Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-24 / 196. szám

1993. augusztus 24., kedd HÁTTÉR Az iskolák a tanévkezdésre készülnek Balázs Attila felvétele Egységes vizsga, azonos tudás □ Mi a rendeltetése az alap­vizsgának? — Ha valaki bekerül a közigazgatásba, attól az állam­polgár ügyfélként, magánem­berként elvárja, hogy ha meg­jelenik a hivatalban, akkor akivel találkozik, aki az álla­mot, az önkormányzatot kép­viseli, az teljes tudás birto­kában adjon részére felvilá­gosítást. Ezért feltétlenül in­dokolt, hogy különösen az újonnan közigazgatásba ke­rülő szakemberek a lehető leg­rövidebb időn belül megis­merkedjenek a közigazgatás­sal, s a megismert anyagból egy jogszabály alapján fel­hatalmazott bizottság előtt vizsgát is tegyenek. A szakma differenciál □ Milyenek a vizsgaköve­telmények? — Szigorúak és egységesek az egész országban. Égy köz­ségi ügyintézőnek ugyanazt a vizsgát kell letennie, mint egy minisztériumi főosztályveze­tő. Nincs különbség sem a vizsgakövetelményekben, sem magában a tananyagban. Majd a szakvizsgánál lesz kellő dif­ferenciáltság, ahol a témákat kellőképpen szét lehet és kell is választani. □ Mennyire voltak felké­szülve az első vizsgán megje­lent közigazgatási dolgozók? — Az első vizsgán felső­fokú végzettségűek vettek részt. Több mint százan vol­tak, s tettek sikeres vizsgát, mindössze egy dolgozót kel­lett utóvizsgára utasítani. A vizsgáztatás azonban folya­mat, itt a megyében két és fél ezer a vizsgára kötelezett köz- igazgatási dolgozók száma, mert nemcsak az önkormány­zatoknál, hanem valamennyi államigazgatási szervnél ál­lamigazgatási feladatot ellátó dolgozónak is vizsgát kell ten­ni. Tehát a Földhivatalnál, a kárpótlási hivatalnál, az ille­tékhivatalnál éppen úgy mint a dekoncentrált szervezeteknél dolgozóknak, vizsgát kell ten­niük. Megvédeni a határozatot □ Milyen követelményeknek kell megfelelni? — Fontos, hogy a közigaz­gatási dolgozók kellő alapos­sággal és jártassággal ismerjék meg a Magyar Köztársaság alkotmányos követelményeit, többek között magát az Alkot­mányt, az Alkotmánnyal összefüggően a törvényhozói hatalom, az Országgyűlés munkáját, feladatait, jogál­lását, de ismerjék a köztár­sasági elnök és a kormány fel­adatait is. A hatalmi ágakat már nem ilyen részletezettség­gel, de a jártasság szintjén meg kell hogy ismerjék. Ilyen pél­dául a bírósági szervezetet, ide értve az alkotmánybíróságot is, hiszen most már közel két éve valamennyi államigazga­tási ügyben lehetőség van arra, hogy az állampolgár a bíró­sághoz forduljon. A közigaz­gatási dokgozóknak képesek­nek kell lenniük arra, hogy az általuk hozott határozatot a bíróság előtt is megvédjék. Jogszabálytant is el kell sajátí­tani a hallgatóknak, mert van egy hierarchia a törvénytől egészen a községi rendeletig, s tudni kell, melyiknek mi a sza­bályozási tárgya, melyiknek lehet új rendelkezéseket beve­zetni, amelyek az állampolgár­ra is kötelezőek. Tehát a jog­szabályok születésének megis­merése is része a közigazga­tásban dolgozók szakmai is­mereteinek. Újak a közigaz­gatás hierarchiájában az egy­más mellett, ám egymástól függetlenül működő dekon­centrált szervezetek, amelyek­nek önálló hatáskörük van, nincsenek a másik államigaz­gatási szervvel alá vagy fölé­rendeltségi viszonyban. Ugyanakkor a feladatok úgy jelennek meg, hogy ennek az államigazgatási szervrend­szernek az egésze képes csak Itató a mellékhelyiség? Miért nem kapható sem ez, sem az, satöbbi. Neki szegénynek egyebe sincs, csak ideje. Szí­vesen maradt még a múzeum­■—Kérem szépen, ha nem veszik zokon... Ne vegyék to­lakodásnak... Sejtettük, hogy komoly a baj. A nénike teljesen össze­Simonies Borbála Egy marék körte Balogh József Nyíregyháza (KM) — A tanácsok mint közigazgatási szervek megszűnését köve­tően ismételten felmerült a kérdés: hogyan lehetne elő­segíteni a közigazgatási fel­adatot ellátó szakkaparátus felkészítését, hiszen iskolai rendszerű oktatásban mini­mális létszámban vesznek részt azok közül, akik az ön- kormányzatoknál, a külön­böző állami szerveknél köz- tisztviselői feladatot látnak el. A megoldásról kérdeztük dr. Fekete Zoltánt, a Köztársa­sági Megbízott Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei hivatalá­nak vezetőjét. □ Valamikor államigazga­tásról beszéltünk, ám az önkor­mányzatok nem állami szervek. Hogyan kell manapság értel­mezni a közigazgatást? Egységes követelmény — Az önkormányzatok va­lóban nem állami szervek, vi­szont állami feladatokat látnak el, ezért gyakorlatilag kezd kialakulni egy olyan fajta el­válás, hogy az állami felada­tokat ellátó dolgozók állam- igazgatási dolgozóknak, az önkormányzatoknál dolgozók pedig közigazgatási dolgozók­nak minősülnek. A gyakorlatban nem lehet elválasztani, hogy mikor hajt végre önkormányzati és mikor állami feladatot az önkor­mányzati tisztségviselő. Éppen ezért indokolt és szükséges, hogy egységes kö­vetelményeknek megfelelő szakmai felkészítés után vala­mennyien úgynevezett köz- igazgatási alapvizsgát te­gyenek, ezt követően pedig — jogszabályban meghatározott idő elteltével — a szakterület­nek megfelelő szakvizsgát is feltétlenül tegyék le. Ez mind­nyájunk érdeke.--------------Tárca — A körte most gusztustalan, ragacsos lében úszik a zacskó alján, szállják a mus­licák. Tegnap drága kincs volt annak a néninek. akitől kaptuk Kárpátalján. Nem is mertem megenni. Attól féltem tán, nem megy le a torkomon? Inkább félretettem, igyekez­tem nem gondolni rá. De nem lehetett. A néni túl volt a hatvanon, szikár, beesett arcát semmi kis ősz haj keretezte. Jelen­téktelenségét magyar beszéde feledtette, amikor tökéletesen felesleges munkája közepette megzavartuk. Mi magyar tu­risták Kárpátalján az ottani­ak idegeire tudunk menni az örökös kíváncsiskodásunkkal. Miért van zárva minden kora délután? Miért nem használ­faluban, kulcsot szerzett, ki­nyitott, megmutatott, elismé­telt, lepecsételt. Még azt is megengedte, hogy izgága cse­meténk a grádicson felmász- szon és odafönt > is körül­nézzen. Megvárta, míg tiszta lesz a levegő — a személyzet hazamegy —, akkor fogott bele hosszas tipródás után a mondandójába: zavarodott. Mint alkalmazott, nyugodtan beszélhetne, bár a parasztházról már nemigen akadt közölnivaló. Azt már el­mondta fennhangon odakint. De a búbos kemence takará­sában, ha nehezen is, csak kicsusszantak belőle a sza­vak: — Hónapok óta gyűjtöge­tek. Már több, mint 70 forint egy-egy feladatot megoldani. Példának lehetne említeni az építési-igazgatást, ahol nem­csak az elsőfokú építési ha­tóság mond véleményt, hanem a Tűzoltóság, az Állami Népi Egészségügy, és még egy sor hatóság. Ez a csapatmunka megkívánja, hogy az állam­igazgatás eljárási szabályai azonosak legyenek. így válik lehetővé, hogy egy ügyben is azonos eljárási szabályok sze­rint dolgozzanak, de az ország különböző részeiben is ugyan­az a szabály érvényesülhessen. 3 Ad-e segítséget a tan­anyag az önkormányzatok mű­ködéséhez? — Az államigazgatási el­járás mellett ismeretet ad az alapvizsga tananyaga arra is, hogy az önkormányzatok ho­gyan működjenek. Ez annál is fontosabb, mert megyénkben megduplázódott az önkor­mányzatok száma. A testüle­tek működésénél megjelenik az önkormányzatoknak az a sajátossága, hogy a feladat­körükben önállóan hogyan jár­janak el, de megjelenik az is, ha a jogszabály lehetővé teszi vagy előírja, hogy az önkor­mányzatok szociális ügyekben hatósági feladatot látnak el, akkor azt hogyan gyakorolják. A gyakorlat eléggé változó ké­pet mutat, de azt senki sem várhatja el, hogy pl. a száz főt el nem érő Nemesborzova önkormányzata ugyanúgy gyakorolja az önkrományzati jogokat, mint mondjuk Debre­cen önkormányzata, pedig a jogaik azonosak. Nyilvánvaló, hogy a végrehajtásban, a ha­táskör-átruházásban, a fel­adatok megosztásában helyi szabályokat kell megalkotni. Ez a szabályalkotás azt fel­tételezi, hogy a helyi viszo­nyokra úgy ültetik rá a törvény adta lehetőségeket, hogy a működőképességet leginkább segítse és egyben alkalmas le­gyen arra, hogy az állampol­gár eligazodjon a saját ügye­inek az intézésében, tudja mi hová tartozik. összegyűlt. Nézzék... Szok­nyája ráncából zsebkendőbe kötött magyar aprópénzt göngyölt ki. Mi összenézünk, fojtogatni kezd valami. Elfor­dulok. — Segíthetünk? — Az Isten áldja meg magukat, hiányzik harminc forint. Hogy meglegyen a százas. Ennyi kell... j j ogy mire, nem emlék- LÍ szem. Kezébe nyomtuk a pénzt és elsomfordáltunk — volna, ha a néni fürgén utun­kat nem állja. Honnan, hon­nan nem, pár szem ütött körte kerül elő. A néni azzal fizet. A harminc forintért. Ehhez ra­gaszkodik. Engedelmeske­dünk. de aznap már nem me­gyünk sehova. Kelet-Magyarorszag 3 Nézőpont 1 Talán tankönyvek Cservényük Katalin a tankönyvek túlnyomó / 1 többsége tanévkezdés­re várhatóan késedelem nél­kül megérkezik az iskolákba. A művelődési minisztérium ugyanis olyan szerződéseket kötött a kiadókkal, amelyek azokat a tavalyinál jobban érdekeltté teszik a pontos szállításban - nyilatkozta a szaktárca tankönyv és tan­eszköz irodájának vezetője a minap. Tessék mondani? Most akkor lehet tapsolni? Nemi­gen hiszem. Az egészből ne­kem két dolog nem tetszik: a túlnyomó többség, és a vár­hatóan késedelem nélkül. Augusztus végén — szerin­tem legalábbis — már azt kellene mondani: tanévkez­désre valamennyi tankönyv a nebulók padján lesz — ha tetszik nekik, ha nem. De legalább lesz miből tanul­niuk, ha már úgy is vége a nyári szünetnek. Elhiszem, hogy nem egy­szerű dolog a tankönyvki­adás, mégis úgy gondolom, különösebb meglepetést ak­kor okozhatna a kiadóknak a szeptemberi tanévkezdés, ha eddig októberben lett volna az „első nap az isko­lában”. De a szeptemberi csengetés már Móra Ferenc idejében is szeptemberben volt. Azért nem írt decem­bert... in n csak annyit mondok: ÍZ/ nem bosszantana az egész, ha nem látnám, hogy a könyvpiacon naponta je­lennek meg az újnál újabb krimik, szerelmes-, vagy szexkönyvek. Biztos jobb üz­let, mint a tankönyvek. De hát azért a kimívelt ember­fők sokasága se legyen már kutya! A megyei munkaügyi központ új álláskereső klub* jában a Benczúr tér 18. sz. alatt augusztus közepén 3 napos tanfolyamot szerveztek a klubvezetők és a pszichológiai szakszolgálat közreműködésével pá­lyakezdő munkanélkülieknek Harasztosi Pál felvétele Kommentár Macskák és pénzek Baraksó Erzsébet A kadt tavaly ősszel ötven üzletember Nyíregyhá­zán, akiknek megérte támo­gatni a művészetet: Kocsis Zoltán koncertjének meg­rendezését menedzselték. Ráadásul úgy, hogy minden­ki jól járt: ezáltal a vé­konyabb pénzű közönség is hozzájuthatott egy felejthe­tetlen művészi élményhez, a hangverseny után a cégve­zetők a fehér asztalok mel­lett újabb üzleteket kötöttek, a kulturális újságíró pedig meditálhatott afölött, vajha azok a gazdag vállalkozók, akik a kor divatja szerint most szafaris kiránduláso­kon szórják a pénzt, végre a kultúra mecénásai is volná­nak ezekben a legtöbbünk­nek pénzínséges időkben. Most olvasom a legfris­sebb hírek között, hogy a na­pokban megrendezendő bu­dapesti dzsesszfesztivált többek között olyan cégek segélyezik, mint a MALÉV, a MA TÁV, a Flamenco Szál­ló. Megéri nekik egy összeg ráfordítása, hiszen a feszti­vál helyszínén a cégek neve szem előtt van, a közönség figyelme akarva-akaratla­nul arra is irányul. Es most hallom, összegzik a nyíregyházi Mandala Dal­színház vállalkozásának üz­leti eredményét, vagyis azt, hogyan zárják a kasszát a hat és fél millióért idehozott Macskák előadásai után. Arról valószínűleg álmodni sem mernek, hogy vala­mennyit hozott volna a konyhára a produkció, ha nem fizetnek rá, már az is tiszta nyereség. Többen megemelték a ka­lapjukat a Macskák szerep­lői közül is a Mandala me­részsége előtt, amiért a szu­perprodukciót Nyíregyházá­ra importálták. Nyilván ab­ban bíztak, fogalmazott az egyik főszereplő, hogy azok a szponzorok, akik nem tud­ják a pénzüket hová tenni, felismerik majd, mennyire fontos most a kultúra támo­gatása. Hiszen az így is drá­ga 1300 forintos jegyárnál többet már nem kérhettek a kispénzű közönségtől. n okán szurkolunk most ij Mandaláéknak néhány tehetős szponzor támo­gatásáért. Legalább négy­ezer néző—akik láttuk itt a darabot — szeretné, hogy Macskák és pénzek találkoz­zanak, s azáltal újabb szín­vonalas produkciók bemu­tatása lehetővé váljon Nyír­egyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents