Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

1993. augusztus 11., szerda TÚL A MEGYEN Kelet-Magyarország 9 Ha baj van, hívja a 088-ast A telefonos információs hálózat kiépítésére 10 milliót költött az Autóklub Budapest (ISB - R. S.) Tízéves álom vált valóra au­gusztus elsején — jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon a Magyar Autóklub vezetői. Az eseményen a szervezet képviselői elmondták, az egy évtizede dédelgetett tervüket műszaki okok miatt csak most tudták megvalósítani, majd bemutatták új információs rendszerüket: ennek lényege, hogy tíz napja az ország bár­mely pontjáról elérhetik a baj­ba jutott autósok az Autóklub segélynyújtó szolgálatának embereit. A sárga angyalokat vidéken a 088-as, míg a fővárosban a 252-8000-as számon lehet fel­hívni, s elérésükhöz a mobil telefonok is felhasználhatók. A hívás a vezetékes telefono­kon a szokásos összegbe kerül — a rádiótelefonokon ingye­nes —, s éjjel-nappal elérhe­tők az Autóklub által működ­tetett diszpécserközpontok. Az Autóklub, az Autópálya Igazgatóság, a MATÁV és a Westel Rádiótelefon Kft. által közösen működtetett rendsze­ren keresztül mindenki igény­be veheti a sárgák szolgáltatá­sát, ám azoknak, akik nem tag­jai az Autóklubnak, fizetniük kell érte. A segélyhívó rendszer ki­építése az Autóklubnak 10 millió forintjába került, s jel­lemző módon azért nem tudták hamarabb létrehozni a kom­munikációs hálózatot, mert a MATÁV technikailag nem tudta megoldani az ezzel kap­csolatos műszaki problémá­kat. A hívások öt telephelyre futnak be, amelyeken összesen 120 sárga angyal áll készenlét­ben a segítségnyújtásra. Kér­désünkre válaszolva az Autó­klub vezetői elmondták, az au­tópályákon két órán belül, míg a mellékutakon négy órán be­lül érkeznek a helyszínre ko­csijaik. A sajtótájékoztatón megtud­tuk azt is, hogy az Autóklub és a rendőrség augusztus elején történt megállapodása szerint az út mentén gazdátlanul álló hibás és sérült járműveket ész­lelés után azonnal elszállítják. Különösen vonatkozik ez az autópályákra és az autóutakra. A tulajdonos később a rendőr­ségen érdeklődhet személy- gépkocsijának holléte felől, ám mielőtt autóját elviszi a zárt telepek egyikéről, ki kell fizetnie a szállítási kilométe­renként felszámított összeget is, amely egyes esetekben ez­resekre rúghat. Egy kilométer után ugyanis 10 forintot kell fizetni. Az árverési földek hatvan­százalékát már meghirdették Áfa-kom­penzáció Budapest (MTI) — A konnány — az általános forgalmi adókulcs augusz­tus 1-jei emelésével össze­függésben — a legrászorul­tabb rétegek központi költ­ségvetésből történő egysze­ri támogatásáról rendelke­zett. A kormányrendeletben foglaltak értelmében a munkavállalókat megillető pótlékot — a központi és önkormányzati költségveté­si szervek, valamint az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár és Országos Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóság központi és területi szervei kivételével — a munkáltató összesítve igényelheti az il­letékes elsőfokú állami adóhatóságtól az erre a cél­ra szolgáló 77-es számú APEH/107. rsz. bizonylat benyújtásával. A bizonylat a nyomtatványellátó bol­tokban vásárolható meg. A bevallás beadásának határ­ideje 1993. augusztus 15., de mivel ez vasárnap, így gyakorlatilag 1993. augusz­tus 16-át jelent — tájékoz­tatta az MTI-t kedden az APEH sajtóirodája. A pótlék igénybevételére az az 1993. augusztus 1-jén munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult, aki­nek — a havi bruttó munka­bére nem éri el a 10 000 fo­rintot — ekkor a kompen­záció összege 1500 fo- rint/fő — vagy 10 000 forintnál magasabb, de a 15 000 fo­rintot nem éri el — ekkor a pótlék összege 1000 fo- rint/fő. A munkavállaló-pótlékra való jogosultságát az 1993. augusztus 1 -jén fennálló munkaviszonya szerinti munkáltató köteles elbírál­ni, és jogosultsága esetén a pótlékot az augusztus hóra járó munkabére kifizetése­kor, de legkésőbb 1993. szeptember 15-ig kell ré­szére egy összegben folyó­sítani akkor is, ha időköz­ben a munkaviszonya meg­szűnt. Amennyiben a pótlékra való jogosultság megállapí­tását végző munkáltató az 1993. augusztus 15-i be­nyújtási határidőt elmulasz­totta, a pótlék iránti igény pótlólagosan is — legké­sőbb 1993. október 30-ig — benyújtható. Egy mun­káltató az összes igényjo­gosultjáról csak egy beval­lást nyújthat be. Budapest (ISB - S. Z.) — Ismert, hogy a kárpótlási hi­vatal egy költségcsökkentést célzó rendelkezésnek meg­felelően — mostanában már nem jelenteti meg a kárpót­lási földek árverését a me­gyei lapokban. Harmathv Károlytól, a hivatal árverési osztályának vezetőjétől arra kerestük a választ, vajon az érdekeltekhez megfelelően eljutnak-e az információk arról, hol és mikor tartják az árveréseket. Az osztályvezető elmondta: a kárpótlási törvény szabá­lyozza, milyen módon kell az információkat az érintettekhez eljuttatni. Ma már valóban nem jelennek meg az árverési hirdetmények a megyei lapok­ban: a végrehajtási rendelet ér­telmében a Magyar Közlöny­ben és egy országos napilap­ban (ez esetünkben az Új Ma­gyarország), illetve „helyben szokásos módon" kell meg­hirdetni a földek árverezését. Budapest (MTI) — Éssze­rűségi és takarékossági meg­fontolások alapján az egy szer­vezeti keretben végzett járu­lékbevallás és -befizetés mel­lett foglalt állást az Egészség- biztosítási Önkormányzat el­nöksége. A megbeszélésről kedden az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) saj­tóirodája tájékoztatta az MTI-t. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének átala­kítási lehetőségeiről tárgyalva a testület leszögezte, hogy ilyen esetben is gondoskodni kell mind az egészségügyi, mind a nyugdíjágazat eltérő információs igényeinek folya­matos kielégítéséről, a likvidi­tási helyzetet pontosan tükrö­ző nyilvántartási rendszerről, valamint a pénzügyi intézke­désekkel összefüggű garan­ciákról. Az Egészségbiztosítá­si Önkormányzat — mivel az ágazat jelenleg is megfelelő kiépítettségű és felkészültségű pénzügyi-gazdasági appará­Miskolc (MTI) — Szerdán nyitják meg a Nyári Vásár ’93 Miskolc elnevezésű nemzet­közi kiállítást a borsodi me­gyeszékhelyen. A hagyomá­nyos kiállítás és vásár vasárna­pig várja a látogatókat gazdag programjával. A fénypont ter­Ez jelenti a hirdetmények ki­függesztését a polgármesteri hivatalokban, és egyéb olyan helyeken, ahol sokan láthat­ják, valamint a kisebb telepü­léseken a helyszín és időpont ismertetését hangosbemon­dón. „Sokféle panasz érkezik hozzám, de olyat még egyet sem kaptam, ami arról szólt, hogy valakihez nem jutottak el a megfelelő információk az árverésről” — jelentette ki a hivatal illetékese. A legtöbb probléma inkább abból adó­dik, hogy a kárpótlási határo­zat és a kárpótlási jegyek kéz­hezvétele között túlságosan hosszú idő telik el, márpedig árverésen csak a jeggyel lehet részt venni. Az árverések száma növek­szik — tudtuk meg Harmathy Károlytól. Augusztus elejéig 7483-at hirdettek meg az or­szágban, ebből 7389 sikeresen lezajlott. Az esetek többségé­ben technikai okok miatt ma­radtak el az árverések. tust működtet — felajánlja szolgáltatásait, és kész elvál­lalni a Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság pénzügyi-gaz­dasági feladatainak ellátását is. Szintén tárgyalt az elnökség a társadalombiztosítási járulé­kok felosztásáról. Ezzel össze­függésben a testület tagjai úgy vélekedtek, hogy jelenleg nem látják indokoltnak a munkál­tatók és a munkavállalók által fizetett tb-járulékok egészség- biztosítás és nyugdíjbiztosítás közötti felosztási arányainak felülvizsgálatát. Ugyancsak elfogadhatónak tartották az 1993. évi LXXXTV. törvény­ben meghatározott felosztási arányok érvényesítését a 300 milliárdos vagyonjuttatás ese­tében. Mivel azonban e kérdé­sekről az önkormányzat köz­gyűlése hivatott dönteni, a témát a testület napirendjére javasolják. A testület megvitatta a táp­pénzköltségek csökkentésére kidolgozott előterjesztést is, mészetesen a 200 hazai és kül­földi gyártó és kereskedő cég bemutatkozása lesz, amelyre a 20 ezer négyzetméternyi fe­dett és nyitott kiállítási terüle­ten kerül sor a városi sport­csarnokban és környékén. El­sősorban a jármű-, az építő- és Megyénkben eddig 314 ár­verést hirdettek meg, s mindet sikeresen le is bonyolították. Az országban eddig 310 tele­pülésen még nem született meg a kárpótlási földeket ki­jelölő jogerős határozat — Szabolcs megyében egy ilyen település van —, a legtöbb esetben az állami erdészetek, természetvédelmi területek, il­letve a honvédségi és a BV-in- tézeti földek körül folynak az egyeztetések, és gyakran tisz­tázatlan a jelzáloggal terhelt földek sorsa is. A kárpótlási hivatal szeretné december végéig befejezni a jogerős földalap-kijelöléssel rendelkező településeken a szövetkezeti földek árverését — tájékoztatott az osztályve­zető —, de természetesen lesz néhány áthúzódó ügy is. Eddig egyébként már az összes ki­jelölt föld 60 százalékát meg­hirdették, s több mint 13 mil­lió aranykorona-értékben vett földet 141 ezer kárpótlásra jo­gosult. Befizetés és felosztás Ülésezett az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöksége Miskolci vásár — nyitás szerdán de a javaslatokat nem tartotta megalapozottnak, és ezért az előkészítő munka folytatására szólította fel az OEP-t. A táp­pénzzel kapcsolatban a tes­tület egyébként fontosnak tart­ja a táppénzellátás igénybe vételének, az érvényes szabá­lyok betartásának fokozott el­lenőrzését, és a szabálytalan­ságok, illetve visszaélések szankcionálásának szigorítá­sát is. Az elnökségi tagok hétfőn felvetették azt is, hogy kezde­ményezni fogják a táppánzbe- vétel szakmai protokollrend- szerének korszerűsítését is. Az elnökség célszerűnek tartja a táppénzrendszerhez kapcso­lódó és járulékemelést jelentő betegszabadság intézményé­nek felülvizsgálatát, esetleges megszüntetését. Ugyanakkor indokoltnak tartották felvetni a munkáltató által fizetett, meghatározott idejű táppénz lehetőségét, az ehhez kapcso­lódó jogszabályi feltételek megteremtését. az élelmiszeripar, valamint a híradástechnika legfrissebb termékeit mutatják be. A nem­zetközi jelleget szlovák, len­gyel, olasz, osztrák és német vállalkozók jelenléte adja. Kü­lön kategóriát jelent a vegyes vállalatok bemutatkozása. Traktor- után almaakció Budapest, Nyíregyháza (KM) — A hét elején már folyamatosan jelentkeznek az Agrokemél a megyebeli gazdák az újabb traktorak­cióra, amelyet megyénk tíz MDF-s képviselője, a me­gyei gazdakörök, az Agro- ker és az OTP szervez. A traktor mellett a kép­viselők az almafronton is új­donságot terveznek, amely­ről a következőket tudtuk meg. A tíz MDF-s megyei kép­viselő nevében Takács Pé­ter, Jakab Ferenc és Szűcs M. Sándor több minisztériu­mot is felkeresett, ahol az alma értékesítéséről tárgyal­tak. Információjuk szerint barterkereskedelemben a megyénkből 50 ezer tonna alma exportálására nyílik lehetőség a volt Szovjetunió tagköztársaságaiba. Az eh­hez szükséges göngyöleg­gyártást az FM a hírek sze­rint mintegy 300 millió fo­rint erejéig hitelmentesen fogja megfinanszírozni. Az exportalmához 3 millió exportládát gyártatnak le, ennek jelentős részét például Vásárosnaményban, így enyhítenének a foglalkozta­tási gondokon. A képviselők gondoltak a hazai ellátásra is, kb. 50-60 ezer tonna alma belföldi el­adását tervezik, amelyekhez 3 millió papírdobozt gyártat­nak. A 15-20 kilogrammos papírdobozba csomagolt al­mákat pedig a közvetítő csa­tornákat kiiktatva közvetle­nül a fogyasztókhoz kíván­ják eljuttatni. Az árak kérdé­sében is történtek egyezteté­sek, a minimális árak a ter­vek szerint a következők lennének: léalma 8,50 Ft/kg, belföldi 14-15 Ft/kg. Emel­lett a képviselők ígéretet kaptak az NGKM-től, hogy december 15-ig nem ad ki a minisztérium importalma- engedélyt. Belföldi adósság — PM-vélemény Budapest (MTI) — A belföldi államadósság növe­kedésének számottevő része nem az elmúlt három év többletköltekezésének kö­vetkezménye, hanem a ko­rábbi költségvetési finanszí­rozási gyakorlaté. Ehhez to­vábbi tételként hozzájárul, hogy a piacgazdasági átme­net kapcsán a korábban rejt­ve maradt állami teherválla­lás is megjelenik az adósság- állományban. Mindezt Ko­vács Álmos, a Pénzügymi­nisztérium államtitkár-he­lyettese közölte a Magyar Távirati Irodával annak kap­csán, hogy a hírügynökség vasárnap anyagot jelentetett meg a belföldi államadósság jelentős növekedéséről. Kovács Álmos hangsú­lyozta, hogy az államháztar­tás összes belföldi adósságá­nak csaknem 80 százalékát olyan tételek adják, amelyek a múltbeli költségvetési tar­tozások összegeként alakul­tak ki és az 1990 előtti költ­ségvetési hiányok finanszí­rozásának eredményeként merültek fel. Tény, hogy 1990-ben a belföldi állam- adósság még 1374,5 milliárd forint volt, ami a GDP-nek 67,9 százalékát teszi ki. Az adósság 1991-ben 1760 mil­liárd forintra, a GDP 81,6 százalékára növekedett, a múlt év végén pedig 2197,3 milliárd forintra volt, ami a GDP 80 százalékát jelenti. A növekmény egy év alatt 437,3 milliárd forintra rú­gott. Ebből azonban 111 milliárd forint árfolyam- veszteségként keletkezett. Arról van szó, hogy a ko­rábbi években a Magyar Nemzeti Bank automatiku­san meghitelezte a költség- vetést. Az MNB azonban e hitelek fedezetét külföldi kölcsönökkel biztosította, így lényegében 1990 előtt a költségvetési hiányokat Ma­gyarországon áttételesen, de külföldi kölcsönökkel finan­szírozták. A külföldi pénz­nemben felvett kölcsönök forintra átszámolva a leérté­kelések következtében fo­lyamatosan növekednek. E növekmény 1992-ben 111 milliárd forint volt. Ugyan­csak ebben az évben 129,8 milliárd forintot tett ki a pi­acgazdaságra való átmenet miatti állami tehervállalás, így e két tételt — vagyis az árfolyamveszteséget és a pi­acgazdaságra való átmenet költségeit — leszámolva de­rül ki, hogy valójában a belföldi államadósság a költségvetési hiány növeke­dése nyomán mintegy 190 milliárd forinttal bővült. Az így kialakult 2197,3 milliárd forintos belföldi ál­lamadósságban 815,6 mil­liárd forintot tesznek ki az államháztartási hiányok ösz- szegeként 1990-ig keletke­zett MNB-vel szembeni hi­teltartozások. Ennél valami­vel nagyobb tétel az árfo­lyamváltozások hatása, amely az adósságállományt 888,9 milliárd forinttal nö­veli. Ezzel azonban kevesebb lehetne az állomány akkor, ha korábban csak belföldről finanszírozták volna az ál­lamadósságot. A piacgaz­dasági átmenettel kapcsola­tos államadósságnövekedés 159,8 milliárd forinttal nö­velte az adósságot. Az államháztartás összes belföldi adóssága lényegé­ben olyan szám, amely a számviteli elszámolások alapján alakul ki. Közgazda­ságilag azonban megfogha­tóbb a jegybanki és költség- vetési mérlegek összevoná­sával kialakuló konszolidált adósság. Ez ugyanis azt mu­tatja, hogy az állam összesen mennyivel tartozik a belföl­di és külföldi hitelezőknek. Ez az összeg 1990-ben 1260 milliárd forint volt, mégpe­dig úgy, hogy a belföldi tar­tozások 74 milliárd forintot, a külföldi tartozások pedig 1185 milliárd forintot tettek ki. A konszolidált adósság 1992-ben elérte az 1919,5 milliárd forintot, ami a GDP 69 százalékát jelenti. Ebben az összegben a külfölddel szembeni tartozások 1564 milliárd forinttal, a belföldi tartozások pedig 355.4 mil­liárd forinttal növekednek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents