Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd Kelet-Magyarország 15 Új tanúságtétel Opusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz Ópusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. Festői környezetben A z ország legkisebb megyéje a 19 közül — 312 ezer ember él itt. így átlagos népsűrűsége 140 körül van, arai mutatja: lehet valami vonzerő a tájban. A földrajzigazdasági szervezőerők — és a történelmi hagyományok — hatására a megye mai területén 73 település 5-t köztük nyolc város — alakult ki. Ősünk már akkor megtelepedett itt, amikor az ide-oda . vándorlás még jellemző életforma volt: itt az emberiség történetének kezdeteitől mindig élt ember — nyilván nem véletlenül. Ennek legkorábbi és legismertebb nyomai Vértesszőlős község területéről származnak, mégpedig az alsópaleolitikumból. Sámuelnek,, a vériesszőlősi előembernek 305-400 ezer éves nyakszirtcsontja és a hatvanas években ezzel együtt előkerült letetek az egyedüli ismert tanúi az egész Kárpát- .medence ekkori történetének. Magyarország történelmében is központi szerep jutott ennejk a vidéknek. Itt, Esztergomban Jcäpta meg a királyi koronát 1000-ben Szem István, akit a magyarok'államalapító királyukként tisztelnek. Esztergom vára azután a tá- gabb környék egyik meghatározó centruma lett. 1543-tól a török hódítások határa, hogy majd az élet, másfél évszázadnyi török pusztítás után, újra megindulhasson itt: A másik két fontos királyi vár egyike a tatai, a másik az egész Eszak-Dunántúl történelmére nagy befolyást gyakorló komáromi vár — amely azonban a Duna túlpartján, ma szlovák területen áll. Esztergom ugyanakkor egyházi székhely is, a magyar katolicizmus. -.fellegvára, a mindenkori prímás-érsek lakóhelye, és mint ilyen, történelmi események színtere és est megye terüleP te 6394 négyzet- kilométer, az ország területének 6,9 százaléka, az ország harmadik legnagyobb területű megyéje. Népessége: 1990. január 1-jén 950 ezer fő. Az ország legnagyobb népességszámú megyéje. Itt él az ország népességének 9,2 százaléka. A megye székhelye azonos az ország fővárosával. A megye népsűrűsége {149 fői- négyzetkilométer) jóval meghaladja az országos átlagot. A geológiai adottságok változatossága ellenére a megye iparilag hasznosítható ásványkincsekben szegény. Ércek csak nyomokban fordulnak elő. A szénvagyon ennél jelentősebb ugyan, azonban az alacsony kalóriaértékű barnaszenek kitermelését (Pilisvö- rösvár, Pilisszentiván, Solymár,Nagykovácsi térségében) á magas bányászati költségek miatt megszüntették. A megye egyik legfontosabb bányaterméke a kő. A kőbányászat jelentős mennyiségben termel különböző mészköveket (Vác, Budakalász, Sóskút, PiEsztergomi bazilika műemlékek máig gazdag tárháza. A természeti tájban meghatározó a középhegységek jelenléte. A százmillió évvel ezelőtt itt hullámzó sekély tengerek üledékeiből lerakodott mészkövek adják a mai Gerecse-, Vértes- és Pilis-hegység anyagát. A négy-ötszáz méter átlagos magasságú'; érdő borította hegyek testén régtől hagyott— és művelt — kőbányák mutatják: a híres gerecsei vörösmárvány, a piszkei mészkő, amely nemcsak idehaza, de Európa-szerte előkelő paloták építőköve volt, mindig a táj kincsei közé számított. A műemlékek száma a történelem által megkímélt országokéihoz képest egész Magyarországon kisebb: a Kárpát-medencében, Európa örök ütközőzónájában, s annak is kivált legforgalmasabb helyén sok minden csak romokban maradt. Például a kisebb várak zöme: Gesztes vagy Vitány egykoron stratégiai helyek voltak, mára eredeti szépségük egy része odalett. De akad azért látnivaló bőven. Például a már említett Esztergomban, a Dunakanyar gyöngyszemében, amelynek varázsáról költők énekeltek. A városka igazi kincsesház. Ide látogatni sok mindenért érdemes. Az erdők egy része igazi vadászparadicsom. De jöhetnek a horgászok is: csendes helyeken, nyugodtan pihenve találnak módot a horgászatra akár a tavakon, akár"a Dunán: Bábolna, Kisbér híre a lovassport kedvelői előtt aligha ismeretlen, de lehet lovagolni Tatán is. Ahol egyébként egyedülálló geológiai mintaterület mutatja meg százmillió évek lerakodott rétegeit. Komáromban termálvíz tör a felszínre: a mozgásszervi betegségekben szenvedők évről évre visszatérnek ide bajukat enyhíteni. A Bakonyalja kistelepülései hamisítatlan falusi romantikát ígérnek: a gombát, a vadgyümölcsöt termő erdők, a tiszta levegő, az esténként az erdőszéli legelőkről hazatérő tehenek kolompja és az itt élő emberek őszinte vendégszeretete az alapja az itt kialakuló falusi turizmusnak. ógrád az or- T szág északkeI I leti részének fővároshoz -X. ^ legközelebb eső, mind területét (2544 négyzetkilométer),’mind lakó- népességét (227 ezer fő) tekintve egyik legkisebb megyéje. Településszerkezetét az aprófalvak túlsúlya jellemzi, 126 településből mindössze hat város, a megyeszékhely Salgótarján, valamint Balassagyarmat. Bátonyterenye. Pásztó, Rétság és Szécsény. A megye gazdaságában az ipar meghatározó jelentőségű, ezen belül is a kohászat, gépipar, építoanyagipar dominál. Néhány termék, például autó- busz-szélvédőüveg, tűzhelyek, acélhuzalok, csempék előállításában a megye üzemei országos jelentőségűek. Az országhatárainkon tűi is ismertek a kézi festésű és csiszolt üvegáruk, vegyipari szűrőberendezések, elektromos kábelek, cső és fabútorok. A mezőgazdaság termelési adottságai kedvezőtlenebbek az országosnál. Alacsony az eredményesen művelhető szántó és magas az erdő aránya. Ennek ellenére napraforgóból, burgonyából, kenyér- gabonából kedvező terméseredmények érhetők el, s hagyományai vannak a bogyós- gyümölcsök, gyógy- és drog- "TiSvenyék terriiészlesShiikr' A megye kedvezőtlen gazdasági feltételeiből, szerkezetéből adódó -— az elmúlt években felerősödött — egyik legkedvezőtlenebb hatás a munkanélküliség gyors növekedésé. A munkanélküliek száma jelenleg 24 400 fő, a munkanélküliségi ráta 21 százalékos, az országosnak másfélszerese. Ezen gazdasági, társadalmi feszültségek enyhítésének szándéka motiválta, hogy a megyék sorában másodikként 1991 júliusában Salgótarjánban kihelyezett kormányülésre került sor. A megyei közgyűlés a hátrányos helyzet enyhítése érdekében pályázatot nyújtott be és nyert el — az országban elsőként — az Osztrák Szövetségi Kormánynál a megye fejlesztési programja kidolgozásának támogatására: : ' 7 Mind ez ideig nem eléggé kiaknázott lehetőség a turizmus, az idegenforgalom, holott a megye Palócország gyöngyszeme. Természeti adottságai, történelmi emlékei révén az ország egyik legváltozatosabb tája. A kiterjedt erdőségek színes állatvilágukkal, mikroklímájukkal ideális kirándulóhelyek. a csendes falvak páratlan pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Az építészeti, történelmi, kulturális hagyományok;;^ emberi küzdelem, az alkotó értékek iránt érdeklődőknek nyújtanak gazdag választékot. 1987-ben a megye idegenforgalmának egyik centruma. zaltömlés ritka szép oszlopai természettudományos értékű látványosságként várják, vonzzák a turistákat. A megye déli részén Pásztó, Szirák, a palotási tó, míg a Dunakanyar közelségében a meghitt szépségű Bánki-tó és a diósjenői kemping lehet központja a holnapi idegenforgalomnak, de a nógrádi vár, a drégelyi rom környezetében is kialakultak vonzó idegenforgalmi, kulturális programok. Ugyancsak jelentős értéket, műemlék kincseket kínálnak a megye egyházi műemlékei is Mátraverebély-Szentkúton, Taron, Egyházasgergén, Nóg- rádsápon, Tereskén, Cserhát- surányban. A csesztvei Madách kúria, a horpáesi MikHollókő Balázs Attila felvételei Hollókő község-icvilágűrök-' ség része lett:_ hagyományos palóc népi építészete, temploma, a középkori várrom olyan festői tájkörnyezetben harmonizál a hegyekkel, erdőkkel, hogy páratlansága, egyedisége együtt válik műemlékvédelmi értékké. Az Ipolytamóc község határában lévő őskori leletegyüttes. a hozzá kapcsolódó 160 hektáros gyönyörű természet- védelmi terület, ugyancsak jogai pályázik a kitüntető címre, hogy az évtized derekán a világörökség részévé jegyezzék be. A festői salgói vár környéke, Eresztvény, Somoskő nemcsak eszményi kiránduló- helyek, de télen, jó hóviszonyok mellett kiváló síterepek. A somoskői vár melletti baPest: Magyarország szíve lisszántó), útburkolásra alkalmas vulkánikus kőzeteket, főként andezitet (Szob, Duna- bogdány, Pomáz, Márianoszt- ra). A legnagyobb kőbánya Naszályon működik, feladata a Dunai Cement- és Mészmű ellátása. Fontosak a megye kavics- és homokbányái is, amelyek a Duna mentén (Sziget- szentmiklós, Délegyháza) találhatók. A téglagyártás alapanyagát képező, jó minőségű anyagok bányászata folyik Solymár és Pilisborosjenő környékén. A megyében számos településen találtak biztató mennyiségű és összetételű hévizet. A talajtulajdonságok változatosak, a futóhomoktól az értékes talajfajtákig mindenféle előfordul. Az eltelt évtizedek során a megye gazdasági jellege alapvetően megváltozott. Pest megye agrárjellegű volt, területén mindössze néhány ipari üzem működött. Az 1960-as Váci városkép évek kezdetéig azonos részarányúvá - vált a mezőgazdaság és az ipar. majd a fejlődés az ipart erősítette. Jelenleg a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz. Az ipar ágazati szerkezetére a nehézipar vezető szerepe, azon belül a feldolgozó-, a gépipar és a vegyipari ágazatok túlsúlya a jellemző. Kiemelkedő a megyei termelés jelentősége néhány termék esetében. Itt állítják elő a film- és fotóipar 100-100, a fűtőolaj 82, a gázolaj 78, a benzin 75, a cement 24 és a gyümölcskonzerv 22 százalékát. A megye településszerkezetének alakításában természeti. gazdaságföldrajzi és társadalmi tényezők játszottak szerepet. A korábbi homogén településhálózatot a főváros dinamikus fejlődése a múlt század második felétől jelentős mértékben differenciálta. A települések többsége a sugaras irányú út- és vasútvonalak, valamint a Duna mentén alakultak ki. Ez kedvezően befolyásolta az országos hálózatba való bekapcsolódást, a keresztirányú kapcsolatok hiánya viszont nehezítette a megyén belüli területi munkamegosztást. Pest megye területén jelenleg 637 műemlék, illetőleg műemléki védettségű épület (építmény) van. Ezen belül tizennégy a műemlék és tizenhét a műemlék jellegű kastélyépületek száma. A műemlékek állagromlása az utóbbi időben felgyorsult, különösen az egyáltalán nem vagy nem megfelelően hasznosított épületekszáth-emlékhely irodalomtörténeti jelentőségüknél fogva, de harmonikus — szép pihenőhelyi adottságaik miatt is vonzzák a látogatókat. Sajátos és különös múzeumi együttesek várják a vendégeket Balassagyarmaton, Szé- csényben, Pásztón, de természetesen Salgótarjában is, ahol a bányászati emlékeket bemutató bányamúzeum egyedinek számító föld alatt kialakított tárlatai, korabeli berendezései jelentős vonzerőt képviselnek. A megye 23 településén jelentős számú szlovák anyanyelvű lakosság él. Hagyományaik, gazdag kulturális aktivitásuk nemcsak a két nép értéke, de egyben összekötő híd is Szlovákia felé. . nél. A legfontosabb műemlékeink közül folyamatban vannak a zsámbéki premontrei templomrom, az ácsai református, a fóti katolikus és a ráckevei szerb templom, továbbá a visegrádi vár és palota állagmegóvási munkái. Ez utóbbinál a pénzhiány gátolja a kívánatos helyreállítási ütem megvalósulását. Megkezdődött a gödöllői Grassalkovich kastély állagmegóvása. A megye sokszínű és változatos tájai, gazdag látnivalói nagy idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. A hazai és a külföldi turisták által legkedveltebbek a Duna-kanyar, a Börzsöny, az Ipoly-mente, a Pilis, Szentendre műemlékei, híres képzőművészek gyűjteményes kiállításai (Barcsay, Ferenczy, Czóbel, Kovács Margit) a néprajzi skanzen, a vácrátóti arborétum, Gödöllő, Szada, Cegléden Kossuth Lajos, Nagykőrösön Arany János emlékei, Mátyás király visegrádi palotájának romjai, a Salamontorony, a fellegvár, Wie műemlékei, a zsámbéki, a fóti és az ácsai templom, vagy a Hungaroring pálya. Műemlékek vonzásában
