Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
Kelet-Magyarország 9 1993. augusztus 10., kedd TÚL A MEGYÉN A feketekereskedelem felszámolásában az önkormányzatoknak kell élen járniuk Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A múlt hetekben az illegális gázolajkereskedelem és csempészés ellen indított hatósági harc bizonyította: a ’80-as évek második felében megjelent feketekereskedelem óriási mértéket öltött hazánkban. Történt mindez annak dacára, hogy jogszabályok tiltják az illegális kereskedelmet, s elvben nemcsak az országos hatáskörrel rendelkező szervezetek, hanem az önkormányzatok is folyamatosan üldözik és büntetik a szürke zóna haszonlesőit. A tiltás és az ellenőrzés azonban nem vezetett teljes sikerre: szakértői becslések szerint a föld alatti gazdaság szereplői éves szinten legalább 100 milliárd forint adót „rejtenek el” a kincstár elől, s többen úgy vélik, a feketekereskedelem csak a felszínét mutatja a hazai föld alatti gazdaságnak, amely az illegális termelést és szolgáltatást, valamint a feketefoglalkoztatást is magába foglalja. A hazai feketekereskedelem felszámolását több szövetség és érdekképviseleti szervezet is szorgalmazza: például a kávéforgalmazók, akik szerint az illegális árusok legkevesebb 35 százalékát uralják a kávépiacnak. Ehhez hasonlóan ítélik meg a helyzetet a dohánygyártók is. Az illegális cigarettakereskedelem a gazdasági liberalizációval egy időben jelent meg, s napjainkban már a forgalom 10-20 százalékát illegális csatornákon bonyolítják le. A kereskedelmi tárca szakértő helyettes államtitkárának véleménye: ma átlagosan mintegy 20 százalékosra tehető az illegális kereskedelem aránya, s helytállónak tűnik az a becslés is, miszerint az illegális kereskedelmi forgalom több 10 milliárd forintra tehető. Schagrin Tamás egyébként úgy véli, hogy a legális kereskedelem keretein belül is egyre nagyobb méreteket ölt az illegális tevékenység. A „szürkék” leleményességét és erejét jól mutatja, hogy kemény hatósági intézkedésekkel sem sikerült felszámolni a feketekereskedelmet. Ezt a tényt mind a rendőrség, mind a jövedéki cikkek forgalmazását felügyelő pénzügy- őrség illetve más szervezetek, s maga az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is elismeri. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy az említett szervezetek — különösen az utóbbi hónapokban —, jelentős erőfeszítéseket tettek az illegális kereskedelem megszüntetéséért. Az említett szervezetek munkáját elismeri a legális kereskedők érdekeit védő Országos Kereskedelmi Szövetség is. Az OKISZ tapasztalatai szerint az eddigi feketekereskedelem-ellenes intézkedésekkel egyetértenek tagjai, s támogatják a kereskedelmi tárca újabb tervezett, az utcai árusítást visszaszorítani hivatott lépéseit is. Ezzel összefüggésben Schagrin Tamástól megtudtuk: a miniszter hamarosan kiadja rendeletét, miszerint kereskedelmi tevékenységet jellemzően csak üzletben lehet folytatni. Az előírások erősen korlátozzák majd a közterületi kereskedelmet, s így egyre kevesebb kétes eredetű, sokszor silány termék talál majd gazdára az utcákon. A rendelet azonban csak akkor éri el célját, ha a rendőrség, a pénzügy- őrség és az adóhivatal együttműködik a feketekereskedelem felszámolásában egyébként kulcsfontosságú szereppel bíró önkormányzatokkal. Schagrin Tamás álláspontja szerint ugyanis csak akkor lehet visszaszorítani, illetve véglegesen felszámolni az illegális kereskedelmet, ha ebben a munkában az önkormányzatok élen járnak. A helyettes államtitkár ezzel kapcsolatos tapasztalatai azonban ellentmondásosak: a szűkös költségvetéssel rendelkező önkormányzatok ugyanis ma részben arra kényszerülnek, hogy megadják az árusoknak a kitelepülési engedélyt, s a közterület használata ellenében befolyt összeggel is gyarapítsák forintjaik számát. Az államtitkár szerint azonban ezzel — hosszú távon — önmagukat hozzák hátrányos helyzetbe a települések. A bevételek ugyanis nem ellensúlyozzák azt a kárt, amit a helybéli kereskedők szenvednek el a sokszor illegális tevékenységet is folytató konkurencia által. Ezzel megegyező véleményt hangoztat az OKISZ is: szerintük az önkormányzatoknak is érdeke az illegális árusítás viszszaszo- rítása. Már csak azért is, mert a korábbi utcai forgalom az üzletekbe terelődik, s a legális kereskedők így több iparűzési adót fizetnek majd. Nehéz lesz Forgácsot és Hornt helyettesíteni, de talán sikerülhet Budapest (ISB - S. Z.)—A Liga Szakszervezetek véleménye szerint az egészségbiztosítási önkormányzat múlt pénteki ülésén olyan alapszabályt fogadtak el a képviselők, amely erős elnökség, gyenge közgyűlés felállást eredményez. Kogon Mihály, a Liga szakértője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a testület jóval szélesebb jogkört adott az elnökségnek, mint amekkorát a törvény minimálisan előír. A képviselők azt a javaslatot fogadták el, amely szerint az önkormányzatnak évente legalább kétszer kell üléseznie — a több módosító indítványban is szereplő évi négy alkalom helyett —, s a gazdálkodás egyes feladataiban, így például az egészségügy szerkezet átalakításában is az elnökségnek lesz döntési jogköre a közgyűlés helyett. Egyébként mindezeket a jogköröket nyugdíjbiztosítási képviselők megtartották maguknak, s nem engedték át az elnökségnek — jegyezte meg a Liga szakértője. A tiszteletdíjról folytatott vitában a vélemények a Ligán belül is megoszlottak — tudtuk meg —, s ezt tükrözte Horn Gábor lemondása is a képviselői mandátumról. Az önkormányzati képviselő ugyanis azt javasolja, hogy a tisztségviselők ne kapjanak honoráriumot a munkájukért, míg a többi Liga-tag úgy vélte, munkát valamilyen formában javadalmazni kell. Mindazonáltal a Liga nem kívánta és nem is tudta volna befolyásolni a képviselőit a szavazásban, döntésük és javaslataik egyéni kezdeményezések voltak. Hóm Gábor lépését egyébként az is befolyásolta, hogy indulni kíván az 1994-es parlamenti választásokon. % Kérdésünkre, hogy a lemondások (Forgács Pálé és most Horn Gáboré) gyengítik, vagy éppen erősítik-e a Ligát, a szakértő így válaszolt: „kifelé”, a közvélemény számára mindenképpen kedvező lehet a kép, de „belül”, az önkormányzatokban sem jelent feltétlenül visszalépést. Igaz — mondta Kogon Mihály —, hogy kettőjük tekintélyét nehéz lesz pótolni, de szakértelemmel talán sikerül a hiányukat valamelyest enyhíteni. A Liga újabb képviselőiről egyébként a szervezet elnöke jogosult dönteni. Mostohaként, számkivetve Megdicsőült és kárhoztatott királyasszonyaink (8.) MTI-Press Az utolsó Árpád-házi királyleány, Erzsébet, 1292-ben született Buda várában, III. Endre és Fenenna kujáviai lengyel hercegkisasz- szony házasságából. Világra jöttét népünnepéllyel üdvözölték. Minthogy édesanyját hamar elveszítette, Endre király feleségül vette a Habs- burg-házból származó Ágnest. Az esküvőt 1296-ban, Bécs- ben tartották, farsangkor. Endre és Ágnes házassága rövid volt, mert az utolsó Árpádházi királyunk 1301-ben meghalt. Leányát, Erzsébetet tehát mostohára hagyta. Az özvegy királyné és az árva királyleány élete ettől az időtől összefonódott. Még királyi atyja életében, hogy jövőjét biztosítsák, a gyermekleány Erzsébetet eljegyezték ÜL Vencel leendő cseh királlyal, aki azonban felbontotta az eljegyzést. Ágnes, az özvegy királyné — némely kutatók, szerint azért, hogy gondoskodjon Erzsébet jövőjéről, mások szerint, hogy minél előbb megszabaduljon tőle — Henrik osztrák herceghez készült nőül adni, sikertelenül. A fiatal, alig húszéves özvegy pedig miután semmi esélye sem volt arra, hogy politikai szerepet játsszon Magyarországon, tekintélyes vagyont vive magával, mostohaleányával osztrák földre költözött. Életének hátralévő részét a Habsburgok tartományaiban töltötte, de megkapta az évi 8000 márka ezüstjét Károly Róbert magyar királytól, mely őt Pozsony jövedelme címén megillette. A mostohaanya és mostohaleánya közötti viszony nem volt felhőtlen. A kis királyleány egyre terhesebbé vált, kiváltképpen amikor Ágnes királynét sem kímélte sorsa. Néhány évvel férje halála után apját meggyilkolták. Emlékére Ágnes Svájcban, Aargau kantonban, ott, ahol meghalt, kolostort alapított s a helyet elnevezte Königsfeldnek. Mellette kastélyt építtetett macának. A kolostornak ajándékozta minden Magyarországról hozott ékszerét, ami tetemes értéket jelentett. Ebből készítette a kápolna üvegablakait, s ráfestette a magyar szenteket. Erzsébet azonban nem vitte magával Königsfeldbe;1318- ban elküldte a domonkosrendi apácák ugyancsak svájci, thös- si kolostorába. Ott halt meg 46 éves korában. Hamvai a thössi kolostorban vannak, sírját még a legádázabb hitújítók sem merték feldúlni, kirabolni. O volt az Árpád-ház utolsó sarja. Az egyház később szentjei sorába iktatta. Ágnes királyné csaknem három évtizeddel túlélte mostohaleányát. Königsfelden temették el, később azonban átszállították a karintiai Lavant- völgyi Szent Pál templomba, ahol a síremléke is áll. Kortársai szerint alacsony, jelentéktelen teremtés volt, aki gyermekkorában mindig nővérei árnyékában élt... Később azonban szigorúan vallásos és életre való személyiséggé vált. VAoo Kötvénysiker MNB: egymilliárd márkás kibocsátás Budapest (MTI) — Négy nap alatt kihelyezték a kibocsátásban részt vevő bankok Németországban a Magyar Nemzeti Bank újabb egymilliárd márkás óriáskötvényét — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Hárshegyi Frigyes, az MNB al- elnöke. Elmondta, hogy a kibocsátás hétfőn kezdődött, és meglehetősen rövid idő, néhány nap elteltével jelentették a bankok: eladták az MNB-papírokat. A kötvény futamideje 10 év, kamata pedig 8,75 százalék. A kibocsátási ár 99,25 százalék volt. A kötvény hozama 225-228 bázisponttal haladja meg a német államkötvényét. Hárshegyi Frigyes szerint részben azzal magyarázható a magyar kötvény sikere, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság megbízható, jó teljesítményt nyújtott. Kétségtelenül az is hozzájárult a kötvények népszerűségéhez, hogy Németorszagban csökkennek a bankkamatok. így a magasabb hozamot biztosító papírok kereslete növekszik. Az idén összesen 3,5 milliárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba külföldön a Magyar Nemzeti Bank. Ebben az összegben már szerepel az egymilliárd márkás kibocsátás is. Az eddigi kibocsátásokat sorra véve ebben az esztendőben összesen nyolcszor jelent meg az MNB külföldi pénzpiacokon. Ezt kiegészíti még két múlt év decemberi kibocsátás — 600 millió márka Németországban és 30 milliárd yen Japánban. Az ezekből származó hitel az idén folyt be. Januárban az MNB 40 milliárd yen. februárban egymilliárd márka, márciusban 50 milliárd yen, májusban 100 millió svájci frank és 150 millió dollár, júliusban 50 milliárd yen és 100 millió font, valamint augusztusban egymilliárd márka értékű kötvényt hozott külföldön forgalomba. Tengizi megegyezés Valamennyi magyar felvette a munkát Budapest (MTI) — A Tengizben dolgozó valamennyi magyar felvette hétfőn a munkát, miután sikerrel zárult a helyi sztrájkbizottság és a Vegy- épszer Rt. kiküldött vezetőinek egyeztető tárgyalása. Erről Maráczi István, a cég jamburgi igazgatóságának helyettes vezetője tájékoztatta az MTI-t. A tengizi megbeszélésen a dolgozók meggyőződhettek arról, hogy a Vegyépszer Rt. az általa korábban megígért időpontra átutalta az elmaradt járandóság forintfedezetét, s a dokumentumokból folyamatosan nyomon követhető volt a késedelem minden állomása. A tárgyalások idejére a dolgozók hozzátartozói már lehívhatták a devizaszámlákról az átutalt összegeket, s ez, valamint az egész probléma rendezésére tett erőfeszítések meggyőzték a dolgozókat, hogy elálljanak az egy hete felfüggesztett sztrájk folytatásától. Megállapodás született a túlórák dollárban történő elszámolásáról, s a Vegyépszer vezetői alternatív javaslatokat tettek a fizetés elhúzódása okozta gondok enyhítésére. Eszerint lehetővé teszik az eddigi elszámolási határnapok korábbra hozását. Azok számára, akik nem dollárban, hanem forintban kérik járandóságukat, a kétszeres konverzió ideje is megtakarítható, tehát forintban jóval hamarabb juthatnak hozzá a pénzhez, mint eddig. További tárgyalások folynak arról is, hogy célszerű-e közvetlenül Tengizben kifizetni a dolgozóknak járó pénzt. Maráczi István elmondta: az egynapos figyelmeztető sztrájkban részt vett dolgozók tudomásul vették, hogy a sztrájk idejére nem kapnak bért. Ugyanakkor kezdeményezték, hogy az elmaradt munkanapot az egyik vasárnapon ledolgozhassák. Újabb ősleletek Ipolytarnócon Ipolytarnóc (MTI) Az ipolytamóci ősleletek területén — a durva földmunkák végeztével — a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának szakemberei hétfőn megkezdték az őslábnyomok óvatos letisztoga- tását. Csaknem 100 négyzet- méteres területet tártak fel. A finom földmunka péntekig tart, annyi azonban máris gyanítható, hogy újabb orrszarvú, valamint madarak és párosujjú patás állatok lábnyomai kerültek elő. A Bükki Nemzeti Park leletfeltárásra az Országos Természetvédelmi Hivatal jóváhagyásával a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott pénzt, hasonló módon teremtik elő a leletek védő és bemutató létesítményeinek költségeit. A 20 millió évvel ezelőtti élet nyomait megőrző ipolytamóci ősleletek ezzel a feltárással az eddig bemutatott résznél terjedelmesebb területtel bővültek. Növekedett e ritka természeti érték esélye arra, hogy felkerülhessen a Világörökség B-kategóriás listájára. Noha hasonló ősi nyomok a világ más táján is előkerültek, az ipolytamóci őslelet azon kevesek közé tartozik, mely az állati lábnyomok mellett a megkövült növényi nyomok gazdag választékát is mutatja.
