Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
1993. augusztus 11., szerda 3'r'’ ”~ '3fcV > ' ■ '—’v* *'v*w'*Nry Kelet-IVfagyarország 3 Mintafarm az újmajori kertben Négy év után minifarm vezetésére is vállalkozhatnak a fiatalok • Gondok az értékesítéssel Nyíregyháza (KM - MCS) — A nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskola tizenhét hektáros újmajori tanüzemét nyugodtan nevezhetjük mini farmnak, ahol széles a kínálat szőlő-, gyümölcs- és zöldségfajtákból. Ha mindezeket egymás mellé raknák, akár egy zöldséggyümölcs boltot is nyithatnának. Persze ennek a kertnek a finanszírozása nem kis terhet ró az iskolára, amely a költségek egy részét a terményeladásból fedezi. A házigazda szerepét Anka Péter tanár vállalja, aki két osztály nyári gyakorlatát vezeti. A fiatalok nem lepődnek meg, amikor oktatójukkal végigjárjuk a kertet, látszik, hogy a kiadott munkára koncentrálnak, és nem azt figyelik, mikor lehet lógni. Egyikük például egy izmos, önjáró fűnyírót lovagolt meg, és azzal nyírja rövidre a gyepet, a többiek pedig mögötte gereblyéznek. A képzéshez pénzre van szükség — Az az igazság, próbálunk nyereségesen gazdálkodni, hiszen a tanüzemnek működnie kell, és a tanulók képzéséhez is anyagiak szükségesek — kezdi a bemutatkozást Anka Péter. — De nem mindenáron vagyunk nyereségorientáltak, hiszen akkor mondjuk 17 hektáron csak dohányt termesztenénk, vagy őszibarackfákkal telepítenénk be a kertet. A tanulóknak sokféle ismeretet kell megtanulniuk, ehhez pedig látniuk kell a teljes folyamatot, a téli metszésektől a késő őszi betakarításokig. Az általános mezőgazdasági, valamint a kertész-szőlész szakra jelentkezett tanulóknak itt a helyszínen mutatjuk meg a különböző gyümölcsfákat és terméseit, az ültetvényeket, és újdonságként a fóliasátor alatti telepítéseket, az uborkát, a paprikát és a futtatott paradicsomot. Szemben egy traktor vontatta pótkocsin a harmadikos fiúk érkeznek, akik a lehullott gyümölcsöt kapkodták össze. Mutatják, hogy az éjszakai heves szélvihar igencsak földre kényszerítette a szilva, a nyári alma egy részét. — Az iskolának és a tanüzemnek egy költségvetése van — folytatja vendéglátóm, ahogy elhagyjuk a biokertészetet és a fóliasátrat. — Az utóbbi fenntartásához az iskolának elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Százalékosan nehéz megmondani, de körülbelül az eladásból befolyt beA szőlő szedése még várat magára, de azért akad munka a szőlőültetvényen Balázs Attila felvétele vétel a tanüzem fenntartási költségének kb. felét fedezi. A két tanterem, a műhelyek, ahol a téli gyakorlatok folynak, fűtése elég nagy költség. Új gépbeszerzés öt éve nem volt, emiatt a gépparkunk eléggé elavult. A fák között lehetett látni az MTZ-t, amely például már 15 éves. A másik traktort több mint tíz éve a nagykállói téesztől kaptuk a szakképzési alap hozzájárulásaként. Idén tavasszal arra a gépre 200 ezer forintot költöttünk. Rutinta- lanok a fitalok, csak kopik a kuplung, a fogaskerekek nyikorognak, a fékek már csúsznak, de csak így lehet megtanítani a tanulókat a gépek használatára, hogy ők ülnek a kormány mögé. Mindez ugyan lassítja a munkát, hiszen a traktoros gyorsabban elvégezné mondjuk a szántást, mégis mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a gyakorlásra. A kert a gyakorlóterep A szakközépiskola nemrég két újabb kertet kapott, tudom meg a séta közben, az egyik egy almás Kőlaposon, a másik kicsit távolabb, Apagyon van. — Azt, hogy a tanulók teljes egészében gondozzák a kertet, az nem is célunk — magyarázza a fiatal tanár —, hiszen a fiatalok emellett az iskolapadban az elméletet is elsajátítják. Minden héten általában minden osztálynak egy nap gyakorlati oktatása van, amely 5-7 órás. Az első három évben az iskolában általános képzés folyik, megkapják mindazokat az ismereteket a tanulók, amelyek az érettségihez szükségesek, a negyedik évben már több a szakmai képzés illetve az érettségihez kapnak még további ismereteket a tanulók, az ötödikesek, a leendő technikusok az utolsó%évbcn már csak a szakma fortélyait tanulják. Úgy érzem, a negyedik elvégzése után már nyugodtan vállalkozhatnak a fiatalok egy minifarm vezetésére. Az újmajori lovaspálya mellett elhaladva már középkorú férfiakkal és _ hölgyekkel is találkozunk. Ok helyben .dolgoznak, ugyanis a tanüzem 10 fős gárdája Bartha Aurél vezető irányításával segíti a diákok munkáját, és fejezi be azt a tevékenységet, amit a tanulók elkezdtek. Néhány munkafolyamatot, mint a permetezést csak szakemberre bíznak, hiszen ha a sorok között valamelyik tanuló permetezés közben megállna, komoly károkat okozna. Hátigéppel viszont a kisebb permetezési munkákat a diákok végzik. Mindenfajta vetőmagot, növényvédő szert a tanüzem szerzi be, a palántákat helyben nevelik, de például néhány alanyt már vásárolniuk kell, amelyeken a tanulók az oltást és a szemzést végzik. Mindezt az iskola finanszírozza, ha nem sikerül az egyik alany oltása, akkor kapja a másikat a diák. Két évvel ezelőtt az iskola égy pályázatot nyert öntözési rendszer kialakítására, a pénzből kutat fú- rattak, a vezetékrendszert pe- ‘ dig saját maguk építik ki. — A terményt minden esetben raktárkészleten tartják nyilván, és ezután adják el — mutat Anka Péter a ládákban lévő gyümölcsökre. A termést el kell adni a piacon — Egy kisteherautóval szállítunk különböző partnereinknek. Saját emberünk az eladásra nincs, sokszor felmerült, hogy alkalmazni kellene valakit, aki akár a tanüzemen belül, akár a piacon értékesíti a terményt, de az az igazság, hogy nem tudjuk pontoson kontrollálni mennyiért is adta el a zöldséget vagy a gyümölcsöt. A piaci ár ingadozó, ott helyben kell dönteni, adom olcsóbban a portékát vagy nem. Emiatt különböző iskoláknak szállítunk, vagy viszonteladóknak, akik például exportra viszik az itt leszedett 39 mázsa szilvát. Volt olyan év, hogy a sárgarépa kilóját csak két forintért vitték volna, de a Vadaspark megvette hat forintért. Ilyen alkalmi partnereink mindig vannak. Sajnos az iskolának nincs saját konyhája, ahol fel tudnánk használni a zöldség-gyümölcsöt. A rövid idejű tárolást egy pincében oldjuk meg, amelyet magunk építettünk. — A tanulók egyre inkább nyitottabbak, szeretnék megtanulni a folyamatokat, mondja búcsúzóul a tanár úr. — Ennek egyik oka, hogy a szülők is gazdálkodnak, a gyerek mellettük dolgozik, és esetleg olyan problémával is találkozhat, amit meg tud oldani. Aforizmák Gazdasági eredményeink láttán a szomszédban lakó ateista politikus egyik napról a másikra kishitű lett. * Mindig az adott helyzettől függ. hogy bölcs mondással vagy bölcs hallgatással segítünk magunkon. * Végre bekopogott hozzá a szerelem, de pechje volt szegénynek. A férje is otthon maradt betegállományban. * Nálunk a vállalatnál fizetésemelés helyett újabban mindenkinek igazat adnak. * Állítólag valamikor nagy idők nagy tanúja volt..'; Csak sajnos, mostanában állandóan változtatja a vallomását. Tehetséges ismerősöm a világot jelentő deszkákat választotta. Azóta jól menő asztalosként dolgozik Los Angelesben. * Gyakorlatlan eladó. Amikor a vevővel közli az új árakat, mindig elpirul. * Asztalt akart táncoltatni, de képességeiből csak hokedlira futotta. * Állítólag egyszer mindenki rátalál az igazi nagy szerelmére... Ez rendben van... De aztán otthon mit mondok a feleségemnek? * A haladást azzal is lehet szolgálni, hogy meg sem mozdul az ember. * Ha igaz az a mondás, hogy bajban ismerjük meg egymást, akkor köszönöm, én már nem akarok tovább ismerkedni. * Ha nálunk királyság volna, gazdasági eredményeink alapján elmondhatnánk, hogy a király meztelen, az alattvalók pedig le vannak gatyásodva. A modern számítógépekkel felszerelt irodában is vannak dolgozók, akik most is az igát húzzák. * Olyan nagy a drágaság mifelénk, hogy a jövő héten már a kegyelemkenyér árát is felemelik. * / Szereti a változatosságot... így aztán az egyik hónapban a fizetését veri el, a másikban meg a feleségét. Kiss György Mihály Csak röviden Gyakorlat teszi Nábrádi Lajos A z egyetemekről, főiskolákról jött, frissdiplomás szakemberek jelentős része nem, vagy csak nehezen tud szót érteni a középvezetőkkel és a munkásokkal. A minimálisan szükséges szakmai gyakorlattal, a rutinnal is van egy kis baj. Tegyük hozzá: több szakmában, illetve munkahelyen más az elmélet és más a gyakorlat. E nehézségek miatt is boldogulnak nehezen a kezdő szakemberek. S vajon mi lesz a következő években? Hiszen a szakmai gyakorlatra igazán alkalmas nagyüzemek többnyire csődbe jutottak. A téma nyár végén, a tanév közeledtével időszerű. Az régi és az új oktatási rendszer erényeivel és hibáival hozzáértés hiánya miatt sem foglalkozom. Csupán a gyakorlati oktatásra, valamint a szakmai rutin és az emberismeret fontosságára hívom fel a figyelmet. Olyan fontos ismeretekre, amelyeket az iskolapadok közt aligha lehet megtanulni. Egy megyei szintű vezető mondta a minap: „Van egy kezdő mérnök és egy kezdő jogász ismerősöm. Mindketten jó eredménnyel végezték el az egyetemet, de messze állnak a valós élettől". A valós életet többek közt jól tanulhatták a főiskolások, az egyetemisták^ az elmúlt években a SZAÉV- nél, a ' KEMÉV-nél, a MEZŐGÉP-nél, a Nyíregyházi Állami Gazdaságban, a Mátészalkai Állami Tangazdaságban. Az építőiparban tulajdonképpen megszűnt a nyári gyakorlat. Valaha Ti- szalökön és Hodászon külön diákszállót rendeztek be az ősszel szüretelő diákoknak. Szüretelés, ládacipelés, válogatás közben a valós életet láthatták a diákok. Az utóbbi években már nem láttuk a szüretelő diákokat szállító autóbuszokat... Igaz a régi mondás: Gyakorlat teszi a mestert. Tanévkezdésre megduplázódik Gyürében a tantermek száma. Az eddigi négy helyett most nyolc tanteremmel indul az új iskolai év. Év végére pedig a 160 négyzetméteres tornaterem is elkészül Harasztosi Pál felvétele Kommentár Részrehajlás nélkül Balogh József M ég hosszú ideig lesz beszélgetések, viták témája a Demjanjuk ügyben született legújabb ítélet. Nemigen kell bővebben leírni: a Rettegett Ivánnak nevezett treblinkai hóhér néven ismert Iván Demjanjuk ügyében hozott ítéletről van szó, amelynek megszületése nem kis meglepetést okozott világszerte. Ivan Demjanjuk ügye immár 12 éve tart, akkor „ismerték fel”, hogy azonos a tízezreket halálba küldő náci háborús bűnössel, s meg is hozták a háborús bűnökért kijáró halálos ítéletet. Most pedig Izraelben a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette azt, mert úgy találta: nincs elegendő bizonyíték, illetve ami van, az nem bizonyítja kétséget kizáróan, hogy Demjanjuk volt a tettes. Az ítélet a világ minden országában meglepetés nélkül megszülethetett volna, ám Izraelben aligha tartja a közvélemény ezt a döntést jónak, a bírákat pedig hazafinak, hiszen még fél évszázad után is elevenek a túlélőkben, az utódokban a sebek. Jól érzékeltette ezt az az Izraelből hozott tévériport, amelyben valaki azt mondta: nem volt érdemes túlélni, ha azt kell látni, hogy szabadon engedik a bűnösöket. Nem akármilyen lelkiismeret — és persze szakmai tudás — kellett a bíróság tagjainak a felmentő ítélet meghozatalához. Félre kellett tenniük érzelmeiket, figyelmen kívül kellett hagyniuk a közvélemény kívánságát és akaratát, s a szerint az elv szerint dönteni, hogy inkább maradjon büntetlenül egy elkövetett bűn, mint egyetlen ártatlan is igazságtalanul bűhődjék. Mert ehhez felül kellett emelkedniük emberi gyarlóságaikon, át kellett nézniük esetleg személyes fájdalmaikon, csak így adhattak olyan morális leckét a világnak, amely ettől a perctől immár kötelezőnek tekintendő, hogy tudniillik ha nem is felejthetők el az áldozatok, ha nem is bocsáthatók meg az embertelen bűnök, a harag rossz tanácsadó, a higgadtságnak, a bölcsességnek egyszer meg kell fékezni a bosszú elburjánzását. Bruyere, a napkirály idején élt és aforizmáiról ismert francia író szerint „a bűnös megbüntetése intő példa a gazembereknek; az ártatlan elítélése minden tisztességes ember ügye.” Ezért is példa ez az ítélet. HATTER Nézőpont)
