kézügyes­sége révén, ha tehette faragott. Faragott bútorokat, fogasokat, kínáló tálakat, kiskapukat, de részt vett székelykapuk készí­tésében is, de ez a legnagyobb és a szívéhez legközelebb álló alkotása. A faragást már az iskolában akkor még tantárgy­ként tanították, ahol hamar ki­tűnt kézügyességével. Majd munkája is a fák védelme, gondozása és telepítése lett. Kézügyességét tovább tudta hasznosítani. Ezt — ahogy mondta — csak megfontoltan és józan ésszel lehet, s végig kézimunkában elvégezni. Társa, tőle fiatalabb, közép­iskolai tanár Sepsiszentgyör- gyön a Mikes Kelemen líce­umban, Szőcs Levente. Ő a családból hozta a kézügyes­ségét, ahogy mondta egy fúró­faragó család volt az övék, Kézdivásárhelyen. Levente rendszeres résztvevője az Al- sócsemátoni faragótábomak. De volt már a vásárosnaményi faragótáborban is. A csemá- toni faragásai során sajátította el, tökélesítette a faragások, így a székelykapuk készítésé­nek csínját-binját. Ilyen nagy­méretű kaput még ő sem ké­szített. Ez volt az első, amiért na­gyon izgult is. Fog-e sikerül­ni? A választ Kisvárdán a Tompos úti lakótelep park­jában mindenki megtekintheti. A kapu végleges elkészíté­sekor András bácsi, és Leven­te arcán is előbb feszültség, iz­galom, majd az elégedettség a megnyugvás volt látható.------------------------Tárca — M ielőtt bárki is egy gour­mand szadizmusára gondolna, el kell oszlatnom a sötét gyanút. Itt nem az egyes olasz vidékeken szokásos, a madarak délre vonulásából vámot szedő akcióról van szó. Ott a vonuló madarakból talán ízletes hasét készítenek, miután az utolsó, görcsösen kapaszkodó ujjperecét is lefej­tették a háló száláról, és a halott madarat számolatlanul a többiek tetemére dobták. A tetemek a trattoriák konyháin tisztítják, pácolják, fűszere­zik, sütögetik és a megfelelő szósszal tálalják a vendég óhajának megfelelően. Sze­rintem nincs annyi kellem az ezernyi gráciával feltálalt fecskehaséban, mint az égbol­ton szúnyog és légy után su­hanó fecske röptében. Ehhez nem kell más, csak leülni és csodálni ezt a szárnyalást, az életet. A mi konyhai fecskéink itt születtek. Vagy a dufart alatti vagy a tornácon lévő fészkeik egyikében. Az egyik fészküket önkényes beköltözéssel kisa­játított ugyan egy kerti rozs­dafarkú párocska, de a rövid, ám annál hangosabb tulaj­donjogi vitát a fiókák megje­lenése eldöntötte. Mivel az élelemszerzésben egymást nem zavarják — a fecskéké a légtér, a rozsdafarkútoké a kert talaja és bokrai — így helyre állt a békés egyensúly. Fecskéink úgy szoktak be a konyhába, hogy az egyik tor­nácoszlopon lévő fészek mellé elkezdtek rakni egy újat. Ez úgy történt, hogy az egyikőjük a falba kapaszkodva a csőré­ben lévő sárgombócot a vako­laton rögzítette. A másik ezt a tevékenységet pedig a t\’-an- tenna zsinórján ülve hangos csiviteléssel komme ntál ta.Ez a kommentár valószínűleg le­sújtó véleményt tartalmazott, mert szegény hím — hiszen a lakásteremtés mindig nekik sürgősebb — centiméterről centiméterre odébb haladt a falon a siker reményében. Ez a kísérletezés talán két hétig tartott. A fecskék talán meg­érezték, hogy együttérző szur­kolóik vagyunk, és egyszer csak beröppentek az egész nap nyitva lévő konyhaajtón, jelenlétükre hangos civódá- suk hívta fel a figyelmünket. A szobából kijőve azt láttuk, hogy a hím a falba kapasz­kodva érdeklődéssel nézegeti a konyha egyik sarkát, mint egy építkezési vállalkozó. Az ara-' természetesen hangos kritikával fogadta párja öt­letét. No nem azt, hogy fész­kük a konyhánkban legyen, hanem azt a helyet, amit a hím kinézett. Az ötlet ellen természetesen mi is hevesen tiltakoztunk hesegetéssel, tapssal, partvissal, a kutyánk pedig hangos ugatással. Any- nyit sikerült elérnünk, hogy a fészekrakásról lemondtak, hi­szen Kisasszony napjáig a fiókákat már nem tudnák fel­nevelni. A rról viszont nem mond­tak le, hogy megpihenni ne a fürdőszoba ajtaja felett lévő gázvezetékre üljenek és ott hangosan megtárgyalják a vadászat közben velük történ­teket. Ebbe a kutyánk is be­leugat, így az ember néha a saját gondolatát sem érti. Ilyenkor kiparancsolom az egész társaságot az udvarra és bezárom a konyhaajtót. Cserbakőy Levente: Fecskék a konyhában Méreg a kertben Dankó Mihály A z idén az időjárás ked­vez a kártevőknek. Tö­megével lepik el a növénye­ket a levéltetvek, a molyok, a különböző kártékony boga­rak. Szegény gazdának főhet a feje, mivel is védekezzen ellenük. Sajnos a legtöbb, eddig bevált permetszerek kezdenek hatástalanok len­ni. Azt lehet mondani, meg­szokják őket a kártevők egy idő után, s ezért is kell min­dig újabb, erősebb vegyi anyagokat kikísérletezni. A vizsgálatok szerint ezek em­berre ártalmatlanok, de az óvatosság miatt mindegyik­nél van egy bizonyos vára­kozási idő. Napjainkban legnagyobb veszélybe a gyümölcsösök és a burgonya kerültek. Mát­énk a termés, de még most is muszáj védekezni. A tulaj­donos számol mikor perme­tezzen, hogy a barack, az al­ma túl ne érjen a következő várakozási idő alatt. Nem egyszerű dolog betartani a szabályokat. Hozzájárul mindehhez, hogy megszapo­rodtak a kisüzemek, a hob­bikertek, s ezek tulajdono­sainak szakértelme — tiszte­let a kivételnek—gyakran a könyvekre vagy a dobozon lévő prospektusra hagyat­kozik. A gazda, hogy mégis vala­mennyire fedve legyen a leg­egyszerűbb módszert vá­lasztja, az illetéktelenek fi­gyelmeztetésére kiteszi a Vi­gyázz, méreggel permetezve táblát. Nem véletlenül hasz­náltam az illetéktelen kife­jezést, mert napjaink másik nagy problémája a kis- és nagytermelők meglopása. Legyen az az erdő fája, az elültetett gyümölcsfa, lábon álló búza, ma már semmi sem szent. Hogy lenne akkor szent az apróbb táblák ter­mése. Visszatérve a kiírás­ra, a tolvajok legtöbben azt hiszik, a felhívás csak az ő elriasztásukra született, s nem is méreg az a méreg. Addig nincs is baj — mond­ják a kárvallottak —, amíg valaki a maga részére viszi el a termést, de amikor már a piacon árulja, más ártat­lan emberek egészségét is veszélyezteti. Persze az is biztos, permetezett vagy nem permetezett az a gyü­mölcs, nagy bosszúság, ha mások szüretelik le. Nem könnyű tanácsot adni, amikor egyik oldalon min­denki a magántulajdon meg­erősítését hirdeti, a másik oldalon pont a magántulaj­don szentségét sértik oly sokan meg. Talán kerülő­rendszer visszaállítása segí­tene, amivel már sok önkor­mányzatmegpróbálkozott, de az is igaz, nem lehet minden fához egy csőszt rendelni. Fö a kényelem Balázs Attila felvétele Kommentár ___________________________________ Az Önök pénzéből Kovács Éva A ki a megyét járja, saját /l szemével is láthatja, mennyi ma a feltúrt, meg­bolygatott, felényire szűkí­tett utca. Egyes városokban, falvakban alig lehet halad­ni, a terelőutak, kényszer- megoldások szinte hiába próbálják oldani a közleke­dést alaposan megnehezítő helyzetet. A települések önkor­mányzatai gőzerővel dol­goznak, a gáz-, a telefon s még számos infrastruktúrá- lis program megépítése jó­ideje folyamatban van, s farkasétvággyal emészti az e célra, különféle pályázóto­kon és jogcímeken elnyert pénzeket. Út, telefon, gáz és szennyvízvezeték kell, s min­denki megérti azt is, hogy megvalósulásuk kisebb-na- gyobb felfordulással jár. Mégis jólesik látni olyan táblákat, amilyenek a minap egyik kisvárosunkba érve tűntek a szemem elé. Az alig egy nyomsávnyira szűkített út elején fehérre meszelt deszkákon hatalmas, piros betűkkel hirdette a felirat: Az Önök pénzéből, Önökért épül. Bár az út nem lett széle­sebb, a forgalom se csende­sebb, egy ilyen felirat olvas­tán valahogy mégis máskép­pen élik meg az utazók a kényelmetlen helyzetet. Va­lami olyasmit gondolhatnak magukban: hja, ha nekem, az enyémből építitek, akkor csak igyekezzetek, csináljá­tok, s ha lehet, fejezzétek is be mihamarabb. Legyen vé­ge a felfordulásnak, s ha kész, az utak mellé virágot, fákat is ültessetek. Iparkod­jatok, dolgozzatok tisztesé- gesen, különben egyetlen fil­lért sem fizetek! Nézőpont

Next

/
Thumbnails
Contents