Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-28 / 200. szám
1993. augusztus 28., szombat HATTER Telefon minden második házban Eredményes volt a jánkmajtisi kísérlet • Gáz- és a telefonvezeték közös árokban Kapcsolat a külvilággal A szerző felvétele Molnár Károly Jánkmajtis (KM) — Bete- metetlen árkok várják a megye több településén, hogy a telefonkábel a gázvezeték mellé kerüljön. Jánkmajti- son 1993. augusztus 19-én betemették már, s az utolsó egyengetések is megtörténtek, így lehetővé vált, hogy a tervek szerint szeptember 30-ig minden telefonigénylőt bekössenek a hálózatba. Itt 16 ezer forintba kerül egy telefon, Fehérgyarmaton negyvenezer az ára. E mérföldkőnek számító dátumig azonban sok mindennek kellett történnie. Cséke László polgármester megelégedetten köszönthette Jánkmajtison mindazokat, akik azért jöttek, hogy tájékozódjanak az Asszociált Közműhálózatok Telepítését Koordináló Kft. tevékenységéről. A gázzal (szennyvízzel) együtt elhelyezhető közműhálózat telepítésének koordinálására 1992. augusztus 10-én alakult a kft. A közös árkos telepítésre a Postai és Távközlési Főfelügyelet és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség közös állásfoglalása nyitotta meg a jogi lehetőséget. Referencia Jánkmajtison A MATÁV Rt. Igazgató Tanácsa a Szamoshát egyik településén javasolta végezni a referencia (pilot) hálózat megépítését. Közös döntés alapján a TIGÁZ Építő és Tervező Kft. fővállalkozásában készült el a hálózat. Puskás László ügyvezető arról adhatott számot, hogy Jánkmajtison — ahol már korábban telepítettek egy ezres telefonközpontot — lehetővé vált 14 további település későbbi bekapcsolása ismételt belterületi földmunka elkerülésével. Valamennyi ingatlan rácsatlakozási lehetősége biztosított. Minden ingatlanra két érpár vezet, ezért — igény szerint — mindenhová két vonal biztosítható (leágazás mindenhol az ingatlanhatáron belül van; gázzal érintett beruházásoknál a gázvezetéket egészen a ház falán lévő biztosító dobozig felszerelték.) Dr. Takács László szaktanácsadó szerint ezzel a beruházással határhoz érkeztünk. Elkészült az a pilot-rendszer, melynek kiértékelése megkezdődhet, s még hónapokig, évekig történik az értékelése. Ez egy racionális gazdasági megoldás. Az AKTK magára vállalta a további fejlesztések finanszírozását is. (3-6 évig tartó együttműködésre számítanak). Ehhez jó partnernek bizonyult a MATÁV. A fejlesztésekhez 7 létesítő társaságot (önkormányzati csoportok) menedzselt a kft., mely 42 települést érint. Ezeknek a településeknek a tervezése folyamatban van. Lehetőség a felzárkózásra Nagy érdeklődéssel várta a félszáznyi jelenlévő a MATÁV illetékeseinek véleményét. Bárány Endre, a MATÁV Rt. debreceni igazgatója: — Ennek az elképzelésnek (kezdetben) a MATAV berkein belül nagyon sok ellenzője volt. Végül is minden olyan ajánlatot, amelyikben lehetőség nyílik egy gazdaságilag elmaradott térség felzárkóztatására — nagyon alaposan megvizsgálunk. A jánkmajtisi tapasztalat arra enged következtetni, hogy — általában — a települések nagy többségében, az ezzel a technológiával való építés kedvezőbb fajlagos költségeiben, mint a hagyományos techonlógiánál. Az üzemeltetést biztonsággal el lehet látni. Mi április 30-án kaptunk jogosítványt — s ma átadhatjuk a hálózatot. Szabó Tibor, a MATÁV Rt. mátészalkai üzemegységének vezetője: — A záró-összegző vélemények alapján a MATÁV kész arra, hogy ezt a technológiát más területeken is alkalmazza, ha az anyagi finanszírozási feltételekben az érdekeltek megegyeznek. A kedvező megegyezésre minden remény megvan. Az újat azért vállaljuk fel, mert a MATÁV anyagi lehetőségei korlátozottak. Nyitottak vagyunk minden jó konstrukcióra. Az eredményt akkor lehet levonni, ha megtörténtek a bekapcsolások (a polgármester tájékoztatója szerint a 600 lakásból 310 tulajdonos kérte jelenleg a bekötést), s igazolják: ez a hálózat panaszmentesen üzemel. Most minden hatóság hozzájárult az átadáshoz. Szabó Tibor utalt arra, hogy ez „úttörő” munka volt. Á hasznosítható tanulságokat le kell szűrni. Polémia alakult ki azon, hogy vajon telefonálnak-e majd a falusiak, hiszen nem mindegy a bevétel, a kihasználás szempontjából. Kosa Lajos országgyűlési képviselő, a Parlament Távközlési Albizottságának tagja tényekkel igazolta a kezdeményezés helyességét. „Infrastruktúra nélkül nem megy a felzárkózás!” — fogalmazta. A távközlési törvénynél szerinte figyelemmel kell lenni a sza- mosháti településekhez hasonló sajátosságokra. Ötven évig jó lesz Mogyorósi Ferenc, a Miskolci Kerületi Bányakapitányság osztályvezető főmérnöke keveset beszélt, de sokat mondott: — „A házasfelek együttélésre való alkalmassága a legfontosabb.” Szakmai szemmel minősítve állított ki jó bizonyítványt a gyártókról, építőkről. 50 évig ezekhez a gázvezeték-csövekhez nem kell hozzányúlni! — olyan minőségűek... Sokan úgy vélték — korábban —, a MATÁV „kivédi” az együttépítést a Debreceni Postai és Távközlési Felügyelet, illetve annak igazgatónője szakvéleményével. Kovács Elza Jánkmajtison így fogalmazott: „Mindaddig nem voltam hajlandó lemondani a szabványosságról, amíg a Szabványügyi Hivatalt meg nem kérdeztük. Ha a távközlési kábel távolsága 50 centiméterre van a gázvezetéktől — akkor a megépítésnek elvi akadálya nincsen. Mindezt egyedileg ellenőrizzük.” Kölcsönösen korrekt, kemény partnernek minősítették egymást a „házasulandó felek”. A beszélgetés,, vitatkoz- gatás a késő estébe nyúlt. Biztató a továbbiakat illetően (most ne keressük, hogy kik nyernek, s kik veszítenek ezen a lakosságnak kedvező megoldáson), hogy dr. Gordos Géza professzor, a MATÁV Rt. igazgató tanácsának elnöke is a közös árokban való közös gáz és távközlési kábel vezetést tartja a megoldásnak. Augusztus 26-án sor került Budapesten egy olyan, az anyagiakat is érintő részletes tanácskozásra, mely után a megye többi településére vonatkozóan levonható megoldások (anyagi is) kínálhatok fel.---------------Humorrt zinte valamennyi hírügy- ij nökség és televíziós állomás világgá kürtölte, hogy a Piroska és a farkas című mese egyik közismert főszereplője, a nagymama hosszú szenvedés után elhunyt. Az idős asszonyt 92 éves korában érte a halál, így aztán az erdőben lévő, 185 négyzetméter alapterületű, öt szoba hallos házikót egyetlen unokája örökölte. A történethez csak annyit: Piroska nemcsak bejelentkezett, de be is költözött az örökségül kapott ingatlanba. Hát amint ott szép csendben éldegélt a közben kívánni való nagylánnyá felserdült leányzó, egy alkalommal két pesti kulcsos gyerek vetődött a szép fekvésű ingatlan közelébe. Amikor a kerítésen keresztül megpillantották, hogy a tündérszép lány a teraszon parányi tangóban napfürdő- zik, pornófilmeken nevelkedett fantáziájukkal gondolatban még azt az egészen kis ruhadarabot is lerángatták Piroskáról, és csak aztán csöngettek. — Kik vagytok? Mit akartok? — kérdezte gúnyosan Piroska, miután a csöngetésre parányi tangájában felállt a leterített gyékényről. — Sokat hallottunk rólad. Most van nálunk néhány pornóújság. Engedj be, megnézheted őket, együtt végiglapozzuk, és ha van kedved hozzá, egyik-másik fényképes ötletet átültetjük a gyakorlatba! — javasolta az egyik fiú. — Pfúj, disznók! Szégyell- jétek magatokat! Ilyen alpári, erkölcstelen dolgokkal akartok előállni? — Oké, ha nem kell a pornó, van nekünk Ciccolina életútját bemutató kötetünk is. Igaz, olasz szöveggel, de a képek, a pozitúrák magyarul is érthetőek — toldja meg a másik srác. — Felháborító! Most, amikor nemcsak a Parlament, de az egész ország azon vitatkozik, hogy legyen-e és milyen módon hitoktatás az iskolákban, ti a paráznaságon töritek a fejeteket? Végre a keresztény erkölcs katedrát kap, és újra felvértezhetjük vele az ifjúságot, ti pedig a Sátánt kísértitek fajtalankodni szándékozó ötleteitekkel? — Rendben van, Piroska, ha nem kell a pornó, nem kell a Ciccolina-féle figurázás, van nekünk irodalmi értékű ötletünk is! — szólal meg mint az első srác. —Az meg micsoda? — Itt van nálunk az Illatos kert című kötet. Ez a Káma- Szútra és a kevésbé ismert Anangaranga szellemében született mű, tudományos igénnyel készült erkölcstani kompiláció. Hallottál róla? — teszi hozzá a másik. — Valami dereng — mondja Piroska enyhültebb ábrá- zattal. — Akkor minden oké! Engedj hát be a te kis illatos kertedbe, a többit meg bízd ránk! — kap az alkalmon a bátrabb kulcsos fiú, majd a társa folytatja az ajánlatokat: — Első nekifutásra, például, bekötött szemmel kitaláljuk, hogy neked milyen vul- vád van! Sóvárgó, tarélyos, hallgatag, sürgető, esetleg harapós? Na, mit szólsz? Itt már nincs pornó, ez már irodalom, ez már művészet! — Csak azt tudom mondani, hogy pfúj, disznók! Nem veszitek észre, hogy erkölcsi fertőben fetrengetek? Hogy lélekrontó métely vesz körül benneteket? — Most miért szívózol, Piroska? Ne kapd föl a vizet! Nem kívánjuk ingyen. — Úgy van! — siet társa segítségére a másik fiú. — Nálam is van kétezer forint, a havernál is van. Majd megegyezünk valahogy. — O, ti, kis csacsi gyerekek! Hát miért nem ezzel kezdtétek? Parancsoljatok!... Fáradjatok be! Az Isten hozott benneteket! Kovács György Mihály Piroska és a kulcsos gyerekek Nábrádi Lajos D örgedelemmel fogadta egyik olvasónk azt a minap megjelent információnkat, amely a Nyíregyháza és Vidéke Áfész törekvéseit ismertette. A dörgedelem szelídített változata így szól: A szövetkezet nyilatkozója azt mondta, hogy igyekeznek visszaszerezni az elveszített vevőköröket, szolid árakat alakítanak ki. Valójában ők a legdrágábbak a városban. Egy másik olvasónk arra kérte az információ íróját: vegye a fáradságot, és hasonlítsa össze az árakat a megyeszékhely ABC-áruhá- zaiban. Nos, az összahason- lítás megdöbbentő és tanulságos. Előre bocsáthatjuk: konkrét ügyről van szó, de a téma általánosítható, sajnos, nem egyedi az eset. A szövetkezet egyik áruházában a rövid karaj kilója például 81, azaz nyolcvanegy forinttal drágább, mint a belváros egy másik, más tulajdonban lévő áruházában. (Azért nem említjük az olcsóbb hely nevét, nehogy ingyen reklámot csináljunk.) A szövetkézét két áruházában más alapvető élelmiszer, például a tej is drágább 2-3 forinttal. Az áfész tagságának jelentős része a tanyabokrokban, a környező falvakban él, ennek ellenére a szövetkezeti vegyiáru boltban a permet- szer dobozonként (üvegenként) 30-40 forinttal drágább, mint a többi vegyszerboltban. Nem árt emlékeztetni: az információt adó szövetkezeti vezető nyilatkozatából az is kiderül, hogy két nagy konzervgyár sok millióval tartozik a szövetkezetnek. Az árak összehasonlítása után az ember így önkéntelenül is arra gondol, hogy a szövetkezet a vevőkön akarja behozni a gyárak tartozásának egy részét. És sok-sok cég a vevők vállára helyezi át saját terhét. Miért emelkedik hazánkban oly gyakran a benzin ára, s miért emelik szeptemberben 100 százalékkal a lottószelvények árát?! Ha elszabadulnak az árak, elszabadulhat a pokol... Kommentár_____________________ Miniszter „gyomrozva” Kovács Éva M ár megint, ki tudja hányadszor, a sajtó a hibás. Nem azok, akik elszúrtak valamit, nem azok, akik baleknak néztek, semmibe vettek másokat, nem azok, akik végül alig győznek visszavonulót fújni. Nem és nem, a hibás csakis a sajtó lehet, melynek képviselői megírják, nyilvánosságra hozzák a történteket. Nem számít, hogy amit megírtak, úgy igaz, a baj nem ez, hanem az, hogy egyáltalán dolgoznak, talán egyesek szemében még az is, hogy léteznek. Miről is beszélek? „Nyilvánosságra hozom”, magyarán leírom. Arról van szó, hogy újabb botrány keveredett nemrég a földtörvény körül. A tárca jelenlegi minisztere úgy találta, szerencsés lenne, ha külföldi állampolgárok is vásárolhatnának Magyarországon földeket, akár egész birtokokat is. Elmondta érveit, melyeket—aki figyelemmel kísérte a dolgot, tudhatja — rajta kívül szinte senki nem pártfogolt, lett hát nagy felháborodás saját tárcáján, s a többi kormánypárton belül is. A kereszténydemokraták, a kisgazdák szinte rögtön tiltakoztak, de nem hallgatták el váleményüket az ellenzék képviselői sem. Nagy lett hát a zűrzavar, a miniszter előbb kitartott, később magyarázkodott, majd módosított. Mikor aztán az érvek súlya alatt végképp sarokba szorult, huszárosán kivágta magát, s azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen ötletét idő hiányában még nem is gondolhatta végig, különben is, valakik már megint idejekorán kiszivárogtattak, az újságírók meg valósággal — szó szerint idézem — „kigyomrózták belőle” az ominózus nyilatkozatot. Szinte látom magam előtt, ahogyan kollégáim a minisztert gyomrozzák. Gyűrik, dögönyözik, s mindaddig nem kegyelmeznek nekij amíg nem mond valamit. O meg, — mivel védtelen, s mentené az életét— beszélni kezd. Már az sem baj, hogy valami őrületes hülyeséget... mám w-v 'S'mssmm a Kelet-Magyarorszag o Nézőpont) Áfész, te drága! Tárlaton Elek Emil felvétele.
