Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
1993. augusztus 4., szerda HATTER Kelet-Magyarország 3 A jövedéki törvény és hatásai A jogszabály értelmében büntethető az üzlethelyiségen kívül árusító és a vevő is Nyíregyháza (KM — K. D.) — A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, forgalmazására, valamint exportjára kiterjedő, már életbe lépett jövedéki törvény sokakat érint. Egyeseket mint eladókat, a másokat mint vevőket. A szabályozás célja az, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei űj adó bevezetése nélkül növekedjenek. Az ellenőrzések a hírek szerint szigorúak és rendszeresek lesznek, a törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. Szigorú ellenőrzés A törvény megtiltja az említett termékek üzlethelyiségen kívüli forgalmazását is, és kötelezi a rendőrséget, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget és a közterület felügyeletet a szabálysértők megbüntetésére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A vásárló minimum húszezer forintra büntethető. A jövedéki termékek üzlethelyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatályba lépésének napját követő 30 napig volt lehetőség, ez a határidő augusztus elsején lejárt. Az ellenőrzés kiterjed a termékek előállítására, raktározására, nagy- és kiskereskedelmére, exportjára és importjára. Az előállítás, nagykereskedelem, export és import esetén jövedéki engedélyt kell kérni (enélkül a tevékenység nem folytataható), melyet a vám- és pénzügyőrség illetékes megyei illetve fővárosi parancsnoksága ad meg. A kiskereskedelemre a jövedéki engedélyt a helyi önkormányzat jegyzője adja ki. Hasznos tanácsok A jövedéki tevékenység megkezdéséhez illetve folytatásához kérelmet kell benyújtani az illetékes hatósághoz, a kérelem a vámhivatalokban és a nyomtatványboltokban kapható. A benyújtás határideje augusztus 31. A kérelemhez csatolni kell a társasági szerződést, a cégbírósági bejegyzést, a vállalkozói igazolványt, vagy ezek fénymásolatát. Ha szükséges, a kettős könyvelésre való áttérésről szóló nyilatkozatot. A saját tulajdonra (üzlethelyiség, telephely, üzem) vonatkozó igazolást, s a vállalkozás vezetőjének 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Szükséges még az APEH és a pénzügyőrség igazolása arról, hogy adó- illetve vámtartozása nincs a kérelmezőnek. Mivel a jövedéki termékeket utcán tilos árusítani, augusztus elsejétől az engedéllyel nem rendelkezők sem árusíthatnak közterületen illetve piacokon. A rendelkezés megszegői az áru elkobzásán túl jövedéki bírságot is kötelesek fizetni, ami az áru értékének (az áruféleségtől függően) 60-160 százaléka. Amennyiben a cselekménnyel valamely más törvényi tényállást is megvalósít az illető, úgy az említett szankciókon kívül szabálysértési vagy büntetőeljárást is indítanak ellene. Már büntettek A jövedéki törvény miatt óriási többletmunka hárul a vám- és pénzügyőrségre — tudtuk meg az illetékesektől — ez megkívánná a személyi és technikai fejlesztést is a szervezetnél. Az eltelt, nem túl hosszú idő alatt már intézkedésekre kényszerültek: Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében két benzinkutat zárt be a pénzügyőrség a jövedéki törvénnyel kapcsolatos valamilyen visszaélés miatt. Az eljárás jelenleg folyik, a jövedéki bírság megközelíti a 15 millió forintot. A megyei parancsnoksághoz tartozó két megyében (Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg) július végéig más esetekben összesen 2,5 millió forint bírságot szabtak ki. A nagybukón, a Túr és a Tisza találkozásánál Balazs Attila felvétele Székelykapu Kisvárdának Kézdivásárhelyről Kisvárda (V. P.) — A romániai — még pontosabban az erdélyi — Kézdivásárhely és Kisvárda testvéri összetartozásának a jelképe a július 22- én a tompos úti lakótelep parkjában a Petőfi-szobor közelében elhelyezett székelyka-pu, amely Kézdivásárhely ajándéka Kisvárdának. A kaput két erdélyi fafaragó készítette el Kisvárdán a 111. sz. Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola udvarán, természetesen az iskola minden segítséget megadott az építmény elkészítéséhez. Ilyen nagyméretű székelykaput még nem készített Soós András és Szőcs Levente. De kik ők? Soós András, Benedek Elek szülőfalujában Kisbaconban született, s ott is volt főerdész egészen nyugdíjba vonulásáig. Szabadidejében, jó kézügyessége révén, ha tehette faragott. Faragott bútorokat, fogasokat, kínáló tálakat, kiskapukat, de részt vett székelykapuk készítésében is, de ez a legnagyobb és a szívéhez legközelebb álló alkotása. A faragást már az iskolában akkor még tantárgyként tanították, ahol hamar kitűnt kézügyességével. Majd munkája is a fák védelme, gondozása és telepítése lett. Kézügyességét tovább tudta hasznosítani. Ezt — ahogy mondta — csak megfontoltan és józan ésszel lehet, s végig kézimunkában elvégezni. Társa, tőle fiatalabb, középiskolai tanár Sepsiszentgyör- gyön a Mikes Kelemen líceumban, Szőcs Levente. Ő a családból hozta a kézügyességét, ahogy mondta egy fúrófaragó család volt az övék, Kézdivásárhelyen. Levente rendszeres résztvevője az Al- sócsemátoni faragótábomak. De volt már a vásárosnaményi faragótáborban is. A csemá- toni faragásai során sajátította el, tökélesítette a faragások, így a székelykapuk készítésének csínját-binját. Ilyen nagyméretű kaput még ő sem készített. Ez volt az első, amiért nagyon izgult is. Fog-e sikerülni? A választ Kisvárdán a Tompos úti lakótelep parkjában mindenki megtekintheti. A kapu végleges elkészítésekor András bácsi, és Levente arcán is előbb feszültség, izgalom, majd az elégedettség a megnyugvás volt látható.------------------------Tárca — M ielőtt bárki is egy gourmand szadizmusára gondolna, el kell oszlatnom a sötét gyanút. Itt nem az egyes olasz vidékeken szokásos, a madarak délre vonulásából vámot szedő akcióról van szó. Ott a vonuló madarakból talán ízletes hasét készítenek, miután az utolsó, görcsösen kapaszkodó ujjperecét is lefejtették a háló száláról, és a halott madarat számolatlanul a többiek tetemére dobták. A tetemek a trattoriák konyháin tisztítják, pácolják, fűszerezik, sütögetik és a megfelelő szósszal tálalják a vendég óhajának megfelelően. Szerintem nincs annyi kellem az ezernyi gráciával feltálalt fecskehaséban, mint az égbolton szúnyog és légy után suhanó fecske röptében. Ehhez nem kell más, csak leülni és csodálni ezt a szárnyalást, az életet. A mi konyhai fecskéink itt születtek. Vagy a dufart alatti vagy a tornácon lévő fészkeik egyikében. Az egyik fészküket önkényes beköltözéssel kisajátított ugyan egy kerti rozsdafarkú párocska, de a rövid, ám annál hangosabb tulajdonjogi vitát a fiókák megjelenése eldöntötte. Mivel az élelemszerzésben egymást nem zavarják — a fecskéké a légtér, a rozsdafarkútoké a kert talaja és bokrai — így helyre állt a békés egyensúly. Fecskéink úgy szoktak be a konyhába, hogy az egyik tornácoszlopon lévő fészek mellé elkezdtek rakni egy újat. Ez úgy történt, hogy az egyikőjük a falba kapaszkodva a csőrében lévő sárgombócot a vakolaton rögzítette. A másik ezt a tevékenységet pedig a t\’-an- tenna zsinórján ülve hangos csiviteléssel komme ntál ta.Ez a kommentár valószínűleg lesújtó véleményt tartalmazott, mert szegény hím — hiszen a lakásteremtés mindig nekik sürgősebb — centiméterről centiméterre odébb haladt a falon a siker reményében. Ez a kísérletezés talán két hétig tartott. A fecskék talán megérezték, hogy együttérző szurkolóik vagyunk, és egyszer csak beröppentek az egész nap nyitva lévő konyhaajtón, jelenlétükre hangos civódá- suk hívta fel a figyelmünket. A szobából kijőve azt láttuk, hogy a hím a falba kapaszkodva érdeklődéssel nézegeti a konyha egyik sarkát, mint egy építkezési vállalkozó. Az ara-' természetesen hangos kritikával fogadta párja ötletét. No nem azt, hogy fészkük a konyhánkban legyen, hanem azt a helyet, amit a hím kinézett. Az ötlet ellen természetesen mi is hevesen tiltakoztunk hesegetéssel, tapssal, partvissal, a kutyánk pedig hangos ugatással. Any- nyit sikerült elérnünk, hogy a fészekrakásról lemondtak, hiszen Kisasszony napjáig a fiókákat már nem tudnák felnevelni. A rról viszont nem mondtak le, hogy megpihenni ne a fürdőszoba ajtaja felett lévő gázvezetékre üljenek és ott hangosan megtárgyalják a vadászat közben velük történteket. Ebbe a kutyánk is beleugat, így az ember néha a saját gondolatát sem érti. Ilyenkor kiparancsolom az egész társaságot az udvarra és bezárom a konyhaajtót. Cserbakőy Levente: Fecskék a konyhában Méreg a kertben Dankó Mihály A z idén az időjárás kedvez a kártevőknek. Tömegével lepik el a növényeket a levéltetvek, a molyok, a különböző kártékony bogarak. Szegény gazdának főhet a feje, mivel is védekezzen ellenük. Sajnos a legtöbb, eddig bevált permetszerek kezdenek hatástalanok lenni. Azt lehet mondani, megszokják őket a kártevők egy idő után, s ezért is kell mindig újabb, erősebb vegyi anyagokat kikísérletezni. A vizsgálatok szerint ezek emberre ártalmatlanok, de az óvatosság miatt mindegyiknél van egy bizonyos várakozási idő. Napjainkban legnagyobb veszélybe a gyümölcsösök és a burgonya kerültek. Máténk a termés, de még most is muszáj védekezni. A tulajdonos számol mikor permetezzen, hogy a barack, az alma túl ne érjen a következő várakozási idő alatt. Nem egyszerű dolog betartani a szabályokat. Hozzájárul mindehhez, hogy megszaporodtak a kisüzemek, a hobbikertek, s ezek tulajdonosainak szakértelme — tisztelet a kivételnek—gyakran a könyvekre vagy a dobozon lévő prospektusra hagyatkozik. A gazda, hogy mégis valamennyire fedve legyen a legegyszerűbb módszert választja, az illetéktelenek figyelmeztetésére kiteszi a Vigyázz, méreggel permetezve táblát. Nem véletlenül használtam az illetéktelen kifejezést, mert napjaink másik nagy problémája a kis- és nagytermelők meglopása. Legyen az az erdő fája, az elültetett gyümölcsfa, lábon álló búza, ma már semmi sem szent. Hogy lenne akkor szent az apróbb táblák termése. Visszatérve a kiírásra, a tolvajok legtöbben azt hiszik, a felhívás csak az ő elriasztásukra született, s nem is méreg az a méreg. Addig nincs is baj — mondják a kárvallottak —, amíg valaki a maga részére viszi el a termést, de amikor már a piacon árulja, más ártatlan emberek egészségét is veszélyezteti. Persze az is biztos, permetezett vagy nem permetezett az a gyümölcs, nagy bosszúság, ha mások szüretelik le. Nem könnyű tanácsot adni, amikor egyik oldalon mindenki a magántulajdon megerősítését hirdeti, a másik oldalon pont a magántulajdon szentségét sértik oly sokan meg. Talán kerülőrendszer visszaállítása segítene, amivel már sok önkormányzatmegpróbálkozott, de az is igaz, nem lehet minden fához egy csőszt rendelni. Fö a kényelem Balázs Attila felvétele Kommentár ___________________________________ Az Önök pénzéből Kovács Éva A ki a megyét járja, saját /l szemével is láthatja, mennyi ma a feltúrt, megbolygatott, felényire szűkített utca. Egyes városokban, falvakban alig lehet haladni, a terelőutak, kényszer- megoldások szinte hiába próbálják oldani a közlekedést alaposan megnehezítő helyzetet. A települések önkormányzatai gőzerővel dolgoznak, a gáz-, a telefon s még számos infrastruktúrá- lis program megépítése jóideje folyamatban van, s farkasétvággyal emészti az e célra, különféle pályázótokon és jogcímeken elnyert pénzeket. Út, telefon, gáz és szennyvízvezeték kell, s mindenki megérti azt is, hogy megvalósulásuk kisebb-na- gyobb felfordulással jár. Mégis jólesik látni olyan táblákat, amilyenek a minap egyik kisvárosunkba érve tűntek a szemem elé. Az alig egy nyomsávnyira szűkített út elején fehérre meszelt deszkákon hatalmas, piros betűkkel hirdette a felirat: Az Önök pénzéből, Önökért épül. Bár az út nem lett szélesebb, a forgalom se csendesebb, egy ilyen felirat olvastán valahogy mégis másképpen élik meg az utazók a kényelmetlen helyzetet. Valami olyasmit gondolhatnak magukban: hja, ha nekem, az enyémből építitek, akkor csak igyekezzetek, csináljátok, s ha lehet, fejezzétek is be mihamarabb. Legyen vége a felfordulásnak, s ha kész, az utak mellé virágot, fákat is ültessetek. Iparkodjatok, dolgozzatok tisztesé- gesen, különben egyetlen fillért sem fizetek! Nézőpont
