Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

1993. augusztus 17., kedd KÜLPOLITIKA Kárpátalja nem akar szavazni Az ellenzők szerint a pénzt inkább szociális, gazdasági célokra kellene fordítani Ungvár (MTI) — Ahogy fogynak a napok a szeptem­ber 26-ikára kitűzött nép­szavazásig, melyen az Ukrán Legfelsőbb Tanács és Leo- nyid Kravcsuk elnök iránti bizalomról kellene a válasz­tóknak véleményt mondani­uk, úgy szaporodnak a refe­rendumot ellenző állásfogla­lások. A népszavazás lebonyolítá­sára alakult országos bizottság technikai és jogi okokból nem találta lehetségesnek a Legfel­sőbb Tanács által kitűzött na­pon történő lebonyolítást, ugyanis már jóvá kellett volna hagyni a szavazólapokra kerü­lő szöveg tartalmát, és augusz­tus 17-ig bezárólag a helyi vá­lasztási bizottságokat is meg kellett volna alakítani, ami vi­szont nem történt meg. Kár­pátalján is több szervezet foglalt már állást a referendum kapcsán. A 17 ukrán pártot és politikai szervezetet tömörítő Kárpátaljai Ukrán Néptanács közleményt adott ki, és fel­hívással is fordult Kárpátalja lakosságához, melyben nem­csak a Legfelsőbb Tanács, ha­nem a megyei, városi és köz­ségi tanácsok meghatalma­zását is követeli, mégpedig népszavazás nélkül, mert vé­leménye szerint ezek okozták az országszerte eluralkodott politikai destabilizációt és gazdasági káoszt. Ha a Legfel­sőbb Tanács, mely a napokban tart üléSt, mégis úgy dönt, hogy megtartják a referen­dumot, akkor a Kárpátaljai Ukrán Néptanács arra szólítja fel a lakosságot, hogy vala­mennyien mondjanak nemet a mostani parlamentnek. Leo- nyid Kravcsuk ukrán elnök vi­szont élvezi az ukrán népta­nács bizalmát, ez a testület az államfőt a nemzeti egység és politikai stabilitás szimbólu­mának, a polgári béke garan­ciájának tekinti. Ezért azt javasolja, hogy hibái ellenére (ezt határozatlanságában és a pártnomenklatúrával folytatott barátkozásban látja a népta­nács) fejezzék ki bizalmukat az elnök iránt, ellenkező eset­ben ugyanis a moszkvai biro­dalompárti erők az „egységes és oszthatatlan" állam újjá­élesztése végett a karabahi helyzethez hasonlót alakíthat­nak ki e sokat szenvedett or­szágban. A Kárpátaljai Ukrán Népta­nács különben egy másik nyi­latkozatában azt is elítéli, hogy az ukrán miniszterelnök aláírta a gazdasági szövetség­ről szóló moszkvai nyilatkoza­tot. Még keményebben foglalt állást a népszavazás ellen a megyei szakszervezeti tanács. Nyilatkozatában kifejti, hogy a referendumra szánt 20 mil­liárd kupont inkább a termény­betakarítás befejezésére, illet­ve szociális célokra kell fordí­tani. Ugyanakkor ellenzi, hogy a kárpátaljaiak is részt vegyenek az augusztus 17- ikére meghirdetett tiltakozó akcióban, vagyis, hogy egyna­pos sztrájkot tartsanak. Még nem dőlt el, hogy lesz-e nép­szavazás, vagy sem, de úgy tű­nik, hogy a kárpátaljaiak nem támogatják a referendum meg­tartását. A kelet-európai hadiipar gondjai Becs (MTI) — „Ha senki­Csökkenhet az olaj ára Nicosia (MTI) — Július­ban 16 dollár alá csökkent az OPEC referenciaára, és még olcsóbb lehet az olaj, ha az OPEC-tagállamok nem hagynak fel a túlterme­léssel —. áll a szervezet bel­ső használatú jelentésében, amelyét a Middle East Eco­nomic Survey című. Cipru­son megjelenő olajipari szaklap tett közzé hétfőn. A jelentés alapján az OPEC tagállamok kitermelése jú­liusban csaknem 1-1,2 mil­lió hordóval haladta meg a szervezet által magaszámá­ra megszabott hivatalos maximumot. nek nem kellenek ekék, jöjje­nek újra a tankok” — ezzel a címmel jelent meg hétfőn a bécsi Kurierban cikk a kelet­európai hadiipar gondjairól. Az írás szerint a nyugati csúcstechnikához szabaddá vált út lehetővé teszi a volt VSZ-tagállamok hadiipari üzemeinek, hogy Nyugaton is versenyképes katonai felsze­reléseket állítsanak elő, s a ter­mékek iránt van is érdeklődés. A kelet-európai hadiipar válságba jutott: csak Oroszor­szágban közel kétszázezer munkást kellett elbocsátani az iparágból, miután az állam már közel sem fordít olyan összeget fegyverkezésre, mint korábban. Ugyanakkor példá­ul Szlovákiában a fegyverel­adásokból származó bevétel három év alatt 690 millió dol­lárról alig 50 millióra zuhant. Mivel sehol sem látszik túl sikeresnek az átállás a fo­gyasztási cikkek gyártására, főleg mert a belföldi kereslet is majd mindenütt csökken, most a konverzióval való to­vábbi kísérletezés mellett új terveket és fegyvereket ková­csolnak több helyütt, miután leomlottak a nyugati csúcs- elektronika beszerzését gátló korlátok. így például a cseh gyártók csak látszólag kínál­ják régi kommunikációs és ra­darrendszereiket: a készülékek belsejében gyakorlatilag már egyetlenegy keleti elem sincs. Az ilyen, és ehhez hasonló ajánlatok Nyugaton is érdek­lődést keltenek. így például az osztrák hadsereg szakértői most egy lengyel helikoptert vizsgálnak, amelynek hajtó­műve Nagy-Britanniából, elektronikája Amerikából származik, azaz szinte csak a külső borítása lengyel. Ausztriában főleg a zöldek hívják fel a figyelmet arra, hogy a katonai kiadások terén keleti import révén lehetne takarékoskodni. Példának hozzák fel egyebek között a Pandur elnevezésű kerekes harckocsit — amelyet a had­sereg a Steyr gyártól szándé­kozik vásárolni — s amely ép­pen 700 százalékkal drágább a volt VSZ-tagállamokból aján­lott hasonló járműveknél. Párizsban teljesen megteltek a szállodák és a kempingek, így számos turista éjszakázik az Eiffel-torony alatt, hálózsákokban AP-felvétei Győzhet a nacionalista fanatizmus Kiújulhat a görög-török konfliktus # Adam Michnik a délszláv háborúról Varsó (MTI) — Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője egész oldalas cikket közöl lapjának hétvégi számában. Az ismert publi­cista és történész — Miért nem értük el Szarajevót? — című írásában a balkáni hely­zetet elemezve felhívja a fi­gyelmet az úgynevezett etni­kailag tiszta állam (államok) eszméjének óriási veszélyére. Adam Michnik ezt a káros eszmét olyan betegségnek te­kinti, mely súlyosabb a pestis­nél és az AIDS-nél is. Véle­ménye szerint a kór könnyen átterjedhet Európa posztkom­munista államaira, majd a nyugati országokat is megfer­tőzheti. Michnik szerint Slobodan Milosevic „sikerélménye” ab­ból ered, hogy helyesen felis­merte a demokratikus világ gyenge pontjait. A Nyugat képtelen a kockázatvállalásra, nem látja idejében a veszé­lyeket, és gyáva. Ennek következtében a jelek szerint győzedelmeskedik a nacionalista fanatizmus, a ci­nizmus, a hazugság és az erő­szak. Adam Michnik úgy véli, hogy a Milosevic-féle etnika­ilag tiszta állam eszméje, mint betegség, már terjedőben van a Balkánon. Az etnikai sovi­nizmus a kommunizmus fel­bomlásának az utolsó stádiu­ma. A Nyugat valójában vak, amikor azt hiszi, hogy a há­ború beavatkozás nélkül befe­jeződhet, hiszen — ríja Mich­nik — jön majd Koszovo, jön Macedónia, és utána sorban a macedón, szerb, albán, bolgár és görög tűzfészkek. És jón majd Törökország is. A mos­tani háború hozzájárulhat a ciprusi görög-török konfliktus újjáéledéséhez. Nem lehet ki­zárni, hogy földrészünk nyu­galmát a boszniai harcok dön­tik el. Michnik szerint a Balkánon egy újfajta démon van szüle­tőben: a posztkommunista gondolkodásmód és az etnikai tisztaság kereszteződése ez. A Nyugat rövidlátó önzése — úgy tűnik — csak kedvez neki. — írja Adam Michnik. Kelet-Magyarország ] ] Antall József interjúja a Die Weltben (MTI-Panoráma) — Az alábbiakban részleteket közlünk abból az interjú­ból, amelyet a Die Welt cí­mű napilap készített a magyar kormányfővel, s amely „Antall József: Mi magyarok közvetítő szere­pet akarunk játszani," címmel az újság augusztus 16-ai számában látott nap­világot. Welt: Ha van kívánságlis­tája a magyar külpolitiká­nak, Önnél mi áll az első helyen? Antall: Országunk csatla­kozása az Európai Közös­séghez. Ehhez Németország felajánlotta nekünk támoga­tását. Welt: Miként fest a Bonn- nal való együttműködés a politikában? Antall: Nagyon fontosnak tartjuk a magyar-német együttműködést a biztonság- politika területén is. E térség válsággócairól van szó — és a mai helyzetben a balkáni válság áll az első helyen. Második válsággócként azonban az egykori Szovjet­unió területét kell megne­vezni. Ezen túlmenően a földrész más helyein is van­nak olyan lehetséges válság­gócok, amelyek bármikor heveny módon fellángolhat­nak: a balti térségtől egészen Törökországig. Mindezek­ben a kérdésekben rendkívül fontos egy közös német-ma­gyar biztonsági koncepció. Németország mint kontin- tentális európai nagyhata­lom képes helyesen megítél­ni térségünk problémáit. Welt: Közép-Európa álla­mai közül Magyarország fek­szik legközelebb az egykori Jugoszláviában kialakult válsággóchoz. Magyaror­szág az egyetlen olyan euró­pai állam, amely két év alatt öt új szomszédos államot kapott — Szlovéniát, Hor­vátországot, Szerbiát, Ukraj­nát és Szlovákiát. Hogyan ítéli meg Ön országának biz­tonságpolitikai helyzetét? Antall: Egyik lehetséges megoldás lenne egy össz­európai biztonsági rendszer. Mi azonban nem akarunk lemondani a NATO-nak eb­ben a térségben betölten­dő fokozottabb szerepéről sem. Nem tudom elképzelni, hogy a NATO, amelynek kötelezettségei vannak Gö­rögország és Törökország térségében, figyelmen kívül hagyhatná a közbülső öve­zetet. Az Öböl-háború ide­jén igénybe vették térségün­ket az utánpótlás.biztosításá- hoz. Az AWACS-gépek is, amelyek az egykori Jugosz­láviában figyelemmel kísé­rik a válságot, magyar terü­let felett tevékenykednek. Mi a NATO-t az európai biztonsági szerkezet sarkpil­lérének tekintjük. És azt is elvárjuk, hogy az Egyesült Államok érdeklődjék Kö­zép-Európa iránt A helységnevek többsége középkori eredetű Pozsony (MTI) — A szlovák sajtóban továbbra is napirenden van a magyar nyelvű helységnévtáblák kérdése. A hétfői lapokban megjelent írások némelyike már felveti: a szlovákiai helységnevek magyar vál­tozatának többsége régebbi eredetű annál, hogy azt a Horthy-rendszer visszaál­lításának kísérleteként le­hessen értékelni. A Národna Obroda kom­mentárja megállapítja: — A tényleges európaiság a ki­sebbségi jogok méltánylásá­nak irányába mutat. Két­nyelvű feliratokat számos országban találni. Vajon a mi törvényalkotásunk miért olyan nemszeretem módon közelít a régi magyar hely­ségnevek törvényes elisme­réséhez? — kérdezi a lap és a magyarázatot a szlovák ag­godalmakban látja. Az aggo­dalmak közé sorolja a ma­gyar követelések esetleges fokozódásának lehetőségét és egyrészt a történelmi ta­pasztalatokra, másrészt a világ nacionalista tenden­ciáira, a nem egy országban katasztrófákhoz vezető lánc­reakciókra emlékeztetve azt írja: — A kölcsönös garan­ciák rendszere hatástalan, mert ki tudja, hogy a barikád másik oldalán mikor juthat­nak hatalomhoz a minden engedménnyel visszaélő szélsőséges erők? A kom­mentár szerzője szerint gyakran megkérdezik: vajon a szlovákiai helységek ma­gyar névhasználatát célzó törekvéseket nem kell-e a Horthy-rendszer, netán a történelmi Magyarország visszaállítására tett kísérlet­nek tekinteni? Hangsúlyozni kell, hogy ma nem a régmúlt visszallításáról, hanem a más nyelvet beszélő kisebb­ségek jogairól van szó. Scud-rakéták Szíriának Jeruzsálem (MTI) — Izrael hétfőn közölte: bízik abban, hogy az Egyesült Államok kormánya nyomást gyakorol Phenjanra a Közel- Keletre irányuló észak-koreai rakétaeladások leállítása vé­gett. Jemzsálem azzal vádolja Eszak-Koreát, hogy az bal­lisztikus rakétákat, nevezete­sen Scud-típusú föld-föld ra­kétákat szállít Szíriának. Az AFP szerint az izraeli védelmi miniszter helyette­se, Mördeháj Gur közölte: Jeruzsálemnek minden dip­lomáciai erőfeszítést meg kell tennie, hogy a térségben az újrafegyverkezést meg­akadályozza. Az Egyesült Államoknak hatalmában áll ezt megtenni — tette hozzá. A miniszterhelyettes mindazonáltal úgy véleke­dett, hogy Damaszkuszt a szír fegyverkezési politika ellenére Izraelnek tovább is partnernek kell tekintenie a béketárgyalásokon. Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és védelmi miniszter vasár­nap azt állította, hogy au­gusztus 8-án orosz gépek Scud rakétákat szállítottak Szíriába és feltehetően Irán­ba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents