Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

Kelet-Magyarország / Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Macskákról, helyesebben szólva a ragadozó emlősök rendjének macskafélék csa­ládjába tartozó hiúzokról lesz szó mai állatkerti sétán­kon, melyre szokás szerint Szánthó Jánossal, a sóstói vadaspark vezetőjével indu­lunk. A blúznak (latin nevén Felis Lynx)'körülbelül tíz alfaja él a különböző kontinenseken. Fő jellemvonásai (s erről ismerik meg): a hegyes fülei csúcsán szőrpamacs emelkedik, farka pedig kurta, tövén elmosó­dottan gyűrűzött, csúcsán fekete. Szőrzete a hasán és az arcán meghosszabbodott (olyan, mintha pofaszakállat viselne). Érdemes megfigyelni az arcát: mintha folyton moso­lyogna. Ezért is nevezik más nyelveken (magyarra fordítva) mosolygósnak, kacagónak. (A hangja viszont sokkal inkább hasonlatos a nyávogáshoz, mint a nevetéshez!) Méretei: 70-150 cm hosszú, súlya 15 és 40 kiló között mozog. A párzási periódus február-ápri­lisra esik, s a nőstény 70 napos vemhesség után hozza világra 2-3 kölykét. Három hónapos korukig szoptatja őket, ivaréretté a kölykök csak 2-3 éves korukra válnak. Általá­ban 10-20 évig élnek. Az egyes alfajok más-más színezetűek. Mifelénk a legis­mertebb (ezekkel találkozha­A hiúz tunk leggyakrabban az állat­kertekben) a kárpáti vagy eu­rópai hiúz. Alapszíne a rozsdabarna, helyenként szür­kés árnyalatú. A hátán pöttyös a bundája. Ennél jóval világo­sabb árnyalatú a szibériai hiúz (a sóstói vadasparkban ez is látható). Régebben hazánkban meg­lehetősen gyakori volt, a múlt század végén azonban már csak a Máramarosi havasok­ban és a Tátárában élt. Mára Magyarországon kipusztult­nak nyilvánították a hiúzt, de időnként azért felbukkan: a szomszédos országokból - leggyakrabban Szlovákia felől - átlátogat, sőt, a Bükkben is­mét megtelepedett néhány egyed. A hiúz esetenkénti különleges engedéllyel kilőhe­tő. Nemzetközileg védett állat, mert nem is olyan régen már a kipusztulás fenyegette. Nem­csak értékes bundája miatt va­dászták, hanem körme miatt is, melynek régen mágikus erőt tulajdonítottak. A hiúzkö- röm (másképp jahuzköröm) régi magyar amulett, melyet helytelenül Jánoskörömnek is neveztek. A hiúz körmét (ki­vált a jobb első lábának kör­mét) aranyba vagy ezüstbe foglalva eleink a nyakukban viselték, mert azt hitték, meg­óv a görcstől és a zsábától. A hiúznak nagy szerepe volt a kuruzslásban is: egész Eu­rópában, de különösen Német­országban azt hitték, vére hasznos a húgykő ellen, zsírja helyrehozza a „meghibbant” tagokat. A legnagyobb bűv- ereje azonban mégis a kör­mének volt. A régi magyar amulettek történetében is ko­moly szerepet játszik, a XVI. és a XVII. század hozomány- és vagyonjegyzékeiben sűrűn fordul elő. Legelőször Bocskai István kincsei között említik a XVI. század utolsó éveiben, utoljára pedig 1656-ban Be- rényi György ingóságai kö­zött. Európában ma körülbelül ötezer hiúz él, elég jól szapo­rodnak az állatkertben is, évente 100 új egyeddel gya­rapszik az állomány. A nem­zetközi védelemnek köszön­hető, hogy mára már nem fe­nyegeti a kipusztulás. Élettere a magas hegyvidék, az erdő, sziklás hegységek, ahol csend és nyugalom van. Magányo­san él, az embert pedig „nagy ívben” elkerüli, a legkisebb zajra elhúzódik, így aztán na­gyon nehéz volt mindig puska­végre keríteni. Sok vadász egész életében hiába várt arra, hogy hiúzt elejtsen. A sebzett, vagy a bekerített vad viszont keményen védekezik, nem ta­nácsos közelharcba bocsát­kozni vele. A víztől óvakodik, viszont irtó gyors vadász. Mindig friss húst eszik, s nem válogat: egértől a szarvasig mindent elejt. Nagy erdőségekben a fá­kon tanyázik, onnan lesi zsák­mányát. Vérengző, előbb zsákmánya vérét szívja ki. Fantasztikusan gyorsak a ref­lexei. Erre példa: az egyik állat­kertben egy 8-szor 8 méteres ketrecbe bedobtak egy pat­kányt. A hiúz a földön feküdt (talán bóbiskolt is), de amint meglátta a zsákmányt, már pattant is fel: a patkány még el sem érte a ketrec szélét, vége volt. Mindent látó macskaszemek Sötöétben kinyílik • Elég egy apró fényforrás, máris úgy tájékozódik, mintha nappal lenne Nyíregyháza (KM) — A macska iegfontosabb érzéke­lő szervei: a szem, a fül és a bajusz. A macskaszem még az olyan sötétségen is köny- nyen áthatol, amelyben az emberi szem már semmit sem lát. Ennek magyaráza­ta, hogy áz állat szemfene­kén egy olyan fényvisszaverő rendszer működik, amely a legparányibb fényforrást tü­körként veri vissza, szinte természetes „lámpaként” szolgái az éjszakai vadásza­ton. Ez a fényvisszaverő ré­teg természetesen a legtelje­sebb sötétségben már nem alkalmazható, hiszen nincs apró fényforrás, amit a macskaszem felhasználhat­na. A pupilla ellipszis formájú, s másodpercek törtrésze alatt reagál a fényviszonyok vál­tozására.;:.*: Nappali fényben, erős napsütésben keskeny csíkká húzódik össze, míg sötétben a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan kinyí­lik. A macska látótere, ezzé! együtt látóképessége is jóval szélesebb, mint az emberé, vagy akár a kutyáé. Ez érthető­vé teszi azt a fantasztikus te­hetséget, amely a távolságok szinte tökéletes felbecsülésé­nél nyilvánul meg. Ki ne látott volna magas fáról, háztetőről A macska pupillája nappali fényben, erős napsütés­ben keskeny csíkká húzódik össze, míg sötétben a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan kinyílik A SZERZŐ FELVÉTELEI leugró macskát? A legritkább eseteket kivéve szinte mindig tökéletes a földre érkezés, ez más egyéb csodás képessége mellett a pontos távolságbecs­lés eredménye. A macska hallása is sokkal jobb, mint az emberé, hiszen húszezer Herzes frekvencia- tartományban is könnyedén eligazodik. Bármilyen.hihetet­len, de a denevérekhez hason­lóan még az ultrahang-magas­ságú éles sivítást is regisztrál­ja, megkülönbözteti. Ám e csodás képességnek az el­lentéte is a macskáé, azaz az olyan apró, halk neszek ész­lelésére is képes, amelyeket az emberi fül, de talán még a kutya sem hall meg. Gyakran láthatunk játékkal vagy táp­lálkozással elfoglalt macskát, miközben füleit egymástól tel­jesen független irányban ide- oda mozgatja. Ez a fontos tevékenység arra szolgál, hogy az állandóan érkező hanghul­lámokból kiszűrje a számára fontos információkat. A fülek mozgása az állat hangulatát is kifejezi: a kíváncsi vagy fi­gyelő cica fülei egyenesen áll­nak, a védekező vagy visszau­tasító macskáé oldalirányban, míg a támadó, verekedő han­gulatban lévő állat fülei szoro­san a fejhez simulnak. Idegen helyen való eliga­zodás céljára a macskának egy további csodálatos érzékszer­ve a bajsza, amelyet sötétben hajszálpontos mérőeszközként használva könnyűszerrel tájé­kozódik környezete méreteit illetően, így nem ütközik sem­mibe. A szemöldök finom szőrszálai olyan „letapoga- tók”, amelyek a szemek védel­mét is szolgálják. A legfino­mabb érintésre a szemek vil­lámgyors becsukódással rea­gálnak. Jó tanácsok: Az egészséges macskának a szemei fényesek, fülei tiszták, váladékmentesek. Bundája ra­gyogó, fényes, az orra enyhén nedves, a farka, kivált a vég­bélnyílás feletti terület tiszta, száraz. A betegségre utaló első tü­net, ha a macska étvágytalan, vagy kihányja az elfogyasztott táplálékot. Ha sérülés éri az állatot, óvatosan fektessük kényelmes kartondobozba és takarjuk be puha, meleg holmival. Minden betegségre vagy sérülésre utaló tünet esetén ha­ladéktalanul vigyük állator­voshoz, aki állapotának meg­felelő gyógykezelésben része­síti. A macskáknak a közmon­dással ellentétben nincs hét életük! A madárszabadító Peking (MTI) — Bizo­nyára nem minden szenve­délybetegség igényel gyógy­kezelést. Ezt sugallja Kung Csen-fa kínai nyugdíjas „kóresete”. A Hszianban élő idős em­ber különös szenvedély rab­ja: felvásárolja a madárke­reskedők teljes árukészletét, hogy aztán parkokban, me­zőkön szabadon engedhesse az addig rabságban tartott ál­latokat. Szokását ő maga nevezi „szenvedélybeteg­ségnek”. A puszta részvéten túl ugyanis már valamilyen lebírhátatlan belső kényszer keríti hatalmába, amikor meglát egy madarat kalitká­ba zárva. -r—.:777~~r--. : Hobbija olyan költséges, hogy kis nyugdíjának mara­dékából alig tudja fenntar­tani saját létét. „Függősége” 1984-ben kezdődött Azóta már 8 ezer madarat szabadí­tott ki kalitkájából drága pénzért. Szenvedélyének eredete még racionális volt: olvasott egy hatásos cikket az élő környezet pusztulásá­ról és az ökológiai egyensúly felbomlásának veszélyeiről. Az meggyőzte őt, hogy ki- nek-kinek cselekednie kell a maga lehetőségein belül. Az­óta fogához veri a garast, csak a legeslegszükségeseb­bekre költ, hogy minél több pénze maradjon madársza- badításra. Mint a Nanfang Zsipao cí­mű lapnak elmondta, nem bánja / „szenvedélybetegsé­gét”. Úgy véli: még mindig jobb, mintha italra vagy ci­garettára szórná el pénzét. Nem kóser a dinoszaurusz Jeruzsálem (MTI) — A mozivásznakon és egyéb áb­rázolási formákban rene­szánszukat élő dinoszauru­szok újabban egyes ortodox rabbik ellenérzését váltották ki Izraelben . A Reuter szerint az ősi szent szövegek tanítását szi­gorú következetességgel be­tartó zsidó papok azon a vé­leményen vannak, hogy a földtörténeti középkorban, mintegy 170 millió évvel ez­előtt élt óriási csúszómászó őstörténeti jelenléte nem vág egybe az Ószövetség terem­téstörténetével. Ezek a rabbik éppen ezért nem akarják elfogadni vallá­sos zsidók számára ehető, kóser ételnek az olyan élel­miszereket, amelyeken di­noszaurusz-embléma szere­pel. „A dinoszauruszt több millió éves állatként ábrázol­ják, ugyanakkor tudott, hogy a világot csak 5753 évvel ez­előtt teremtették” idézi Szvi Gafner rabbit az angol hírügynökség. Gazd ikereső Azonnal elajándékozná­nak egy négy hónapos cir­mos lány cicát és három, júniusban született szép ke­verék (skót és belga juhász) fiú kutyust (értük augusztus 20-a körül mehetnek a le­endő tulajdonosok) a követ­kező címen: 4554 Nyírtét, Szabó Sándomé, Ady Endre utca 34. Hathetes kiscicák (három testvér) vámap gazdira Nyír­egyházán, a Debreceni u. 147. alatt, nyolchetes cirmos cicák pedig (négyen) az Ár­pád utca 73. szám alatt (Sza­bóék, földszint). Gazdát keresünk két ku- tyusnak. de csak olyanok je­lentkezését várják az ajándé­kozói. akik valóban gond­jukat is viselnék. Az egyik kutyus szóbatiszta, két hóna­pos fekete szuka (nagytestű lesz), a másik kutyus egy­éves, kistestű, tacskó keve­rék szuka. A cím: Nyíregy­háza, Irinyi J. u. 25., telefon: 319-474.' Fekete kiscica anyjával együtt gazdát keres. Bor­bánya, Kamilla u. 16. A gyepmesteri telepen (Zomboribokor) ismét tucat­nyi kedves kutya várja sorsa jobbra fordulását: egy jó házőrző, Ariadle keverék szuka hat kiskutyájával (nyolchetesek), egy német­juhász keverék és több társa. Ingyen elvihetők munkana­pokon reggel nyolctól dél­után négyig. Féléves fekete spániel ke­verék szuka ajándékba elvi­hető Sóstóhegyről. Telefon: 312-496. Az oldalt összeállította: CSERVENYÁK KATALIN 1993. augusztus 17., kedd Vadasparki séta hiúzzal Magányosan él, a csendet, nyugalmat szereti 0 Körme eleink dísze volt Azt mondták, esni fog...

Next

/
Thumbnails
Contents