Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
1993. augusztus 12., csütörtök HATTER Kelet-Magyarország 3 A villanyáram létszükséglet Áthidaló megoldás a hátralékosoknak • Új szemléletű üzletpolitika • Közteherviselés Hogy ne aludjanak ki a fények Harasztosi Pál felvétele Debrecen (KM - R. J.) — Számadatokkal bizonyítható, hogy egy magyar háztartás évente átlagosan a szükségesnél 20 százalékkal több villamosenergiát használ fel, ami azt jelenti, hogy nem kevesebb mint 2 milliárd kilowatt feleslegesen megy veszendőbe. Ugyanakkor egyre több azoknak a száma, akik szociális helyzetüknél fogva szinte képtelenek fizetni az általuk elhasznált villanyáram költségét. Ez a két tény nyilvánvalóan ellentmondások megjelenéséhez vezet az energiapolitikában, amit a szolgáltatók nem nézhetnek tétlenül. A TITÁSZ Rt. az egyes fogyasztók eladósodásának huszonnegyedik órájában tervezetet dolgozott ki a fizetés- képtelenné vált családok, magánszemélyek időleges megsegítésére. Az eddigi gyakorlat szerint azt a lakást, amelynek tulajdonosa vagy bérlője elmaradt a villanyszámla ki- egyenlítésével, egyszerűen kizárták, illetve kikapcsolták a szolgáltatásból. Önkormányzati együttműködéssel A nemrégiben elkészült tervezet éppen ezt a gyakorlatot kívánja indokolt esetekben kiküszöbölni, vagyis a részvénytársaság döntéshozói nem az áram kikapcsolását tartják saját szempontjukból az egyetlen üdvözítő megoldásnak a megélhetési gondok sokaságával küzdő emberekkel szemben, hanem az önkormányzatok együttműködésére számítva a fogyasztó és a vállalat számára egyaránt elfogadható megoldást kínál. Nyilvántartásuk szerint a hátralékos fogyasztók egy- része nem vesztette el véglegesen fizetőképességét, de olyan hátralékba került, amelyet önerőből nem tud kiegyenlíteni. Ha ehhez, akár csak egyszeri segítséget kapna, ki tudná egyenlíteni tartozását. A másik csoportba ellenben már olyanok tartoznak, akik helyzetüknél fogva minden bizonnyal tartósan fizetésképtelenek maradnak. Nem kikapcsolni, segíteni! A tervben foglalt elképzelés a hátralékos fogyasztók e második csoportjának jelentene segítséget azzal, hogy önmaguk vállalnák villamosenergia-fogyasztásuk korlátozását, és nem fenyegetné őket az áramszolgáltatás megszüntetésének veszélye, ami manapság már aligha elviselhető képtelenségnek minősül. Az önkorlátozás úgy valósulna meg a gyakorlatban, hogy az érintettek nyilatkozat formájában járulnának hozzá, hogy a TITASZ a villanyórájukhoz kapcsolt automata cseréjével az egyidejű fogyasztásuk lehetőségét 4 amperre maximálja. Vagyis: a lakásban egyszerre csak 800 Watt teljesítményt használhatnának. Az ilyen, úgynevezett 4 amperes automatával havonta legfeljebb 80.7 kilowattóra áram fogyasztása volna lehetséges, aminek a díja — áfával együtt — 381 forint. Természetesen az ilyen automatával ellátott lakásokban meg kellene szokni a csökkentett fogyasztást és meg kellene tanulni, hogy mely háztartási gépek, illetve elektromos eszközök működtethetők egyszerre. (A házgyári lakások egy részének villamos tűzhelyein van egy főzőlap, aminek a teljesítménye 800 Watt, így emellett már maximum egy 60 Wattos villanyégő lenne felkapcsolható.) Szokatlan gondolat Akik aláírnák a nyilatkozatot, azokat egyelőre nem terhelné az automata kicserélésének költsége. A várhatóan 200 forint körüli összeget akkor kellene kifizetnie a lakónak, amikor anyagi helyzete javul, és arra kéri a szolgáltatót, hogy állítsa vissza az eredeti helyzetet és kapcsolják újra nagyobb teljesítményfelvételt lehetővé tevő automatára. Ebből az elképzelésből is látható, hogy a TITÁSZ egy merőben új, társadalmi és gazdasági jelentőségeket messzemenően figyelembe vevő üzletpolitikát kezd a magáénak vallani. Nem hatóságosdit játszik, hanem megpróbál megoldást találni. Arra, hogy ne veszítse el a fogyasztóit, hogy a pénzéhez jusson, ugyanakkor a fogyasztó se kerüljön egyre inkább ellehetetlenülő körülmények közé. A TITÁSZ ezzel a javaslattal megkeresi működési területének valamennyi önkormányzatát egy közös tehervállalás részleteinek egyeztetése végett. Gáz van? Nincs, de lehet! Fehérgyarmat (KM — M. K.) — Jó tett helyébe!... Igen, most az következne: Jót várj! így gondolták ezt azok a hajdúsági szakemberek is, akik Fehérgyarmaton a Táncsics utcában (többek között) építik a földgázvezetéket. Bár a szatmári város lakói több mint egy éve tanulgatják a gáz, illetve szennyvízcsatornázás mikéntjét és hogyanját, sehogyan sem képesek bizonyos dolgokat tudomásul venni. Az állampolgár ugyanis azt szeretné, hogy a két dolgot lehetőleg egyszerre, s lehetőleg egy hét alatt megvalósítanának. Ez viszont elképzelhetetlen. S ha még egy esős időszak is közbejön, tovább telnek a napok. Nem mondom én azt, hogy az építők makulátlanok. Ok is emberek. Az viszont nem vonható kétségbe, hogy haladni szeretnének, hiszen keresetük ettől függ. Vannak áthúzódó pénzügyi problémák is. S bizony előfordul, hogy egy korábban prosperáló vállalkozás a maga vagy más partner cégek jóvoltából hitelét veszti. Fehér- gyarmaton ilyen is, olyan is előfordult. A Táncsics utcaikat az időjárás sem fogadta kegyeibe. Esős időbe szinte kilátástalan a gumicsizma nélküli közlekedés. A dolog másik oldala viszont a lakosság. Újabban olyan hecceket találtak ki egyesek, hogy a nyomáspróba alatti műanyag csövekbe szeget vernek. Magukat szakembernek tartó szerelők például ebből a vezetékből próbálják ki építményüket. Ebből viszont, ha gáz nem is, de kellemetlenség bőven adódhat. Jó lenne elkerülni.--------------Tárca— A mióta itthon ülni kényszerül, órákon át járatja a tévét. A felesége által kiadott parancsot — ágyazás, mosogatás, szemétlevitel — gyorsan elvégzi, s már kattan is a készülék gombja, végig- zongorázza a csatornákat hol, mi van műsoron, s válogat. Azon kapta magát nemrég, hogy legszívesebben az olyan fdmeket nézi, melyek valahol délen, egzotikus tájakon, a pálmafák világában vagy a tengerparton játszódnak. Mindegy, hogy nem érti az idegen nyelvet, a fejleményekből csak kiveszi a lényeget. De nem is a történet a fontos most a számára. Amikor a tengerparti villa teraszán reggelihez ül a milliomos család, 6 maga is „megteríti” gondolatban a tányérját. Ilyenkor jókat derül azon, hogy a képernyőn lévők csak csipegetik a sok finomságot, ő bezzeg megrakja a saját tányérját becsületesen: halom sonkaszelet, mellé franciasalátát, egy kis füstölt halat, ínyencségnek fekete kaviárt tálal magának, amit a vajjal megkent pirított kenyérre tesz. Öblös kanosából frissen préselt narancsitalt önt a poharába, s a kávét cukor nélkül, de sűrített tejjel issza... Eközben a többiek, ott a képernyőn csak nyimnyámol- nak, éppen csak megkóstolják a kávéjukat, s máris ugrálnak a medence vizébe, felfrissíteni az éjszakai bulin elfáradt izmaikat. De ezt is csak mímelik, mert már pattannak is be a hófehér kocsijaikba, s irány a füstös belváros, a még füstösebb presszó, meg kaszinó. O bezzeg — gondolatban — leússza a maga ötszáz méterét a kék vizű uszodában, kényelmesen kifekszik a napra, s majd később int a szobainasnak, hozzon egy fröcs- csöt, jéggel. Később meg végigsétál a rózsalugason, majd lefut a tengerpartra, ahol gyönyörködik a tarajos hullámokban... Azoknak, ott a képernyőn halvány fogalmuk sincs róla, hogyan kell élvezni az élet örömeit. Ő majd megmutatja nekik: idefigyeljetek kis elkényeztetett nyik- hajok, az élet nem tűzoltóverseny, néha álljatok meg és örüljetek az ételnek, italnak, a virágnak, a szélnek, a napfénynek... így tűnődött kedden is a tévékészülék előtt. Volt ideje bőven, mert előző nap hiába járt a munkaközvetítőben, nem kínáltak fel egyetlen helyet sem, így segélyen tartják tovább. Egyszer csak csengettek. Két férfi állt az ajtóban, s mutatták a hivatalos papírt: a díjfizetés sorozatos elmulasztása miatt kikapcsolják az áramot. Hiába tiltakozott, azok cselekedtek. Néhány perc múlva elsötétült a képernyő is: a villa teraszán éppen az estélyre terítettek a fehér kesztyűs pincérek. Angyal Sándor Sötét képernyő Nézőpont ) Magánemberség Réti János / ó néhány vélemény várható még Horthy Miklós földi maradványainak újratemetésével kapcsolatban, amelyek mindegyikében lesz igazság és kedélyeket borzoló nézet is. Attól függően az előbbi vagy utóbbi, hogy ki-ki milyen ismeretekkel, emlékekkel, tapasztalatokkal, érzelmekkel, indulatokkal közelít a néhai kormányzó működéséhez. Magam ebben a dologban mindössze addig merészkedem, hogy eltűnődöm, meddig magánember az ember, és mikor lépi át — ha tetszik neki, ha nem — a közéleti, a nyilvános szereplés láthatatlan határvonalát. Mert ahogy hírlik, néhány miniszter magánemberként jelen kíván lenni az eredetileg családinak szánt és tervezett szertartáson. Szerény megítélésem szerint a ranglétrának egy bizonyos fokán felül már—ha időnként terhes is — nem létezik a magánemberi minőség, hiszen abban a magasságban a rang viselőjének minden nyilvános megjelenése összefügg magával a ranggal. Ugyanis csak a magánembert, valószínűleg meg se hívnák oda, ahova magánemberként szándékozna menni. Egy miniszter legfeljebb a lakógyűlésen vagy egy szombati cekkeres bevásárló körúton vehetne részt magánemberként felesége oldalán, de mivel legfelül köze van mindenhez, erről az élvezetről is le kell mondania. Magánemberként marad a fürdőszoba, a fogmosás, de azon kívül semmi. Ezt sem árt számításba venni, mielőtt részvételről, vagy távolmaradásról dönt, aki miniszternek választatott valaha. Kommentár____________________ Személyiségi jogon Balogh József r) endületlenül jönnek a 1Y hírek az olajmaffia titkairól. Hol azt tudjuk meg, milyen minisztériumok és főhatóságok indítottak vizsgálatot különböző üzemanyag-importálók által behozott, s motorolajjá kotyvasztott fűtőolaj ügyében, hol azt: milyen intézkedési tervet dolgoztak ki a maffia felszámolására a rendőrök. Aztán újabb hírek adják tud- tul: kit, kiket tartóztattak le Debrecenben, sőt tegnap már Békéscsabán is, s kik menekülnek az igazságszolgáltatás, a letartóztatás elől. Közben a maffia vígan dolgozik. Minden bizonnyal változatlanul érkeznek a lepecsételt vagonok, virágzik a személyes kapcsolat- rendszeren alalpuló cserekereskedelem, mert akik tudnának információt adni lényegi kérdésekről, megtorlástól félnek, s jobbnak látják, ha hallgatnak. Megnyugtató azért, hogy a rendőrség szerint a „nagyhalak” is lebuknak, hogy Debrecenben a városházán is eljárást indítottak azok ellen, akik bérbe adták a repülőtér olajtartályait a hamisított kotyvalék tárolására, méghozzá ingyen, hogy tegnap újabb volt rendőröket fogtak le, akik ilyen-olyan vállalkozások vezetőiként tették azt, amit korábban üldözniük kellett volna. Megnyugtató, hogy a MÓL sietve jelenti: az általa forgalmazott termékek mindenben megfelelnek az európai követelményeknek, s minőségjavító intézkedéseik meghozták a kívánt eredményt. De vannak nem megnyugtató hírek is. Eszerint elképzelhető, hogy a Mercedes nem vállalja a jótállást, a garanciát, mert a motorokat a gépkocsi-tulajdonosok nem rendeltetésszerűen használják, mivel nem megfelelő üzemanyagot töltenek bele, és ki tudja, hány gépkocsigyár követi majd példájukat. A legjobban azonban az nyugtalanít: miért nem közlik velünk a kotyvalékot árusító benzinkutak névsorát, hogy legalább mostantól ne náluk tankoljunk? Mert józan ésszel nemigen érhető fel, miért kell olyan kúttulajdonosok személyiségi jogait védeni, akik gátlástalanul árulták az autórontó „üzemanyagot", hogy becsapásunk árán busás hasznot tegyenek zsebre. Egyszer a károsultaknak is lehetnének személyiségükhöz fűződő jogai! Itt a barackszedés ideje Harasztosi Pál felvétele
