Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
1993. augusztus 10., kedd Új tanúságtétel Ópusztaszeren Augusztus 18-án a köztársasági elnök jelenlétében tartják a megyei önkormányzatok első országos gyűlését Jelentős esemény színhelye lesz Opusztaszer augusztus 18-án. Göncz Árpád köztársasági elnök részvételével akkor rendezik meg hazánk 19 megyei önkormányzatának országos gyűlését. A megyei önkormányzatok — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei is — határozatképes létszámban lesznek jelen, s a tervek szerint elfogadnak egy közös dokumentumot. Az eseményre készülődve mutatjuk be Magyarország megyéit. ala megye Ma- r J gyarország délM nyugati sarkában helyezkedik el. ^ Dombokkal, völgyekkel tagolt, szemet gyönyörködtető vidék. Területének nagyobb része a nyugatmagyarországi peremvidékhez sorolható, észak-keleten a Dunántúli-középhegységhez tartozó Keszthelyi-hegység teszi változatossá, délkeleti részét Dél-zalai dombság néven emlegetjük. A 3784 négyzetkilométeres zalai földön 346 lakott hely van. A 256 önkormányzat területén ma 306 ezer ember él. Városai közül a legnagyobb lélekszámú (65 ezer lakos) Zalaegerszeg megyei jogú város egyúttal megyeszékhely is. Történelmileg és gazdasági szerepét tekintve is jelentős Nagykanizsa megyei jogú város (55 ezer lakos), míg idegenforgalmi szempontból kiemelkedő fontosságú a Balaton fővárosaként számon tarŐrség és vidéke tott Keszthely. Zalaszentgrót, Lenti, Letenye és Hévíz a közelmúltban kaptak városi rangot, mellyel fejlődésük is felgyorsult, A domborzat erős tagoltságának, a talaj összetételének köszönhető a változatos növénytakaró és a sokszínű zárt erdők. A megye állatvilága ugyancsak gazdag, őz- és vaddisznóállománya gazdasági szempontból is számottevő, a zalai szarvas pedig messze földön híres. Az utóbbi évtizedekben hatalmas változások következtek be a megye gazdasági szerkezetében, így a mezőgazdaság mellett egyre jelentősebb szerepet tölt be az ipar, illetve erősödik az idegenforgalmi, szolgáltatási szféra súlya is. A megye jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik. A gazdaság fejlődése szempontjából döntő fontosságú volt a földben rejlő szénhidrogénkincs (kőolaj, földgáz) feltárása, mely jelentős hatást gyakorolt az ipar fejlődésére is, mivel magával hozta a kőolajfeldolgozáshoz és szénhidrogénbányászathoz kapcsolódó gépek, berendezések gyártásának kialakulását. A fakitermelés és fafeldolgozóipar ma is jelentős tényezője a megye iparának, melyet a viszonylag nagy volumenű faexport, illetve két nagy bútorgyár (Zala-, illetve Kanizsa Bútorgyár), és számos kisebb bútoripari szövetkezet, vállalkozás teljesítménye reprezentál. A domborzati, geológiai viszonyokból adódóan a megye jelentős agyagvagyonnal rendelkezik, melynek felhasználása elsősorban a téglaiparban történik, nagyrészt hagyományos technológiával. Ki kell emelni még az egyre növekvő exportot bonyolító Zalake- rámia Rt.-t. Az óvodák száma 164, a 137 általános iskolában közel 34 ezer tanulót nevelnek a megye pedagógusai. A 25 középiskola 15 ezernél több tanulót képez. Egy egyetem, egy főiskola és egy főiskolai kar képviseli a felsőoktatást. Az 1960-as évek elején telepedtek le azok a képző- és iparművészek, akik ma is meghatározó szerepet töltenek be a megye művészeti életében. A néphagyományok őrzése, a tárgyalkotó népművészet ápolása országosan is kiemelkedő színvonalú. A kulturális élet területén jelentős változások történtek. 1982 óta újra van színháza Zalának. Az 1965-ben megnyitott za- lakarosi termálvíz komplett gyógyászati szolgáltatásaival méltán népszem a külföldi turisták körében. Újabban Lenti, Kehidakustány termálfürdői várják a pihenni, gyógyulni vágyókat. Zalaegerszeget és vidékét a múzeumok és műemlékek miatt is érdemes felkeresni. A Göcsej-Hetés-Lenti térséget elsősorban tájképi és néprajzi értékei miatt ajánljuk úticélul. A soknemzetiségű Békés B ékés megye 5632 négyzet- kilométer területével a 7., 408 ezer lakosával a 12. helyen áll a megyék rangsorában. Mai területe az 1950- es közigazgatási változások során alakult ki, s ugyancsak ekkor szerezte meg Békéscsaba a megyeszékhely szerepkört Gyulától, amely közel fél évezredig volt a térség központja. Bár a tennészeti adottságok az átlagosnál kedvezőbb gazdasági fejlődést is lehetővé tette volna a térség számára, mégis inkább egy folyamatos lemaradás jellemzi a megyét. Ezen állítás legösszetettebb, de ugyanakkor legmeggyőzőbb mutatója a folyamatos népességcsökkenés, illetve az „előkelő” hely a munkanélküliségi listán. Békés megye az ország fontos agrártérségei közé tartozik. Fejlődésében a mező- gazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszerfeldolgozás meghatározó volt, és az is. marad, s nem érdemtelenül minősítik ma is az ország éléskamrájának. Ugyanakkor az országban zajló modernizációs folyamatokkal és a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan itt is megfigyelhetők a gazdaság átalakulásának legfőbb jegyei: egyrészt a mező- gazdaság és az ipar fokozatosan veszít jelentőségéből, másrészt a kisebb gazdasági szervezetek száma rohamosan nő, elsősorban a szolgáltatások területén. Békés megye hazánk egyik nemzetiségi térsége. A közelünkben folyó etnikai (?) háború különösen aktuálissá teszi, miért tud itt békében élni két és fél évszázada a magyar, a szlovák, a román, a német, a szerb nemzetiség, illetve a cigány etnikum. A török kiűzése utáni elnéptelenedett táj benépesítéséhez a visszatelepülő magyarság kevésnek bizonyult. Ezt felismerve, terület új birtokosa, Harruckem János György kedvezményekkel szervezett betelepítést valósított meg (pl. 1718 Békéscsabára szlovákok, Battonyára szerbek, 1722 Szarvasra szlovákok, 1724 Elekre németek, Kétegyházára románok, 1744 •Orosházára dunántúli magyarok stb.) A többnyelvű, többvallású lakosság ellentéteinek feloldásában az egyházaknak és a polgárosodásnak nagy szerepe volt. Az 1850-es évek elején a mai megye területén élőknek 61 százaléka volt magyar, 23 százalék szlovák, 9 százalék román, 5 százalék német, s természetes volt a magyar nyelv közvetítő szerepe. A kétnyelvűség a XX. század elejére általános lett a nemzetiségek körében, de a magyarok között is sokan ismerték a kisebbségek nyelvét (pl. vegyes házasságok, katonáskodás, nyelvtanulásra küldött „csere- gyerekek”). Bár a megye hírét Alföld harmadik nemzeti parkja létrehozásának indokoltságát a területen. A kulturális események, programok is komoly vonzerőt jelentenek. Már 30. évadját tartja az idén a Gyulai Várszínház, a zenei élet fontos eseménye a Békés-tarhosi zenei Napok rendezvénysorozata, komoly hagyománya van a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválnak, nagy tömegeket mozgat meg a Sárréti Piknik stb. Egy térség felemelkedésének kulcsa, milyen szellemi kapacitásokkal rendelkezik, mit tud mozgósítani megújulása érdekében. Ezen a téren Békés megye nem vetekedhet Gyula leginkább ismert termékei viszik (gyulai kolbász, Kner- kiadványok, cserép, üvegipari termékek stb.), a megyébe érkező vendég is számos élménnyel lehet gazdagabb. Békés megye adottságai a programlehetőségek széles skáláját kínálják a gyógyide- genforgalomtól a hobbiturizmusig. A megye területén mintegy száz természetvédelmi terület van. Itt található a Magyar- országon másodiknak bejegyzett Szarvasi Arborétum, és az ezredik is (Mályvádi-erdő). De itt fordul elő a hazánkban egyedileg elsőként védett növény, az erdélyi hérics, s a legkisebb területű országos érték, a pusztaföldvári ősgyep. Nemzetközileg is számon tartott a Dévaványai „túzokrezervá- tum”, vagy a kardoskúti Fe- ’ hér-tó. Mindezek a kiragadott példák is alátámasztják az ugyan az Alföld nagy oktatásitudományos központjaival, s hagyományai is jóval szerényebbek, mégis megfelelő alapokkal rendelkezik a fejlődéshez. Szarvason az agrárkutatások nemzetközileg is elismert központjai (Öntözési Kutató Intézet, haltenyésztési Kutató Intézet), a szakképzésben fontos szerepet betöltő Debreceni Agrártudományi Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Kara, a Kertészeti Egyetem Arborétuma és az Óvóképző Főiskola működnek. Békéscsabán a Körösi Csorna Tanítóképző Főiskola (a határon túli magyarság képzésének egyik bázisintézménye, hamarosan induló közgazdasági szakképzéssel) és az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének Osztálya nyújt leginkább biztosítékot a fejlődéshez. Somogyország omogy megye az £ 1 ország délnyugati részén helyezkedik . el. Somogyországként is említik, s joggal, hiszen 6036 négyzetkilométernyi területével az ország ötödik legnagyobb megyéje. A változatos, szép tájú dombvidéken kicsi falvakat, vadban dúskáló erdőket, arborétumokat, pihenő- és kirándulóhelyeket talál az érdeklődő. Az élővizekben gazdag megye északi határa Közép-Eu- rópa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton. A megye lakossága (348 ezer fő) 12 városban és 228 községben él, székhelye a hét dombon elterülő megyei jogú város, Kaposvár. Település- hálózatát az aprófalvas szerkezet jellemzi. A térség ásványi nyersanyagokban sze- ■ gény, iparilag közepesen fej- ' lett. Gazdasága természetföldrajzi adottságaiból eredően alapvetően mezőgazdasági jellegű. A megye meghatározó tényezője az idegenforgalom, amely a jelentős természeti kincsekhez, a kitűnő gyógyhatású termálvíz-forrásokhoz és a Balatonhoz kötődik elsősorban. A megyében közel 30 feltárt gyógyforrás közül Igái, Csisztapuszta, Cso- konyavisonta és Nagyatád gyógyfürdői már az országhatárokon túl is ismertek. Idegenforgalmi szempontból vonzóak a természetes vadvizek is, így a Dráva partszakaszai, a Kis-Balaton nádrengetege, a Baláta-tó élővilága. A vízparti turizmus mellett több belső somogyi területen új kínálat és szolgáltatás valósult meg, mint például a falusi turizmus, a vadász- és hobbi- turizmus. Kedvelt turistahely a Kaposvár lankás Zselic, a barcsi ősborókás, a boronkai tájvédelmi körzet. A pásztorélet részeként évszázadokkal ezelőtt honosodott meg a fa- és csontfaragás. Hasonlóan régi idők üzenetét közvetítik a buzsáki hímző- és szövőasszonyok, a balaton- endrédi csipkeverők. Népes tábora van a fazekashagyományok folytatóinak. A népi építészet eredeti formájában mutatja be a XV111. századi szán- tódpusztai majorsági épületegyüttes, és az Európa Nostra- díjas szennai falumúzeum. Somogyország tudományos életének formálásához kutatómunkájukkal nagyban hozzájárulnak a Pannon Agrártudományi Egyetem, a Tanítóképző és az Egészségügyi Főiskola oktatói és hallgatói. A középfokú tanintézetek közül a 200 éves csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium a legnagyobb múltú. A megye egyik büszkesége a közel 100 éves Csiky Gergely Színház, amely színvonalas előadásaival sok látogatót vonz. Az immár hagyományosnak mondható Kaposvári Tavaszi Fesztivál — Somogyi Tavasz rendezvényeire külföldről is számos vendég érkezik. Gálosfán, a Zselic lankás dombjain világszínvonalú mo- tocrosspályán évente rendeznek Európa- és világbajnoki versenyeket. A barcelonai olimpiára három sportágban (ritmikus sportgimnasztika, kajak és vitorlázás) olimpikonokat is adott a megye az országnak. A megyei közgyűlés a vállalkozás élénkítésének segítésére hozta létre a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítványt. Ennek keretében kistérségi programok szervezésével és koordinációjával a települési határokat túllépő gazdálkodást, és a problémák megoldását segíti elő. (Az írásokat a megyei ön- kormányzat bocsátotta rendelkezésünkre.) Kelet-Magyarorszag Hévíz
