Kelet-Magyarország, 1993. augusztus (53. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
■' ii" mrnaimrm,him ™.............^—.........................-...-....—........................isseeesssz'7 Közvetíteni és informálni A televízió egyházi és vallási műsorairól • A tervek szerint egyházi híradó is készül A Magyar Televízió vallási szerkesztősége 1990 elején alakult. Két hónap múltán, 1990. május 7-én indultak a vallási és egyházi műsorok. Eben a szervezeti rendben dolgoztak egy évig, azután produceri irodaként működtek, s ez év március végétől hivatalos elnevezésük vallási és egyházi műsorok stúdiója lett. Vezetője Csiszér Imre, aki a kezdetektől, vagyis három éve irányítja ezt a munkát. □ Különösen érzékeny terület ez. Induláskor sem az egyházaknak, sem pedig önöknek nem volt tapasztalatuk abban, hogy egy tömegkommunikációs eszközzel hogyan kell az: ember számára legben- sóbbhöz, a hit kérdéséhez nyúlni... — Türelmet kérünk. Induláskor semmiféle séma, forma nem állt rendelkezésünkre, hogy milyen is egy vallási műsor a televízióban. Közösen tanultuk és tanuljuk most is. Sokat segített, hogy még 1990 elején az egyházak, a nyolc tradicionális egyház (katolikus, református, evangélikus, babtista, unitárius, methodista, ortodox, zsidó) és a magyar televízió vezetői kötöttek egy megállapodást, amely a mi működési területünket, valamint az egyházak és a felekezet közötti műsorarányt szabályozza. Van szerkesztőbizottságunk, ahol ott ülnek az egyházak képviselői, és ők segítáhs gyermekműsor, a Jó reggelt adj. Istenem és a Biblia üzenete vasárnap reggel nyolc, aztán az Örömhír húsz, az Utódok reménysége, a zsidó- felekezet műsora, és az ökumenikus szerkesztésű Útmutató harminc perces. Ez évente hétezer műsorperc. Ezenkívül közvetítünk tizenöt istentiszteletet, s átveszünk külföldről huszonegyet évente. Minden esetben átvesszük húsvétkor és karácsonykor az Urbi et Orbit, a pápai áldást és üzenetet. □ Szeretném, ha nem csak a programokról, de terveikről is beszélne... — Tervezzük egy egyházi híradó elindítását először havonta, majd talán kéthetente, ökumenikus szellemben, olyan információk tolmácsolására, amelyekre sem a Híradó sem az Egyenleg nem tud időt szakítani. A legneuralgikusabb pontunk, hogy a képernyő valójában mennyire alkalmas közvetlen hittérítésre. Nekünk nem ez a dolgunk. Mi közvetíteni és informálni szeretnénk. Ez alatt a három év alatt nagyon sok szinopszis, műsorterv érkezett hozzánk, köztük sok olyan, amelyet meg szeretnénk valósítani. Együttműködünk a Czigány György vezette zenei műsorok stúdiójával, s a képzőművészeti stúdióval is egyházművészeti témákban. Nyitottak vagyunk. 1992: Országos tanévnyitó közvetítése a nyíregyházi evangélikus templomból Harasztosi Pál felvétele Legrégibb Mária-ünnepünk A szabolcsi zsinat nyomán augusztus 15.: Nagyboldogasszony mennybemenetele Szent István felajánlja Máriának Magyarországot Augusztus 15-e ősrégi katolikus egyházi ünnep, amelyen a Boldogságos Szűz Mária mennybemeneteléről, mégpedig Mária testi mennybe jutásáról emlékezik meg az egyház. Ez a hit ősrégi. Mivel kezdetben az ősegyház csak a vértanúk halálának évfordulóját ünnepelte, azért biztosra vehetjük, hogy ez az augusztus 15-ei a legrégibb Mária- ünnepünk, mint halálának, egyúttal testi mennybe jutásának a napja. Már Toursi Gergely—- meghalt 504-ben —, majd IV. Leó pápa is együtt ünnepeltette a halál és a ménnybevitel gondolatát s ezért vigíliát és oktávát rendelt az ünnephez. XIV. Benedek pápa — meghalt 1758-ban — mondotta: „Máriának testi felvétele a mennybe jámbor és valószerű vélemény, amit elvetni nemcsak istentelen és bűnös dolog, hanem ostoba és ésszerűtlen is.” Mindazonáltal Mária mennybevétele nem dogma, aki nem hiszi, nem vétkezik. Az ünnep neve, amelyen Mária halálára és megdicsőülésére emlékezünk. „As- sumptic Beatae Mariae Virgi- nis”, amivel azt jelzi az egyházi liturgia, hogy Máriát Isten kegyelme vette fel, míg Krisztus saját erejéből szállt fel a mennybe, ezért az Ő mennybemenetelének a neve „Ascensio Domini”, amit a húsvét utáni 40. napon ül meg az egyház és magyarul áldozócsütörtök a neve. Egyébként Mária halálának sem helye, sem ideje, sem éveinek száma határozottsággal nem állapítható meg. A legvalószínűbb az, hogy Jeruzsálemben halt meg, éspedig még mielőtt az apostolok szétszéledtek volna. Az ünnep elnevezésének magyar, írott formájával először az 1446. évi Müncheni Kódexben találkozunk, amely Máriának fel mennybe vételének mondja. Nekünk, magyaroknak ennél még többet is jelent ez az ünnep, mert rendkívül fontos, olyan események kapcsolódnak hoZzá, amelyek napjainkig meghatározták Magyarország életét, azaz a hívő magyarok gondolkodásmódját nemzetükről. A legnagyobbnak tekintett Mária-ünnepen történt ugyanis két esemény. Szent István király 1038-ban, ezen az augusztus 15-ei napon ajánlotta fel Szűz Mária, a boldogasszony oltalmába az általa alapított székesfehérvári, családinak tekintett bazilikában koronáját és vele országát, tehát az egész magyar nemzetet. Majd a felajánlás után, még ugyancsak ezen a napon, befejezvén földi pályafutását meghalt. Még Szent István életében parancsolt egyházi ünneppé vált augusztus 15-e, amelyet az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat is a kötelezően megülendő ünnepek sorában említ. Az ország felajánlásának és első nagy királyunk halálának a napja különös jelentőséget kölcsönöz augusztus 15-ének, amelynek magyar neve: Nagyboldogasz- szony napja. A nagyboldogasszony, boldoffáRSTonv p.lnm/*» hetően egy ősi, pogány magyar asszonyistenség neve volt. Ezt azután — Szent Gellért püspök tanácsára — kezdték a hittérítő papok tudatosan is Szűz Máriára alkalmazni, evvel helyettesítették az Istenanya nevét, hogy a pogányok könnyebben befogadják az új hitet, a kereszténységet. így azután már a XI. századtól a Szűz Mária, Szűzanya helyébe a Nagyboldogasszony lépett s vált nyelvünkben annak törzsökös szinonim szavává. Hányszor de hányszor zengték, zúgták már fel azóta az évszázadok alatt szebbnél szebb Mária énekeink könyörgései a Nagyboldogasszonyhoz: „Édesanyja, Nagyasszonya igaz magyar fiáknak, Pátrónája, Pártfogója régi magyar ---1. ” Fedőneve: Beton Nagysallérban, a katolikus fiatalok táborában Láng Róbert felvétele Batás Béla kaposvári megyéspüspök isten humorának, a Vatikán legújabb viccének tekintette a hírt, miszerint az új, somogyi egyházmegye élére őt állította a Szentatya. Beiktatásakor ugyanis nem várta mesés püspöki palota, még a legalapvetőbb eszközök is hiányoztak. Ő csupán pásztor- bottal érkezett, akár a népmesék hőse. Hamuban sült pogácsa helyett pedig ott volt a Biblia. A hívek, a papok már várták őt. Az ötvenkét esztendős Betont. Merthogy sok helyen így emlegetik a püspök urat. Ez pedig kamasz- korában, egy focimeccs alkalmával ragadt rá, hátvédként játszott a Bükkben. E névnek meglett a „böjtje” is, hiszen a Belügyminisztérium egyik Gyorskocsi utcai épületébe hívatták be, hogy számonkérjék tőle: miért használ „fedőnevet”. Az egykoron illegalitásba kényszerült budapesti ifjúsági közösségnek, a Regnum Marianumnak is tagja lett. Ez a közösség sokat jelentett számára, hiszen korán meghalt az édesanyja, s kapaszkodó nélkül maradt volna, ha nem keresi a kapcsolatot a fiatalokkal. A tizen- és huszonéves generáció azóta is közel áll hozzá, s nemcsak egyházi, hanem világi berkekben is arról volt híres — s ezáltal népszerű —, hogy isijieri a fiatalok világát, érti nyelvüket, átérzi problémáikat. Most, a püspöki székben szintén számít a fiatal papokra és a világiakra is. Többször közzétette már felhívását azokhoz a katolikus kisközösségekhez, érettségizett fiúkhoz, akiket papnak hív az Isten. — Az itt élő testvéreink körében akarjuk meghonosítani Jézus Krisztus békéjét és örömét —- mondta —, ám olyan közegben dolgozunk, ahol munkánkhoz hiányoznak az alapok és az eszközök is. Kevesen vagyunk és a munkánk óriási. Amióta a somogyi egyházmegye élén áll, Kaposváron felszentelt egy jogászból lett papot, templomot avatott Já- kóban, és ellátogatott Nagy- sallérba, a katolikus fiatalok A-» nlflsl ----»«ti n----------■ '-----'■ ■ ■ taboraba. Keresi-epiti a kapcsolatot paptársaival és Isten világi szolgálóival. Járja a megyét, hogy beszélgessen a lelkipásztorokkal, a települések lakóival. Minden formaság nélkül, ha kell. farmerban és egy szál pólóban. A felelősségérzet és a hivatástudat kettőssége, a lélek nevelése, az örökös tenni akarás iránti vágy régóta bujkál benne. S a pompát, a protokollügyeket, a huszadik századtól idegen megjelenési módokat nem szereti. Azt tartja: látványos eredményről csak egy évtized múltán beszélhet majd. Úgy véli, legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy megmozduljon valami, hogy hihetők, hitelre méltók legyenek. Egyik korábbi állomáshelyén, a Komárom megyei Bajóton is legalább ennyi időbe tellett, míg igazi eredményről beszélhetett. Tizenöt évig szolgált ott, s csak a tizenegyedikben, amikor a hívek megbizonyosodtak arról, hogy ő nem lopja a pénzüket, s nem tart szeretőt, akkor már arra is figyeltek, hogy mit prédikál Isten felszentelt hajlékában. Balás Béla püspök ezt várja az új egyházmegyében is, amely — mint a beiktatási szentmisén is mondotta — szűz-tiszta, hófehér lappal indul. Nem örökölt semmit. Botrányt sem, meg jót sem, s ez így helyénvaló. — Hogy mi lesz itt, azt mi döntjük el — jegyezte meg. — Hogy áldani vagy átkozni fognak később, ez a mostani hétköznapoktól függ, a mi helytállásunktól, küszködésünktől. Amikor kritikák érik az egyházat és fenntartások, nem csodálkozom. Idő kell hozzá, míg kiismeri magát az ember a Kárpátmedencében, míg megtudja, hogy ki, hová tartozik. Előző, nagyon nehéz életszakaszomban magamat is, paptestvéreimet is azzal vigasztaltam, hogy a magyar nép joggal kételkedő és gyanakvó. Ez a nép bölcsebb annál, mintsem meghatódjon a szavak nagyságától, megré- szegüljön a pompától, a ce- * remóniától. Ez a nép a szavak mögé figyel... dek csiszolta szokásrenddel. Büszkék vagyunk arra, hogy azon a konferencián, amelyen tavaly ősszel Prágában tizenhat ország huszonhárom televízióadója mutatta be vallási és egyházi műsorainak programját, ismeretterjesztő kategóriában, nagyságrendben elsők voltunk. □ Mennyi műsort adhatnak? — Mi 1,3-1,5 százalékban szerepelünk a televízió adásaiban. Az európai átlag 1,8-2,4 százalék. Szeretnénk egy-két év alatt, apróbb bővítésekkel mi is elérni ezt az arányt. Vannak hetente és havonta jelentkező műsoraink. A Katolikus Krónika 15 perces, a protestenek a műsortervek kialakításánál, illetve a megvalósításkor mint szakértők működnek közre. □ Az adásokat szemlélve sokféle műsorral találkozunk... — Pontosan nyolc műsorkategóriában készítünk programokat. Közvetítünk miséket és istentiszteleteket, meditációt, készítünk gyermek- és ifjúsági műsorokat, portrét meg ismeretterjesztő filmeket, valamint hír- és információs műsorokat. Hetvenöt ismeret- terjesztő műsort mutattunk be eddig, köztük a Kánont, amely a vallás és a kultúra összefüggéseit tárgyalja, s a Liturgiát, amely megismertet az évezreA római katolikus templom harangja Tiborszáltason Szekeres T íbor felvétele
