Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

Kelet-Magyarország 9 1993. augusztus 10., kedd TÚL A MEGYÉN A feketekereskedelem felszámolásában az önkormányzatoknak kell élen járniuk Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — A múlt hetekben az illegális gázolajkereske­delem és csempészés ellen in­dított hatósági harc bizonyí­totta: a ’80-as évek második felében megjelent feketeke­reskedelem óriási mértéket öltött hazánkban. Történt mindez annak dacára, hogy jogszabályok tiltják az ille­gális kereskedelmet, s elvben nemcsak az országos hatás­körrel rendelkező szerve­zetek, hanem az önkormány­zatok is folyamatosan üldö­zik és büntetik a szürke zóna haszonlesőit. A tiltás és az ellenőrzés azonban nem vezetett teljes sikerre: szakértői becslések szerint a föld alatti gazdaság szereplői éves szinten leg­alább 100 milliárd forint adót „rejtenek el” a kincstár elől, s többen úgy vélik, a feketeke­reskedelem csak a felszínét mutatja a hazai föld alatti gaz­daságnak, amely az illegális termelést és szolgáltatást, va­lamint a feketefoglalkoztatást is magába foglalja. A hazai feketekereskedelem felszámolását több szövetség és érdekképviseleti szervezet is szorgalmazza: például a ká­véforgalmazók, akik szerint az illegális árusok legkevesebb 35 százalékát uralják a kávépi­acnak. Ehhez hasonlóan ítélik meg a helyzetet a dohány­gyártók is. Az illegális cigaret­takereskedelem a gazdasági li­beralizációval egy időben je­lent meg, s napjainkban már a forgalom 10-20 százalékát il­legális csatornákon bonyolít­ják le. A kereskedelmi tárca szakértő helyettes államtitká­rának véleménye: ma átlago­san mintegy 20 százalékosra tehető az illegális kereskede­lem aránya, s helytállónak tű­nik az a becslés is, miszerint az illegális kereskedelmi for­galom több 10 milliárd forint­ra tehető. Schagrin Tamás egyébként úgy véli, hogy a le­gális kereskedelem keretein belül is egyre nagyobb mérete­ket ölt az illegális tevékeny­ség. A „szürkék” leleményessé­gét és erejét jól mutatja, hogy kemény hatósági intézkedé­sekkel sem sikerült felszámol­ni a feketekereskedelmet. Ezt a tényt mind a rendőrség, mind a jövedéki cikkek forgal­mazását felügyelő pénzügy- őrség illetve más szervezetek, s maga az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium is elis­meri. Ugyanakkor meg kell je­gyezni azt is, hogy az említett szervezetek — különösen az utóbbi hónapokban —, jelen­tős erőfeszítéseket tettek az il­legális kereskedelem meg­szüntetéséért. Az említett szer­vezetek munkáját elismeri a legális kereskedők érdekeit védő Országos Kereskedelmi Szövetség is. Az OKISZ ta­pasztalatai szerint az eddigi fe­ketekereskedelem-ellenes in­tézkedésekkel egyetértenek tagjai, s támogatják a kereske­delmi tárca újabb tervezett, az utcai árusítást visszaszorítani hivatott lépéseit is. Ezzel összefüggésben Schagrin Tamástól megtud­tuk: a miniszter hamarosan ki­adja rendeletét, miszerint ke­reskedelmi tevékenységet jel­lemzően csak üzletben lehet folytatni. Az előírások erősen korlátozzák majd a közterületi kereskedelmet, s így egyre ke­vesebb kétes eredetű, sokszor silány termék talál majd gaz­dára az utcákon. A rendelet azonban csak akkor éri el cél­ját, ha a rendőrség, a pénzügy- őrség és az adóhivatal együtt­működik a feketekereskede­lem felszámolásában egyéb­ként kulcsfontosságú szerep­pel bíró önkormányzatokkal. Schagrin Tamás álláspontja szerint ugyanis csak akkor lehet visszaszorítani, illetve véglegesen felszámolni az il­legális kereskedelmet, ha eb­ben a munkában az önkor­mányzatok élen járnak. A helyettes államtitkár ez­zel kapcsolatos tapasztalatai azonban ellentmondásosak: a szűkös költségvetéssel rendelkező önkormányzatok ugyanis ma részben arra kény­szerülnek, hogy megadják az árusoknak a kitelepülési en­gedélyt, s a közterület haszná­lata ellenében befolyt összeg­gel is gyarapítsák forintjaik számát. Az államtitkár szerint azonban ezzel — hosszú távon — önmagukat hozzák hátrá­nyos helyzetbe a települések. A bevételek ugyanis nem el­lensúlyozzák azt a kárt, amit a helybéli kereskedők szenved­nek el a sokszor illegális tevé­kenységet is folytató konku­rencia által. Ezzel megegyező véleményt hangoztat az OKISZ is: szerintük az önkor­mányzatoknak is érdeke az il­legális árusítás viszszaszo- rítása. Már csak azért is, mert a korábbi utcai forgalom az üzletekbe terelődik, s a legális kereskedők így több iparűzési adót fizetnek majd. Nehéz lesz Forgácsot és Hornt helyettesíteni, de talán sikerülhet Budapest (ISB - S. Z.)—A Liga Szakszervezetek véle­ménye szerint az egész­ségbiztosítási önkormányzat múlt pénteki ülésén olyan alapszabályt fogadtak el a képviselők, amely erős el­nökség, gyenge közgyűlés felállást eredményez. Kogon Mihály, a Liga szak­értője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a testület jóval szélesebb jogkört adott az el­nökségnek, mint amekkorát a törvény minimálisan előír. A képviselők azt a javaslatot fo­gadták el, amely szerint az önkormányzatnak évente leg­alább kétszer kell üléseznie — a több módosító indítványban is szereplő évi négy alkalom helyett —, s a gazdálkodás egyes feladataiban, így példá­ul az egészségügy szerkezet átalakításában is az elnökség­nek lesz döntési jogköre a köz­gyűlés helyett. Egyébként mindezeket a jogköröket nyugdíjbiztosítási képviselők megtartották maguknak, s nem engedték át az elnökségnek — jegyezte meg a Liga szakér­tője. A tiszteletdíjról folytatott vitában a vélemények a Ligán belül is megoszlottak — tud­tuk meg —, s ezt tükrözte Horn Gábor lemondása is a képviselői mandátumról. Az önkormányzati képviselő ugyanis azt javasolja, hogy a tisztségviselők ne kapjanak honoráriumot a munkájukért, míg a többi Liga-tag úgy vélte, munkát valamilyen formában javadalmazni kell. Mindazonáltal a Liga nem kívánta és nem is tudta volna befolyásolni a képviselőit a szavazásban, döntésük és ja­vaslataik egyéni kezdemé­nyezések voltak. Hóm Gábor lépését egyébként az is be­folyásolta, hogy indulni kíván az 1994-es parlamenti vá­lasztásokon. % Kérdésünkre, hogy a lemon­dások (Forgács Pálé és most Horn Gáboré) gyengítik, vagy éppen erősítik-e a Ligát, a szakértő így válaszolt: „ki­felé”, a közvélemény számára mindenképpen kedvező lehet a kép, de „belül”, az önkor­mányzatokban sem jelent feltétlenül visszalépést. Igaz — mondta Kogon Mi­hály —, hogy kettőjük tekinté­lyét nehéz lesz pótolni, de szakértelemmel talán sikerül a hiányukat valamelyest eny­híteni. A Liga újabb képviselőiről egyébként a szervezet elnöke jogosult dönteni. Mostohaként, számkivetve Megdicsőült és kárhoztatott királyasszonyaink (8.) MTI-Press Az utolsó Ár­pád-házi királyleány, Erzsé­bet, 1292-ben született Buda várában, III. Endre és Fenenna kujáviai lengyel hercegkisasz- szony házasságából. Világra jöttét népünnepéllyel üdvözöl­ték. Minthogy édesanyját hamar elveszítette, Endre ki­rály feleségül vette a Habs- burg-házból származó Ágnest. Az esküvőt 1296-ban, Bécs- ben tartották, farsangkor. End­re és Ágnes házassága rövid volt, mert az utolsó Árpád­házi királyunk 1301-ben meghalt. Leányát, Erzsébetet tehát mostohára hagyta. Az özvegy királyné és az árva királyleány élete ettől az időtől összefonódott. Még királyi atyja életében, hogy jövőjét biztosítsák, a gyermekleány Erzsébetet elje­gyezték ÜL Vencel leendő cseh királlyal, aki azonban fel­bontotta az eljegyzést. Ágnes, az özvegy királyné — némely kutatók, szerint azért, hogy gondoskodjon Er­zsébet jövőjéről, mások sze­rint, hogy minél előbb meg­szabaduljon tőle — Henrik osztrák herceghez készült nőül adni, sikertelenül. A fiatal, alig húszéves öz­vegy pedig miután semmi esé­lye sem volt arra, hogy poli­tikai szerepet játsszon Ma­gyarországon, tekintélyes va­gyont vive magával, mostoha­leányával osztrák földre köl­tözött. Életének hátralévő részét a Habsburgok tartományaiban töltötte, de megkapta az évi 8000 márka ezüstjét Károly Róbert magyar királytól, mely őt Pozsony jövedelme címén megillette. A mostohaanya és mostoha­leánya közötti viszony nem volt felhőtlen. A kis királyle­ány egyre terhesebbé vált, ki­váltképpen amikor Ágnes ki­rálynét sem kímélte sorsa. Né­hány évvel férje halála után apját meggyilkolták. Emléké­re Ágnes Svájcban, Aargau kantonban, ott, ahol meghalt, kolostort alapított s a helyet el­nevezte Königsfeldnek. Mel­lette kastélyt építtetett macá­nak. A kolostornak ajándékoz­ta minden Magyarországról hozott ékszerét, ami tetemes értéket jelentett. Ebből készí­tette a kápolna üvegablakait, s ráfestette a magyar szenteket. Erzsébet azonban nem vitte magával Königsfeldbe;1318- ban elküldte a domonkosrendi apácák ugyancsak svájci, thös- si kolostorába. Ott halt meg 46 éves korában. Hamvai a thössi kolostorban vannak, sírját még a legádázabb hitújítók sem merték feldúlni, kirabolni. O volt az Árpád-ház utolsó sarja. Az egyház később szentjei sorába iktatta. Ágnes királyné csaknem há­rom évtizeddel túlélte mosto­haleányát. Königsfelden te­mették el, később azonban át­szállították a karintiai Lavant- völgyi Szent Pál templomba, ahol a síremléke is áll. Kortársai szerint alacsony, jelentéktelen teremtés volt, aki gyermekkorában mindig nő­vérei árnyékában élt... Később azonban szigorúan vallásos és életre való személyiséggé vált. VAoo Kötvénysiker MNB: egymilliárd márkás kibocsátás Budapest (MTI) — Négy nap alatt kihelyezték a ki­bocsátásban részt vevő bankok Németországban a Magyar Nemzeti Bank újabb egymilliárd márkás óriáskötvényét — tájékoz­tatta hétfőn az MTI-t Hár­shegyi Frigyes, az MNB al- elnöke. Elmondta, hogy a kibo­csátás hétfőn kezdődött, és meglehetősen rövid idő, né­hány nap elteltével jelentet­ték a bankok: eladták az MNB-papírokat. A kötvény futamideje 10 év, kamata pedig 8,75 százalék. A ki­bocsátási ár 99,25 százalék volt. A kötvény hozama 225-228 bázisponttal halad­ja meg a német államköt­vényét. Hárshegyi Frigyes szerint részben azzal ma­gyarázható a magyar köt­vény sikere, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság megbízható, jó teljesítményt nyújtott. Kétségtelenül az is hozzájárult a kötvények népszerűségéhez, hogy Né­metorszagban csökkennek a bankkamatok. így a maga­sabb hozamot biztosító pa­pírok kereslete növekszik. Az idén összesen 3,5 mil­liárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba külföldön a Magyar Nemzeti Bank. Ebben az összegben már szerepel az egymilliárd már­kás kibocsátás is. Az eddigi kibocsátásokat sorra véve ebben az esztendőben össze­sen nyolcszor jelent meg az MNB külföldi pénzpia­cokon. Ezt kiegészíti még két múlt év decemberi ki­bocsátás — 600 millió már­ka Németországban és 30 milliárd yen Japánban. Az ezekből származó hitel az idén folyt be. Januárban az MNB 40 milliárd yen. feb­ruárban egymilliárd márka, márciusban 50 milliárd yen, májusban 100 millió svájci frank és 150 millió dollár, júliusban 50 milliárd yen és 100 millió font, valamint au­gusztusban egymilliárd már­ka értékű kötvényt hozott külföldön forgalomba. Tengizi megegyezés Valamennyi magyar felvette a munkát Budapest (MTI) — A Tengizben dolgozó vala­mennyi magyar felvette hétfőn a munkát, miután sikerrel zárult a helyi sztrájkbizottság és a Vegy- épszer Rt. kiküldött ve­zetőinek egyeztető tárgya­lása. Erről Maráczi István, a cég jamburgi igazgató­ságának helyettes vezetője tájékoztatta az MTI-t. A tengizi megbeszélésen a dolgozók meggyőződhettek arról, hogy a Vegyépszer Rt. az általa korábban megígért időpontra átutalta az elma­radt járandóság forintfede­zetét, s a dokumentumokból folyamatosan nyomon kö­vethető volt a késedelem minden állomása. A tárgya­lások idejére a dolgozók hozzátartozói már lehívhat­ták a devizaszámlákról az át­utalt összegeket, s ez, vala­mint az egész probléma ren­dezésére tett erőfeszítések meggyőzték a dolgozókat, hogy elálljanak az egy hete felfüggesztett sztrájk foly­tatásától. Megállapodás született a túlórák dollárban történő el­számolásáról, s a Vegyép­szer vezetői alternatív javas­latokat tettek a fizetés elhú­zódása okozta gondok eny­hítésére. Eszerint lehetővé teszik az eddigi elszámolási határ­napok korábbra hozását. Azok számára, akik nem dollárban, hanem forintban kérik járandóságukat, a két­szeres konverzió ideje is megtakarítható, tehát forint­ban jóval hamarabb juthat­nak hozzá a pénzhez, mint eddig. További tárgyalások foly­nak arról is, hogy célszerű-e közvetlenül Tengizben ki­fizetni a dolgozóknak járó pénzt. Maráczi István elmondta: az egynapos figyelmeztető sztrájkban részt vett dolgo­zók tudomásul vették, hogy a sztrájk idejére nem kapnak bért. Ugyanakkor kezdemé­nyezték, hogy az elmaradt munkanapot az egyik vasár­napon ledolgozhassák. Újabb ősleletek Ipolytarnócon Ipolytarnóc (MTI) Az ipolytamóci ősleletek terüle­tén — a durva földmunkák végeztével — a Magyar Ál­lami Földtani Intézet Mú­zeumának szakemberei hét­főn megkezdték az ősláb­nyomok óvatos letisztoga- tását. Csaknem 100 négyzet- méteres területet tártak fel. A finom földmunka pénte­kig tart, annyi azonban már­is gyanítható, hogy újabb orrszarvú, valamint madarak és párosujjú patás állatok lábnyomai kerültek elő. A Bükki Nemzeti Park leletfel­tárásra az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal jóváha­gyásával a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Mi­nisztériumtól kapott pénzt, hasonló módon teremtik elő a leletek védő és bemutató létesítményeinek költségeit. A 20 millió évvel ezelőtti élet nyomait megőrző ipoly­tamóci ősleletek ezzel a fel­tárással az eddig bemutatott résznél terjedelmesebb terü­lettel bővültek. Növekedett e ritka természeti érték esélye arra, hogy felkerülhessen a Világörökség B-kategóriás listájára. Noha hasonló ősi nyomok a világ más táján is előkerültek, az ipolytamóci őslelet azon kevesek közé tartozik, mely az állati láb­nyomok mellett a megkövült növényi nyomok gazdag vá­lasztékát is mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents