Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

Kelet-Magyarország 5 1993. augusztus 21., szombat TÚL A MEGYÉN A múlt hitet adott mindenkor a jövőbe is Antall József miniszterelnök beszéde a Budai Várban rendezett állami ünnepségen Budapest (MTI) — Múlt nélkül nincs jövő, és a jövőbe tekintve a múlt gyökereiben kell megkapaszkodnunk. A múlt történelmi tudatot adott nekünk, amely lehe­tővé tette, hogy a mindenko­ri jelent kibírjuk és átvé­szeljük. A múlt hitet adott mindékor a jövőbe is, mert tudtuk, hogy mit éltünk át — mondta Antall József mi­niszterelnök pénteken a Bu­dai Várban rendezett állami ünnepségen. A Vámegyedben Szent Ist­ván szobránál többezren gyűl­tek össze a szép nyári időben az államalapító király érde­meire emlékezni, köztük az ál­lami ünnepségre meghívást kapott politikusok és közéleti személyiségek. A Mátyás temlpom és a Halászbástya között felállított díszemelvény előtt helyet foglaltak a kor­mány tagjai, a parlamenti pár­tok képviselői, a hazánkban akreditált külhoni diplomaták, magas rangú magyar és külföl­di egyházi személyiségek va­lamint azon hazai és külföldi települések vezetői, amelyek a hagyományokban máig élőén kötődnek Szent István szemé­lyéhez. Az ünnepség kezdete­kor az összegyűltek nagy taps­sal köszöntötték a hitvesével együtt érkező Antall József miniszterelnököt, és több íz­ben kísérte nagy taps a kor­mányfő ünnepet méltató sza­vait is. A miniszterelnök azzal a gondolattal kezdte beszédét, hogy nemzetünk három nagy ünnepe — augusztus 20., már­cius 15. és október 23. az örök magyar programról, a magyar szabadságról, a magyar füg­getlenségről, az évezredes új­rakezdés kényszeréről és köte­lezettségéről szól, majd így folytatta: „Sokan vádolnak az­zal, hogy a múltba nézünk. Ostoba ember az, aki azt hiszi, hogy a múltba nézés a jelen el­hanyagolása és a jövőbe tekin­tés elmulasztása. Múlt nélkül nincs jövő.” Az államalapító ünnepének, az évezredes államiságnak je­lentőségét értékelve a kor­mányfő ezután Szent István örökségéről szólt. Ez az örök­ség azt jelenti — fejtette ki Antall József —, hogy az ön­állóság és a nemzeti független­ség mindenekfölött való. Ez a függetlenség és önállóság azonban csak akkor maradhat fenn, ha mély erkölcsi alapok­ban gyökeredzik és egyidejű­leg a szilárd államhatalmat je­lenti. A szilárd államhatalom egyben a jogállamiság garan­ciája is, mert a káosz anar­chiához vagy diktatúrához ve­zet. Az államalapító hagyta örökül azt is, hogy a magyar­ság, a kereszténység, az eu­rópaiság egymástól elválaszt­hatatlan és ebben gyökeredzik egész szellemiségünk, euró­paiságunk — szögezte le An­tall József. Szent Istvánnak Imre her­ceghez intézett intelmeit idéz­ve a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarság mindig befogadó nemzet volt. HIRDETÉS • A MAGYAR AUAMKOTVENY KAMA­TAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOUA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonság­ban szeretné tudni, akkor az Ön be­fektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHAT­JA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMA­TOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamato­zású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gaz­daságban, a befektetőt nem érheti megle­petés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóbelyek: MNB Főpénztár (Buda­pest V. Hold utca 4.) és az MNB Szaboics- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3.). A forgalmazóhelyeken az itt felsorolt, koráb­ban kibocsátott Magyar Államkötvények ­a helyszínen rendelkezésre álló feltételek szerint - folyamatosan megvásárolhatók: Elnevezés Kamat Kamatfizetés Lejárat 1994/A 18,74% '93.XI.1. '94. XII. 1. Í994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95. X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94.11.1. '95.111. 1995/F 17,0+1,5% '94. VI. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94110. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94.V.17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94.11.1. '97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.111.10. ‘ változó kamatozású. Wives lómat Az ! 995/F Államkötvény kapható még az OTP és o Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban Valós helyzetértékelést Göncz Árpád beszéde Pécsváradon Pécsvárad (MTI) — Göncz Árpád köztársasági elnök mondott ünnepi be­szédet Pécsvárad városavató ünnepségén, melyet a Szent István király alapította mo­nostor helyén emelt várban tartottak pénteken. Göncz Árpád — akit a négyezer lel­kes új Baranya megyei város első díszpolgárává választott — beszédében Szent István kora és napjaink közt párhu­zamot vonva hangsúlyozta: a magyarság akár a múltban, ma is csak akkor maradhat fenn, ha valós helyzetértéke­lésre alapozza jövőjét. Keletre nincs visszaút, de megfeledkezni sem szabad róla, még ha itt kell is meg­maradnunk, betagolódnunk a kínkeservesen egységesülő Európába, önként elfogadva ennek minden elkenilhetet- len követelményét. Úgy kell megújulnunk, hogy illesz­kedjünk a jövő formálódó Európájához, annak emberi jogokon alapuló polgári ér­tékrendjéhez, s közben meg­őrizzük sajátos arculatunkat — hangoztatta a köztársasá­gi elnök. Térségünk népeivel össze­fogásra ítéltettünk, szomszé­dainknál sem alább-, sem fentebbvalók nem vagyunk, terheinkben és kilátásaink­ban több a hasonlóság, mint a különbözőség. Jövőnket nem Európa hálájára, hanem a kontinens, benne hazánk érdekközösségre alapozott együttműködésére építhet­jük. Demokratikus rendünk kiforr, mint a jó must, mert társadalmunk érett és erős, aminek mindinkább tudatára ébred, és képes érvényt sze­rezni érdekeinek, segíteni az elesetteken — mondta Göncz Árpád. Közéletünk­ben egyre többen vannak, akik felkészültségük, fele­lősségük, szociális és erköl­csi érzékenységük révén nemcsak mostani bajainkon lehetnek úrrá, hanem boldo­gabb holnapjainkat is meg tudják alapozni — hangoz­tatta. Tisztavatás a Kossuth téren Budapest (MTI) — A köztársaság lobogójának fel­vonásával és a hagyomá­nyos tisztavatással kezdő­dött meg péntek reggel az augusztus 20-ai állami ün­nepségsorozat a budapesti Kossuth téren. A rendez­vényen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormányzat és a hazai köz­élet több jeles képviselője. Az ünnepségre többezren ér­keztek az ország különböző vidékeiről is. A Parlament előtt felsora­kozott tisztek fogadalomté­tele után — a magyar állam­fő, a kabinet, az országgyű­lés és a honvédelmi vezetés nevében — Für Lajos hon­védelmi miniszter köszön­tötte az egybegyűlteket. A mai avatás több szem­pontból is különleges, hi­szen önök az első olyan tisz­tek, akik a rendszerváltozta­tás után, 1990 őszén kezdték meg tanulmányaikat, és önök azok, akik először ölt- hették magukra az új egyen­ruhát, amely a magyar ka­tonai hagyományokra épül­ve és a korszerű európai el­várásoknak megfelelően ter­veztetett meg — kezdte ün­nepi beszédét Für Lajos. A honvédelmi miniszter rámu­tatott: a rendszerváltozás óta eltelt három év nem csak külsőségeiben, hanem belső tartalmában is gyökeresen megváltoztatta a magyar hadsereget. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredmé­nye, hogy sikeresen, zökke­nők és nagyobb megrázkód­tatások nélkül alakult ki az ország szuverenitásán őrkö­dő Magyar Honvédség. Fel­emelt fejjel jelenthetem, hogy az elmúlt időszak alatt szívós és kemény munkával kidolgoztuk a Magyar Köz­társaság védelmével kapcso­latos alapvető terveinket, hadseregünk megőrizte had­rafoghatóságát és harcké­szültségét; a nemzetnek van hadserege, a hadsereg a nemzeté, — jelentette ki a miniszter. Für Lajos az el­múlt esztendőket értékelve elmondta, hogy a magyar hadsereg — egyedülállóan térségünkben — több mint egyharmadával, ötvenkét­ezer fővel csökkentette létszámát. Ezzel párhuza­mosan átalakult a honvédség szervezeti felépítése és terü­leti elhelyezkedése is. A hadsereg vezetése pedig mindent megtett azért, hogy a tiszti és a csapatkiképzés tartalmában is a nemzeti jel­leg és a nemzeti elkötelezett­ség minél magasabb fokra emelkedjék. Für Lajos emlékeztetett: Szent István napját ünne­peljük, azét a nagy államfér­fiét, akinek nevéhez többek között a magyarok államá­nak megalapítása fűződik. A király olyan államot alko­tott, amely erős és kemény volt, ha kellett le is sújtott. Szent István állama ma is létezik, igaz a XX. század­ban súlyos sorscsapásokat szenvedett el. „Éppen ezért ne várja tő­lünk senki azt, hogy ezek a sorscsapások, amelyek a legutóbbi időkig tartottak, kitörlődjenek az emlékeze­tünkből és diadalként fogad­juk azokat. És ne várja senki se, hogy a sorscsapásokban határain­kon kívülre került kisebb­ségeinkkel ne törődjünk” — jelentette ki a honvédelmi miniszter. Hozzátette: a sür­gető idő elvárja azonban tő­lünk és a térség valamennyi államától, hogy ezeket a fájó és gyötrelmes kérdéseket minél előbb kölcsönösen rendezzük. Für Lajos leszö­gezte: ma is az erős és jól működő állam megteremté­sére kell törekednünk. Erős és jól működő állam kell, amely megakadályozza, hogy úrrá legyenek rajtunk a farkastörvények, őrködik a szabadság fölött, gyámolítja az elesetteket, megfékezi a hatalmaskodókat és biztosít­ja a nemzet fennmaradását — zárta beszédét a honvé­delmi miniszter. Tokaji írótábor Tokaj (KM — B. I.) írók, költők városa ismét néhány napra Tokaj. A városban au­gusztus ZU-ZZ Kozott rende­zik meg a már hagyomá­nyosnak mondható írótábort.

Next

/
Thumbnails
Contents