Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

1993. augusztus 21., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Almaháború és polgárosodás Az ÁVÜ 50 millió forint tá­mogatással biztosítja a máté­szalkai lé- és sűrítőüzem szep­tember eleji üzembe helye­zését. Miniszteri biztos veszi kézbe az ügy bonyolítását, s a karbantartástól kezdve a felvásárláson át a sűrítmény csomagolásáig mindenért fele­lős. A Léumi-bank minden le­hetőt elkövet, hogy beinduljon a vajai és a nyírgelsei sűrítő­üzem. Augusztus 25-e után er­ről is pontos információval szolgálhatunk. A göngyöleg­gyártást megpezsdítettük. Be­szállt a küzdelembe a Göngyö­leggyártó és Ellátó Vállalat. Meglévő ládáit, konténereit kölcsönzi, eladja — kívánság szerint —, s 8-900 ezer új lá­dát gyárt. A legfrissebb eredmények Az Ipari Minisztérium ille­tékeseinek ígéretét bírjuk, hogy a kereskedelmi interven­ciós alapból soron kívül meg­pályázhat a GEV és a nyíregy­házi Dunapack 30-30 milliós kamatmentes kölcsönt, mely­ből sikeres akció esetén né­hány millió vissza nem téríten­dő támogatás is lehetséges. Az export megkönnyítésére, forgóalapjának megfinanszí­rozására mindazok a kereske­dők, akik exportszerződéssel rendelkeznek, 16,5 almakilo­grammonként 25 forintos ka­matmentes göngyöleghitelre pályázhatnak szeptember 30- ig, s az elnyert összeget 1994 március 31-ig kell — kamat­mentesen — visszafizetniük. Forgalomba kerültek a tar­talék és elfekvő ládák. Sorra jelentkeznek napi 6-8 ezer lá­dát gyártani képes üzemek, hogy 100 ezres nagyságrendű megrendelés esetén 65 forin­tért ládát, 12-15 forintért láda­fedelet készítenek. Több tíz­ezres nagyságrendben kínál­nak üzemek ládaelemeket, melyeket a termelők és család­tagjaik összeszegelhetnek. Ez­által 55 forintért jutnak ládá­hoz. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma elkötelezte magát, hogy de­cember 15-ig egyetlen kiló al­mára sem ad behozatali enge­délyt. Ugyanakkor elősegíti az exportot. Nemcsak export- szubvencióval, hanem a bar- tel-kereskedelem tilalmi listái­nak enyhítésével is. A termelők haszna Mindezek eredményeként az almatermelők becsületes munkájuk után tisztes áron ér­tékesíthetik az almát. A léalma kilogrammja 8 forint, az ex­portalma kilogrammja 17 fo­rint! Amelyik kereskedő ezt megadja a termelőnek, az kilo­grammonként 1 forint támoga­tásban részesül. Mindehhez kapcsolódik még egy belföldi almaakció is, melynek során 16-20 kilogrammos csomago­lásban a termelőtől közvetle­nül a fogyasztóhoz juttatunk el 60-70 ezer tonna almát 20—22 forintos fogyasztói áron. Az ügylet lebonyolításához haj­landó a GEV 100 ezer mű­anyagládát kölcsönözni nagy­on kedvező kölcsönzési díjért. Balogh Gyula és Farkas Vil­mos almasürítmény-forgalma- zók felhatalmaztak bennünket annak közlésére, hogy több­ezer tonnás sűrítményszerző­désük teljesítéséhez a Nyírség­ben minden korrekt termelőtől kilónként 8 forintért vásárol­ják meg az ipari almát, s azt készpénzzel azonnal fizetik. Az almasűrítményre ugyanis 30 százalékos támogatást harcol­tunk ki a tavalyi 25 százalék helyett. Az MDF-es képviselők napi küzdelme mögé felsorakozott a Gazdakörök Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei szövetsége is. Megyénkben ez a szervezet tűnik leginkább alkalmasnak, hogy hosszú távon felvállalja és sikeresen megvalósítsa a termelői érdekvédelmet. A„háborúnak” nincs vége Az eddig elért eredmények — számításaink szerint egy- milliard forinttal gyarapítják megyénk almatermelőit. De a harcnak még nincs vége. A jövő héten — az NGKM főta­nácsosa, Tímár László főosz­tályvezető segítő közreműkö­désével — találkozunk az orosz követség kereskedelmi attaséjával. Célunk a bartel- szerződések felgyorsítása, a kiszállítandó alma áruellenté­telezésének a felderítése és megoldása. Ismételten kap­csolaton keresünk a Leumi- bankkal, hogy tőlünk telhető­én segítsük — kompromisszu­mok létrehozásával — a vajai és gelsei sűrítőüzemek beindí­tását. A Gazdakörök közreműkö­désével segítségére szeretnénk lenni a kistermelőknek, hogy ha akadna vállalkozó vagy felvásárló, aki a nyugtaadás és kifizetés esetén manipulálna, avagy a termelőnek nem fizet­ne, annak inkorrekt eljárására minél hamarabb, s a nyil­vánosság előtt fény derüljön. Számunkra az almaháború ak­kor fejeződik be, ha a vállalko­zók versenye kikényszeríti a termelők megbecsülését, jo­gos és tisztességes számításük megtalálását, ha a fogyasztók reális áron jutnak majd az al­mához az ország minden tele­pülésén, s a termelői és fo­gyasztói érdekvédelem olyan szintre emelkedik, hogy a kép­viselők ilyen jellegű munkája fölöslegessé válik. Mi nem demonstrálni akarunk — mint egyes politikusok — Mi olyan viszonyokat akarunk terem­teni, ahol a termelő, a fogyasz­tó, a kereskedő, a feldolgozó, ahol a tisztességes állampol­gár megtalálja munkája és éle­te értelmét és örömét. Jakab Ferenc Szűcs M. Sándor Takács Péter országgyűlési képviselők A közelmúltban Nagykál- lóban jártam, a hajdani megyeszékhelyen, amit éle­tem sorsforduló állomásaként tartok számon. Kitörölhetet­lenül belém ivódott ott ezer­nyi emlék. Ha kedvem, s időm engedi, elmegyek oda feltöl­tődni. Szívesen keresem fel gyermekkorom színterét. Ott minden portáról egy-egy tör­ténet jut az eszembe. Szeretem a káliói embere­ket, hiszen gyermekkorom ta­núi ők. Barátaim, mint ahogy barátaim az unaloműző ha- rangodi erdőben fészkelő ma­darak is, „akiknek" viselke­dését, röptét szoktam harma­tos reggeleken megfigyelni. Ilyenkor a derengő hajnal legtöbbször már a sűrűbe vá­gott ösvényen talált, amikor a lakosság nagy része még a másik oldalára fordul Lépte­im zajára felröppennek a der­medt fácánok. Az enyhét nyúj­tó szelek süvítve, nyargalász- va szárítgatják föl a duzzadt levelekre, bozótos ágakra ta­padt makacs harmatcseppe- ket. Szabó Zoltán tam volna egy pompázó lakat­lan szigetet. Valami különös hangulatot árasztott a táj ter­mészetes bájával, borotvaéles levegőjével. Páva a vizen A mesterséges tó végtelen acélkék tükre fölött sehol egy felhő, csak a nyári égbolt tűz- csodái tükröződnek vissza. S a mindent betöltő hódító vad­virág illata, valami különös elragadtatásba emelt üdesé- gével, sokszínűségével. Aho­gyan ott megbabonázva áll­tam, mintegy varázsütésre ki­sütött a nap, fényözön zúdult a bokrokra, a tisztásra. Büsz­kén álltam ott percekig, s úgy éreztem, mintha'meghódítót­Egy szép séta során fölke­restem a világ zajától távol eső strandfürdőt. Néztem az ízlésesen rendezett környeze­tével és jól szervezett ellátá­sával. Már gyermekkorom­ban is a helység legszebb zöldövezete volt. Akkoriban L. I. volt a főjegyző. Általá­ban rendőri kísérettel körül­véve közlekedett. A szolgála­tában állók percek alatt kiza­varták a medencéből afürdő- zőket. — Kifelé! Kifelé! — cseng még ma is a fülembe bömbö- lésük. Szúrós szemük egyket­tőre elkomorodott. ha nem tettünk eleget az első felszólí­tásnak. A dühítő a dologban persze az volt, hogy egész napra szóló fürdőjegyet vál­tottunk. Amíg a fürdőző kö­zönség duzzogva elhagyta a medencét, addig a hatalmát fitogtató főjegyző a medence partján szúnyogcsődörként páváskodott, méregdrága für­dőruhájában. Végül hányát feküdt a víz sima tükrén — hogyan csinálta! s fekvő helyzetben, két kezével fogva az újságot, olvasásba kezdett, legalább is mímelve azt. r/ ülöncködésének a front 1Y rohamos közeledése ve­tett véget. Némi gyógyír és elégtétel talán a történtekre, hogy 1944 nyarán a basásko- dó nyugatra menekült. Nézőpont j Elvesztett varázs Máthé Csaba rp lvesztette Magyaror­H, szág a külföldi tőkebe­fektetők előtt a varázsát, ol­vasom és hallom mindunta- lanul. Mert a csehek és a szlovákok is tőkeimportő­rök, na és a lengyelek is tárt karokkal várják a külföldi pénzeszsákokat. A nyugatra szánt bérmunkának lassan vége, hiszen vannak már ol­csóbb ajánlkozók is, akikkel árban igencsak meg 1 kell küzdeni, és ugyanez vonat­kozik az exportra is. Es közben általános gaz­dasági recesszió mutatkozik a világban, amikor boltok zárnak be, kereskedők jelen­tenek csődöt és mindenki a felhalmozott árukat kívánja elpasszolni. Ebben a hely­zetben legyen térségi össze­fogás, lengyel, cseh, szlovák és magyar együttműködés? Valami kis KGST-hez ha­sonló? Vajmi kevés a re­mény arra. hogy össze lehet hozni egy gazdasági koordi­náló szervezetet. A volt szo­cialista országok élőbb fel­sorolt képviselői saját valu­tájuk stabilitását, a kereske­delmi mérleg egyensúlyát és a költségvetési hiány lefara­gását tűzték ki célul és e célok mellé a szomszéd or­szágokkal az egyezkedés csak akkor férne el, ha vala­mennyi résztvevő stabil gaz­dasággal rendelkezne. Továbbra is nyitott a saját export még keletebbre, kü- lön-külön a volt Szovjetunió tagköztársaságaiba. Szor­galmazzuk a bariért, de ér­dekes, hogy a fiók aljáról vagy ki tudja honnan, azért arról az oldalról is előkerül­nek a kemény valuták. A harmadik világ országaival a kereskedelem igencsak ne­hézkes, nemcsak a távolság, hanem a jelentős konkuren­cia miatt, amely igencsak vastag állami dotációt tud felmutatni, mégis vannak olyan iparágak, ahol esély kínálkozik szállításokra. A varázs tehát még nem tűnt el, érdemes óvni, vigyázni. Számos külföldi népi együttes, tánckar érkezik és ad ízelítőt nemzeti kultúrájából ezekben a napokban a megye településein. A görög Mega Alexandrosz és a belga Dophel (Vosselaar) együtteseket, amely­nek tagjait a nyíregyházi Nyírség táncegyüttes látja vendégül, augusztus 18-án a nyíregyházi polgár­mesteri hivatalban fogadták és köszöntötték Harasztosi Pál felvétele Kommentár Sokadikén becsengetnek 77j moly áldozatvállalást jelent Tóth Korneua a szeptemberi becsengetés, ezért, a helyi önkormányza­tok már év elején gondolnak a megoldhatatlannak tűnő problémára, s akinek tud­nak, adnak anyagi segítsé­get a tanév előtt. Persze, soha nem sikerül­het közmegelégedésre szét­osztani a szűkös keretet és nemet mondani a jogos igé­nyekre. Ezért választják sok falu­ban azt a módszert, hogy egységesen odaajándékoz­zák a füzetet, esetleg a köny­vet minden iskolásnak, sőt támogatni igyekeznek a kö­zépiskolásokat is egy kevés pénzzel. Természetesen akad, aki ezt a megoldást is sérelmezi, mert így a nagyobb jövedel­mű szülő gyermeke is része­sül a támogatásban. De ön- kormányzat legyen á talpán, amelyik minden érintett fél kedvére tud tenni. Bár a differenciálás leg­igazságosabb módozatait már csak azért is sürgősen ki kell dolgozni, mert—úgy hírlik — tandíjat fizetünk a jövő ősztől, s méltányossá­got csak a rászorulók kap­hatnak. De ki az, aki mife­lénk nem rászoruló? t 7 eszesen közeledik soka­it dika, s ma már nem­csak a nagycsaládok réme a hónap végi spórolás. Külö­nösen az augusztus tesz rá egy lapáttal, hisz iskolába kell indítani a gyerekeket. Ez még a deklarált ingyenes oktatás mellett is tetemes plusz költséget jelentett, hát még most, amikor például egy hetedikes füzetcsomag­jáért szemrebbenés nélkül kér 37o forintot a boltos. S akkor még nem beszéltünk a tornafelszerelésről, az egyre dráguló körzőről, a rajz­készletről, a technikához szükséges ezer apró cikkről, hogy a táskát, a cipőt, a nadrágot, a pulóvert már csupán ráadásnak tekintsük. Súlyos ezreseket kell egy gyermek útba indításához is előteremteni, de miből jut rá azoknak, ahol több iskolás él a családban, s valamelyik szülő, avagy mindkettő mun­kanélküli? S ezzel még nem fejeződött be a kiadások sora, mert az első napokban kell a hirtelenjében több­szörösére emelkedett tan­könyvárakat kifizetni. A családok jó részének ko­Lesz-e idén is almahaboru? archív felvetel Arányosan kell osztozni a magyar föld több milliárdos hasznán ixyiregynaza — nvemcem ismétlődő kihívás. Hajó az al­matermés azért, ha rossz, azért: Ki „zsebelje be” a ter­més hasznát?! A termelő? A feldolgozó? A kereskedő? A polgári normák szerint ennek a három szférának kellene ará­nyosan osztoznia a magyar föld több milliárdos hasznán, még akkor is, ha a piac szigorú törvényeket és feltételeket diktál. A termelői érdekvédelmet hatékonyan gyakorló orszá­gokban ez így van rendjén: a feldolgozó, a kereskedő, a ter­melő kölcsönösen tudja egy­másra utaltságuk lényegét, ezért kölcsönösen becsülik egymást, és tisztelik egymás érdekeit. Majdan — néhány év múlva — így lesz nálunk is, Ma még azonban a termelők érdekeit alig védi valaki. Ez készteti 1989-től ismételt almaháborúra a szabolcsi MDF-es képviselőket. Ezért indult harcba ez év augusztu­sában is a tíz MDF-es képvise­lő nevében három, hogy Sza­bolcs aranyából arányos ha­szon jusson a termelőknek. Harc minden vonalon Az almatermés értékesítése szerteágazó gond, de rövid le- csengésű. A július végi határ­szemlék bizonyították, hog> mennyiségileg és minőségileg is az elmúlt évek legjobb ter­mése várható. 800 ezer tonni almát takaríthatunk be, s en­nek 50-60 százalékát Sza- bolcs-Szatmár-Beregben. Au gusztus első hetében az is ki­tudódott, hogy sem a feldolgo­zó, sem a göngyöleggyártc üzemek segítség nélkül nerr képesek az igények kielégíté­sére. Akadt hát néhány vál­lalkozó, aki a termelőkkel ár rögzítés nélkül szerződést kö tött néhány ezer tonna ipar alma felvásárlására. A terme lök kétségbeesetten kapkodta! fűhöz-fához, s megindult ; suttogó propaganda — 5 forin lesz egy kiló léalma. Közber három szabolcsi MDF-es kép­viselő mindent átfogó érdek védelmi harcot indított: gön gyölegért, léüzemek és sűrítő! beindításáért, szubvencióért belföldi forgalmazás megszer vezéséért, exportbővítésért bartel-kedvezményekért... Bf kell vallanunk: miniszténu mokban, ÁVÜ-nél, vállalko zóknál, bankok egyike-mási kánál korábban soha nem ta pasztáit segítő hajlandósággá találkoztunk. _ larca—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents