Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

1993. augusztus 25., szerda Kelet-Magyarország ~J Ügyes húzás A falunkba érkezett egy miskolci fényképész, mi azzal felvállaltattuk a fényképezést. A megrendelőben úgy van az egyezség, hogy a szerződés megkötésekor kell adni neki 700 forintot (mi oda is adtuk), mikor megérkezik fényképez­ni, akkor megint 640 forintot. Megkérdeztük, hogy mennyit kell még fizetni, azt mondta, hogy a fényképalbumért kér 120 forintot és a kocsifutásért 150 forintot, ez mindent együttvéve 1610 forint. De közben megérkeztek a képek, mi kértünk 12 darab kis képet és egy nagy képet, amin az egész család rajta van, en­nek az ára 1750 forint a meg­rendelőn. Erre ő a megrendelt mennyiség dupláját hozta el nekünk. Azokat a képeket se hagyta itt, amiket kifizettünk, mert azt mondta, hogy csak egyben lehet megvenni az egé­szet. Neki el kell számolni és ők mit csináljanak azzal a plusz 12 darab kis képpel meg a naggyal. Még ezért kért volna 2780 forintot, de mi már nem váltottuk ki. Még egy meg­rendelőt csinált karácsonyra, amire ismét kért 700 forintot. Mi ezt fel akarjuk bontani, mert ezek után nem lehet meg­bízni bennük, de ő azt mondta, hogy nem lehet! Pontos név és cím Szakállas trükk Augusztus 8-án vasárnap délelőtt Biri és Nagykálló kö­zött, Bilihez közel, az útpad­kára lehúzódva, felnyitott mo­torháztetővel parkolt egy sötét színű Oltcit személygépkocsi. Két férfi állt mellette. A ke­zükben lévő műanyag üvegek­ről láttam, hogy benzint akar­nak venni. Utamból visszafelé menet megálltam, hogy mit segíthetek. Kézzel-lábbal ma­gyarázták, hogy elfogyott minden pénzük, mert elrom­lott az autó, ki kellett fizetniük a javítást. Nem tudnak haza­menni, csak ha valamit pénzzé tesznek. Mutattak egy arany­nak látsztó pecsétgyűrűt, hogy vegyem meg. Kettőezerötszáz forintra mondták, 2200-ért vettem meg tőlük és adtam nekik egy liter benzint. Hétfőn derült ki az ékszerboltban, hogy az „aranygyűrű” futtatott réz. Most már tudom, hogy szakál­las trükk áldozata lettem, mert hittem, hogy ha én nem csa­pok be mást, engem se csap be senki. Ebben csak az nagyon szomorú, hogy ilyenek után az ember annak se áll meg segí­teni, aki tényeg bajban van. D. M. Nyíregyháza Sötétség aratáskor Több éve, hogy amikor az aratás megindul, Nyírtelek- Ferenctanyán megszűnik a közvilágítás. Tavaly három hónapig voltunk teljes sötét­ségben, most már több, mint két hónapja nincs külső közvi­lágítás. De nincs is, aki intéz­kedjen. A TITÁSZ-nál egy hónappal ezelőtt megígérték, hogy helyreállítják a világí­tást, azóta sem történt semmi. Betegek is vannak itt, menné­nek korán a buszhoz, de nem tudnak, mert vaklálniuk kell. Teljes név Nyírtelek Utólagos vízdíj Sok fogyasztó hevében kér­dezem, hogy jogosan járt-e el a záhonyi költségvetési üzem, amikor ez év májusában érte­Humor az orvosnál HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE sített bennünket, hogy a vízdí­jat visszamenőleg január 1-jé- től felemelte, s ennek megfele­lően fizessük meg az elmaradt különbözetet is. Ez év július 27-én a rádióban nyilatkozta hasonló ügy kapcsán egy jo­gász, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet kötelezett­séget szabni az állampolgárra. Kérdezem, kinek van igaza? Tóth András Záhony Beiskolázási támogatás Az anarcsí önkormányzat képviselő-testülete 1993. au­gusztus 9-én tartott ülésén úgy döntött, hogy a tanév kezdetén a szülőknek segítséget nyújt a tanulók beiskolázásához. Örömmel tudok arról beszá­molni, hogy az önkormányzat anyagi erejéhez mérten min­den általános iskolai tanuló ré­szére térítésmentesen biztosít­ja a tankönyveket. Ezen kívül minden általános iskolai ta­nuló ezer forint, a középisko­lások, főiskolások, egyetemis­ták kétezer forint egyszeri be­iskolázási támogatást kapnak. Korcsmáros János igazgató Anarcs, Általános Iskola Or, a feltörekvő falu Elmúlt az aranykor, a zöldség és gyümölcstermesztésből már nem építenek házakat Őr (KM — TMI) — A ko­csi a falu szélén áll meg. Ez a főtér, itt magasodik a vidék fö­lé a széptomyú református templom. Talán innen a halom tetejéről vigyázták a gyepűt. A hajdani határőrökről kapta ne­vét a ma 1468 lakosú falu. A majd’ százéves községhá­za eltűnt. Helyén elegáns, fe­hér falú épület. Jön egy idős, mákos hajú asszony. Kosará­ban szőlő. — Ez a polgármesteri hi­vatal — igazít el. Egykedvű, szomorkás a hangja. — Nem is örül neki? — De — bólint és nézi a szép házat. — Csak elférne sok helyre a pénz. Vannak sze­gény emberek... A földből élnek — Sajnos — mondja Hódi Miklós, & polgármester. — El­múltak az aranykornak neve­zett nyolcvanas évek, amikor a zöldség-gyümölcs termesztés jól jövedelmezett. Akkoriban elég sok új ház is épült a falu­ban. Mára a felvásárlási árak alig nőttek, de az élet nagyon megdrágult. Minket nem so­roltak a hátrányos helyzetű te­lepülések közé, pedig volna miért. Ez fájó pontunk azóta is... Az egykori társközségekhez viszonyítva — közigazgatási­lag Vajához tartoztak az önál­lósodás előtt — csak húsz szá­zalékos állami támogatást kaptak. Mindenesetre Or tö­rekvő képet mutat; elég sok vállalkozója van és látni né­hány emeletes villát. A lakók hagyományosan zöldség- és gyümölcstermesz­tésből élnek. A házak mögött fél, egy holdas vagy nagyobb kertek terülnek el. Igaz, a föld alig kilenc aranykoronás, de megterem benne a kukorica, rozs, dohány, paprika, paradi­csom, uborka, burgonya, al­ma, meggy, földieper, szőlő... Két éve alakult meg az Uni­versal Mezőgazdasági Szövet­kezet, amelynek földjeit több, mint hétszázan részaránytulaj­donban művelik. Csak a felvá­sárlási árak rendeződjenek, rögtön jobban élnének az em­berek itt is. Portáját gondozza egy barna hajú, középkorú ember. A ház előtt meggyfák — Kántorjá- nosiból jött a divat, hogy kiül­tetik az utcára a fákat. Fiatal fiú támolyog el a járdán, letép- desi a leveleket. — Te, hogy az a... — kiabál dühösen utána a férfi. Észre­vesz minket és piros képpel magyarázza. — Ezek egész álló nap isznak, de napszámba nem jönnének. Nem jól csinál­ta a kormány, hogy a munka- nélküliséggel a naplopókat szaporítja. Van itt munka, csak meg kell találni! Szorgalmas lakók Az őriek többsége, szeren­csére nagyon szorgalmas em­berek, nem ülnek ölhetett kéz­zel, hanem a földet, kertet mű­velik. Száznál több munkanél­küli van, 85-nek már lejárt az ellátása. Huszonhatan kapnak teljes összegű támogatást, mert nekik nincs részaránytu­lajdonuk vagy más jövedelem- forrásuk. A munkaképes korú­ak száma egyébként 670, kö­zel háromszázan hatvan évnél idősebbek, a gyerekek még többen vannak. Ä falu szeren­cséje, hogy általuk biztosnak látszik a jövője. — Infrastruktúránk örven­detesen fejlődik — mondja a polgármester. — Őrben van kilencven telefon, két éve fi­zettük ki az utolsó részletét a crossbar beruházásnak. Pilla­natnyilag kötik be a gázt, visz- szavállaltuk a helyreállítást. A teljes összegben támogatott munkanélküliek havonta négy-öt napot társadalmi mun­kában dolgoznak, mert ne mu­togassanak rájuk, hogy ingyen veszik föl tőlünk a pénzt. □ Hány házban lesz gáz­fűtés? — Kellemes meglepetés volt, hogy már háromszázhu­szonöt felett van az igénylők száma. Ez harmincegymillió forintos beruházás. Kerékpár­út építésére is pályáztunk és folyamatosan kapnak szilárd burkolatot a még földes utcák. Őr nagy büszkesége a Bibó István Általános Iskola, amit két éve Göncz Árpáddal közö­sen avatott fel a testület. Az új faluházat két kőműves testüle­ti tag építette, 6,2 millió forint­ba került. A régi már süllyedt nagyon. Ide park és emlékmű is készül az első és második világháború őri halottainak. Eltérő vélemények A fűszerbolt előtt szőke asz- szonyka dohogja: — Később is ráért volna az az emlékmű. Ez volt a legfon­tosabb? Egy idősebb leinti: — Te csak hallgass, igenis kell. Legalább lesz hová vinni halottak napján a virágot. Az én édesapám is odamaradt a Donnál... w A vélemények eltérőek. Őrnek kétségtelenül javára vá­lik a fejlődés. Az önkormány­zat az ezévi 71,6 millió forin­tos költségvetéséből 41,5 mil­lió forintot fordított erre. Szo­ciális feladatokra 5 milliót. Hogy ez sok vagy kevés, efelől is minden lakos saját ér­deke szerint formál ítéletet. Szerkesztői üzenetek „Kft. dolgozói” jeligére, Nyíregyháza: A személyi órabért csak közös megegye­zéssel szabad megváltoztat­ni. Február elsejétől a legke­vesebb személyi órabér öt­venkét forint. Az időbér le­het havi, heti, napi és órabér. Havibér esetén napi nyolc órás foglalkoztatás mellett a jövedelem nem lehet kilenc­ezer forintnál kevesebb, ez az összeg a napi munkaidő változása szerint változik. A teljesítménybér lehet egye­nes darabbér, normaidőbér, alapbérrel kombinált teljesít­ménybér. A teljesítménybér­normákat a havi kilencezer forintos alapbér figyelembe vételével kell megállapítani. Ebben az esetben a kereset a teljesítményhez igazodik. V. Judit, Nyíregyháza: A gyermektartásdíj iránti per nem csak illeték, hanem költségmentes is. A perben viszont az élettársa a tartás­díj leszállítása iránt viszont- keresetet terjeszthet elő. A munkanélküli-segély össze­géről a Munkaügyi Központ igazolását fogadják el, nem pedig bevallás szerint. Rendszeres olvasónk­nak, Gávavencsellő: A férje a járadék folyósítása mellett részmunkaidőben vállalhat munkát. A keresetét és a já­radékot azonban össze kell vonni, és amennyiben ennek a kettőnek az együttes össze­ge meghaladja az évi száz­ezer forintot, az azt meghal­adó rész után személyi jöve­delemadót kell fizetnie. Az adót a következő év március 20-áig kell bevallani, illetve befizetni. Az ehhez szüksé­ges nyomtatványok besze­rezhetők az adóhatóságnál. Fehér Sándor, Kisvárda: Ha véglegesen rokkant a fia, akkor megilleti a családi pót­lék. Ha viszont munkavi­szonyt létesít, és az ebből származó keresete három egymást követő hónapban meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (jelenleg 6400 forintot), ak­kor a negyedik hónaptól szü­neteltetni kell a csaiádi pót­lék folyósítását. Ez a szüne­teltetés addig tart, amíg a ke­reset, illetve a jövedelem magasabb az öregségi nyug­díj legkisebb összegénél. Jogászszemmel __________________ Az öröklésről Dr. Bartha Sándor Kálmán Gézáné rétközi lakos édesapja végrendelet nélkül hunyt el. Ő és öccse a második házasságából szár­mazik, együttlaktak az édes­apjukkal. Van két mostoha­nővérük, akik az első házas­ságából születtek. Levél­írónk azt kérdezi, hogy vég­rendelet hiányában ki örököl közülük? A törvény úgy szól, hogy végrendelet hiányában a le- származók örökölnek egyen­lő arányban. Nincs különb­ség a két vagy több házas­ságból származó gyerekek között. Végrendelet esetén viszont köteles rész jár a le­menőnek, ez annak a fele, amit a törvény szerint örö­kölne. Az egy háztartásban élők közös tulajdont szereznek a hozzájárulás arányában. Ha­gyatéki eljárás során kell ezt az igényt bejelenteni és pert indítani az örököstársak el­len. Varga János nyíregyházi olvasónk hasonló ügyben kért tanácsot. Februárban meghalt az apósa; a hagyaté­ki leltár felvételekor derült ki, hogy a régóta használt telkük az após édesanyjának és négy gyermekének a ne­vén van. Két testvérét már évekkel ezelőtt kifizette az após, de a másik kettőt nem. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy mit kell tenni az ügy rendezése érdekében. Az após és mostohájának hagyatéki eljárását egyszerre kell megindítani. Ennek so­rán lehetőség van a testvérek közötti egyezség megkötésé­re. A földhivatal ebben az esetben tulajdonjogot csak jogerős hagyatéki végzés alapján jegyez be. Apósának két testvére aligha fogja vitatni, hogy őket már kifizette. A másik két testvérrel a tárgyalás so­rán lehet megállapodni. Ha ez nem történne meg és ezeknek a testvéreknek a tu­lajdonjogát jegyzik be az in­gatlan-nyilvántartásba, csak per útján lehet a közös tulaj­dont megszüntetni. A bíróság az általa megál­lapított ellenérték fejében fogja olvasónk feleségének tulajdonába adni a két örö­kös részét. Tóth Gáborné mátészal­kai olvasónk férje meghalt. A házasságukból egy leány származik, neki is van gyer­meke. A hagyatéki tárgyalá­son azonban levélírónk fér­jének két nővére örökölte a szántóföldjüket. Ezt olva­sónk nem érti. Arra kér vá­laszt, hogy ki lehet a törvé­nyes örökös, ha nincs vég­rendelet? A törvényes örökös a le­menő, vagyis a gyermek, az unoka, a dédunoka. Ha több gyermek van és ezek közül valamelyik már nem él, az öröklés pillanatában az ő gyermekei lépnek helyébe. Ezek az unokák szülőik ré­szét öröklik egyenlő arány­ban. Törvényes örökös vi­szont a házastárs abban az esetben, ha nincs gyerme­kük, azaz lemenőjük. Leme­nők és házastárs hiányában a felmenők a törvényes örökö­sök, az ő hiányukban a le­menőik, testvér(ek) tehát így örökölhet(nek). Ági vagyon esetében az az ág örököl, amelytől a hagya­ték származik. Ez az eset áll­hat fenn azon szántóföld ese­tében, amelyre sógornői tar­tottak igényt. A közjegyző a rendelkezésre álló adatok alapján adja át a hagyatékot a törvényes örökösnek, vég­rendelet esetében az abban megjelölt örökösnek. Vég- rendeleti örökléskor a leme­nőt köteles rész illeti meg. Az oldalt összeállította: Tóth M. Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents