Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. augusztus 17., kedd TÚL A MEGYÉN Megkétszereződik az idegenforgalom bevétele Jövőre kétmilliárd forintot szán a költségvetés a turizmus fejlesztésére • A megyét is érintheti Kutya meleg van, a nyári idegenforgalomnak ez is feltétele Balázs Attila felvétele Budapest (ISB - R. S.) — Az ezredfordulóra megkét­szereződnek a hazai idegen­forgalmi bevételek — hall­hattuk Téglássy Tamástól. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmond­ta: a nemzetközi előrejelzé­sek szerint — az árbevételt tekintve — kétezer tájékán az idegenforgalmi iparág megelőzi az olajipart, s ezzel megszerzi a világelsőséget a gazdasági ágazatok között. A jelenleg hivatalosan évi 3 milliárd dolláros árbevételt felmutató magyar idegenfor­galom jelzett fejlődési üteme tehát természetesnek tekinthe­tő — mondta Téglássy Tamás, majd hozzáfűzte: mindez azonban nem tölthet el ben­nünket elégedettséggel, hiszen nagyon sok területen pótol­nunk kell lemaradásunkat. En­nek tükrében készült a hivatal által jegyzett idegenforgalmi fejlesztési koncepció is, ame­lyet a múltheti ülésén tárgyalt és fogadott el a kormány. Jól­lehet a koncepció szerint az el­múlt évtizedekben több terüle­ten is elmaradt országunk a kí­vánatos fejlődési ütemtől, leg­nagyobb problémánk mégis abból adódik, hogy négy évti­zeden keresztül nem piaci mó­don gondolkoztak és cseleked­tek a turizmusban érdekelt szolgáltatók. Éppen ezért a legfontosabb az, hogy az ide­genforgalom területén is ver­senyszemléletűekké váljanak a szolgáltatók, s ezáltal ’96-ra, az expo Jdejére és a honfog­lalás 1100 éves évfordulójára „vendégfogadó-képessé” vál­jon országunk — fogalmazta meg az OIH elnöke. Téglássy Tamás az elfoga­dott koncepció kapcsán el­mondta: nagyon nagy fontos­ságot tulajdonít annak, hogy a kormány támogatja a fejlesz­tési tervet. Ez ugyanis azt is je­lenti, hogy a kabinet elismerte, a piaci rendszer kialakítása igen sok problémával jár, s többek között komoly anyagi ráfordítást is igényel. Az OIH elnöke szólt a dina­mikusan fejlesztendő terüle­tekről: Téglássy Tamás szerint sürgősen korszerűsíteni kell az idegenforgalomban érdekelt minisztériumok, önkormány­zatok, érdekképviseleti szer­vezetek, szolgáltatók, magán- személyek és kamarák közötti információs rendszert, a mar­ketingmunkát, s ezen túlmenő­en a külföldi tőke számára is fel kell tárni a magyar idegen- forgalmi befektetési lehetősé­geket. Téglássy Tamás el­mondta azt is, hátrányunkra szolgál, hogy az utóbbi évek­ben romlott a hazai közbizton­ság, kevés jól képzett szakem­ber dolgozik az idegenforga­lomban, viszonylag alacsony szintű a nyelvtudás, sok tekin­tetben fejletlen az infrastruk­túra, s igen kiterjedt a fekete­piac. Az idegenforgalmi terü­letek közül Téglássy Tamás a hobbi-, sport, gyógyfürdő-, „zöld”- és a falusi turizmust emelte ki, s megfogalmazta az OIH célját is: az elnök szerint a hazai szolgáltatóknak az igé­nyes, hosszabb ideig itt-tartóz- kodó és sokat költő turistákat kell vonzania, hiszen világ­szerte egyre inkább az úgyne­vezett minőségi turizmus hoz nagy jövedelmet. A sajtótájé­koztatón megtudtuk azt is, hogy az idei 1,2 milliárd fo­rinttal szemben jövőre 2 milli­árd forint áll majd az idegen- forgalmi alap rendelkezésére — az OIH 3-4 milliárdra tar­tott igényt —, s ebből a pénz­ből országpropagandára költe­nek, s a magyar külföldi kép­viseletek számát is növelik a tengerentúlon és Európában. A falusi turisták szolgáltató irodája Sztrájkkár Budapest (MTI) — A MÁV áruforgalmának bevé­telkiesése eléri a 30-35 mil­lió forintot a román moz­donyvezetők csaknem egy hete tartó sztrájkja miatt. A személyforgalom szünetelé­se naponta további 300 ezer forintos bevételkiesést je­lent. Budapest (MTI) — A kö­zeljövőben megnyitják a Ma­gyar Falusi Tanyai Vendégfo­gadók Szövetségének közpon­ti információs irodáját. A Magyar Falusi Tanyai Nyaralóhelyek Központi Iro­dája azoknak az érdeklődők­nek kíván hasznos információ­kat nyújtani, akik a magyar fa­lusi turizmus szolgáltatásait szeretnék igénybe venni ha­zánk határain belül, illetve azon kívülről. A sajtótájékoztatón bemu­tatták azt az aktualizált füzetet is, amely a Jöjjön falura címet viseli, és 61 évvel ezelőtt, 1932-ben jelent meg első íz­ben. E füzet azoknak a tele­püléseknek az üdülési, pihené­si ajánlatait adja közre, ame­lyek már az első füzetben is szerepeltek. Természetesen nem vala­mennyit, csak azokat, amelyek újra jelentkeztek a részvételre. Ismertették továbbá azt is, hogy a szövetség teljes kíná­lati listája még az ősz folya­mán újra megjelenik, az ér­deklődők október 15-ig kér­hetik a szerepeltetésüket. Egy amerikai hírszerző Magyarországon Mark egyetlen részletét sem ismerte a terveknek • Konspiráció magas fokon • A titkos háború Christopher Felix „Először 1946 nyarán lát­tam Budapestet. Egy azóta megszűnt hírszerző szerve­zet — akkor még nem léte­zett a CIA — tagjaként, mint álcázott ügynök érkez­tem a városba. Azért kap­tam ezt a megbízatást, mert beszéltem oroszul és elsősor­ban a kelet-európai ügyek iránt érdeklődtem. És 1946- ban Budapest legalább annyira volt orosz,, mint ma­gyar probléma.” írja Chris­topher Felix, azaz James McCargar, aki akkor kezdte titkos háborúját Magyaror­szágon, amikor elhallgattak a fegyverek. Részleteket köz­lünk a könyvéből, amely az Európa kiadásában jelenik meg. 2. Diplomáciai futár postával A kapcsolattartás megszer­vezése valamivel könnyebb volt. Utasítást kaptam, hogy alakítsak ki baráti viszonyt Markkal, az amerikai követség magas rangú tisztviselőjével, aki továbbítani fogja az üzene­teimet anélkül, hogy megis­merkedne azok tartalmával. (Most nyilvánvalóan nem a valódi fedőneveket haszná­lom. Egyébként a hálózatom­ból senki sem ismerte azt a fe­dőnevét, amelyet én használ­tam, noha az akciók során ők is kaptak különböző fedőne­veket egymás közti használat­ra.) Át kellett adnom Marknak egy lezárt borítékot, amelyen csupán a szervezetem fedőne­ve volt feltüntetve, s ebben egy másik boríték volt, ame­lyen a washingtoni összekötő tisztem fedőneve szerepelt. Mark a küldeményt szabályos diplomáciai futárpostával egy másik megcímzett borítékban egy washingtoni fedőintéz­ményhez továbbította. A ne­kem küldött posta az ő nevére címzett borítékban érkezett, ő csak ezt nyithatta ki, azután to­vábbította hozzám a szervezet fedőnevével ellátott belső bo­rítékot, amelyen belül még egy boríték volt az én fedőne­vemre címezve. A távirati to­vábbításra szánt üzeneteket kódolva adtam át neki, majd a követségen még egyszer kó­dolták, és továbbították Wa­shingtonba. A nekem szánt tá­viratok a követségre érkeztek, ahol dekódolták őket, és mivel a követség dekódolt változata még mindig rejtjelezett volt, de már az én rejtjelkulcsom­nak megfelelően, átadták Marknak, aki hozzám továbbí­totta az üzenetet. Eligazításom különlegesen szigorú volt: nem fedhettem fel Marknak egyetlen részletet sem a hálózatról, amellyel dol­goztam, és nem tájékoztathat­tam semmilyen akcióról, ami­ben részt vettem. Ugyanakkor neki tájékoztatnia kellett en­gem az amerikai kormánypoli­tika irányvonalairól, én pedig nem tagadhattam meg tőle a követség számára közvetlenül értékes információkat, de le­hetőség szerint ezt is a legsür­gősebb, illetve a követség fizi­kai biztonságát érintő kérdé­sekre kellett korlátoznom, s még ilyen esetekben sem árul­hattam el a forrásaimat. Ez az eljárás körülményesnek lát­szik, mégis minden általam szerzett információ, amely a követség működése szempont­jából lényeges volt, általános és speciális kormányjelenté­sek vagy hírszerzői értékelé­sek fomiájában gyorsan elju­tott a követségre. Csak a hír­forrásaimat tartottam titokban, s ezzel megvédtem a hálóza­tot, az ügynököket, a szerveze­tet, s a szerzett információ an­nak rendje és módja szerint csak ahhoz jutott el, akinek valóban szüksége volt rá, egy­szóval nem sodortuk oktalanul veszélybe az amerikai diplo­máciai testületet. Az ilyen megoldások haté­konysága mindig az emberi vi­szonylatokon múlik. Ebben az esetben a Markkal való kap­csolatom volt a döntő. Minden érintett szerencséjére ez szinte ideálisan alakult: mondhatni, rokon lelkek találkoztak, s emellett az egymás munkája iránti tisztelet is rendkívül ha­tékony munkakapcsolatot tett lehetővé. A fentieken kívül egy Svájc­ban tartózkodó ügynökkel is összekötöttek. Vészhelyzet­ben közvetlenül érintkezésbe tudtam vele lépni, s ilyenkor a tanácsát egyenértékűnek te­kinthettem a központtól érke­ző utasításokkal. Ez az ügy­nök, akit én Peter néven is­mertem, keresztül-kasul be­utazta Európát. Valahányszor sikerült megszerveznünk egy- egy találkozót, megvitathat­tam vele munkám minden részletkérdését. Emellett pénzzel is ő látott el, vagyis — az akkori magyarországi álla­potokat figyelembe véve — közvetlenül, kézbe adott ne­kem svájci frankot — az volt a közkedvelt valuta —, vagy amerikai dollárt. Ezt a pénzt aztán személyesen vagy összekötők révén beváltottam a magyar feketepiacon, amely tovább virágzott 1946 augusz­tusa után is, amikor a pengőt felváltotta az új, stabil forint, de ha az általam támogatott személyek úgy kívánták, ere­deti valutában kapták tőlem a pénzt. (Következik: A hálózat működni kezdett) Uj katonai kerületparancsnok Budapest (ISB — S. Z.) — Végh Ferenc ezredest au­gusztus 1-jei hatállyal ne­vezte ki a honvédelmi mi­niszter a 3. katonai kerület parancsnokává. Az ország keleti részén — nagyjából a Szeged-Cegléd-Eger vonal­tól keletre, 41 197 négyzet- kilométeren — állomásozó 44 szárazföldi katonai szer­vezetet irányít ezentúl a ceg­lédi helyőrségből. Az ország három katonai körzete közül a 3. számút 1991. november 1-jén hozták létre. Úgynevezett békeveze­tési szerv, feladata a honvéd­ség alárendelt alakulatainak irányítása, a helyőrségek éle­tének tervezése, szervezése, illetve a csapatok felkészí­tése békebeli feladatok ellá­tására. Eddig megbízott ve­zetője volt, a hónap elejétől a kétéves akadémiai tanulmá­nyai befejezése után az Egyesült Államokból haza­tért Végh Ferenc irányítja. Az ezredes — félhivatalos források szerint a jövő héttől vezérőrnagy — Cegléden tartott sajtótájékoztatót. Végh Ferenc — aki koráb­ban a Szovjetunió Harcko­csizó Akadémiáján is tanult — az újságíróknak kifej­tette: amerikai tanulmányai alatt elsősorban vezetőnek képezték, megismerkedhe­tett a biztonságpolitikai el­méletekkel, s vallja, hogy a jövő útja csak az európai ko- lektív biztonság megterem­tése lehet. Végleges célunk a NATO-tagság — mondta —, s az integráció minden euró­pai szervezethez. „Jószolgá­lati nagykövetként engedtek el az USA-ból, s bízom ben­ne, meghallgatják majd a vé­leményem a politikusok is” — jegyezte meg ezzel kap­csolatban. Elvei között szerepel a pártpolitikai semlegesség, a lojalitás a mindenkori kor­mányhoz. Szeretné javítani a sorállományúak és a hivatá­sosak életfeltételeit a hadse­regben, ugyanakkor nem el­néző a rendbontókkal. „A jövőben azt a kevéske illet­ményt sem szeretném kiosz­tani a honvédségnél szolgá­latot teljesítő szenvedély- betegeknek”—jelentette ki. Véleménye szerint a hon­védséget meg kellene szaba­dítani a „sallangoktól”, azaz az olyan háttértevékenysé­gektől — főzés, állattartás, egyéb kiszolgáló feladatok —, amelyek nem fémek bele a jövő modem hadseregének fogalmába. Lapunk kérdésére — mennyiben változott a kelet­magyarországi régió straté­giai fontossága az elmúlt időben? —, az ezredes így válaszolt: a régió szerepe a rendszerváltás után lényege­sen felértékelődött. Határtalanul Szeptembertől új lap jelenik meg Budapest (MTI) — „Ha­tártalanul” címmel lapot in­dít a Jákó Vera Alapítvány és a Dunasat Alapítvány, várhatóan szeptember köze­pén — tájékoztatta az MTI-t Abrahám Dezső, a Dunasat Alapítvány ügyvivője. Az újság kiadásáról az au­gusztus elején, Budapesten megrendezett Határon Túli Magyar Lapok Szemléjén határoztak, s a lapot a tervek szerint zömében a határon túl élő magyarok szerkesztik majd. A cikkek így egy idő­ben jelenhetnek meg a „Ha­tártalanul” hasábjain és a szomszédos országok napi­lapjaiban. Áz új lap — amelynek jö­vőjéről három próbaszám megjelenése után döntenek majd — pártsemleges lesz, nem kíván foglalkozni a ma­gyarországi választásokkal, és tiszteletben tartja más nemzetek és nemzetiségek érdekeit, kultúráját, vala­mint bizonyos írásokkal szembeni érzékenységét — közölte Ábrahám Dezső. Romatanácskozás Budapesten Budapest - Nyíregyháza (KM) — Megyénk három cigányszervezetének — a Munkanélküliek, a Cigány Munkásszövetség és a MCKSZ — vezetői is részt vettek az elmúlt hét végén a Száz tagú Cigányzenekar ál­tal szervezett országos ro­matanácskozáson. Szabolcs­Szatmár-Bereg több mint 60 ezres cigánylakosságát aktí­van képviselték a küldöttek, különösen Farkas Kálmán, az MCKSZ megyei elnöké­nek az előadása váltott ki nagy visszhangot. Sok érté­kes tapasztalatot szereztek, és a pártok szimpátiáját hoz­ták haza a megyei küldöttek. Megyénk cigányképiviselői a tanácskozáson

Next

/
Thumbnails
Contents