Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-16 / 190. szám
12 Kelet-Magyarország Bashalm i színjátszók Bashalom (B. F.) — Már akkor feltűnt a helybelieknek, hogy valami megváltozott a településen, amikor a Challenge-day alkalmával megbolydult az egész falu, és jóformán mindenki részt vett a programokon, aki él és mozog. Bashalmon két nevet emlegetnek azóta is: a fiatal polgármesterét, Jármi Ferencit, aki új színt vitt a település irányításába, illetve Máthé Ilona tanítónőét. Most újabb szokatlan vállalkozásba kezdett egy lelkes fiatalokból álló maréknyi csoport. A falu lakosságát szeretnék meglepni az augusztus 20-i ünnepségen bemutatandó színdarabbal. Tamási Áron Énekesmadár című háromfelvonásos színművének szerepeit 17-23 éves helyi diákok, dolgozók alakítják. Amint azt a felkészülésüket irányító tanítónőtől megtudtuk, az előadás ötlete nem újkeletű, hiszen május elsején Móricz-egy- felvonásosokat (Dupla pofon, Az ördög, Hárman voltak) adtak elő nagy sikerrel. Akkor határozták el, hogy ezt a kezdeményezést folytatják. Eredetileg a néptánc gondolata is felmerült, de végül a lehetőségekhez jobban idomuló, kevésbé kosztümös parasztdarab mellett döntöttek. A mű színrevi- telét minimális átdolgozás előzte meg, a székely ízt próbálták a helyi jellegzetességekhez közelíteni, és így érthetőbbé tenni az előadást. Az iskola épületében zajló jó hangulatú felkészülés egyetlen problémás része a díszletek, jelmezek összegyűjtése volt, ám az Erdélyből áttelepült tanítónő ruhatára, használati tárgyai nagy segítséget jelentettek a beszerzésben. A műsorból származó bevételt a semmiből létrejött színjátszókor fenntartására, további működésére szeretnék fordítani. Az előadás híre plakátok nélkül terjed a faluban. Ha a májusi bemutatóhoz hasonlóan most is lesz olyan a helybeliek között, aki keveselni fogja a produkcióért a jegyárat, akkor valószínűleg újabb előadásokról is tudósíthatunk majd a bashalmi mini színházból. Uj műsorszerkezet Budapest (MTI-KM) — Szeptember végétől, október elejétől új műsorszerkezetben sugároz a Duna Tv. Sára Sándor, a Duna Tv egy hónapja kinevezett főigazgatója arról tájékoztatta az újságírókat, hogy hétköznap 16 órakor, szombaton és vasárnap 12 órakor kezdődnek az adások. Hírműsoraik: 16 órakor negyedórás lapszemle, a 18 órai hírek és a 21 órakor kezdődő híradó. Adásidejük 28 százaléka közművelődési és hírműsor, 33 százaléka játékfilm, 4 százaléka dokumentumfilm. A Heti gazdaság, a Gazdakör és a Középeurópai magazin című műsoraikat 20 órától láthatják az érdeklődők. Szombat délután — távoktatási program keretében — jogi és gazdasági kérdésekkel ismertetik meg a nézőket. Nyelvművelő könyvek Minya Károly Nyíregyháza — Igazán nem lehet okuk panaszra a nyelvápolóknak, hiszen az utóbbi időben évente, legalább egy nyelvművelő könyv jelent meg. Sőt 1991- ben három is. A nyelvművelő kis tükör, amit az idén újra kiadott a Szombathelyi Pedagógiai Intézet, a Köznevelés folyóirat Anyanyelvűnk rovatának a hattyúdala. Azaz a rovat megszűnt, s ezek után gyűjtött egy csokorra valót a szerkesztő, P. Kovács Imre azokból a cikkekből, amelyek 1983 és 1991 között jelentek meg, s amelyek megmutatják az olvasóknak, milyen nyelven beszélünk mi, magyarok. A cél, hogy nyelvünk tükrébe nézve szembesüljünk önmagunkkal. A rövid cikkek afféle nyelvi pillanatfelvételek, amelyeknek a szerzői olykor szenvedélyesen is elfogultak az anyanyelvi nevelés ügye iránt. Halász Gyula a két világháború közti Magyarország egyik legjobb tollú újságírója volt. Az eredetileg földrajztudós szerző sok nyelvhelyességi cikket írt. Nyelvművelő írásainak gyűjteménye két kiadást is megért Édes anyanyelvűnk címmel 1938-ban és az után. A harmadik kiadást Szűts László rendezte sajtó alá Tudd, hogy mit beszélsz címmel. A könyvben tárgyalt hibákat és pongyolaságokat remek humorral és szellemességgel állítja pellengérre a szerző. Újszerű és népszerű könyv formájában jelent meg a jól ismert Álljunk meg egy szóra! tv műsor anyaga. Grétsy László és Vágó István a nézők és az IKVA kiadó biztatására tette közzé a nyelvhasználati vétségekről szóló párbeszédeiket. Menkó László rajzai, valamint a nyelvi játékok még könnyedebbé és olvasmányosabbá teszik a kiadványt. Végezetül a legújabb és még mindig kapható nyelvművelő könyvről szóljunk, a Mondd és írd! címűről, ami ugyancsak egy nyelvművelő cikkgyűjtemény, a Népszabadságé. Sajnos ez is egy végállomás, mivel ez a rovat is megszűnt. Egy jeles nyelvészünk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szinte varázsszóra tűntek el egyszerre a napilapokból a nyelvművelő rovatok. Kivétel a Magyar Nemzet és a Kelet-Magyarország — tehetjük hozzá. Mindenesetre ez a könyv azokhoz szól, akik a nyelv- művelést nem csupán tisztes távolból szemlélik, hanem annak befogadói is: pedagógusok, újságírók, fordítók, politikusok. Várhatóan a jövő év sem marad ki, mivel az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenik a Nyelvművelő kisszótár. KULTÚRA 1993. augusztus 16., hétfő Rockopera Atilláról Egészséges érdeklődés a történelmi sorskérdések iránt • Ma is aktuális a hun legenda Budapest (Szabad Tér - KM) — A Szabad Tér Színház augusztus 20-án mutatja be Szörényi Levente: Atilla — Isten kardja című rockoperáját a Margitszigeti Színpadon. Ezzel kapcsolatban adta az alábbi sajtónyilatkozatot Koltay Gábor rendező, a Szabad Tér Színház igazgatója. — A produkció iránt már hónapokkal ezelőtt példátlan közönségérdeklődés nyilvánult meg, tapasztalataink szerint nemcsak a fiatalság, de a középgeneráció részéről is. Ennek az örvendetes éí művészeti életünkben ritka jelen- *ségnek az okát abban látjuk, hogy a közönség széles rétegeiben egészséges érdeklődés van a történelmünk sorskérdéseit, nemzeti identitásunkat érintő témák megismerésére. Közrejátszik a hatalmas érdeklődésben nyilvánvalóan a produkció sztárszereposztása is, hiszen az előadás szereplői között ott találjuk a hazai popvilág, a folklór és táncmozgalom, valamint operajátszásunk kiválóságait. Az előadás szándékunk szerint a Margitszigeti Színpad eddigi, 55 éves történetének kiemelkedő eseménye lesz. A mű szerzője Szörényi LeKovács Kati RTV-felvételek vente a darabról — többek között — így nyilatkozott: — Igen sokat olvasva, töprengve, vitázva, beszélgetve az fogalmazódott meg bennem: Atilla halálával szűnt meg az a lehetőség, hogy Európa egyszerre s egységesen fejlődjön. A hunoknak Európából való kivonulásával indult el az a folyamat, amelynek még ma is tanúi vagyunk: Nyugat és Kelet-Európa elkülönülése, aránytalan különbözősége. Ha Atillának van ideje, megvalósítja az egységes, ám sokszínű Európát. Azt, amire mi is áhítozunk. A zeneszerzőt leginkább az irodalmi szövegkönyvet író Nemeskürty István tanácsai, útmutatásai segítették. A tanár úr ide vonatkozó témájú tanulmánykötete a Bibliai örökség — magyar küldetéstudat története címmel éppen a Szabad Tér Kiadó gondozásában jelent meg. Ebben olvashatjuk: „... az egyik sztyeppéi nép, a magyar, tudatosan lépett az előző, a hun örökébe, elfoglalva azt a Kárpát-medencét, melyet tartós megtelepülésre különösen alkalmasnak tartott. Kétségtelen: valamennyi keletről érkezett, népvándorláskori népnek a Kárpát-medence volt utolsó állomása, ám itt mindegyikük el is enyészett, a magyart kivéve.” A rockopera alkotói abból a történelmi tényből indultak ki, hogy a hunok a Kárpát-medencében, még közelebbről: hazánk területén telepedtek meg. A források arról szólnak továbbá, hogy Atilla óriási birodalmában az egyes népek, népcsoportok megtarthatták volna hagyományaikat és kultúrájukat, s egy dinamikus gazdasági-kereskedelmi és kulturális kapcsolatrendszerbe fejlődhettek volna. Nem nehéz felismerni ennek a maga idejében rendkívül merész elképzelésnek az aktualitását. Áz egységes Európa megteremtésének lázas és forrongó időszakában egy népnek, nemzetnek szüksége van a nehéz helyzetekben erőt adó történelmi példaképekre. A rockopera Atillája ilyen lesz. Koltay Gábor kedveli a látványos, nagy tömegeket mozgató produkciókat. Ahogy egy nyilatkozatában megfogalmazta az „Atilla...” minden eddigi rendezésénél nagyobb kihívást jelent számára. Nagyszerű szereplőgárda áll rendelkezésére, a hazai rock- és musicalszínpadok sztárjai mellett Operaházunk kiválóságai is fellépnek majd. Varga Mátyás díszletei között az előadás a színpadon kívüli területeket is be- játssza, több száz táncos, statiszta és kaszkadőr közreműködésével, Kemenes Fanni korhű és impozáns jelmezeiben. A szereposztásról idén januárban egy szavazójáték keretében bevonták a közönséget is. Több ezer válasz érkezett, s Szörényi Levente azokból egyértelműen kiderült, hogy Szörényi Levente új rockoperájáról a közönség a tíz évvel ezelőtt bemutatott István, a királyra „asszociált”, a felejthetetlen királydombi előadások szereplőit szerette volna viszontlátni az Atillában is. A rendező úgy érzi, soha ilyen könnyű szívvel nem teljesítették még a közvélemény óhaját: „elmondhatom, hogy Leventével együtt mi is ebben a verzióban gondolkodtunk.” Szörényi Levente: Atilla, Isten kardja című rockoperájához Nemeskürty István szövegkönyvének felhasználásával a verseket írta: Lezsák Sándor. A főbb szerepeket Vikidül Gyula, Nagy Feró, Varga Miklós, Begányi Ferenc, Deák Bili Gyula, Kovács Kati, Kováts Kriszta, Ütő Endre alakítja. A Margitszigeti Színpadon augusztus 19-29. között kilenc, szeptember 1-4., valamint 10-12. között összesen hét előadást tartanak. A rockopera háromlemezes, díszes albuma, dupla kazettája és CD-lemeze iránt is nagy érdeklődés tapasztalható, Ezek a bemutató idején jelennek meg, és az előadás helyszínén, a Margitszigeti Színpadon is kaphatók lesznek. Vikidéi Gyula Pelikán gátőr különös története Tíz évet kellett várni a félhivatalos bemutatóra Hamar Péter „Az élet nem habostorta. A nemzetközi helyzet egyre fokozódik”. Szállóigévé vált mondatok Bacsó Péter A tanú című filmjéből. Néha már azok is használják alkalmi szellemességként, akik nem tudják, hogy Virágh elvtárs bölcsességeit ismétlik. Őze Lajos játszotta feledhetetlenül a figurát, akit a Rákosi-korszak hírhedt politikusáról, Gerő Ernőről mintázhattak az alkotók. Talán nincs is olyan magyar film, amely több tortúrán ment volna keresztül, mint Pelikán gátőr különös története. Ha vannak felejthetetlen, utánozhatatlan alakítások a magyar film történetében, akkor Kállai Ferencet feltétlenül ide kell sorolnunk. Ő formálja meg a bugyuta, de jószándékú gátőrt. Az első híradás Bacsó munkájáról 1969. V. 3-án jelent meg a Film Színház Muzsikában. Fábri Zoltán filmfőszerepben — így hirdette a hetilapcím az előkészületeket. A mellékelt fotók arról tanúskodnak, hogy a forgatás ekkor már előrehaladott stádiumában járhatott, hiszen az egyik képen a két főszereplő szemléli átszellemülten a vacsorához gyújtott gyertyákat, a másikon pedig Both Béla úszik, aki Bástya elvtárs bőrében lubickol a Sportuszoda vizében (ő pedig minden kétséget kizáróan Farkas Mihály, az egykori had- és egyébügyi miniszter alteregója). Ugyancsak a Film Színház Muzsika jelzi néhány hónappal később (aug. 30.), hogy a film elkészült. Ettől kezdve viszont egy árva sor sem jelent meg sehol, ahogy a film sem került a mozikba. Valahol valakik úgy gondolták, hogy ártalmas lenne vele megzavarni a szépen formálódó szocialista tudatot. Filmberkekben keringtek a legendák, mert a beavatottak zárt körű vetítéseken megnézhették az ártalmas képsorokat. Természetesen csak azok, akik sziklaszilárd ideológiai alapon álltak. A félhivatalos bemutatóra éppen tíz esztendőt kellett' várni (1979. jún. 7.). Azért fél, mert a film mindenféle propagandaanyag nélkül került a mozikba, és érdemes végigböngészni az egykori újságokat, az ilyenkor szokásos kritikákat sem olvashatjuk sehol. De hallgattak a folyóiratok, a Filmvilág és a Filmkultúra is. Aki ezt véletlennek gondolja, az túl naív vagy túl fiatal. Az APÓ (a fiatalok kedvéért: a párt agitációs és propagandaosztálya) keze mesz- szire elért. A következő felvonás: az irodalmi forgatókönyv 1980- ban megjelent a Rakéta Regénytárban. Óriási könyvsiker volt, az olvasók úgyszólván a megjelenés napján elkapkodták. 1981-ben került sor a film első külföldi bemutatójára, a cannes-i fesztivál retrospektív sorozata keretében. A fő filmcenzor, Rényi Péter így adott hírt erről: „...érthető, hogy csak a hegek begyógyulásával jött el az ideje annak, hogy ezt a filmet otthon, majd idekint is bemutassák.” Cinikus mondat. Kár, hogy akkor ezt nem lehetett Rényi szemébe mondani. Kállai Ferenc és Öze Lajos A tanú egyik jelenetében Archív felvétel Francia vendégek Lyon - Balkány — A balkányi művelődési ház néptáncegyüttesének 1988- tól rendszeres kapcsolata van több francia folklóregyüttessel. Ebből a baráti kapcsolatból adódóan érkezik augusztus 18-án Lyonból a Gergovia táncegyüttes, melynek tagjai 24-éig lesznek vendégeik. Itt-tar- tózkodásuk alatt gazdag programot bonyolítanak le: augusztus 19-én Baktaló- rántházán, 20-án Nyírbátorban, 21-én Nyírmihálydi- ban, valamint este Nyíregyházán a nemzetközi néptáncgálán és 22-én Bal- kányban mutatják be műsorukat. Az elutazásuk előtti napon a megye nevezetességeivel ismerkednek meg. Versmondók Budapest (KM) — Az Országos Versmondó Egyesület és a Nem hivatásos Színházak Szövetsége fesztivált szervez színházi és előadó-művészeti kete- góriában. Jelentkezni és információt kérni a következő címen lehet: Országos Versmondó Egyesület 1011 Bp., Corvin tér 8. Tel.: 1/138-2264 (napközben), 1/1886-387 (este). Várják megyénk versmondóinak jelentkezését is.
