Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
12 Kelet-Magyarország KULTURÄ Álomgyárból rémálom Az erőszak nem kifizetődő? Budapest (N. A.) — Michael Medved könyve, a Hollywood kontra Amerika, mely a hollywood-i filmek lélekromboló hatását mintegy belülről, a tapasztalt kritikus szemével mutatja ki, hosszas pezsgést idézett elő a filmvilágban, s ezúttal nem csak Európában, ahol az amerikai filmek fogyasztása közben amúgy is szívesen szapulják egy kicsit az álomgyárból rémálomgyárrá lezüllő amerikai filmipart. A filmvásznon folyó vérengzésnek olyan különös ellenfelei támadtak, mint Clint Eastwood, aki hosszú színészi és rendezői pályafutása során maga is kevesebbet töltött, mint amennyit lőtt, Jane Fonda, aki emlékezetes szerepet játszott a vietnami háború elleni mozgalomban, s Richard Drey- fuss, aki tiltakozásképp egyszerűen kidobta a televíziós készülékét. Az antierőszak mozgalom legfrissebb eseményei közé tartozik, hogy Anthony Hopkins, aki nálunk Magyarországon is nagy sikert aratott az A bárányok hallgatnak című horrorfilmben, bejelentette: az Oscar-díj ellenére’ sem szándékszik még egy filmben eljátszani Dr. Hannibal Lecter szömysze- repét, mert nagyon nyugtalanítja, mekkora sikere volt a 18 éven felülieknek szánt filmnek a 12 éves gyerekek körében... Eastwood, aki legutóbbi filmjeiben sem tagadta meg önmagát, „magánemberként” azzal mentegetőzik, hogy megpróbálta „bemutatni, mennyire szépség nélküli a halál”. Gene Hackman Hannibal szerepét utasította vissza a közelmúltban, gyermekeire hivatkozva, akik „kérték, hogy ne csináljanak ennyi vad filmet.” Medved könyvében felszólította a filmipar korifeusait, „ismerjék be felelősségüket”. Igen ám, de a szupersztárok valamennyien részesei voltak annak, hogy a filmvásznat és a televíziós képernyőt vér árasztotta el. Vonatkozik ez Jane Fondára is, aki erkölcstelenséggel vádolja Holly- wood-ot, s arra szólította fel kollégáit, emlékezzenek a régi napokra, „amikor a filmek még jók voltak és nem féltünk megmutatni őket a gyerekeinknek”. A pornó és az erőszak nagyobb mennyiségben árasztja el a mozikat, mint valaha, jóllehet — és ez meglepetés — a tizennyolc éven felüli filmek forgalmazása kevésbé kifizetődő, mint a korhatár nélkül megtekinthető filmeké. A megálmodott iskola Kísérleti képzés kezdődik, majd dán minta alapján szervezik meg az iskolaszéket Orémus Kálmán Baktaiórántháza — A közoktatási törvény fokozott feladatokat ró a tanintézményekre, azok vezetőire, ám minden bizonnyal meg is könnyíti azon igazgatók dolgát, akik egy újfajta iskolát álmodtak meg. Az alábbiakban Hegedűs Gyulát, a Bak- talórántházi Vári Emil Általános Iskola februárban kinevezett igazgatóját arról kérdezzük, hogyan képzeli el a tanintézmény jövőjét. — Már pályázatom benyújtásakor abból indultam ki, hogy a törvény versenyhelyzetet teremt a tanintézmények számára, és ez be is következett. A négy-, hat- és nyolc- osztályos gimnáziumi rendszer létrehozása ugyanis azzal a veszéllyel fenyegeti az általános iskolákat, hogy a jó képességű tanulók elhagyják. Felvenni a versenyt a középiskolával Ennek elkerülése végett olyan színvonalas képzést kell nyújtanunk a legjobbak számára, mely felveszi a versenyt a középiskolák korban megfelelő osztályainak szintjével. Meggyőződésem, hogy ahol ezt nem tudják megteremteni, ott az általános iskola idővel elsorvad. □ Gondolom, ezt nem könnyű megoldani, hiszen egy iskolában nem csak kiemelkedő képességű tanulók vannak. — Iskolánk tanulóit én három csoportba sorolnám. Egyrészt vannak a már említett kiemelkedő, illetve jó képességű tanulók, másrészt, van egy átlagos adottságokkal rendelkező réteg, és végül, de koFőiskola Gyulán rántsem utolsó sorban, egy gyengébb képességű, zömmel hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoport. Megjegyezném, hogy ez utóbbi elég népes, hiszen iskolánkban a cigány gyermekek aránya csaknem 30 százalék. Nyilvánvaló, hogy ennek megfelelően lehet terhelni ezeket a tanulókat. Ezért szeptemberben három első osztályt indítunk, ezek oktatási programja nagymértékben eltér majd egymástól. □ Lenne szíves jellemezni röviden ezeket a programokat? — Az átlagosnál jobb képességű tanulók esetében elsősorban az idegen nyelvek és az informatika oktatására helyezzük a hangsúlyt. A tanárképző főiskola ldsérleti osztályaként már az elsősök is tanulnak majd egy idegen nyelvet, persze játékos formában. Eltérő oktatási programok Negyedik osztálytól lép majd be az informatika, hetediktől pedig a másik idegen nyelv. Emellett népművészeti ismereteket is tanulnak. Az átlagos képességű tanulók esetében az alapvető készségek fejlesztését tekintjük fő feladatunknak. Olyan programot állítottunk össze számukra, mely elsősorban a gyakorlati tudnivalók elsajátítását szolgálja, valamint idővel majd megkönnyíti számukra a pályaválasztást. Különösen sok fejtörést okoz nekünk a harmadik csoport. Itt olyan programot szeretnénk kidolgozni, mely elsősorban a tanulók társadalmi beilleszkedését könnyíti meg. Komoly problémát jelent, hogy a cigány gyerekeknek nincs lehetőségük saját kultúrájuk, nyelvük, hagyományaik megismerésére. Jó lenne, ha valamelyik cigányszervezet segítségünkre lenne egy ilyen jellegű kurzus létrehozásában. ÜJ A közoktatási törvény a korábbinál jelentősebb szerepet szán a szülőknek a tan- intézmények irányításában, ellenőrzésében. Milyen terveik vannak ezen a téren? — Még a tanév első felében szeretnénk létrehozni az iskolaszéket. Terveink szerint ez a dán minta alapján működik majd. Ennek lényege, hogy programunkat bármelyik szülő kiegészítheti egy _ . . általa kidolBalazs Attila FELVETELEgozott prog_ rammal, s ha a többi szülő megszavazza, akkor végrehajtjuk. Együttműködve a szülőkkel Nagyon fontosnak tartom a folyamatos együttműködés kialakítását, mert az oktatásban és nevelésben csak közös erővel léphetünk előre. □ Bár csak néhány hónapja foglalta el az igazgatói széket bizonyára érték már kudarcok is. • — Sajnos, a kudarcok sem kerültek el. Hogy csak egy friss példát mondjak, szerettük volna megváltoztatni az iskola nevét. Pályázatot írtunk ki és a tanintézményen belül az Ötágú Síp kapta a legtöbb voksot, mely köztudottan a részekre szakadt magyarság egységét szimbolizálja, s mint ilyen, a lehető legjobban fejezte ki az iskola szellemiségét. Nagyon fájlalom, hogy a képviselő- testület a polgármester döntő szavazatával elvetette ezt a javaslatot. Lélekvándorlás Szatmárban Erdész Sándor Nagy érdeklődéssel olvastam e napilap f. hó 3-i számában A reinkarnáció reneszánsza c. cikket, melyben Tárnái Brúnó tudós bencés pap nyilatkozik arról a hindu filozófiából eredő vallási felfogásról, mely szerint az ember halála után a lélak új testbe költözve újjászületik. Ä lélekvándorlás nemcsak a hinduizmus és buddhizmus alapvető tanítása, hanem számos amerikai, nyugat-európai teozófiai gyülekezetnek is. Szeretnék e témához kiegészítést fűzni, annál is inkább, mivel az említett nyilatkozatban a reinkarnáció magyarországi képzeteiről nem esett szó. Még 1959 novemberének egyik estéjén, a szamosszegi Dózsa Tsz tehénistállójában magnetofon előtt beszélgettem Ami Lajos éjjeliőrrel, azóta híressé vált nagy mesemondóval. Arról beszélt, hogy a lélek nagy utakat tesz meg, míg az ember mozdulatlanul alszik. Hogyan lehet az, hogy a lélek gyorsan és messzire elkalandozik? — kérdeztem. — „Erről fogalmam sincsen. Mióta éjjeliőr vagyok, itt az istállóban ülve egyszer rámjött az álom. És mit álmodok, azt, hogy Oroszországban kérdezősködök, hogy melyik állomáson vagyok én? És kérdeztem: Legyetek már szívesek rengeteg vágányotok hogy Magyarországra bejussak? Egy orosz gyerek tudott jól magyarul és az vezetett en- gemet a vonathoz. És kérdez- ködött tüllem, hogy: Magyar- országon milyen világ van nálatok? Hát ez a lélek olyan gondolatszerűen tud menni, ha ilyen nagy utat egy órán belül meg tud tenni, hogy Oroszországba vagy Amerikába meg tudja tenni azt a borzasztó utat és visszamegy abba az emberbe, akibül kiment. Még bátrabban kell neki menni, mint a szél.” Ámi Lajos ezután elmondta az elrejtezett lány történetét, akinek a lelke két napig vándorolt, bejárva a felső és alsó világot is, majd hozzáfűzte: „A lélek halhatatlan. Ki milyen példába viselkedik a földön, Isten azt a lelket olyan helyre intézi. A kistestű embereket a pokolban kisajtolják vagy az üstben megégetik. És amikor kiszabadul a lélek, tiszta lélek válik belőle. A lélek átmegy az újszülöttekbe. A jány így válaszolta meg”. Es mi történik a súlyos bűnöket elkövetett emberek leikével? — „Amely emberek annyira gonoszok, hogy már nem nyerheti vissza a lélek táplál- kodását, azokat pedig állatba teremti által a Jóisten. Ha olyan bűnt követett el, hogy már többé emberi társába nem mehet bele, azután kerül abban a kínzott állatokba, amelyik olyan eligázott, és így------—1 -1 - 121^1. 1 L« Ä lélek állandóan megmaradna, a lelkek, melyek a világ teremtése óta összegyűltek, annyi volna a lélek, hogy még tán a paradicsomkertbe sem térne. Hát így fogom fel.” Ámi Lajos félig cigány származású, írástudatlan ember volt. Felfogásában a keresztény tanítások, a magyar és cigány mítoszok, népmesék, hiedelemmondák jól megfértek egymással. Amit az elrejtezett (tetszhalott) lány lelkének időleges eltávozásáról mondott, mint samanisztikus hiedelem-motívum jól ismert a magyar népi hitvilágban. A lélek eltávozhat dongó, méh, egér alakjában is. Viszont az elrejtezett ember extázisából, álmából magához tér vagyis felébred, midőn a lelke testébe visszatér. Ezért a lélekvándorlás e variánsa nem tartozik a reinkarnáció hitrendszeréhez. Ugyanakkor Ámi felfogása a lélek megtisztulásáról, újjászületéséről, emberi vagy állati testben való továbbéléséről, már kifejezetten a keleti vallásokhoz tartozik. Tudnunk kell, hogy Ámi Lajos 14 éves koráig cigány környezetben élt, s addig a cigány népi hitvilággal is megismerkedhetett. A keresztény eszmeiség számára a reinkarnáció idegen. Ezért valószínűnek tartom, hogy ezt a vallási képzetet a cigányság a dél-ázsiai őshazájából hozta magával és szájhagyományon keresztül őrizte szinte napCsillagda Budapest (KM) — Száz- nyolcvan évvel ezelőtt, 1813. augusztus 5-én rakták le a gellérthegyi Csillagda alapkövét. A korabeli Európa egyik legkorszerűbb csillagvizsgálóját végül két évvel később, 1815-ben avatták fel. A gellérthegyi Sánc utcában azután mintegy száz évvel később kezdte meg működését a budapesti Uránia csillag- vizsgáló, amely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat égisze alatt tevékenykedik napjainkban is. A csillagászatot népszerűsítő előadásokon, távcsöves bemutatókon kívül tudományos kutatómunkát is végeznek az intézményben. A magyar csillagászati kutatások a XVIII. században indultak meg. Hell Miksa (1720-1792) kezdeményezésére és tervei alapján jött létre az első magyarországi csillagvizsgáló a nagyszombati egyetemen. Az universitas 1777-ben költözött Budára, és az asztronómusok a palota csillagvizsgálójában kaptak helyet. Az obszervatórium innen költözött gellérthegyi otthonába. A csillagda avatóünnepségén három uralkodó is megjelent: I. Ferenc magyar király, osztrák császár; III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár. m & msmgmmsmttsmm&msags %«&&& gg 1993. augusztus 10., kedd
