Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarorsz, Kevés kell a boldogsághoz Normákra tanítják őket és adottságaikat felhasználva fejlesztik a személyiségüket , Dombrád (KM — TMI) — Óriási homokvár áll a Tisza partján. Barna bőrű gyerekek formázzák, tapogatják vizes kézzel. Mint az igazinak, kapui, bástyái vannak, középen tornya. Idős, szemüveges ember fotózza. Egy göndör hajú, sovány kisfiú szalad oda hozzá: — Tessék engem képezni! — Mit csináljak? Fekete hajú, fiatal nő lép a bácsihoz, dr. Lázók Anikó a személyiségfejlesztő és mentálhigiénés tábor vezetője. — Azt kéri, tessék szíves lefényképezni — magyarázza bocsánatkérő mosollyal. A kép elkészül. A kisfiú boldogan fénylő arccal társaihoz szalad dicsekedni. Értékteremtést tanulnak — Szegény, még beszélni sem tanult meg. Nyírbátorból jött, állami gondozott — int felé dr. Lázók Anikó. — Ötven, kilenctől tizennégy éves korú cigánygermeket táboroz- tatunk itt. Ok többnyire szociális hátrányokkal küzdenek, ami jórészt a családok anyagi és szociális hátteréből fakad. Programjainkkal megpróbáljuk ezeket a hátrányokat valamelyest csökkenteni, illetve olyan ismereteket adunk, amik ezeket ellensúlyozzák, és jobban elősegítik a gyerekek közösségbe illeszkedését. Azokat a normákat tanítják meg (a meglévőket igyekeznek kézségszintre fejleszteni), amelyekre alapvető szükség van az életben, iskolában, társas érintkezésben. Az első öt nap alatt kiderült, hogy akadnak gondok a tisztálkodással, tehát szabályos verseny kezdődött a gyerekek között: ki tud jobban kezet, fogat mosni, mosakodni, ügyelni a toalett higiéniájára... — Nagyon tanulékonyak, A folyóparton sokszor játszották az Add ki király, katonádat! című játékot Harasztosi Pál felvétele engedékenyek, ha kedves szóval, szeretettel bánunk velük — mondja a táborvezető. — Amit itt elsajátítanak, azt a családjuknak továbbadják, a, barátaikat is rászoktatják. A személyiségük az adottságaikon keresztül fejleszthetők igazán. Közismert, hogy kiváló a ritmusérzékük, de azt kevesen tudják, hogy a színérzékelésük, kézügyességük, átélő és elbeszélő képességük is jobb az átlagnál. Arra szoktatjuk őket, hogy kreativitásukat, fantáziájukat felhasználva alkossanak, értékeket hozzanak létre. Nekik kevés kell a boldogsághoz A gyerekek maketteket, rongybabákat készítenek, batikolnak, gyöngyöt fűznek, gyurmáznak, léggömböket festenek. Ösztönös tehetségük meglepő. A hurkapálcika és pingponglabda egy pelyhedző állú fiú kezében a szemem láttára alakul csillagszemű, szőke varkocsos, szoknyás, vállkendős babává. A gyöngyök szépek, a batikok ötletesek, gazdag színvilágúak. Jár mezei Tamás né, a Nyíregyházi Családsegítő Központ munkatársa tartja a manuális foglalkozásokat. Családsegítőként egész évben találkozik azokkal a gyermekekkel, akik körzetében laknak. — A személyiségükben észrevehető a fejlődés, hogy itt töltenek tíz napot — magyarázza. — Ezt ők maguk is nagyon igénylik, év közben is kérik a leveleikben. Elmondják a többieknek, hogy milyen jól érezték magukat, milyen nyereményeket kaptak a Ki Mit Tud-on, ügyességi versenyen, tisztasági vetékedőn. Nagyon boldogok, hogy mesekönyveket, apróbb hasznos tárgyakat nyernek és kincsként őrzik meg. Olyan kevés kell nekik, hogy boldogok legyenek... A nyíregyházi Kanalas Ilona és Lukács Mária először vannak a táborban. Mindketten jutalomként nyerték, mert eredményesen szerepeltek az általános iskolás korú cigány- gyerekek kulturális seregszemléjén a volt Guszevban, a mai Huszár-telepen. Jövőre is lesz tábor — Minden nagyon tetszik — mondja a tizenegy éves Marika. — Játszunk sokat, fürdünk a Tiszában, diszkózunk. Szeretnék eljönni máskor is. — Mi is! — kiabálják kórusban a többiek. A tíznapos tábor — amely a gyerekek nagy szomorúságára tegnap véget ért — immár a negyedik volt. A Megyei Önkormányzati Hivatal rendezte a Nyíregyházi Család- segítő Központ segítségével, a megyei önkormányzat részbeni anyagi támogatásával. Hozzájárult a tábor működéséhez a Soros Alapítvány, a Szerencsejáték Alap, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal, valamint a Művelődési Minisztérium is. A tábort jövőre is szeretnék megszervezni. Tolókocsival a Szafari parkban Egy szülő ötlete alapján szervezte az egyesület a felejthetetlen kirándulást Nyíregyháza (G. V. P.) — Csodálatos élményeikről tartanak beszámolót ezekben a napokban ismerőseiknek a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete jóvoltából azok a tagok, akik részesei lehettek a Szafari parkba szervezett kirándulásnak. Az induláskor tekintetük feszült és várakozó, hiszen nem is tudják elképzelni, milyen élményben lehet részük. Az érkezéskor boldog és hálás pillantások, csillogó szemek jelzik, hogy a kánikula ellenére is rendkívül jól érezték magukat. — Egy szülő ötlete alapján kezdtük a szervezést — tájékoztat Balogh Zotlánné, az egyesület elnöke. — Eredeti célunk a Disneyland meglátogatása volt, de nem sikerült támogatókat találnunk. Tagjaink anyagi körülményei pedig nem teszik lehetővé a teljes költség viselését. Sok pályázatot írtunk. A HIT Alapítvány keresett meg, és ajánlotta fel segítségét, és a megyei önkormányzat. Az alapítványtól pénzt, a megyei önkormányzattól autóbuszt kaptunk minimális térítés ellenében. □ Hányán vehettek részt a kiránduláson? — Egyesületünknek jelenleg 4200 nyilvántartott tagja van. Közülük került 40 gyermek és fiatal az utazók listájára. Sokan állapotuk miatt nem vehetnek részt. Pl. nincs aki a buszra feltegye és levegye őket. Néhány tartalék helyet is kellett hagynunk, ha valaki elfárad, le tudjon feküdni. A hét tolókocsi szintén helyigényes. re nem csodálkoznak rá. Itthon, ahol megjelenünk, kiszállunk, nem ezt tapasztaljuk. Tagjaink kicsi korukban megszokják ezt, és azt, hogy el kell fogadtatniuk magukat. Csak olyan helyeket választottunk, ahol tolókocsival is lehet közlekedni, így nem szorultunk sok segítségre. Néhányan a résztvevők közül Amatőr felvétel □ Hogyan viselték az utazást a gyerekek? — Minden gond és probléma nélkül. Az autóbuszvezetők véleménye szerint fegyelmezettebben, mint egészséges társaik. □ Megkülönböztetett figyelmet tapasztalt-e a csoport az út során? — Külföldön megszokott dolog, hogy egy sérült ember□ Mi volt a program? — Az első nap utazással, mátrai kirándulásai és budapesti városnézéssel telt, többnyire autóbuszból. Mosonmagyaróváron a Lajta Hotelban volt a szállásunk. Ezt a tolókocsisok is tudják használni. Másnap a bécsi Szafari park, a Kalandpark és rövid vásárlás teljesen kitöltötte a napot, amelyet kellemes közös vacsorával fejeztünk be. A harmadik a hazautazás napján bejuthattunk a Hungaroringre. Különösen a fiúknak jelentett igazán nagy élményt az ott megtett két kör. A borsos belépőjegyárak és az utazási nehézségek miatt soha nem jutottunk volna el oda — mondják kórusban az érkezés után. A legnagyobb sikert a majmok aratták, amikor meglepték az autóbuszt. Nagyon sokat jelentett az állatok közelsége. Megcsodálhatták, etethették, megsimogathatták azokat az élőlényeket, amelyeket néhányan csak mesekönyvből és a tv képernyőjéről ismerhettek eddig. Jövőre szeretnének eljutni Disneylandbe. Az egyesület vezetői számára ez többet ér minden köszönetnél. Érzik, hogy fáradozásuk eredményes volt. Nemcsak feledhetetlen három napot szereztek ifjú tagjaiknak, hanem reményt, álmot is, amit dédelgetni és színesíteni lehet a jövő nyárig. Talán sokkal könnyebben viselik így nehéz sorsukat. Legyen e cikk honoráriuma az első befizetés a jövő nyári kirándulásuk költségeihez. Aki teheti, csatlakozzon hozzá! Számlaszámúk: Mozgás- korlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Nyíregyháza 1910 Budapest 802-2379-5. Jegyzet Számonkérés Györke László j j gy látszik, a demokrá- U ciával, illetve annak alakulásával együtt jár, hogy tengernyi önjelölt szá- monkérő tűnik elő a ködből. Hová lett ez, vagy az a pénz? Hová sinkófálják el az ön- kormányzatok a pályázatokon, céltámogatás útján szerzett pénzeket? A kisebb települések polgármestereivel beszélgetve gyakran felmerül a probléma. Az emberek egy része — tisztelet a többségi kivételnek — egy egyszerű dolgot nem ért meg, vagy nem akar megérteni: az önkormányzatok a pályázatokon nyert pénzeket csak arra fordíthatják, amire kapják. Persze, nyomban egy sor kérdés kerül elő: miért kellett ilyen drága iskola, miért kellett annyi utat rendbe hozni, mikor másutt is nagyon elkelt volna a pénz? Mire most ez a gázprogram, csak elcsúfítja a falut, hogy minden utcája fel van túrva; meg aztán az is hírlik, hogy amint befejeződik a „gázosítás”, emelni fogják az árát, ott leszünk megint, ahol a part szakad. Hangsúlyozom: akik ezt mondják, az a kisebbség, amely azonban elég harsány ahhoz, hogy ne halljuk meg szavát. Nem egy polgármestertől hallottam: lehet, hogy igaza van azoknak, akik másképpen is el tudnák osztani a pénzt, de történelmi baklövés lenne az adott település életében, ha a lehetőséget el- szalasztanák, hiszen ekkora beruházásokat az önkormányzat saját erőből sose tudna megvalósítani. Érdekes megfigyelni, hogy kik azok, akik leggyakrabban háborognak. Elsősorban azok, akik segélyért ácsingóznak, gyakran fölösleges pluszmunkát adván a polgármesteri hivataloknak. Aki naponta hajt a munkahelyén, ha az nincs, a földjén, a háztájiban, a műhelyében stb., az nem ér rá kuncsorogni, de számonkérni sem. A számonkérésnek egyébként ez a formája — úgy látszik — nem csak Magyarországon divat. Olvasom a Kárpátalja című lapban, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyes tagjai számonkérik az elnöktől, hogy hová lett az az ötmillió forint(l), amit a Szerencsejáték Rt.-től kapott a szervezet. Demográfiai mélypont Budapest (KM-T.K.)— Magyarország népessége 1981; óta minden évben csökken — derül ki a KSH adataiból. Ez a folyamat 1992-ben elérte eddigi mélypontját: az ország népessége 1992. január 1-jén 10 millió 337 ezer volt, 1993. január 1-jére 27 ezerrel kisebb, 10 millió 310 ezer lett. Az európai mércével mérve közepes termékenység mellett döntően a halandóság elfogadhatatlanul magas szintje a népesség ilyen nagy mértékű csökkenésének az oka. 1992-ben 121 724 gyermek született, közel 5500- zal kevesebb, mint 1991- ben. A halálozások száma 148 781 volt, ami 4000-rel haladta meg az 1991. évit. A születések számának csökkenésében — a különböző társadalmi-gazdasági tényezők hatására csökkenő termékenység mellett — feltehetően közrejátszik a házasságkötések számának az utóbbi években tapasztalható igen nagy mértékű visszaesése. 1991-ben 61 ezer házasság megkötésére került sor, 1992-ben már csak 57 ezer házasságot kötöttek. Csökkenőben van mind az első házasságkötések, mind az újraházasodások gyakorisága. Úgy tűnik, hogy e téren néhány éves késéssel ugyan, de követjük az Észak- és Nyugat-Európában már korábban megkezdődött változást a családi együttélési formák terén. Erre utal egyebek mellett a házasságon kívüli szülések arányának emelkedése is. A válási arányszámokra már néhány éve viszonylagos stabilitás jellemző: a válások évenkénti száma ugyan kisebb-nagyobb ingadozásokat mutat, a finomabb mutatók azonban egyenletességre utalnak. 1992-ben 21,6 ezer házasság felbontását regisztráltuk. A terhességmegszakítások tekintetében az 1992. év nem mutat különösen jellegzetességet a korábbi évekhez képest. A művi abortuszok száma 1992-ben 87 ezer volt, 3 ezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben. A magzati élet védelméről szóló törvénynek a terhességmegszakítások alakulására gyakorolt hatása csak 1993-ban kezd megnyilvánulni. A demográfiai folyamatok közül ma Magyarországon a halandóság jelenti a legsúlyosabb problémát. A halandóság az 1960-as évek közepe óta folyamatosan romlik. Az 1990-es évek elejére ez a tendencia oda vezetett, hogy az ún. fejlett világban Magyarországon a legalacsonyabb a férfiak születéskor várható átlagos élettartama (1992-ben 64,55 év volt), és a legalacsonyabbak közé tartozik a nők születéskor várható átlagos élettartama (1992-ben 73,73 év). Igen magas a helytelen életmóddal és a káros életvitelbeli szokásokkal összefüggő halandóság, ami mind a haláloki struktúrában, mind a középkorú és fiatal felnőttek elfogadhatatlanul magas és növekvő halandóságában nyomon követhető. Az 1993. év első négy hónapjáról rendelkezésre álló előzetes adatok szerint az 1992-ben tapasztalt népesedési tendenciák folytatódnak, illetve a negatív jelenségek tovább erősödnek. A házasságkötések és az élve születések száma alacsonyabb, mint az 1992. év azonos időszakában, a halálozások száma pedig meghaladja az 1992 első harmadában regisztrált értéket. Kedvező tendencia ugyanakkor a csecsemőhalálozások 1993- ban is folytatódó csökkenése, továbbá a művi terhességmegszakítások számában 1993. januárja óta tapasztalható visszaesés.
